Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-15 / 90. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 15. A Leveleki Általános Iskolát nyolctantermes szárnnyal bővítik. (Hammel József felvétele) UTASVÉDELEM, UTASBIZTONSÁG Milliók védelmi berendezésekre A VASÚT TERÜLETÉN AZ UTÓBBI IDŐBEN SAJNÁLATOS MÓDON MEG­NÖVEKEDETT AZ UTASBALESETEK SZÁMA, AMELYEK ELSŐSORBAN A HELYTELEN MAGATARTÁSRA, FI­GYELMETLENSÉGRE, VALAMINT A BALESETVÉDELMI SZABÁLYOK MEG NEM TARTÁSÁRA VEZETHETŐK VISZ- SZA. Szabolcs-Szatmárban 23 utas szenvedett balesetet. Ezzel kapcsolatban adott tá­jékoztatást lapunknak a MÁV debreceni vasutigazga- tóságán Békési Rezső igaz­gatóhelyettes. Elmondta: a­társadalmi-gazdasági élet minden területe szoros kap­csolatban van a vasúti közle­kedéssel. Fénysorompó, felüljáró A MÁV társadalmi és po­litikai kérdésként kezeli a személyszállítást, és mindent elkövet annak érdekében, hogy utasait a biztonság meg­óvása mellett, kulturált kö­rülmények között a célállo­másig elszállítsa. Külön fi­gyelmet érdemel a vasúti­közúti átjárókon történő köz­lekedés, niint az egyik leg­veszélyesebb és leggyako­ribb baleseti forrás. A vas­úti-közúti átjárók védelmi berendezései igen sokba ke­rülnek. Egy korszerű fény-, félsorompó költsége egymil­lió forint, egy felüljáró költ­sége 100 millió forint. A MÁV ilyen célra az V. öt­éves terv időszakában 800 millió forintot irányzott elő. A legkorszerűbb fényso­rompó-berendezések, -komp­lexumok sem nyújtanak azonban biztonságot, ha va­laki a „vörös” jelzés ellené­re szándékosan a sínre lép, illetve a nyílt vágányon át közlekedik, vagy a sorompót rongálja. Örök tanulságként emlékezhetünk az utóbbi időben bekövetkezett két tra­gikus balesetre: az egyik a hajdúsámsoni vasúti-közúti átjárónál történt, amely 12 ember — köztük 7 gyermek — halálát okozta, a másik március 23-án következett be a sámsoni úton lévő vasúti keresztezésben, ahol a le­eresztett félsorompó ellenére egy kerékpáros a sínre haj­tott és a vonat halálra gázol­ta. Gyakran előfordul, hogy az utasaink a pályaudvarokon, állomásokon nem a kijelölt helyeken, átjárókon, aluljá­rókon át, hanem a vasút el­zárt pályarészein, vágányo­kon át — életüket veszélyez tetve — közlekednek. Nyír­egyháza állomáson naponta körülbelül 50 ezer ember for­dul meg, akiknek biztonsá­gos elszállítása, kulturált utaskiszolgálás megteremté­se nagy és felelősségteljes munkát jelent a vasutasok számára. Elkerülni a baleseteket A mozgó vonatról történő fel- és leugrálás is baleset- veszélyes. Ez túlnyomórészt a fiatalok körében terjedt el sok fiatal életét oltotta ki. Nagyon veszélyes a közle­kedő vonatok ablakaiból az üres üvegek kidobálása is, ami úgy a vasúti személyze­tet, mint az állomásokon a peronon, valamint a szom­szédos vágányon lévő vonat ablakánál tartózkodó utas életét, testi épségét veszé­lyezteti. A feladatok, célok közösen — hangzott a tájékoztatás — egyrészt a vasút részéről a biztonság lehetőségeinek megteremtésére. az utasok részéről pedig olyan maga­tartás'. amely megakadályoz­za. illetve kizárja a tragikus baleseteket. A „Szovjetunió“ májusi számából: • Hit rejt a fekete hegyek gyomra ? • Á tunguz meteorit rejtélye • Tízszeres világcsúcs tartó A pedagógusoknak is segít­séget nyújthat a világnéze­tünk alapjai tantárgy okta­tásában T. Davidova „Filozó­fiánk békefilozófia” című írása. Mit jelent a kommu­nizmus békeeszméje és ho­gyan kapcsolódik a békés egymás mellett élés, a köl­csönösen előnyös együttműkö_ dés elve a nemzeti felszaba­dulásért és a társadalmi ha­ladásért vívott harc eszméjé­hez? A történettudományok doktorának e cikke ezekkel ya kérdésekkel foglalkozik. Az Egyesült Államok az idén július 4-én ünnepli fennállásának 200. évfordu­lóját. A jubileum alkalmából közli a lap Valentyin Berezs- kov írását a szovjet—ameri­kai gazdasági és politikai kapcsolatok alakulásáról, a kezdeti szemben állástól a mai szót értésig. A Bajkál—Amur vasútvo­nal nyugati szakaszán vé­gighaladt az első személyvo­nat. Mihail Reksz, a vasut- építkezés főmérnöke most arról tájékoztatja a lap olva­sóit, hogyan vesznek részt különböző tudományos intéz­mények a BAM építésénél felmerülő problémák megol­dásában. „Kulturális ügyekkel fog­lalkozó kolhoz-elnökhelyet­tes.” Egyelőre még szokatlan az ilyen beosztás, ám néhány belorussziai kolhozban a fő­mérnököt és vezető közgaz­dászok mellett ilyen felada­tokkal foglalkozó elnökhe­lyettes is dolgozik. Az „Új tisztség" című riport ezzel az érdekes munkakörrel is­merteti meg a lap olvasóit. Kazahsztán földjéről az a szólás járja: ha megbotlasz, bányára lelsz, ha felveszel egy kavicsot, újabb lelőhe­lyet találsz. E dúsgazdag föld kincseiről, s egy messzi földön híres városkáról. Ken­tauréról tudósít a „Mit '''ejt a fekete hegyek gyomra” című színes, képekkel illusztrált írás. 1908. július 30-án olyasmi történt Szibériában, a Köves- Tunguszka folyó vidékén, amire az egész világ felfi­Krúdy Gyula: Szegény gyerekek a szigeten A sziget közepén áll egy sárga, ko­pott varjúfészek, hideg és rozsdás ud­varház, amelyet még manapság is kas­télynak neveznek, mert egykor benne lakott egy öregember, mikor hercegek voltak Magyarországon. Kastélyi nevét árván viseli az ud­varház, mint koldus a medáliát, a her­ceg egykori termeiben korom lepi be a falakat, a szél bújósdit játszik, az ab­lakok és ajtók rég elkívánkoznak eb­ből a világból, az udvart benövi a gaz, az erkélyt megette a rozsda, éjjelente senki sem hallgatja a fülemülét, amely tavaszonként az elhagyott—, rom körül építi fészkét.. . Csendes, gondterhelt, bajjal, mindennapi élettel álmodó, sze­gény emberek hallgatják a ..kastélyban” a nagy fák melankolikus zúgását, az esti szél ajtódörömbölését. a kályhák korgását. az öklendezö kísértet lépteit, aki a rozsdás csigalépcsőn felszuszog és benéz az ablakon. A szomorgók. ma­guknak élők. elbújt érzésüek. a lemon­dok háza volt évekig az udvarház, áz lakott benne, akinek máshol nem volt helye, magányos helyen vándorlók, visszhangos. szomorú szobákban a ma­guk bánatával foglalatoskodók. lábujj- hegyen járt a méla csend, mint egv ko­lostor körül. Ezen a tavaszon kinyílt a pókhálós ablak az udvarházon, meghökkent a kapu, varjúkárogástól életunt kémény felfigyelt, a szomorkásba bevénült nagy fák kibámultak odvas kérgükből, a vij­jogó vércse riadtan menekült, mintha anyavarjú üldözné a fészekrablás után, még tán a romfal is nagyot, nézett, pe­dig sok mindent látott ezer esztendő alatt: nyulakat, rózsákat, harcos apá­cákat, mogorva szerzeteseket, tilosban járó szerelmeseket... Víg gyermekcsa­pat özönlötte el az udvarház környé­két. Mindennap vigabb, bátrabb, han­gosabb gyermekek nőttek ki itt a fű­ből, a tavaszi eső nyomán, mint a ré­teken a virágok, a fákon a csodálatos gyöngédségű levelek, a lehetüdeségü orgonák. Valamely varázslat történt itt; a mesekönyv megelevenedett: a kacsa­lábon forgó vár, amely a rege kék s zöld ködében állott a szegénv gyerme­kek képzeletében, megállótt; a farkas1 szakállú hídőr, aki fegyverével a szige­tet őrizte, végleg befordult az őrházikó­jába: a partokról és a messzeségekből látott szoknyás nagy fák, fénylő kertek felett borongó vén házak, visszhangot, hajókürtöt, városi lármát, gurgulázva elnyelő romok a mesékbe kanyargó ár­nyékos sétautak, a fehér lovacskás om­nibuszok. hanyagul ásító pázsitok, fehér lócák, és székek: megindultak... szár­nyaikat kiterjesztve repültek a vén fák. futott az unatkozó angolpark, bakkecs­ke módjára szökdécseltek a padok, dö­cögve jöttek a vén romok, gyikgyorsan siklottak a gyalogutak a pesti szegény gyermekek felé. A gyermek álmodott valamely kedveset éjszaka, amely után kinyújtotta kezét. A lelenc, az árva, a pincelakó szegény, az iskola porában elhervadt, külváros füstjében elsápadt gyermek álmában a tündérkertben járt és reggelre megtalálta a kertet, nem osont az tova. mire felébredt. A leányocskák körbe állnak és úgy énekelnek, mintha a virágok énekelné­nek a kerben. A fiúk szétszaladnak, mint a tava­szi esővíz. A szegény gyerekek hangja meg­tölti a szigetet, mint a május szele szín­nel és illatával a világot. Ezerhangú madársereg, ezerszemű pázsit, ezerked­vű élet fakadt a szigeten a régi varjú- kárögásos, búskomoly andalgású, titok­ban lépegető tavasz helyett. A denevér, amely már kora délután elindult nesz­telen útjára a romladékokból, bevárja a sötétséget. A margitszigeti betegség: a melankólia, amely híven eljön a ned­ves szigetre, az idén csak messziről ol- dalog, mint egv megvert kutya. A szer­zetesi csend, a lemondásos alkonyat, a keserűségbe és megvetésbe vonult ma­gányosság elhallgatnak gonosz tücsök­dalaikkal a régi udvarházban, amidőn a pázsiton egy sereg kislány cikázik és csicsereg, minha már megjöttek vol­na a fecskék. Pajkos, rongyos kisfiúk, egy délután méhkast hozlak kis kézikocsin az élet­unt szigetre és hangos hajrával felborí­tották a vidáman zümmögő kast. (1919) gyeit: meteorit csapódott be. Az esemény magyarázata azonban ma, csaknem hetven év múltán is foglalkoztatja a tudósokat, és nem kis érdek­lődést kelt a kívülállók kö­rében is. A legújabb kutatá­si eredményekről számol be a lap olvasóinak Georgij Petrov akadémikus, a Lomo­noszov Egyetem aerodinami­kai tanszékének vezetője, a Szovjet Űrkutatási Intézet osztályvezetője „A tunguz meteorit” című cikkében. Mindig újra kezd, mindig eredeti. Akár egy nagy szí­nésznő, aki még a megszokott szerepet sem alakítja ugyan­úgy. Faina Melnyiket jelle­mezte ezekkel a szavakkal egy neves amerikai sportem­ber. A világhírű szovjet atlé­tanőt mutatja be „A tízszeres világcsúcstartó” című írás, amely bizonyára a sportked­velő olvasók érdeklődésére tarthat számot. És még egy sporttal kapcsolatos cikk, amelyre azonban minden ol­vasó felfigyelhet. A címe: „ÍVJi lesz a moszkvai olim­pián?” A válaszadó pedig a legilletékesebbek egyike: V. Koval, a XXII. nyári olim­pia szervező bizottságának elnökhelyettese. Határőr­együttesek sereg­szemléje A költészet napja alkalmá­ból április 10-én, immár ti­zedik alkalommal rendezték meg a nyírbátori határőrke­rületben működő színjátszó együttesek és irodalmi szín­padok hagyományos sereg­szemléjét. A találkozón részt vett nyolc együttes gondolat- gazdag, színvonalas műsort mutatott be. Ezen kívül 25 határőrfiatal mérte össze versmondó tudását. A sereg­szemle jó példája annak: mint szélesedik, mélyül a ha­tárőrségek és a határőrközsé­gek lakóinak kapcsolata. Az értékelő bizottság és a kö­zönség tetszését nyerte el többek között az Ecsedi-lá- pon szolgálatot teljesítő, va­lamint a záhonyi őrs együt­teseinek produkciója. A ha­tárőrkerület parancsnoksá­ga valamennyi együttesnek és vezetőjének oklevelet és tárgyjutalmat adott. TÖLTSE SZABAD IDEJÉT HASZNOSAN címmel kiállí­tás nyílik április 16-án, pén­teken délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a sóstói kul- túrpark kiállítócsarnokában. A bemutatón a TRIAL, a VASVILL és a Szabolcs me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat termékei látha­tók. A különféle kempingsát­rak és felszerelések horgász­cikkek, járművek, barkács és kerti szerszámok április 22-ig naponta 10-től 18 óráig te­kinthetők meg. Április 19-én szünetel a kiállítás. EGY SZOCIALISTA BRI­GÁD ÉLETÉBEN mindig je­lentős esemény, ha valaki iskolába jár. Nyíregyházán, a Dohányfermentáló Válla­latnál több olyan brigád is van. amelyikben leendő szak­munkások is dolgoznak és ta­nulnak egyszerre. Markov Ferencné a Zója brigád tag­ja. Az Irinyi János Élelmi- szeripari Szakiskola kihelye­zett tagozatára jár. — Nagyon jó, hogy nem kell Debrecenbe utazgatni hetente kétszer, hanem itt helyben megoldották a tanu­lást. A KISZ-klubban talál­kozunk és délutánonként a vállalat vezetői és a tanárok oktatnak. Eleinte nehéz volt megszoknom újból az iskolá­ba járást. Régen ültem már á padban, a fiam 12 éves... De a többiek, a brigádtagok se­gítsége igen sokat jelent. Amikor beiratkoztam az is­kolába, nem is gondoltam volna, hogy ilyen jól sikerül­nek majd a vizsgák. A kétéves szakmunkáskép­zőt nemsokára /befejezik. Megkapják a szakmunkás­bizonyítványt. Változik-e va­jon ezután a munkakörük? — Nem hiszem, hogy más lenne a feladatunk a vizsgák után. A keresetünk 2—300 forinttal emelkedik. Ami más lesz az, hogy nem se­géd-, hanem szakmunkások leszünk. Mégis csak más az, hogy a dohánytermesztésről, a dohány. legfontqsabb,,P^úu- káiról. sajátságairól, a feldol­gozásáról sok mindent meg­tanulunk. Ugyancsak a Zója brigád tagja Szikszai Julianna is. Ö nehezebb helyzetben van, mint a nyíregyházi Markov- né, mert Ibrányból jár be naponta. Eddig két műszak­ban dolgozott, de mióta isko­lába jár. egv műszakra osz­tották be. — Nagyon korán kell fel­kelni ahhoz, hogy hat órára beérjek. Teljesítményben dolgozunk, közel kétezer fo­rint a fizetésem. Szezonban több. Miért is jelentkeztem iskolába? A brigádunk leg­több tagja szakmunkás és a személyigazolványban is egész másképp néz ki, ha ez van beírva, nem pedig segéd­munkás. A tanulással úgy voltam, hogy nem mindig szívesen ültem a könyvhöz. Itt azért érdekesebb, mert közvetlenül a munkánkhoz kapcsolódik a tanulnivaló. Gyártástechnológián például a dohány feldolgozásáról van szó. Kit ne érdekelne az, amivel éppen foglalkozik? Emellett mikrobiológiát, fizi­kát, kémiát, üzemgazdaság­tant, munkavédelmet és poli­tikai gazdaságtant tanulunk. NEMCSAK NŐK JÁRNAK a szakmunkásképzőbe. Ta­kács Károly az „Április 4” szocialista brigád tagja, ö is a kétéves szakmunkásképző végzős hallgatója. — A Kossuth Lajos Szak- középiskolába jártam, de nem fejeztem be. Most aztán igyekszem pótolni az elma­radást. Ha elvégzem az isko­lát, én is hasonló munkakör­ben fogok dolgozni, mint most. A vizsgákkal "neki sem volt problémája, nemrég pél­dául a géptan négyesre sike­rült, Ő is örül a brigádtagok segítőkészségének, megérté­sének. — Nagyon jó volt, hogy amikor csak tanulmányi sza­badság kellett, adtak. De sokszor még az is többet je­lentett, hogy megbeszélhettük , egyrnájközt a...brigádban a házi feladatot, a tananyagot. Ez nem lemásolást jelentett, hanem magyarázatot. Ha va­lamelyikünk nem értett va­lamit, közösen megbeszéltük a feladatot. Így sokkal ered­ményesebb volt. mintha min­denki otthon küszködött vol­na vele. <■ JÚNIUSBAN SOK FIA­TAL KAP .szakmunkás-bizo­nyítványt a dohányfermen­tálóban. Nemcsak a vállalat­nak előny, hogy minél több képzett szakembere legyen. A fiatalok is jobbnak, érté­kesebbnek tartják leendő munkájukat. Tóth Kornélia §08A a klubban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom