Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám
1976. március 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Gazdálkodásunk új feltételei EGY CIKKSOROZAT ELÉ A gazdaságirányítás tökéletesítése, a közgazdasági . szabályzórendszer módosulása a tervszerűséget magasabb színvonalon értelmezi. A népgazdasági terv az V. ötéves terv időszakában is kijelölte a fejlesztés fő irányait, a népgazdaság fő arányait, ezek változásait úgy, hogy ugyanakkor biztosítja a népgazdaság dinamikus fejlődését és egyensúlyát. A népgazdaságban csak abban az esetben valósulhat meg a tervszerű fejlődés, ha a központi tervek, ezek főbb gazdaságpolitikai céljai összhangban, — hozzátenném — részleteiben is megvalósulnak. Az V. ötéves terv időszakában e célkitűzéseket kell a módosult közgazdasági szabályzó eszközökkel vállalati, üzemi szinten elérnünk. Az V. ötéves népgazdasági terv biztosítja a népgazdaság további dinamikus fejlődését. A piaci követelmények fokozottabb figyelembevételével, a közgazdasági szabályzórendszer módosításán keresztül jobban előtérbe kerül a vállalatok önállósága, döntési hatáskörük tovább bővül. A vállalatok — az állam által meghatározott tevékenységi körön belül — maguk határoznak termelésük mérete, volumene és összetétele, az értékesítés mennyisége, a munkaerő felhasználása és bérezése, a műszaki fejlesztés és kapacitásbővítés tekintetében. Nyilvánvaló, hogy az V. ötéves tervben a vállalatok önálló döntéseit — a népgazdasági terv keretében előirányzott közgazdasági eszközök segítségével — fokozottabban befolyásolják, Ezért a tervidőszakban a vállalati döntések csak abban az esetben felelhetnek meg a gazdaságpolitikai követelményeknek, ha a vállalati, csoport és a vállalati dolgozók érdekei legalább tendenciában egybeesnek a népgazdasági érdekekkel. Az érdekek egybeesését hivatott biztosítani a módosított közgazdasági szabályzórendszer. A szabályzók módosítása nem jelenti a vállalatok, termelőegységek előrelátó, reális terveinek helyettesítését. Ellenkezőleg: a módosított közgazdasági szabályzórendszer alapján az éves és középtávú tervek nagyobb megbízhatósággal, közgazdasági megalapozottsággal alakíthatók. Kidolgozásukkor a népgazdasági terv által meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzések, a társadalmi háttér és a módosított közgazdasági szabályzók már ismeretesek. A vállalati termelési terv tehát továbbra is alapja, nélkülözhetetlen eszköze a vállalati gazdasági tevékenység jobb, hatékonyabb és termelékenyebb megszervezésének, a népgazdasági érdekek megfelelő vállalati cselekvési programoknak. A módosított közgazdasági szabályzórendszer ezért parancsolóan írja elő valamennyi termelőegység számára, hogy a vállalati termelési tervek összeállításakor az információk ismeretében nagyobb gondot fordítson a termelés tervezésére, megszervezésére, a termelés növekedési ütemére, öszszetételére és struktúrájára. A terv alapján megfelelően kell biztosítani a termelés objektív, szubjektív feltételeit. Állandóan és folyamatosan foglalkozzon a vállalat, üzem az új termékek és technológiák bevezetésével, a gazdasági egység műszaki fejlesztésével. Gondoskodni kell arról, hogy a szocialista elosztás elveinek megfelelően anyagi érdekeltséget valósítson meg, gazdasági döntéseit ezzel hangolja össze. A tervfeladatok megvalósításához szükséges pénzeszközökről időben szükséges gondoskodni, mert az V. ötéves tervben a termelési tervek végrehajtásának automatikus finanszírozására nincs lehetőség. E feladatokat csak színvonalasabb vállalati vezetéssel lehet megoldani. A vállalatok dinamikus fejlesztése közgazdaságilag megalapozott, reális, a népgazdasági igényeket, szükségleteket figyelembe vevő terv nélkül nem lehetséges. A reális vállalati terv kialakításához nélkülözhetetlen — és ez állandó feladat — hogy a vállalatok, gazdasági egységek olyan belső és külső információkkal rendelkezzenek, amelynek alapján hosszabb távon el tudják bírálni a termelés fejlesztésének lehetőségeit, szükségességét. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a termelési kapacitás optimális kihasználhatóságára, a fejlesztéshez rendelkezésre álló saját alapokra és hitellehetőségekre, a szükséges munkaerő szakképzettség szerinti összetételére, ezek forrásaira, a szükséges nyers-, alap-, segéd- és üzemanyagok, valamint energiakészletek beszerzési lehetőségeire, áraira és feltételeire, a szükséges pénzeszközök megteremtésére. A vállalatok tervezését jelenleg — helyesen — befolyásolják a központi népgazdasági tervben meghatározott közgazdasági eszközök, amelyek legtöbbször a gazdasági kényszer erejével hatnak. A vállalatok az V. ötéves terv időszakában döntéseikben ezek mellett is mérlegelhetnek, mert közvetlen információkra támaszkodhatnak. A vállalati érdekeltség hatásának figyelembevételével a népgazdasági érdekeknek is megfelelhetnek. A tervkészítés során a gazdasági egységeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk az ár- és állami támogatás rendszerére, az árakra és azok változásaira, a hitelrendszerre, a hitelnyújtás feltételeinek módosítására, a hitel-visszafizetési határidőkre, a kamatlábra és változásaira. Ezen túl a devizagazdálkodás rendszerére és árfolyamaira, szabályaira, a vámpolitikai intézkedésekre, a külkereskedelmet érintő egyes szabályozásokra, a jövedelemelvonás rendszerének, az adózási rendelkezések változásaira, az alapok képzéseinek szabályaira, az amortizációs, a tartalék-, a fejlesztési és a személyes jőve. delemkiegészítési (részesedési) alapokra, az egyéni anyagi érdekeltség rendszerének változásaira. Ez utóbbi magába foglalja a bértarifákat, a munkabérek emelési lehetőségeinek, premizálásának, jutalmazásának és a nyereségrészesedésének központi új szabályzását. Az éves és középtávú gazdasági terv a közgazdasági szabályzás közbeiktatásával, a vállalati operatív tevékenység és gazdálkodás közvetítésével fokozottabban visszahat a népgazdasági tervre. E hatásokat az eddigiektől eltérően nagyobb rugalmassággal — a vállalati munka minőségi oldalait figyelembe véve — kell elbírálni. A közgazdasági szabályzás módosítása lehetővé teszi a feladatok ésszerűbb megosztását a gyáregységek, üzemrészek, műhelyek között. Módot nyújt a termelés jobb programozására, segít a tartalékok feltárásában, a szűk keresztmetszetek feloldásában, a munkaerő-gazdálkodás hatékonyabb megszervezésében. Hozzájárul az anyagellátás, beszerzés, készletezés optimálisabb megoldására, a vállalati munkabér-politika jobb kialakításához, az ösztönzők hatékonyabb felhasználásához, a vállalatok közötti kooperációk szélesítéséhez, egyszóval az egész vállalati tevékenység gazdaságosságának fokozásához. Az V. ötéves tervben a termelőegységeknek, vállalatoknak méginkább nem fűződik érdekük ahhoz, hogy tartalékaikat, vállalati belső lehetőségeiket eltitkolják. Ellenkezőleg: a tartalékok eltitkolása a népgazdaság és önmaguk előtt is lehetetlenné teszi a dinamikus fejlesztéshez szükséges anyagi és pénzügyi eszközök biztosítását. Ezért minden vállalatnak, gazdasági egységnek az az alapvető érdeke, hogy minél reálisabb anyagi, termelési terveket készítsen. A terv realitása lehet csak a garancia a népgazdasági, a vállalati és egyéni érdekek érvényesítésére, arra, hogy a terv valóban betölthesse szervező, mozgósító feladatát. összefoglalva: a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésénél alapvető követelmény, hogy az segítse a társadalompolitikai, gazdasági célok megvalósítását, járuljon hozzá népgazdaságunk töretlen fejlődéséhez, szolgálja a dolgozó emberek életszínvonalának emelését. Pártunk politikájának eredményes teljesítése az V. ötéves terv időszakában döntően azon múlik, hogy a helyes társadalompolitikai célokat, a tervszerű központi irányítás milyen eszközeivel közvetítjük a gazdálkodó, termelőegységekhez, hogy ezekkel az eszközökkel mennyiben tudjuk feladataink szolgálatába állítani a helyi erőfeszítéseket. Az eredményes gazdálkodás egyik követelménye a közgazdasági szabályzórendszer viszonylagos stabilitása. Ennek hangsúlyozása mellett is tudatában kell lennünk annak, hogy a gazdasági feltételek belső és külső változásaival a közgazdasági szabályozást is tökéletesíteni szükséges. Csak így lehet az össztársadalmi érdekeket népgazdasági szinten kifejezésre juttatni. A gazdasági szabályozók csak akkor tölthetik be szerepüket, ha megfelelően alkalmazkodnak gazdasági életünk változásainak objektív feltételeihez. Pártunk XI. kongresszusa, a Központi Bizottság 1975. novemberi ülése kijelölte a fejlett szocialista társadalom építésének, a népgazdaság további dinamikus fejlesztésének útjait. Többek között megállapította: a gyakorlatban eddig bevált gazdaságpolitikánkat az utóbbi években végbement külgazdasági feltételek kedvezőtlen változásai miatt nehezebb és szigorúbb feltételek mellett kell tovább folytatni. A XI. kongresszus sokoldalú és mélyreható elemzése alapján hozott határozatok lényegét abban lehet végső soron összefoglalni, hogv a termelés, a gazdálkodás valamennyi területén javítanunk kell a rendelkezésre álló tényezők kihasználását. A most induló cikksorozattal azt tekintettük fő feladatunknak, hogy egy-egy vállalat. termelőegység szabályozó rendszerének változásait konkrétan bemutassuk, és ezzel is segítséget nyújtsunk pártszervezeteinknek a gazdaság irányításához, ellenőrzéséhez. Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője Rakják a melegágyakat a tiszanagyfalui ÜJ Élet Tsz kertészei. (Hammel József felvétele) Mi történt a javaslatokkal? Szervezettebb munka, igazságosabb bérezés a SZÁÉV-nél A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál a különböző munkahelyeken 4350-en dolgoznak. A múlt évi szakszervezeti bizalmi- és' miihelybizottsági választásokon több mint háromezren vettek részt. A szervezeti és a vállalati élet demokratizmusára jellemző, hogy a választások alatt 310-en szólaltak fel, mondtak véleményt mindennapi életüket, munkájukat érintő kérdésekben, tettek javaslatot a jövő feladatainak megoldására. Több, mint fél év telt el azóta, hogy elhangzottak ezek a javaslatok. A SZÁÉV szakszervezeti bizottságán Kocsis József szb-titkárral a javaslatok sorsáról beszélgetünk. Arra keressük a feleletet, hogy mennyire tudták azokat beépíteni a vállalat életébe, a mindennapos termelőtevékenységbe. Drotár Mihály kérte A bizalmi- és műhelybizottsági választásokon elhangzott észrevételek, javaslatok zömmel a munkaszervezéssel, a munkaverseny-mozgalommal, a munkahelyi szociális ellátással foglalkoztak. Voltak olyanok, amelyek az üzemi és szakszervezeti demokrácia jobb érvényesítésére, a vezetési módszerek tökéletesítésére hívták fel a figyelmet. Ezek a vállalat egész kollektíváját érintették. Olyan kérdések, kérések is napvilágra kerültek, amelyek egyéneket, vagy kisebb kollektívákat érintettek. Az utóbbira példa a vasbetonelőregyártóknál hangzott el. Drotár Mihály azt kérte, hogy náluk vizsgálják felül a munkaruha kihordási idejét. Indoklásul munkájuk vállalati átlagtól eltérő speciális jellegét hozta fel. Téliesítés, bérezés A vállalati és szakszervezeti vezetés minden elhangzott észrevételt, javaslatot megvizsgált, rangsorolt. Az elmúlt év végén tartott szakszervezeti alapszervi taggyűléseken a javaslatok sorsáról a szakszervezet és a vállalat vezetői beszámoltak; vagy úgv. hogy azokat már megoldották, vagy úgy, hogy mikor, és milyen módon valósítják meg. Lényeges kérdésnek ítélte meg többek között a vállalatvezetés a munkaszervezés tökéletesítésére elhangzott javaslatokat. Ezért úgy határoztak, hogy 1975-re az anyaggal és az élő munkával való takarékosságra komplex intézkedési tervet készítettek. Ezt követte az 1976- ra elkészített és életbe léptetett végrehajtási program. Téliesítették a munkákat. így elérték, hogy ezen a télen fagyszabadságra nem ment senki a vállalattól. Az intézkedéssel a bérezés területén tapasztalható hiányosságok egy része is megoldódott. Sokat tettek a szociális ellátás területén Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Mátészalkán és Sátoraljaújhelyen található gondok megoldásáért. Mátészalkán már a múlt évben november hetedike tiszteletére átadtak egy százszemélyes modemül felszerelt munkásszállót. Az elhangzott javaslatok alapján sikerült kialakítani a munkaverseny még reálisabb értékelését. Ma már nemcsak a napi termelőmunkát érté-Folytatódnak a Szabolcs- Szatmár megyei Beruházási Vállalat lebonyolításában sorra kerülő beruházások tervbírálatai, helykijelölései, műszaki átadásai és üzembe helyezései. Március 23-án, kedden került sor a Nyírbátorban épülő, tanácsi rendeltetésű 150 lakás beépítési tervének bírálatára, valamint Nyíregyházán, a Jósavárosban elkészült 83 jelű épület kelik, hanem a közösségi munkát is. A szocialista brigádvezetők kéthetenként tartandó értekezlete a rendszerességen túl olyan fórummá alakult, hogy azokon a munkahelyi kollektívákat érintő kérdéseket megnyugtatóan lehet rendezni. Brigád vezetők fóruma Az egyéni és apró kérdésekre is választ adtak. A vasbetongyártók kérése úgy rendeződött, hogy az eddig előírt munkaruhához azonos kihordási idő mellett kapnak még két plusznadrágot. Mindettől jelentősebb a vállalatnál; a szakszervezeti választások idején elhangzott észrevételeket, javaslatokat mind figyelembe vették a vállalati ötéves — így az 1976-os — terv készítésénél. Ezek alapján szövegezték meg és ajánlják elfogadásra dolgozóiknak az ez évben megkötésre kerülő vállalati kollektív szerződést is. S. L 80 lakásos szövetkezeti tömb lakáskulcsainak átadására. Ma, szerdán újabb tervbírálatra kerül sor, ahol a nyírbátori városi tanácsház bővítési beruházási programjának vitáját rendezik meg. Uj, kétszázszemélyes óvoda helyét jelölik ki Nyíregyházán és sor kerül Kisvárdán az új szolgáltatóház műszaki átadására. Tudomány- és technikatörténeti bizottság alakult Tudomány- és technikatörténeti bizottság alakult március 22-én a MTESZ megyei elnöksége mellett. A veszprémi, a pécsi és a szegedi után most Nyíregyházán jött létre a negyedik ilyen bizottság hazánkban. Az alakuló ülésen — melyet a technika házában tartottak — részt vett dr. Abonyi Ivánné, a MTESZ-központ titkára is. A bizottság elsődleges feladata az ipar és a mezőgazdaság történeti, technikai fejlődésének feldolgozása, a műszaki fejlesztéshez szükséges tudománytörténeti adatok, különféle tárgyi emlékek, kiadványok gyűjtése. Műszaki átadások, üzembe helyezések Lakás, óvoda, szolgáltatóház
