Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám
4 kelet-magyarorszäg 1976. március 24. Súlyos harcok Libanonban Képünk egy — sajnos tipikusnak mondható — bejrúti házban készfiit... Hétfőn éjjel Beirutban heves ágyútűz hallatszott a közel egy éve taró belháború legsúlyosabb harcot hozó nap. jának betetőzéseként. Egyedül a szállodanegyedben száz fölé szökött a halálos áldozatok száma, a tüzérségi lövedékek záporesőként hullottak a nyugati városrészre. Frangié államfőt támogató jobboldali fegyveresek a város menti dombokon felállított 155 milliméteres ágyúkból árasztották el tűzzel a város muzulmánlakta körzeteit. Napirenden továbbra is főként Frangié lemondásának kérdése szerepelt. Argentína: eÍötts ? A legutóbbi napok eseményei Argentínában tovább szítják a közelgő katonai puocsról szóló híreszteléseket. Nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy a fegyveres erők különböző egységeit hétfőn éjszaka a főváros irányába vezényelték át. A Noticias Argentinas hírügynökség közlése szerint a katonai egységek a fővárostól mintegy ezer kilométerre fekvő Resistencia városában ellenőrzésük alá vettek középületeket, utcákat, hidakat, kórházakat és hírközlő köz-Az AP hírügynökség közli, hogy a három haáerőnem parancsnokainak hétfőn délutáni találkozóján, katonai körökből származó értesülések szerint, egy háromtagú katonai junta létrehozásáról volt szó, melynek vezetője a kommunistaellenességéről ismert Jorge Videla, az argentin fegyveres erők parancsnoka lenne. A katonai vezetők megbeszélését követően Buenos Airesben Isabel Peron elnök négyórás eszmecserét tartott BERLIN Kedden ünnepli 70. születésnapját Lea Grundig festőművésznő és grafikusnő, az NDK Hazafias Érdemrendjének, Nemzeti Díjának és egyéb magas kitüntetéseinek birtokosa. A művésznőt születésnapja alkalmából táviratban üdvözölte Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, Willi Stoph, az NDK államtanácsának elnöke és Horst Sindermann, a minisztertanács elnöke. WASHINGTON Az amerikai képviselőház hétfőn 25 millió dolláros segélyt szavazott meg a földrengés sújtotta Guatemala számára. A február 4-i természeti katasztrófában — becslések szerint — huszonkétezer ember vesztette életét, hetvennégyezer megsebesült és egymillió vált hajléktalanná. PÁRIZS Jacques Ghi. rác francia miniszterelnök hétfőn este háromnapos líbiai látogatásáról visszaérkezett Párizsba. A megbeszélésekről kiadott közös közlemény szerint pontokat, az AP hírügynökség néhány tiszttől szerzett értesülésre hivatkozva jelenti, hogy kulcsfontosságú harckocsizó és tengerészeti egységek készek egy esetleges hatalomátvételre. a kormány tagjaival, a juszticialista párt és a peronista szakszervezeti mozgalom vezetőivel, valamint az argentin parlament két házának elnökével. Giscard d’Estaing francia államfő elfogadta Kadhafi, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elnökének meghívását. A látogatás időpontját később rögzítik. — Sebaj! Behozzuk... biztatta a brigádot Molnár. — Annál jobban haladunk aztán. Ismét átgondolt mindent, mint parancsnok harc közben. Mindenekelőtt a fúrást akarta gyorsítani és egyszerűsíteni. Megváltoztatta a gyutacsok sorrendjét és fordítva robbantott...” ia — Hát persze, őket ismertem. Együtt dolgoztam többségükkel a régi csapaton, ahonnan kiemeltek. Akiket nem ismertem közelebbről, azokat többnyire Póra Jenő üzemvezető javasolt, aki a legtöbbet tette értünk. — ön mit mondott nekik? — Világosan megmondtam, mi a célom. Megmutattam a rajzokat ami a lényeg volt. Ciklikusan kell dolgozni — ezt akartam, hogy megértsék. — ígért valamit...? — Mit ígértem volna? — Például pénzt. — Nem kellett azt ígérni, tudták: ha többet dolgozunk, többet kell kapnunk. Ez egyébként nem ment mindig 6imán. — Vissza tud emlékezni arra a napra, amikor elkezdték? — Egy hétfői napon kezdtük a munkát. Anna-aknán, a főszállító vágatot építettük. De előtte, vasárnap éjjel, még az aknában dolgoztunk, nekünk kellett rendbe hozni a padozatot... Nézegetjük a korabeli fényképeket, ujságkivágásokat. A fényképeken egyszerű, vidám emberek nevetnek a lencsébe, kicsit lomposak, kicsit esetlenek. Na, de inkább lapozzunk bele egy féltve őrzött könyvbe. „A döntő év ifjai.” Riportok Sztálinvárosból. Komlóról, Inotáról. Mezőtúrról, Diósgyőrről. „Molnár István a fiatalok javát válogatta a feltárási csapatba és néhány tapasztaltabb, harmincon felüli vájárt. A három műszakban összesen tizenhármán dolgoztak. A csatát az első harmad kezdte. A rohamcsapat ugyancsak felkészült. Három sztahanovista vájár állt a sorba. Molnár István és két régi harcostársa: Tóbiás Ferenc és Sinkovits Gábor. Az első napokban munkahelyet kellett teremteni embernek és gépnek. Először csak maguknak, utána nyomban a rakodóknak. Tejfehér ködben törtek előre, szűz kőzetben. Kézzel rakodtak. Mindent tüzetesen átnéztek, csak a fúrókalapácsot nem vizsgálták át alaposan. Bíztak elődeikben, nem is gondoltak arra, hogy rossz lehet. Tévedtek, a szerszámot ki kellett cserélni. Fél napot vesztettek. — Tényleg ez történt? 1— Nem éppen szakszerű leírás, de a lényeg valahol itt van. A robbantólyukat speciálisan helyeztük el, ezáltal nőtt a robbantás hatása, a*i egy részt a leválasztott kőzet mennyiségének növekedését jelentette, másrészt ez a kőzet lövés után úgy helyezkedett el, hogy könnyebb volt a felrakása, s módot adott közben más munkák elvégzésére is. — Tehát nem volt egy perc megállás sem. — Minden azon múlott, ki tudjuk-e küszöbölni a holtidőket... Babits András A komlói kőszénbányászat története című munkájában jelentős teret szentel a 100 méteres mozgalom elemzésének, s miközben megállapítja „A mazgalom jelentőségét főképpen a bányák egyenletes termelésével kapcsolatban kell keresnünk”. (Folytatjuk) A Bolgár és a Magyar Népköztársaság A fényképezőgép lencséje is mutatja: a szófiai új vásárcsarnokban a tágas, gazdag áruválasztékot kínáló szupermarketet. gazdasági kapcsolatainak fejlődése két ország közötti gazdasági kapcsolatok nem mai keletűek; döntő fordulatot ezen a területen mind a bolgár, mind a magyar nép számára a felszabadulás hozott. Az eltelt három évtized alatt a két testvéri nép mélyreható forradalmi vál. tozásokat valósított meg a társadalmi élet minden területén, korszerű nagyipart és fejlett mezőgazdaságot hozott létre. Mind a bolgár, mind a Magyar Népköztársaságban a népgazdaság gyors ütemben fejlődik. Újabb ipari ágazatokat fejlesztenek ki, korszerűbb technológiákat alkalmaznak, a mezőgazdaság területén pedig a gépek és a modern agrotechnika mind könynyebbé és eredményesebbé teszik a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Mind a két országban a termelőerők gyors fejlesztése létrehozta a kölcsönös kapcsolatok kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez szükséges anyagi előfeltételeket. A gazdasági együttműködésre pozitív hatással van a szocialista nemzetközi munkamegosztás, amelyet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében valósítunk meg; a Bolgár— Magyar Gazdasági és Műszaki-Tudományos Bizottság létrehozása pedig erő. teljesen fellendítette a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. 1966—1970 között a Bolgár és a Magyar Népköztársaság közötti kölcsönös szállítások több mint 80%kal növekedtek az 1961— 1965-ös évi árucsere-forgalommal szemben. Az 1971— 1975. évekre szóló hoszszú lejáratú kereskedelmi egyezmény, az 1966—1970- es években realizált árucsere-forgalommal szemben, kb. 65%-os emelkedést irányzott elő. A Bolgár Népköztársaság szerszámgépeket, anyagmozgató gépeket és berendezéseket, az erős- és a gyengeáramú ipar termékeit, az elektronikus számítógéptechnika, a műszeripar gyártmányait, vagonokat, mezőgazdasági gépe. két. üvegházakat, fémeket, vegyszereket, dohányt, cigarettát, különböző konzerveket, gyógyszereket és közfogyasztási cikkeket szállít Magyarországnak. Ezzel szemben a Magyar Népköztársaság szerszámgépeket, híradástechnikai berendezéseket, elektronikus számítógépeket, az erős- és a gyengeáramú ipar termékeit, orvosi műszereket és készülékeket, a műszeripar gyártmányait, vasúti és közúti gépjárműveket, fémeket, vegyszereket. gyógyszereket és közfogyasztási cikkeket szállít Bulgáriának. A két ország közötti árucsere-forgalmat a gépipari termékek részarányának fokozatos emelkedése jellemzi. Az utóbbi években ez az arány az árucsere-forgalom összvolumenében meghaladta az 50%-ot. Jelentősen megnövekedett a közfogyasztási cikkek kölcsönös szállítása is, ami mindkét országban azon törekvések eredménye, hogy mind teljesebb mértékben kielégítsék a dolgozók növekvő igényeit. A kölcsönös árucsere-forgalom eddig elért szintje természetesen nem merítette-ki a két ország lehetőségeit. A két ország népgazdaságának gyors ütemű fejlődése előfeltétele a kölcsönös áruszállítások felemelésének, s ehhez hozzájárul a két- és több oldalú gyártásszakosítás és kooperáció további fejlesztése az ipar különböző ágazataiban. A Bolgár—Magyar Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság vonalán ennek érdekében már konkrét intézkedések történtek. Pozitív kihatással lesznek az állami tervhivatalok közötti, az 1976—1980 éves időszakra vonatkozó konzultációk is. A gépipar és a vegyipar termelésében elért sikerek, a gyártmányfejlesztések és a megvásárolt licencek indokolttá teszik azt a meggyőződésünket, hogy döntően megnövelhető a szerszámgépek, az anyagmozgató eszközök, az elektron!, kus számítótechnika termékeinek, az erős- és gyengeáramú ipar, a műszeripar termékeinek kölcsönös szállítása. A szocialista nemzetközi munkamegosztás, a két ország közötti hagyományos kereskedelmi kapcsolatok, valamint Bulgária és Magyarország különböző népgazdasági ágazataiban kifejlesztett új termékek alapján kedvező feltételek keletkeznek az erősáramú ipar, a műszeripar, az elektronikus számítótechnika, a fekete- és színesfémkohászat, a könnyű- és vegyipar területén együttműködési, gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások létrehozására. Ezzel a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítése, valamint az árucsere-forgalom még gyorsabb kifejlesztése érhető el. Todor Zsivkovnak, a Bolgár Népköztársaság államtanácsa elnökének, a Bolgár Kommunista Párt első titkárának a Magyar Népköztársaságban 1973. decemberében tett látogatása, valamint Sztanko Todo. rov és Fock Jenő, a két ország minisztertanácsainak elnökei között 1974. augusztusában Szófiában tartott megbeszélések újabb nagy lépést jelentenek a két ország kapcsolatainak fejlődésében, s hozzájárulnak a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztéséhez. Az eddig elért eredmények, viszonyaink jellege és KGST-ben való tagságunkból eredő előnyök szilárd biztosítékát képezik a Magyar és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági kapcsolatok további fejlődésének. K. Kounov külkereskedelmi miniszterhelyettes
