Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
2 KELET-MAG YARORSZÁG 1976. március 11. Zongoraoktatás Nagydoboson Tegnap gyengébb volt a tempó... CSÜTÖRTÖK Ketten jöttek később csütörtökön reggel. Bosszúsan érkeztek Papp Miklósné korán reggel bejött a gyárba, elkérezkedett. A tanács előtt találkozott Lacikó Lászlódéval. — Látszik,, hogy nem vagyunk járatosak az ilyesmiben — moridja a buszon bosszúsan Pappné. — Ki gondolta, hogy előre érdeklődni kell, tartanak-e ügyfélfogadást. Lacikóné be sem ment a gyárba, tegnap délután szólt a művezetőnek, hogy a lakásügy miatt késik. Kellemetlen lesz hétfőn ugyanezzel előhozakodni. Csütörtökön délelőtt úgy tíz óra felé megjelent a szabászaton egy tiszta feketébe öltözött idősebb asszony. A gépek monoton zajától szólni sem tudott, bizonytalanul nézegetett addig, míg Kocsis Erzsébet véletlenül fel nem emelte a szemét a munkájáról. Az ő szava sem hallatszott, dg. a többiek leolvasták a szájáról a meglepetéssel vegyes öröm kiáltását: édesanyám. Az élezőben három asszony fogott közre egy negyediket, aki ugyancsak feltűnő volt a köpenyes munkásnők között, utcai ruhájában, gondosan fésült frizurájával, ápolt kezeivel. Megjött Palicz Jánosné. — Ö, csak egy pár percre néztem be, addig a gyerekek elmaradnak a nagymamával. Úgy indult el otthonról, hogy csak az előleget veszi fel, leadja a befűzött felsőrészeket, visz újabb fűznivalót, s már megy is haza. Anélkül mégsem tudott elindulni, hogy az élezőbe be ne nézett volna. — Azt mondják, jó nézni, hogy mások hogyan dolgoznak. Én azt mondom, nagyon rossz érzés. Főleg ilyen áron. Klárikám után Jánoska is himlős lett, sőt a kisfiúnak még a hörghurutja se jött rendbe. Ráadásul a férjem bevonult, egyedül maradtunk. Igyekszem mindent megtenni a gyerekekért, hogy mielőbb meggyógyuljanak. No. meg én is vágyom már vissza a többiek közé. Klara asszonyt a legjobb szakmunkások között tartják számon, törzsgárdatag, ő a brigádban az egyik kiváló dolgozó. Vígkedélyű, kiegyensúlyozott, büszke a gyermekeire, s amióta a négylakásos társasházban elkészült a családi otthon is, elégedett ember. — Csak egyetlen kívánságom nem teljesül évek óta. Ha jókedvemben vagyok, elátkozom a világ összes so • rompóját. A Derkovits utcán lakom, először is átjövök az egyiken, be a városba. Aztán átvágok a Rákóczi utcára a másikhoz. Hány meg hány * reggel van, hogy mind a kettőnél fél órákat ácsorgók. Van aki átszökik, de nekem, két gyerekkel, már drága az életem. Amikor Paliczné elment, s távozásával elcsitult a ritkán látott vendégnek kijáró érdeklődés, valaki megkérdezte: — Miért is voltál tegnap dühös Mátyás Marika? Ha beszédes hangulatában találják Mátyás Máriát, nem tesz lakatot a szájára. Mondja, ami a szívén, az a száján. Palicz Jánosné A Kelet-Magyarország 1976. február 8-i számában megjelent egy írás a nagydobosi zongoraoktatással kapcsolatban. Az újságíró mindenkinek meghagyja a részigazságot, ezért szeretnék véleményt nyilvánítani, mint a mátészalkai járási hivatal művelődésügyi osztálya továbbképzésen lévő vezetőjének helyettese. A Nagydobos községben a zeneoktatás szervezését örömmel üdvözöltük, amíg a községi tanács vezetőinek és a termelőszövetkezet vezetőinek elgondolása szerint történt. (A tsz a zongora ajándékozója.) Tehát a községben élő valamennyi tehetséges gyermek zeneoktatása a művelődési otthon keretében szakköri formában. Elképzelésüket, kezdeményezésüket csak helyeselhettük. Ahogyan a terv megvalósult, azt már nem; hogy a zongoraoktátásban csak a pedagógusok gyermekei részesüljenek, kizárva abból a fizikai dolgozó szülők tehetséges gyermekeit. Ez a mód a szocialista elveinkkel nem egyezett, sőt éppen az ellentéte volt pedagógiai irányító f munkánk területén is kiemelt célunknak. Álláspontunk megegyezett és megegyezik ma is a község vezetőinek véleményével, elfogadja azt az iskola igazgatója is. Éppen ezért pedagógusaink iránt aggodalmunk és valamennyi tanuló iránti szeretetünk vezetett arra az intézkedésre, hogy az alapvető elvünkkel össze nem egyeztethető gyakorlat megszüntetését kérjük az igazgatótól. Hiszen a szervező tevékenység hiányossága volt az, hogy a szülők és gyermekek tájékoztatása ellenére az évek óta Vásárosnaményba járó nem pedagógus szülők gyermekeinek felvételére nem került sor, mivel csak meghatározott számú tanulót vállalt a tanárnő. így állt elő az a helyzet, hogy az 5 „pedagógus” gyermek magánjellegű oktatása helyben, az úttörőszobában folyt, míg a többi tanulóé Vásárosnaményban. Ezért értük, és nem ellenük irányult intézkedésünk, bár egy-két nevelőnek sérelmes volt az. Mi azt szeretnénk, hogy gyermekeink minél nagyobb számban részesüljenek a zene csodálatos, élményt adó szépségében. Ma sincs „örö5 némaságra” ítélve a zongora. Szolgálja ugyanazt a célt, amit évekkel ezelőtt. Az ének-zenét tanító nevelő naponta használja az órákra való felkészülés során. Az úttörő-foglalkozásokon a pajtások hangulatteremtő eszköze. Nem volna célszerű tanteremben elhelyezni, amíg nincs szaktantermi oktatás. Ha bevezetésére sor kerül, megfelelő helyén, az ének-zene szaktanteremben használata rendszeressé válik a tanítási órákon. Jelenleg a község vezetői ének-zene szakos tanár alkalmazásának lehetőségét keresik. Addig is a zenét tanulni vágyó nagydobosi gyermekeket szívesen fogadja a mátészalkai zeneiskola, mint a mátészalkái járás többi községéből bejáró tanulókat. A gyakorlást pedig a pedagógusok gyermekei a saját zongorájukon oldják meg, mivel rendelkeznek azzal, egy kivétellel, akinek a gyakorlását senki nem tiltotta meg. (Anyja pedagógus, apja szakmunkás.) Bízom abban, közös erővel megtaláljuk a lehetőségét arra, hogy valamennyi zenei érdeklődésű nagydobosi gyermek — kik Vásárosnaményba járnak, vagy háznál magánórákat vesznek — helyben részesüljön zongoraoktatásban. Losonczi Balázsné oszt. vez. helyettes HOZZÁSZÓLÁS Mátyás Mária Keze azonban még a nyelvénél is gyorsabban jár, ő a leggyorsabb szabász. Most mind a kettő egyforma gyors. — Már elmúlt. Amilyen gyorsan jön a mérgem, olyan gyorsan el is múlik. Tegnap gyengébb volt a tempó, azért mérgelődtem. Akkor van jó napom, ha legalább négyszáz párat kiszabok. Tizennyolc évesen enyém a legmagasabb párszám. Ez az én karrierem ... Jó, mi? Hihetetlennek tűnik teljesítménye, hiszen sokan a kétszázat sem érik el. — De az nem az én tempóm — mondja Mária, s bemutatja, hogyan idomította be a gépet. — Kell a fizikai erő is, de többet ér a fogás. Elég, ha meglegyintem, így el sem fáradok. Ezért javasoltam már többször, hogy használjuk ki a brigád lehetőségeit. Én például szívesen segítenék annak, aki lemaradt. A mostani munkaszervezés mellett azonban mindenki csak a maga forintjait hajszolja. Maria még nem felejtette EL a martfűi éveket, ahol a szakmát tanulta. Azt mondja, jobb volt a munkaszervezés, a szakmunkásoknak nem kellett anyagért menni, ha dolgozni akartak, nem kellett a tmk-sokat üldözni, ha elromlott egy gép. — Azt kérdezte például a múltkor a brigádvezető, mit tudnánk tenni, valami nagyot, ami jó lenne a brigádnak. Azt mondtam, hogy nagy dolgokat csak a sok kicsiből lehet összerakni. Nincs igazam. A sok kicsiből én is megpróbálok egyet elérni. Elég rossz az anyagfelhasználásom. Azt kellene megtanulnom, hogyan tudnék ilyen gyorsan, de gazdaságosabban dolgozni. Magyarul — ésszel is, nemcsak erővel. Ezen a napon Mária valamivel békésebben zárta a műszakot. Hazafelé menet bevásárolt a családnak, mert ez mindig az ő munkája. Megfiirdött, mert a gyárban nincs rá ideje. Utána elővette a soron következő olvasmányát. A politikai élet eseményeit számon tartja, mindenről szeretné tudni, miért történik. Ősztől szeretne továbbtanulni, a közgazdasági szakközépiskolában. CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁNRA Szilváné, a kismama úgy elfáradt, mintha egy hete nem hunyta volna le a szeméi. Papp Miklósné elköszönt, Kádár Margit pedig összerakta a holmiját, hogy holnap reggel, ha lehet, átköltözhessen. (Folytatása következik) Baraksó Erzsébet Rendhagyó órák a könyvtárban A megyei könyvtár tízezer kötetes gyermekkönyvtári részlege többféle játékos, az életkori sajátosságoknak megfelelő programmal igyekszik megszerettetni a könyveket a legkisebb olvasókkal. Egyik ilyen újdonságuk a nyíregyházi 2-es, a 4-es és az 5-ös iskola alsó, illetve felső tagozatos tanulóinak indított könyvismertető sorozat. A kis könyvbarátok irodalomtanáruk kíséretében érkeznek a könyvtárba, ahol rendhagyó órákat tartanak. Március 11-én és 12-én az 5-ös iskola hetedikesei az 1848-as szabadságharc és a reformkor történelmi hátterét, körülményeit és irodalmi visszhangját tanulmányozhatják a gyermekkönyvtárosok segítségével. A jó és hasznos kezdeményezés célja, hogy a gyermekek ne csak kötelező, iskolai leckeként, hanem élményszerűen, kötetlenül, szinte „észrevétlenül” sajátítsák el a tanterv anyagát. Negyvenmilliós értéket mentettek meg a tűzoltók 868 tűz keletkezett tavaly Szabolcs-Szatmár megyében, összesen 3 millió 800 ezer forint érték ment veszendőbe. Jóval magasabb is lehetett volna azonban a kár értéke, ha nem avatkoznak közbe időben a tűzoltók — becslések szerint mintegy negyvenmillió forint értéket mentettek meg a lángoktól az elmúlt év során. A megye tűzvédelmének helyzetéről hangzott el beszámoló a napokban a megyei tűzoltó-parancsnokság értékelő tanácskozásán. Legrészletesebben a megelőző tűzvédelemmel foglalkoztak. Megállapították, hogy sokat fejlődött a megelőző tűzvédelem a megyében: a területi tűzoltó-parancsnokságok következetesebben érvényesítették a tűzrendészeti követelményeket, több esetFotópályázatunkra érkezeit TISZABECSI KÉPESLAP Beküldte: Berhés István, Tiszabecs. ben adtak részletes szakvéleményt nagyobb létesítmények tervezésénél, gyakran tartottak ellenőrzéseket. A szükséges szigor azonban időnként nincs meg — mindössze 123 szabálysértési feljelentést tettek, holott jóval több esetben indokolt lett volna. A megye vállalatainál tűzvédelmi bizottságok, műszaki tanácsok működnek — ezek összetétele megfelelő, többnyire felelős beosztású, intézkedésre jogosult tagokból állnak. A vállalati tűzoltóságok munkáját is jónak értékelték — a megyében 138 helyen több, mint kétezer vállalati önkéntes tűzoltó van. A községek önkéntes tűzoltóegyesületeiben közel ötezren tevékenykednek — tűzmegelőző munkájukat jól végezték. A községek lakóházaiban sorozatos ellenőrzéseket tartottak, és több ezer hiányosságot fedtek föl. IA tüzek leggyakoribb okai megyénkben évek óta: a dohányzás, a gyermekjáték, valamint az olajjal és gázzal működő berendezések szabálytalan használata. A megyei tűzoltó-parancsnokság ezért rajzos röplapsorozatot készíttetett, s ezeket az üzemekben, vállalatoknál szétosztották. Tűzvédelmi vándorkiállítást is rendeztek, ezt hat és fél ezren nézték meg az év során. A tűzvédelmi felvilágosító tevékenység nemcsak a tűzoltóság feladata — társadalmi feladat! A tapasztalat viszont azt mutatja: a tűzoltóságon kívül más szervek nem fordítanak erre megfelelő gondot. A megyében sok esetben előfordult, hogy későn jelezték a tüzet, így a tűzoltók is csak megkésve foghattak az oltáshoz. Jóval nagyobb munkát jelentett a tűz megfékezése, és a kár is több lett. Ez arra utal, hogy a megye területén nem mindenhol megfelelő a tűzjelző hálózat — a felmérések szerint legalább száz település, létesítmény van, ahonnan nem lehet azonnal értesíteni a tűzoltókat. A tervek szerint 1980-ig ezek többségében telefont szerelnek föl. (így)
