Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

Spanyol tisztek a hadbíróság előtt Munkabeszüntetések, ma harci nap Újabb letartóztatások a baszk tartományokban Bilbao külvárosában virágokkal borítják el azt a helyet, ahol a 18 éves Vicente Anton Ferrero a tüntetések során rendőrtámadás áldozata lett. (Kelet-Magyarország telefoto) A rendőrség közlése sze­rint hétfőn több mint . száz tüntetőt tartóztattak le a spanyolországi baszk tarto­mányokban, ahol az utóbbi 40 év legnagyobb szabású munkásmegmozdulása zaj­lott le, tiltakozásul a vitorlái múlt heti rendőrsortűz ellen. Mint jelentettük, a csendő­rök hétfőn a Bilbao melletti Basauriban ismét tüzet nyi­tottak a tüntető tömegre és egy fiatal munkás belehalt sérüléseibe. A hírügynökségek rámu­tatnak, hogy a rendőri bru­talitás nem korlátozódott a baszk tartományokra: ked­den Valencia közelében egy polgári ruhás csendőr agyon­lőtte egy személyvonat egyik utasát, aki állítólag .megtá­madta”. Spanyolország különböző vidékein kedden is folytatód­tak a munkabeszüntetések. Katalóniában több mint 60 ezer textilmunkás követel magasabb béreket és folytat­ja sztrájkját több ezer kata­­lóniai épí tőmunkás is. El Ferrlban, Franco szülőváro­sában beszüntették a munkát a hajógyári dolgozók és a városi tanács is csatlakozott a politikai foglyok számára amnesztiát követelő országos mozgalomhoz. Az illegális kommunista és szocialista szervezetek, vala­mint a munkásbizottságok szerdára újabb harci napot hirdettek meg az aszturiai bányavidéken, ahol 20 ezer szénbányász két hónapja sztrájkol követeléseinek alá­támasztására. A tartomány kormányzója betiltotta a ter­vezett tüntetéseket. Basauri városában, a hét­fői csendőrsortűz színhelyén egynapos gyászt hirdettek: a város életét teljesen megbé­nította az általános sztrájk. Közben a barcelonai bör­tön épülete előtt néhány tár­sával ötnapos éhségsztrájkba kezdett Luis Maria Xeri­­nachs katolikus pap, tiltako­zásul a vitoriai és basauri vérengzés ellen. Xerinachs már több ízben vett részt az emberi jogokért és amnesztia kiharcolásáért szervezett megmozdulásokban. Tevé­kenységéért tavaly Béke-No­­bel-díjra terjesztették elő. A lázadás és zendülésre bujtogatás vádjával hadbíró­ság elé állított kilenc spanyol katonatiszt közül nyolc hét­főn nem volt hajlandó vallo­mást tenni, tiltakozásul ami­att, hogy a hatóságok nem engedélyezték számukra pol­­-gári védőügyvédek fogadását. A peres eljárás a 200 olda­las vádirat ismertetésével kezdődött. A katonai ügyész­ség szerint a vádlottak laká­sán megtalálták a Demokra­tikus Katonai Szövetség el­nevezésű illegális csoport do­kumentumait, valamint a Portugál Fegyveres Erők Mozgalmának kiáltványait és .kommunista irodalmat”. A hadbíróságon felolvasott dokumentumok szerint a A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására kedden ha­zánkba érkezett a Chilei Kommunista Párt küldöttsé­ge, amelyet Volodia Teiíel-Demokratikus Katonai Szö­vetség — amelynek tevé­kenységében a vádlottak részt vettek — haladéktala­nul szabad választásokat kí­ván tartani Spanyolország­ban és engedélyezni akarja valamennyi ellenzéki párt, köztük a kommunisták mű­ködését. Az egyetlen vádlott, aki hajlandó volt vallomást ten­ni a tárgyaláson közölte, hogy egyetért a Demokrati­kus Katonai Szövetség célki­tűzéseivel. bőim, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezet. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Kornidesz Mi­hály, az MSZMP KB osz­tályvezetője fogadta. BOLGÁR—TÖRÖK TÁRGYALÁSOK Todor Zsivkov bolgár ál­lamfő fogadta Ihsan Sabri Caglayangil török külügymi­nisztert. és áttekintette vele a bolgár—török jószomszédi kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeit. A szívé­lyes légkörű találkozón, ame­lyen több nemzetközi kér­dést is megvitattak, jelen volt Petr Mladenov bolgár külügyminiszter is. Kirchschläger fogadta Apró Antalt Az osztrák nemzeti tanács elnökének meghívására Auszt­riában tartózkodó magyar parlamenti küldöttséget, amelyet Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezet, kedden délelőtt Bécsben fogadta dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök. A szívélyes beszélgetés során mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy Magyarország és Ausztria között kedvezően fej­lődnek a jószomszédi kapcsolatok. Parlamenti küldöttségünk a nap folyamán még több hivatalos látogatásnak tett eleget. Budapestre érkezett a Chilei KP küldöttsége Újabb élelmiszer­áruházak épülnek A Belkereskedelmi Minisztérium és Szabolcs-Szat­­már megye vezetőinek tervegyeztető tárgyalása Tervegyeztető tárgyalást tartottak kedden Nyíregyhá­zán, a megyei tanácson a Belkereskedelmi Minisztéri­um és Szabolcs-Szatmár me­gye vezetői. A megbeszélésen dr. Sághy Vilmos minisztéri­umi államtitkár, dr. Pénzes János megyei tanácselnök. Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, vala­mint a SZÖVOSZ és a MÉ­SZÖV vezetői értékelték a kereskedelem. vendéglátás, idegenforgalom 1971—75. kö­zött elért megyei eredmé­nyeit és egyeztették az ötö­dik ötéves terv főbb céljait. Megállapították: a megye állami és szövetkezeti keres­kedelmi hálózata jelentősen fejlődött. Nemcsak a 75 ezer négyzetméter hálózatbővítés számottevő (bár ez kevesebb, mint a tervezett), hanem en­nek összetétele: az iparcikk­­áruház-építkezésekkel — köztük a két nyíregyházi nagyáruházzal — elérték, hogy a megyeszékhelyen és a járási központokban az ipar­cikk üzlethálózat kiépült, s ez összességében kiegyensú­lyozott, jó színvonalú ellátást eredményez. Az alapellátás javításában és az ellátatlan területeken megvalósított kereskedelmi fejlesztések is lényegesek voltak. A megye a negyedik ötéves terv időszakában sa­ját összegei mellett 12 millió forintos minisztériumi támo­gatást is felhasználva kilenc élelmiszer-áruház építését segítette, amelyek közül ötöt már átadtak, négyet az idén az első fél évben avatnak. A tervek között szerepel, hogy 1975—80 között 55,5 ezer négyzetméterrel bővítik a kiskereskedelmi hálózatot. Ennek kétharmada a boltok, egyharmada a vendéglátóhe­lyek bővítését jelenti. Negy­venhatmillió forint felhasz­nálásával technikai fejlesz­téseket valósítanak meg, s bővítik az új módszerű (ön­­kiszolgáló. önkiválasztó) szolgáltatási formákat. Tovább javítják az alapel­látást. E célt elsősorban ABC- áruházak építésével valósít­ják meg — főként a váro­sokban és munkáslakta tele­püléseken. Fokozott figyel­met fordítanak a még ellátat­lan területek napicikkellátó hálózatának fejlesztésére — ez húsz új boltot is jelent. A korábbinál többet költe­nek a vendéglátóhálózat re­konstrukciójára — elsősor­ban a városokban és a járási székhelyeken. A kereskede­lem is segíti a gyermekélel­mezés javítását. Több korábbi nyíregyházi terv megvalósítása is napi­rendre került a tervegyezte­tő megbeszélésen: a fedett piaccsamok központi támo­gatás igénybevételével el­készülhet az ötödik ötéves tervben. Három szakaszra bontva hozzálátnak a „régi” Szabolcs-szálló városképet is formáló épületének rekonst­rukciójához: korszerűsítik és bővítik a szállodai részt, megszépítik a nagy éttermet és önkiszolgáló éttermet is kialakítanak. M. S. Huszonkétezer résztvevő 187 népfrontgyűlésen Június 19: népfront megyei küldöttértekezlet Március 10-én ülést tar­tott a Hazafias Népfront megyei bizottsága, melyen beszámoló hangzott el a leg­utóbbi ülés óta végzett mun­káról. A részvevők meghall­gatták dr. Gluchman László­nak, a megyei rendőr-főkapi­tányság vezetőjének tájékoz­tatóját a közrend és közbiz­tonság helyzetéről. A népfront megyei bizott­sága ezután a Hazafias Nép­front VI. kongresszusára va­ló felkészüléssel, a népfront­bizottságok újjáválasztásá­­nak eddigi tapasztalataival és a feladatokkal foglalkozott. Elmondták; március 7-ig a megyében 187 falu-, illetve népfrontgyűlést tartottak. A jelentős politikai fórumokon 22 500-an vettek részt, 1615- en szólaltak fel, 3816 nép­frontbizottsági tagot válasz­tottak újjá. Az érdeklődésre jellemző, hogy átlagosan az egy falu­gyűlésre jutó részvevők szá­ma meghaladja a százat, de voltak olyan községek, mint Dombrád, ahol hétszázan, vagy Tiszalök, ahol négyszá­zan vettek részt a népfront rendezvényén. A megjelentek 45—50 százaléka nő. A falu­gyűléseken több országgyű­lési képviselő, megyei tanács­tag, a népfront megyei el­nökségének tagja is részt vett. Jó tapasztalatokat hoz­tak a nyíregyházi népfront­bizottsági gyűlések, ahol a városi értekezlet küldötteit jelentős számban az üzemek, intézmények képviselői java­solták. A több mint 1600 felszóla­ló többsége közérdekű kér­désekkel, javaslatokkal fog­lalkozott a falu- és népfront­gyűléseken. A témák egy ré­sze visszatérő gond; sok a belvízrendezéssel, a járda-, út-, vízműépítéssel, a közle­kedés javításával, a gyer­mekintézmények fejlesztésé­vel kapcsolatos javaslat. Sokan tették szóvá a háztáji állattenyésztés, állattartás gondjait; nincs elegendő és megfelelő legelő, takarmány, a falusi lakosság nem isme­ri eléggé a háztáji termelést elősegítő állami kedvezmé­nyeket. A tanyákon és az ár. vizes területen továbbra is problémaként említették a felszólalók az építési tilal­mat. A falugyűlések felszólalói felelősséggel szóltak az ötö­dik ötéves tervben meghatá­rozott feladatok megvalósítá­sáról, az állampolgári és a munkafegyelem erősítéséről, a hatékonyabb tanácsi mun­ka és társadalmi összefogás szükségességéről. A népfront megyei bizott­sága határozatot fogadott el arról, hogy június 19-én tart­ják meg a népfront megyei küldöttértekezletét, amelyre 449 küldöttet választanak meg. A népfront kongresszu­sán 44 szabolcsi küldött vesz részt. A megyei bizottság vé­gül megvitatta és elfogadta a népfrontbizottság első félévi munkatervét. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen megvi­tatták a következő megyei tanácsülésre kerülő napiren­di pontokat. Megtárgyalták a megyei tanács ötödik öt­éves középtávú pénzügyi és fejlesztési tervét, és a helyi tanácsok előirányzatát. A napirendet a vitában java­solt módosításokkal elfogad­ták és a következő megyei tanácsülés elé terjesztik. Ugyancsak a megyei tanács elé terjesztésre tájékoztatót fogadtak el á végrehajtó bi­zottság tevékenységéről. Határozatot hozott a vég­rehajtó bizottság a vesztesé­ges és alaphiányos mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek veszteségrendezési eljárásá­ra. A végrehajtó bizottság a Vörös Október Férfi ruhagyár iparfejlesztésének támoga­tására a tanácsi fejlesztési alapból ötmillió forint támo­gatást szavazott meg. A ru­hagyár az elmúlt tíz év alatt jelentős iparfejlesztést való­sított meg megyénkben. Ma már mintegy ezer főt foglal­koztat a nyíregyházi és vá­­sárcsnaményi üzemeiben. Az ötéves terv során 100—120 millió forintos fejlesztésit ter­veznek. A bővítés túlnyomó­­részt saját forrásból illetve hitelfelvétellel valósul meg. Ez a bővítés újabb 550 fő — 70 százalékban női munkaerő — foglalkoztatását teszi lehe­tővé. Az új üzem indítása 1978 második felében kezdő­dik. A szükséges munkaerőt Vásárosnaményból és von­záskörzetéből biztosítják. Az ötödik ötéves terv köz­ponti területfejlesztési alap­ja terhére támogatási javas­latot fogadott el a végrehaj­tó bizottság a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbá­tori gyáregysége, valamint a Magyar Acélárugyár tásza­­szalkai gyáregysége részére. Mind a két gyáregységben jelentős fejlesztést terveznek a következő években. Úgy Nyírbátorban, mint Tisza­­szálkán mintegy 200—200 fő­vel növelik a foglalkoztatot­tak számát. Az acélárugyár tiszaszalkai üzemében ezzel a fejlesztéssel három műszakot kívánnak kialakítani, jelen­tős lesz a női munkaerő fog­lalkoztatása is. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság nívódíjak, ki­tüntetések adományozásáról döntött, majd bejelentések, kérdések következtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom