Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
1976. március 2. KELET-MAGYARORSZÄG 3 (Folytatás a 2. oldalról) tott fejlesztését, vízierőművek és olcsó szenet használó hőerőművek építését; az anyagok termelésében — a minőségi acélok termelésének növelését, az alumínium, a titán, a polimerek rész. arányának növelését a szerkezeti anyagok termelésében; az előre meghatározott sajátosságokkal rendelkező szintetikus anyagok termelését. A már alkalmazott technológiai folyamatok tökéletesítésével együtt lerakjuk az elvileg új technika és technoló. gia alapjait. Tudósaink erőfeszítései arra irányulnak majd, hogy meggyorsítják olyan problémák megoldását is, mint az irányított termonukleáris reakció és a szupervezetés. A társadalmi termelés hatékonysága nemcsak tudományos-műszaki, vagy termelési-gazdasági probléma, ha. nem hatalmas társadalmi fe. ladat is. A lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. A jelenlegi körülmények között különleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kommunizmus akkor kezdődik, amikor a dolgozók nap mint nap óvnak minden egyes púd fémet és gabonát, gondoskodnak a munka termelékenységének növeléséről. A tizedik ötéves tervben < megvalósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalapok értékének min. den egyes rubeljére jutó termelés, másszóval: emelkedjék az alapok hozama. Ha a most meglévő állóalapokból származó termelés csupán 1 százalékkal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jövedelmet eredményezne, amelyből 2— 2 és fél millió család számára lehetne lakást építeni. S természetesen különös figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének növelésére. Az egész népgazdaságban ' a termelékenységet az 1971—1975-ös ■ 23 százalékhoz képest' mintegy 27 százalékkal tervezzük növelni. Ez 26 millió dolgozó munkájának megtakarításával egyenértékű. Nem kevésbé fontos, hogy lényegesen megjavítsuk a munkaszervezést, kiküszöböl, jük a munkaidő-veszteségeket, növeljük a termelési fegyelmet. A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéletesítésének módjait. Az új ötéves tervben a tervezési szervek, minisztériumok és főhatóságok, a gazdaságtudomány feladata az, hogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére törekedve lényegesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Kitartóan kell keresni az olyan mutatókat, amelyek fokozzák a tervnek a termelés műszaki színvonala és a termékminőség emelésére, a munkatermelékenység növekedési ütemének meggyorsí. tására, az állóalapok, az anyag- és pénzügyi erőforrások gazdaságosabb kihasználására való hatását. Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként húzódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi termelés minden ágazatának, az élenjáró tudománnyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez nálunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományosműszaki problémák megoldására vonatkozó konkrét programokat. A tudományos és műszaki állami bizottságnak biztosítania kell e programok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabb tudományosműszaki, gazdasági és társadalmi problémákra vonatkozó komplex programok kidolgozásának. A Szovjetunió állami terV- bizottságának a X. ötéves tervben a komplex programok kidolgozását a népgazdasági terv ágazati és területi megoszlásával összhangban kell megvalósítania. Az elsők között kell kidolgozni az atomenergetikai termelési bázis fejlesztésének programját, a nagy területi-termelési komplexumok kialakítására vonatkozó programokat. Már jelentős részben elvégeztük az új ötéves terv összeállításának előkészítését. Jóváhagytuk az 1976-ra, a X. ötéves terv első évére vonatkozó tervet. A tervhatóságoknak lehetőségük nyílik arra. hogy rövidebb idő alatt állítsák össze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesztési tervét. Ez elvi jelentőségű, mivel lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük tervezésünk egyik legnagyobb hiányosságát, a népgazdasági tervek tervezetei hosszadalmas összeállításának gyakorlatát. A X. ötéves tervben folytatódik a párt által az irányítás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Az ipari termelési egyesülések létrehozása, az építésiszerelési szervezetek növelése. a mezőgazdaságban kialakítandó gazdaságközi kooperáció és agráripari integráció megfelel a gazdaságfejlesztés jelenlegi szakasza sajátosságainak, s javítja a népgazdaság és az irányítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új feladatok figyelembe vételével tökéletesíteni fogjuk gazdasági mechanizmusunk más oldalait i6. A termelési egyesülések megteremtése lehetővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepének növelését, mint az eszközlekötési járulék és más költségvetési befizetések, a nyereségelosztási normatívák és a béralapképzés. A IX. ötéves tervben mintegy 500 milliárd rubel nyereség képződött, ami másfélszerese a VIII. ötéves tervének. Ez bővítette és erősítette a Szovjetunió állami költségvetésének bevételi bázisát, javította szerkezetét, rrtáá részről pedig erősítette a költségvetés hatását a vállalatok és egyesülések tevékenysége pénzügyi eredményeinek javulására. Szélesebb körben fbgjuk alkalmazni az anyagi ösztönzés progresszív formáit, egyebek között a^ végtermékekért, illetve befejezett objektumokért járó teljesítménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elősegítenünk a munka termelékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyorsabb üzembe helyezését a meglévő berendezések kihasználásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag-, és anyagtakarékosságot, a termékek minőségének fejlesztését. A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabilitása alapján gondoskodni fogunk országunkban a pénzforgalom további megszilárdításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságáról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulajdonított a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kezdeményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállalkozókedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági kádertől megköveteljük az új tudományos és műszaki megoldások. a korszerű munkaszervezési és irányítási módszerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alkotó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdaságunkat mélyebben kapcsoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba, tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos feladatunk lesz. E feladat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíteni az ország exportpotenciálját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásában. Minthogy a külkereskedelem a népgazdaság fontos ágazatává lett, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, külföldi piacok különleges követelményeinek kielégítésére képes üzemeket kell létrehozni. Ez elősegíthetné, .hogy külkereskedelmünk jövedelmezőbb legyen és fokozódjék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista országokkal megvalósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szenteljük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett térve, amelyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fejlesztésének, strukturális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvonala javításának, illetve emelésének programját. Az egész társadalmi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az „A” csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. A célkitűzések hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszítettségük ellenére reálisak és jó gazdálkodás esetén túlteljesíthetők. Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésében és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6- szeresére növekszik. Eközben kiemelt növekedést irányoztak elő az atom-, a fémkohászati és vegyi gépgyártásnak, valamint az elektronikai, a rádióelektronikai iparnak, a szerszámgépgyártásnak és a műszeriparnak. A kitűzött feladatok bonyolultak, de meg tudunk bir. kózni velük. Gépgyártásunk jelentős mértékben korszerűsített szerszámgépparkkal rendelkezik. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek gépiparunk néhány ága előtt állnak. Az energetikái gépgyártás terén, az elmúlt öt évben országunkban megkezdték az atomerőművek számára szükséges gépek gyártását. A következő években az energetikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Az ezer megawattos reaktorok gyártása mellett 1500 megawattos reaktorokkal működő atomenergia blokkok komplex berendezésének kidolgozását. Az energetikai gépgyártás üzemei 500, 800, valamint 1000— 1200 megawattos turbinákat és generátorokat, valamint 250 megawattos gőz- és gázberendezéseket fognak gyártani. A mezőgazdasági gépgyártás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Jelentősen növelik -a „Kolosz", a „Nyiva”, valamint a „Szibirjak” típusú gabonakomegyesített erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszú távú komplex együttműködési programok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialista országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá kell látniuk. A testvéri szocialista országokkal való kereskedelmünk különleges jellegű. Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építőmunka és a kölcsönös együttműködés folyamatában születtek. Ezek a kapcsolatok, amelyek tartósságát a szocialista közösség országainak politikai egysége és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagtermelés, a berendezések előállítása, a tudományos-műszaki tapasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltétlenül szükséges valamenynvi testvéri ország népgazdasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő országokkal való együttműködése báj nők gyártását, amelyeknek előállítását az elmúlt ötéves tervidőszakban indították be és amelyek termelékenysége másfélszer-kétszer nagyobb, mint a korábbi gyártmányoké. Intézkedéseket foganatosítottak, hogy tovább növeljék a gépek megbízhatóságát, élettartamát, gazdaságosságát. Bővül a fémkohászati berendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruházást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. A nehézgépgyártás fejlesztése lehetővé teszi belső szükségleteink kielégítését, s külföldi szállítási kötelezettségeink teljesítését. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyhatalma, amely gazdaságfejleszlesztésében saját energetikai és tüzelőkészleteire támasz, kodik. Ez gazdaságunk komoly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasználhassák, el kell érni a készletek racionális és gazdaságos kiaknázását. A folyó ötéves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továbbiakban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidroenergia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Az ország — egyebek között a keleti körzetek — fűtőanyag- és elektromosenergia-ellétásában növekvő szerepet kezd betölteni a szén. A földgáztermelés a kilencedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, körülbelül másfélszeresére, technológiai célokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolaj-feldolgozás 25—30 százalékkal emelkedik. A tizedik ötéves tervben a gazdasági tevékenység méretei a korszerű technológiai folyamatok sajátossága az iparban és különösen olyan ágazatokban, mint a fémkohászat és a vegyipar, különleges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvédelemben is. Ezekre a célokra az ipari ágazatok Jöbbségéberi nagy összegeket irányoztak elő. Gyakorlati alkalmazást nyernek a légkörszennyező, dés elleni harc új eszközei és módszerei. Intézkedéseket tervezünk a víz- és erdőtartalékok komplex ésszerű felhasználására és védelmére. Valamennyi ipari ágazatban átállnak az ipari szennyvizek újbóli felhasználására. A légköri szennyeződés, az ipari vízfelhasználás 1980-ban az 1975-ös szinten marad. A X. ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a beruházási összvolumen több mint egynegyedét fordítjuk. Jelentős anyagi eszközöket fordítunk azokra az ipari ágazatokra, amelyek gépeknyös munkamegosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kötött hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájárulunk gazdasági önállóságuk megszilárdításához. A nemzetközi feszültség enyhülésének viszonyai között új minőséget kapnak a fejlett tőkésországokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink, amelyek sikeresen fejlődhetnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában, rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek keretében nagy volumenű együttműködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok, felszerelésekről, illetve szovjet szervezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményének építésében. kel, műtrágyával és más anyagi-műszaki eszközökkel látják el a falut. A kolhozok és a szovhozok nagy mennyiségű új technikát és szállítóeszközt kapnak. Ily módon a X. ötéves tervben jelentős mértékben hozzájárulunk a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Az ötéves tervben előirányzott intézkedések alapján a mezőgazdaság évi átlagtermelésének 14 —17 százalékkal kell növekednie. A gabonatermelésnek évi átlagban 19—21 százalékkal kell emelkednie és az 1976—1980-as időszakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát. A mezőgazdasággal szorosan összefügg a könnyű- és élelmiszeripar fejlődése. A X. ötéves tervben a termelés ezen a téren 26—28 százalékkal növekszik. Egészében véve a közszükségleti cikkeket előállító ágazatokban a termelés 30—32 százalékkal emelkedik. A IX. ötéves tervben a könnyűipar és a közfogyasztási cikkeket gyártó más iparágak fejlesztésére nagyösszegű beruházásokat hajtottunk végre. Ennek eredményeképpen számos olyan áru, amely nemrég még hiánycikknek számított, jelenleg elegendő mennyiségben található a kereskedelemben. A X. ötéves terv előirányozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos és az utasszállítás 23 százalékos növelését. A vasúti közlekedésben nagyszabású intézkedéseket teszünk az átbocsátó és szállítási képesség bővítésére, a konténeres szállítás fejlesztésére, amely nagy megtakarítást tesz lehetővé, valamint a közlekedés műszaki színvonalának emelésére. A terv szerint körülbelül 3000 kilométer új vasútvonalon indul meg a közlekedés. Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót kap a Kamaz, a ZIL, és a Belaz autógyárakból. A hírközlés minden ágazata fejlődik. Az interurbán telefonvonalak hossza 1,6-szeresére, a városi és falusi telefonkészülékek száma 1,4- szeresére emelkedik. A beruázások megszervezése nagyban meg fogja határozni az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés minden ágazata elé kitűzött feladatok megoldását. Az új ötéves tervben a beruházások volumenének szigorú összhangban kell lennie pénzügyi és anyagi erőforrásainkkal. Éppen ezt a felfogást rögzíti a Központi Bizottság által jóváhagyott, a fő irányokra vonatkozó tervezet. A termelőerők területi elhelyezése. A Szovjetunió egységes gazdaságának keretében a X. ötéves tervben jelentősen megszilárdulnak az ország szövetséges köztársaságai és körzetei közötti gazdasági kapcsolatok, fokozódik a munka területi megosztásának hatékonysága, növekszik minden köztársaságnak, minden körzetnek az összállami feladatok megoldásához való hozzájárulása. A párt lenini nemzetiségi politikájával összhangban mód lesz minden szövetséges és autonom köztársaság, gazdasági körzet, autonom terület és nemzetiségi körzet jelentős gazdasági fellendülésére. Elvtársak! Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdasági fejlődését ötéves tervek határozzák meg. A szovjet emberek több nemzedéke számára az ötéves tervek a kommunista nevelés nagyszerű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének nevezzük. A szovjet gazdaság elérkezett ahhoz a korszakhoz, amikor az emberek szükségleteinek jó minőségű fogyasztási cikkekkel történő kielégítése, továbbá a legújabb , technikának és technológiának a termelési folyamatban való alkalmazása a további előrehaladáá feltételeivé válik. Egész munkánk minőségének növelése a társadalmi vagyon ésszerűbb és gondosabb felhasználását szolgálja majd. Megvan mindenünk, hogy sikeresen teljesítsük az új ötéves terv által kitűzött feladatokat. A szovjet nép mélységesen bízik a pártban, hisz abban, hogy a párt által kitűzött célokat elérjük, újabb tanúbizonyságként szolgál erre az akotó szellem, és politikai aktivitás és eredmények, amelyekkel a szovjet nép a párt XXV. kongresszusát köszöntötte. A XXV. kongresszus meggyőzően példázza a kommunista párt bel- és külpolitikájának egységét. Jellegét és célkitűzéseinek összességét tekintve az új ötéves terv a béke, a nemzetközi enyhülés további elmélyítésének ötéves terve. Az emberiség számára ismét tanúbizonyságként szolgál árrá, hogy a szovjet nép mélységesen érdekelt a békés építésben s a kommunista párt és a szovjet állam békeszerető polikát folytat. Elvtársak! Előttünk a kommunista társadalom szovjetunióbeli felépítésének új ötéves terve. A párt, az egész szovjet nép alkotó és teremtő munkája ezekben az esztendőkben arra irányul, hogy teljesítse a XXV. kongresszuson kitűzött magasztos feladatokat. Kongresszusunk menete méginkább elmélyíti azt a meggyőződésünket, hogy az ötéves tervet a hős munkásosztály, a dicső kolhozparasztság és a népi értelmiség új történelmi sikerei fémjelzik, nagy lenini kommunista pártunk eszméinek diadalaként. Alekszej Koszigin nagy érdeklődéssel fogadott beszámolóját több ízben szakította meg a küldöttek tapsa. A rövid szünet után Jeronimo Arnedo Alvarez, az Argentin Kommunista Párt főtitkára üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusát. A következő felszólaló Gus Hall volt. Ezután Aziz Mohamed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, ezt követően Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára szólalt fel. Az SZKP kongresszusai rendkívüli politikai jelentőséggel bírnak, nemcsak a Szovjetunió népei, hanem a nemzetközi helyzet alakulásának egésze szempontjából is, jelentette ki Szaid Haidar, az Iraki Arab Üj jászülés Szocialista Pártja (Baath) vezetőségének tagja, aki utolsóként szólalt fel a kongresszus hétfői ülésén. Kedden a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa folytatja munkáját. Az anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján