Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

1976. március 2. KELET-MAGYARORSZÄG 3 (Folytatás a 2. oldalról) tott fejlesztését, vízierőművek és olcsó szenet használó hő­erőművek építését; az anyagok termelésében — a minőségi acélok termelé­sének növelését, az alumíni­um, a titán, a polimerek rész. arányának növelését a szer­kezeti anyagok termelésében; az előre meghatározott sajá­tosságokkal rendelkező szin­tetikus anyagok termelését. A már alkalmazott techno­lógiai folyamatok tökéletesí­tésével együtt lerakjuk az el­vileg új technika és technoló. gia alapjait. Tudósaink erő­feszítései arra irányulnak majd, hogy meggyorsítják olyan problémák megoldását is, mint az irányított termo­nukleáris reakció és a szu­pervezetés. A társadalmi termelés ha­tékonysága nemcsak tudomá­nyos-műszaki, vagy termelé­si-gazdasági probléma, ha. nem hatalmas társadalmi fe. ladat is. A lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás a népgazdaság minden dolgozó­jának ügye. A jelenlegi kö­rülmények között különleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kommuniz­mus akkor kezdődik, amikor a dolgozók nap mint nap óv­nak minden egyes púd fémet és gabonát, gondoskodnak a munka termelékenységének növeléséről. A tizedik ötéves tervben < megvalósítandó műszaki po­litika megteremti a feltétele­ket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalapok értékének min. den egyes rubeljére jutó ter­melés, másszóval: emelkedjék az alapok hozama. Ha a most meglévő állóalapokból szár­mazó termelés csupán 1 szá­zalékkal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pót­lólagos nemzeti jövedelmet eredményezne, amelyből 2— 2 és fél millió család számára lehetne lakást építeni. S természetesen különös fi­gyelmet kell fordítani a mun­ka termelékenységének növe­lésére. Az egész népgazdaság­ban ' a termelékenységet az 1971—1975-ös ■ 23 százalékhoz képest' mintegy 27 százalék­kal tervezzük növelni. Ez 26 millió dolgozó munkájá­nak megtakarításával egyen­értékű. Nem kevésbé fontos, hogy lényegesen megjavítsuk a munkaszervezést, kiküszöböl, jük a munkaidő-vesztesége­ket, növeljük a termelési fe­gyelmet. A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéle­tesítésének módjait. Az új ötéves tervben a ter­vezési szervek, minisztériu­mok és főhatóságok, a gazda­ságtudomány feladata az, hogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére törekedve lényegesen fokoz­zák a terv minőségi mutatói­nak szerepét. Kitartóan kell keresni az olyan mutatókat, amelyek fo­kozzák a tervnek a termelés műszaki színvonala és a ter­mékminőség emelésére, a munkatermelékenység növe­kedési ütemének meggyorsí. tására, az állóalapok, az anyag- és pénzügyi erőforrá­sok gazdaságosabb kihaszná­lására való hatását. Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként hú­zódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi terme­lés minden ágazatának, az élenjáró tudománnyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez ná­lunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományos­műszaki problémák megol­dására vonatkozó konkrét programokat. A tudományos és műszaki állami bizott­ságnak biztosítania kell e programok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabb tudományos­műszaki, gazdasági és társa­dalmi problémákra vonatko­zó komplex programok ki­dolgozásának. A Szovjetunió állami terV- bizottságának a X. ötéves tervben a komplex progra­mok kidolgozását a népgaz­dasági terv ágazati és terü­leti megoszlásával összhang­ban kell megvalósítania. Az elsők között kell kidolgozni az atomenergetikai termelé­si bázis fejlesztésének prog­ramját, a nagy területi-ter­melési komplexumok kiala­kítására vonatkozó progra­mokat. Már jelentős részben elvé­geztük az új ötéves terv összeállításának előkészíté­sét. Jóváhagytuk az 1976-ra, a X. ötéves terv első évére vonatkozó tervet. A tervha­tóságoknak lehetőségük nyí­lik arra. hogy rövidebb idő alatt állítsák össze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesztési tervét. Ez elvi jelentőségű, mivel lehetővé teszi, hogy kiküszö­böljük tervezésünk egyik legnagyobb hiányosságát, a népgazdasági tervek terveze­tei hosszadalmas összeállítá­sának gyakorlatát. A X. ötéves tervben foly­tatódik a párt által az irá­nyítás szervezeti rendszeré­nek javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Az ipari termelési egyesü­lések létrehozása, az építési­szerelési szervezetek növelé­se. a mezőgazdaságban kia­lakítandó gazdaságközi koo­peráció és agráripari integrá­ció megfelel a gazdaságfej­lesztés jelenlegi szakasza sa­játosságainak, s javítja a népgazdaság és az irányítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új fel­adatok figyelembe vételével tökéletesíteni fogjuk gazda­sági mechanizmusunk más oldalait i6. A termelési egye­sülések megteremtése lehe­tővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepének nö­velését, mint az eszközlekö­tési járulék és más költség­­vetési befizetések, a nyere­ségelosztási normatívák és a béralapképzés. A IX. ötéves tervben mintegy 500 milliárd rubel nyereség képződött, ami másfélszerese a VIII. ötéves tervének. Ez bővítette és erősítette a Szovjetunió ál­lami költségvetésének bevé­teli bázisát, javította szerke­zetét, rrtáá részről pedig erő­sítette a költségvetés hatását a vállalatok és egyesülések tevékenysége pénzügyi ered­ményeinek javulására. Szélesebb körben fbgjuk alkalmazni az anyagi ösz­tönzés progresszív formáit, egyebek között a^ végtermé­kekért, illetve befejezett ob­jektumokért járó teljesít­ménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elő­segítenünk a munka terme­lékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyor­sabb üzembe helyezését a meglévő berendezések ki­használásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag-, és anyagtaka­rékosságot, a termékek mi­nőségének fejlesztését. A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabili­tása alapján gondoskodni fo­gunk országunkban a pénz­­forgalom további megszilár­dításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságá­ról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulaj­donított a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kez­deményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállal­kozókedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági káder­től megköveteljük az új tu­dományos és műszaki meg­oldások. a korszerű munka­­szervezési és irányítási mód­szerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alkotó felkutatását, a változó szük­ségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazda­ságunkat mélyebben kap­csoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba, tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kap­csolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fon­tos feladatunk lesz. E fel­adat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíte­ni az ország exportpotenci­álját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új ter­mékfajták vonatkozásában. Minthogy a külkereskede­lem a népgazdaság fontos ágazatává lett, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, külföl­di piacok különleges köve­telményeinek kielégítésére képes üzemeket kell létre­hozni. Ez elősegíthetné, .hogy külkereskedelmünk jövedel­mezőbb legyen és fokozód­jék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista or­szágokkal megvalósított együttműködés fejlesztésé­nek és erősítésének szentel­jük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokol­dalú integrációs intézkedé­sek egyeztetett térve, ame­lyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Szá­mos nagyon fontos népgaz­dasági problémát csak közös, Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete ki­fejti az anyagi termelés to­vábbi fejlesztésének, struk­turális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvonala javításának, illet­ve emelésének programját. Az egész társadalmi terme­lés növelésének méreteit il­letően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bárme­lyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal nö­vekszik. Teljesen fennma­rad a nehézipar meghatáro­zó helyzete, különösen a tu­dományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az „A” csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. A célkitűzések hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azon­ban minden feszítettségük el­lenére reálisak és jó gazdál­kodás esetén túlteljesíthetők. Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésé­ben és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé és mindenek­előtt a munkaeszközök gyár­tásáé, amely utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6- szeresére növekszik. Eközben kiemelt növeke­dést irányoztak elő az atom-, a fémkohászati és vegyi gépgyártásnak, valamint az elektronikai, a rádióelektro­nikai iparnak, a szerszám­­gépgyártásnak és a műszer­iparnak. A kitűzött feladatok bonyo­lultak, de meg tudunk bir. kózni velük. Gépgyártásunk jelentős mértékben korszerű­sített szerszámgépparkkal rendelkezik. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb felada­tokra, amelyek gépiparunk néhány ága előtt állnak. Az energetikái gépgyártás terén, az elmúlt öt évben or­szágunkban megkezdték az atomerőművek számára szük­séges gépek gyártását. A kö­vetkező években az energe­tikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Az ezer megawattos reaktorok gyár­tása mellett 1500 megawattos reaktorokkal működő atom­energia blokkok komplex be­rendezésének kidolgozását. Az energetikai gépgyártás üze­mei 500, 800, valamint 1000— 1200 megawattos turbinákat és generátorokat, valamint 250 megawattos gőz- és gáz­­berendezéseket fognak gyár­tani. A mezőgazdasági gépgyár­tás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az ed­diginél több 150 és 300 ló­erős traktort gyártanak. Je­lentősen növelik -a „Kolosz", a „Nyiva”, valamint a „Szi­­birjak” típusú gabonakom­egyesített erőfeszítésekkel le­het megoldani, hosszú távú komplex együttműködési programok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialista országoknak már a legköze­lebbi jövőben hozzá kell lát­niuk. A testvéri szocialista or­szágokkal való kereskedel­münk különleges jellegű. Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építő­munka és a kölcsönös együttműködés folyamatá­ban születtek. Ezek a kap­csolatok, amelyek tartóssá­gát a szocialista közösség or­szágainak politikai egysége és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagterme­lés, a berendezések előállítá­sa, a tudományos-műszaki tapasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami fel­tétlenül szükséges valameny­­nvi testvéri ország népgaz­dasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt ab­ban, hogy a fejlődő orszá­gokkal való együttműködése báj nők gyártását, amelyeknek előállítását az elmúlt ötéves tervidőszakban indították be és amelyek termelékenysége másfélszer-kétszer nagyobb, mint a korábbi gyártmányo­ké. Intézkedéseket foganato­sítottak, hogy tovább növel­jék a gépek megbízhatóságát, élettartamát, gazdaságosságát. Bővül a fémkohászati be­rendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruhá­zást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. A nehézgépgyártás fejlesztése lehetővé teszi belső szükség­leteink kielégítését, s kül­földi szállítási kötelezettsé­geink teljesítését. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyha­talma, amely gazdaságfejlesz­­lesztésében saját energetikai és tüzelőkészleteire támasz, kodik. Ez gazdaságunk ko­moly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfelté­tele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasznál­hassák, el kell érni a készle­tek racionális és gazdaságos kiaknázását. A folyó ötéves tervben fektetik le az alapo­kat ahhoz, hogy a továbbiak­ban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidro­­energia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Az ország — egyebek között a keleti körzetek — fűtőanyag- és elektromosenergia-ellétá­­sában növekvő szerepet kezd betölteni a szén. A földgáztermelés a kilen­cedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, körülbelül más­­félszeresére, technológiai cé­lokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolaj-feldolgo­zás 25—30 százalékkal emel­kedik. A tizedik ötéves tervben a gazdasági tevékenység mére­tei a korszerű technológiai fo­lyamatok sajátossága az ipar­ban és különösen olyan ága­zatokban, mint a fémkohá­szat és a vegyipar, különle­ges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvéde­lemben is. Ezekre a célokra az ipari ágazatok Jöbbségéberi nagy összegeket irányoztak elő. Gyakorlati alkalmazást nyernek a légkörszennyező, dés elleni harc új eszközei és módszerei. Intézkedéseket tervezünk a víz- és erdőtartalékok komplex ésszerű felhaszná­lására és védelmére. Vala­mennyi ipari ágazatban át­­állnak az ipari szennyvizek újbóli felhasználására. A lég­köri szennyeződés, az ipari vízfelhasználás 1980-ban az 1975-ös szinten marad. A X. ötéves tervben a me­zőgazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a be­ruházási összvolumen több mint egynegyedét fordítjuk. Jelentős anyagi eszközöket fordítunk azokra az ipari ágazatokra, amelyek gépek­nyös munkamegosztás jelle­gét öltse. Ezeknek a célok­nak felel meg az elmúlt évek­ben számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kö­tött hosszú távú gazdasági együttműködési megállapo­dás és szerződés. A fejlődő or­szágokkal folytatott együtt­működést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájárulunk gazdasági önállóságuk meg­szilárdításához. A nemzetközi feszültség enyhülésének viszonyai kö­zött új minőséget kapnak a fejlett tőkésországokhoz fűződő gazdasági kapcsola­taink, amelyek sikeresen fej­lődhetnek az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányában, rög­zített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek keretében nagy volumenű együttműködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok, felszerelé­sekről, illetve szovjet szer­vezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményé­nek építésében. kel, műtrágyával és más anyagi-műszaki eszközökkel látják el a falut. A kolhozok és a szovhozok nagy mennyiségű új techni­kát és szállítóeszközt kap­nak. Ily módon a X. ötéves tervben jelentős mértékben hozzájárulunk a mezőgazda­ság fejlesztéséhez. Az ötéves tervben előirányzott intézke­dések alapján a mezőgazda­ság évi átlagtermelésének 14 —17 százalékkal kell növe­kednie. A gabonatermelés­nek évi átlagban 19—21 szá­zalékkal kell emelkednie és az 1976—1980-as időszakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát. A mezőgazdasággal szoro­san összefügg a könnyű- és élelmiszeripar fejlődése. A X. ötéves tervben a termelés ezen a téren 26—28 száza­lékkal növekszik. Egészében véve a közszükségleti cikke­ket előállító ágazatokban a termelés 30—32 százalékkal emelkedik. A IX. ötéves tervben a könnyűipar és a közfogyasz­tási cikkeket gyártó más iparágak fejlesztésére nagy­összegű beruházásokat haj­tottunk végre. Ennek ered­ményeképpen számos olyan áru, amely nemrég még hi­ánycikknek számított, jelen­leg elegendő mennyiségben található a kereskedelem­ben. A X. ötéves terv előirá­nyozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos és az utasszállítás 23 százalékos növelését. A vasúti közlekedésben nagyszabású intézkedéseket teszünk az átbocsátó és szál­lítási képesség bővítésére, a konténeres szállítás fejlesz­tésére, amely nagy megtaka­rítást tesz lehetővé, valamint a közlekedés műszaki szín­vonalának emelésére. A terv szerint körülbelül 3000 ki­lométer új vasútvonalon in­dul meg a közlekedés. Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót kap a Kamaz, a ZIL, és a Belaz autógyárakból. A hírközlés minden ágazata fejlődik. Az interurbán tele­fonvonalak hossza 1,6-szere­­sére, a városi és falusi tele­fonkészülékek száma 1,4- szeresére emelkedik. A beruázások megszerve­zése nagyban meg fogja ha­tározni az ipar, a mezőgaz­daság és a közlekedés min­den ágazata elé kitűzött fel­adatok megoldását. Az új ötéves tervben a beruházá­sok volumenének szigorú összhangban kell lennie pénzügyi és anyagi erőfor­rásainkkal. Éppen ezt a fel­fogást rögzíti a Központi Bi­zottság által jóváhagyott, a fő irányokra vonatkozó ter­vezet. A termelőerők területi el­helyezése. A Szovjetunió egységes gazdaságának kere­tében a X. ötéves tervben jelentősen megszilárdulnak az ország szövetséges köztár­saságai és körzetei közötti gazdasági kapcsolatok, foko­zódik a munka területi meg­osztásának hatékonysága, növekszik minden köztársa­ságnak, minden körzetnek az összállami feladatok megol­dásához való hozzájárulása. A párt lenini nemzetiségi politikájával összhangban mód lesz minden szövetsé­ges és autonom köztársaság, gazdasági körzet, autonom terület és nemzetiségi körzet jelentős gazdasági fellendü­lésére. Elvtársak! Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdasági fejlődését ötéves tervek ha­tározzák meg. A szovjet em­berek több nemzedéke szá­mára az ötéves tervek a kommunista nevelés nagy­szerű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a minő­ség és a hatékonyság ötéves tervének nevezzük. A szovjet gazdaság elérkezett ahhoz a korszakhoz, amikor az em­berek szükségleteinek jó mi­nőségű fogyasztási cikkekkel történő kielégítése, továbbá a legújabb , technikának és technológiának a termelési folyamatban való alkalma­zása a további előrehaladáá feltételeivé válik. Egész munkánk minőségé­nek növelése a társadalmi vagyon ésszerűbb és gondo­sabb felhasználását szolgálja majd. Megvan mindenünk, hogy sikeresen teljesítsük az új öt­éves terv által kitűzött fel­adatokat. A szovjet nép mélységesen bízik a pártban, hisz abban, hogy a párt által kitűzött cé­lokat elérjük, újabb tanúbi­zonyságként szolgál erre az akotó szellem, és politikai aktivitás és eredmények, amelyekkel a szovjet nép a párt XXV. kongresszusát kö­szöntötte. A XXV. kongresszus meg­győzően példázza a kommu­nista párt bel- és külpolitiká­jának egységét. Jellegét és célkitűzéseinek összességét tekintve az új ötéves terv a béke, a nemzetközi enyhü­lés további elmélyítésének öt­éves terve. Az emberiség szá­mára ismét tanúbizonyság­ként szolgál árrá, hogy a szovjet nép mélységesen ér­dekelt a békés építésben s a kommunista párt és a szov­jet állam békeszerető polikát folytat. Elvtársak! Előttünk a kommunista tár­sadalom szovjetunióbeli fel­építésének új ötéves terve. A párt, az egész szovjet nép alkotó és teremtő munkája ezekben az esztendőkben ar­ra irányul, hogy teljesítse a XXV. kongresszuson kitűzött magasztos feladatokat. Kong­resszusunk menete méginkább elmélyíti azt a meggyőződé­sünket, hogy az ötéves tervet a hős munkásosztály, a dicső kolhozparasztság és a népi értelmiség új történelmi si­kerei fémjelzik, nagy lenini kommunista pártunk eszméi­nek diadalaként. Alekszej Koszigin nagy ér­deklődéssel fogadott beszá­molóját több ízben szakítot­ta meg a küldöttek tapsa. A rövid szünet után Jero­nimo Arnedo Alvarez, az Ar­gentin Kommunista Párt fő­titkára üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusát. A kö­vetkező felszólaló Gus Hall volt. Ezután Aziz Mohamed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, ezt követően Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának fő­titkára szólalt fel. Az SZKP kongresszusai rendkívüli politikai jelentő­séggel bírnak, nemcsak a Szovjetunió népei, hanem a nemzetközi helyzet alakulá­sának egésze szempontjából is, jelentette ki Szaid Haidar, az Iraki Arab Üj jászülés Szo­cialista Pártja (Baath) veze­tőségének tagja, aki utolsó­ként szólalt fel a kongresszus hétfői ülésén. Kedden a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa folytatja mun­káját. Az anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom