Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

/ 4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. március 2. Nyelvtanulás azÓYodgJban Húsz perc—oroszul Metrót épít Budapesten Rózsa Sándor Szabolcsból Eszmecsere árcius elsejével meg­­kezdődtek, s öt hóna­pig, július 31-ig tartanak a tagkönyvcserével kapcsola­A négy-öt éves kis óvodá­sok körben állnak, játszanak — oroszul. Majd a szobában 'levő állatfigurákat, babákat nevezik meg — szintén oro­szul. Nyíregyházán, a Körte utcai óvodában tavaly ok­tóberben kezdtek egy kí­sérletet a tanárképző főisko­la orosz tanszékének tanárai. Bállá Tibonné nyelvi lektor szerint nagyon hasznos kez­deményezés volt. — A nyelvek oktatása a hagyományosnál jóval ko­rábban, már óvodás korban megkezdhető. Ez világjelen­ség. Hazánkban is több he­lyen folynak ilyen kísérle­tek, nálunk ez az első. A gyerekek előzőleg egy szót sem tudtak oroszul. Ma­ri Mihályné vezető óvónő kicsit kétkedve fogadta az ötletet. — Megbeszéltük a szülők­kel, hogy mi a véleményük a kísérletről. Nem volt ellenve­tésük, így aztán tizenhat gyerek vesz részt a húszper­ces nyelvoktatáson. Nagyon szeretik ezeket a foglalkozá­sokat, élénkek, vidámak. Utána számtan „óra” követ­kezik és a gyerekek teljesít­ménye igen jó, a nyelvórán elért siker, jó szereplés biz­tatja őket a többi foglalko­zásra is. A számítások szerint a fel­ső-tiszai vidéken, a mellék­folyókon jelenleg mintegy 8— 10 millió köbméter jég talál­ható. Eddig ez gondot ilem okozott, torlódott jég ugyan van, de jégtorlasz nincs. Meg­kezdődött a jégréteg kopása is, a víz hőfoka is másfél fok körüli értékre emelke­dett. Mindez és a várható meleg szükségessé teszi, hogy a Tiszán jégrobbantási gya­korlatot végezzenek, mert szükség eseten a helyzet is­merete kívánatos. A jégtörők rnár hétfőn el­indultak Tokajból Tiszatelek felé, ahol ma, kedden a gya­korlat lezajlik. Tisztítják a folyón az utat, a lefolyás út­ját igyekeznek biztosítani. A mai robbantások tehát csu­pán előkészületet szolgálnak, szemben azokkal a hírekkel, melyek a torlódás miatti ve­szélyelhárításról beszéltek. A A nyelvi gyakorlatokat Mó­­dis Árpádné és Inántsy-Papp Ferencné nyelvtanárok veze­tik. — A gyerekek érzelmileg is kötődnek a nyelvhez. A játékok, a számolás, az ud­varias közeledési formák orosz nyelven történő elsajá­títása nemcsak nyelvi tu­dást ad nekik, hanem a sze­mélyiségük harmonikus fej­lődéséhez is hozzájárul — mondja Módis Árpádné. Ha egy kísérlet beválik, azon gondolkoznak, érdemes lenne-e minél szélesebb kör­ben alkalmazni. A korszerű oktatási és nevelési lehető­séggel az óvodákban ilyen formában is hasznos élni. Tervezik, hogy a kísérlet eredményeinek értékelése után ‘ haladó és kezdő fokon folytatják a nyelvoktatást. Ezeknek a gyerekeknek már jóval könnyebb lesz az isko­lában az idegen nyelvet ta­nulni. Az, hogy az óvodai tanrendbe nagyon jól be­illeszkednek ezek a foglalko­zások azt eredményezi, hogy a gyerekek nem fáradnak el, hanem még aktívabban vesznek részt a rajz, az ének, a testnevelés és egyéb gya­korlatokon is. (t. k.) Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a borsodi víz­ügyesek együttes akciójáról részletes tudósításban számo­lunk be. Fotókiállítás Nyírbátorban A nyírbátori múzeumban most rendezik azt a fotókiál­lítást, melynek képeit á Ke­let-Magyarország riportere, Elek Emil készítette. Több, mint 50 felvétel kerül a né­zők elé. A fényképek mon­dandójának középpontjában a szabolcs-szatmári ember és az itteni élet áll. Elek Emil kiállítása március 6-án, dél­után 14 órakor nyílik. A megnyitót Ratkó József Jó­zsef Attila-díjas költő tartja. A fotókiállítás március 21-ig lesz nyitva. 1970-ben adták át Buda­pesten a kelet—nyugati met­róvonalat. Ez év végén az észak—déli vonal Deák tér és Nagyvárad tér közötti szaka­szán is megindul a forgalom. 0 Kálvin tér alatt A gigantikus munkát 38 vállalat példás együttműkö­dése, szervezettsége eredmé­nyezi. A vállalatok dolgozói között szabolcsi munkások is vannak. Közülük hárommal találkoztunk a föld alatt. Szemán József ács-állványo­zó szakmunkás, újfehértói lakos. Rózsa Sándor Levelek­ről jár a fővárosba dolgozni, ö szintén ács-állványozó. Pongó Lajos két éve költö­zött Rákoscsabára a család­jával együtt. Előtte ő is ingá­zott Ököritófülpös és Buda­pest között. Mind a hárman a Kálvin téri állomás építé. sén dolgoznak. A tér jelenlegi állapotában felfordított csatatérhez ha­sonlít. Harmincöt méterrel a felszín alatt épül az állo­más. Elkészült a lejtakna, ahová a mozgólépcső kerül és készem van már az alagút is. Egyelőre a síneken a metró szerelvényei helyett még a földet és betont szállító csil­lék közlekednek. De az év végére... A metróépítők nehéz mun­kát választottak, hiszen nem egyszerű feladatot igényel az építkezés. A zaj fülsiketítő, hiszen az állomás falai, az alagutak többszörösen vissza­verik, felerősítik a hangot. Kis idő múlva megszokja az ember. De meg lehet szokni egyáltalán? — Mi már észre sem vesz­­szük — harsogják. — Persze a műszak végeztével mégis­csak jó a felszínen kipihen­ni a zajártalmakat és a mun­ka fáradalmait. Hét vége a családdal Mégis miért választották ezt a munkát? Rózsa Sándor már 14 éve dolgozik a fővárosban, négy éve a Közlekedésépítő Válla­latnál. Megszokta az ingázást. A miértre így válaszol: „La­kóhelyemen nem találtam nekem megfelélő munkát. Ezért választottam inkább a távolabbi munkahelyet. Itt megtalálom a számításaimat.” Szemán József minden hét végét a családjával tölti. Nyolc éve pesti munkás. — Munkásszálláson lakom. Hiányzik ugyan a család, a feleségem, másfél éves kisfi­am. Ezért utazok minden 10 millió köbméter jég Ma: robbantási gyakorlat a Tiszán Beküldte: Cselényi István, Nyíregyháza. Ezeket a kollektív bölcses­ség elve alapján érvényesülő javaslatokat a pártvezetősé­geknek kötelességük össze­gezni és a taggyűlésen meg­tárgyalni. Ez is bizonyítja: közös ügyről, a párt további erősítésével a párttagság ak­tivitásának a növeléséről van szó. Egyenlő partnerek, egyen­lő párttagok ülnek asztal mellé. Olyan légkört kell ezeken alakítani, teremteni, amely a pártdemokrácia ér­vényesítését erősíti, hozzájá­rul a párt eszmei, politikai és cselekvési egységének az erősítéséhez. F. K. Több mint hat és fél mil­lió kilométert futottak a KEMÉV járművei 1975-ben. Mindössze 3 százalékkal töb­bet mint egy évvel koráb­ban, bár a termelési volu­men és így a vállalat szállí­tási kötelezettsége is 15 szá­zalékkal emelkedett. A gép­járművek 100 kilométerre jutó átlagos üzemanyagfo­gyasztása 2 literrel csökkent. Ez 130 ezer liter üzemanyag­­megtakarítást eredménye­zett. tunk valamennyi tagjával a pártszervezetekben kell be­szélgetni. Sokat vár ezektől a kétoldalú észmecseréktől a párt. Várja a párt megújhodását a párttagság aktivitásának a növekedését, amelyre az el­következő öt esztendőben még nagyobb szükség lesz, mint eddig. Ez az időszak, amikor hatékonyabb munká­val közelebb kerülhetünk a fejlett szocializmushoz. Ez igényli és megköveteli, hogy minden szellemi-anyagi erőt, bölcsességet az ügy érdeké­ben mozgósítsunk. tos beszélgetések pártszerve­zeteinkben. Hangsúlyozzuk, hogy pártszervezeteinkben, mert a határozat szerint pár-Munka a Kálvin tér alatt: így épül a metró. Ezeknek a beszélgetések­nek mindenféle szubjekti­vizmustól menteseknek kell lenniük. Fő cél az elvtársias­­ság, a párt egységének, tisz­taságának őrzése. Legyen ez a beszélgetés kamatozó az egész társadalom számára. Tartsák meg a követelménye­ket, de ügyeljenek arra is, hogy különösen fizikai munkásokkal, nyugdíja­sokkal, betegekkel, házi­asszonyokkal, kismamákkal szemben ne állítsanak telje­­síthetelen követelményt. Le­gyen a legfőbb mérce: a munka, a párthoz való hűség, az elveinkhez való ragaszko­dás a szervezeti szabályzatban foglalt jogok és kötelezettsé­gek megtartása. Megfelelő időt szükségés fordítani ezek­re a beszélgetésekre. Rögzíte­ni kell az elhangzó észrevé­teleket, kritikai megjegyzése­ket, javaslatokat, azokat a kezdeményezéseket, amelye­ket a pártszervezet hasznosít­hat további munkája során. „Kérjük, a biztonsági sávot hagyják szabadon.” Érkezik a metrószerelvény. hét végén. A munkásszálláson megfelelő körülmények között lakunk. Gyakran rendeznek kulturális műsorokat, filmve­títéseket. Biztosítják a szóra, kozásunkat, de az otthont nem tudják pótolni. Már bontják a zsalukat, az állványokat az állomás terü­letén. Légkalapácsokkal törik a betonágyakat, amit még a keszonban való szereléskor használtak. A legnagyobb zajt éppen ezek a légkalapácsok okozzák. Erősein kell mar­kolni, különben nem enge­delmeskedik az ember aka­ratának. Amikor működik, szinte beleremeg az egész ál­lomás. A törmeléket és az építőanyagokat csillékkel szállítják a felszínre. Pongó Lajos az állomás ta­karításánál dolgozik, közben a fémrészek rozsdamentesíté­sét is elvégzik. — Két éve költöztem Rá­koscsabára. Előtte én is in­gáztam Ököritófülpösről. Bu­dapesten már 8 éve dolgozok és öt éve a metró építésénél. Szeretem és érdekesnek talá­lom a munkámat. I jövő vonalai Metróépítkezés szabolcsiak nélkül? Talán elképzelni sem lehetne. Mégis, miért vállal­ják ezek az emberek a hosz­­szú és nehéz ingázást? Most, amikor az ipartelepítés idő­szakában élünk, lakóhelyük­től több száz kilométer tá­volságban vállalnak munkát, távol a családtól, lakhelyük­től. Megszokták volna már ezt az életet, nem is tudják másképp elképzelni? Olyan nagy vállalkozás esetében, mint a metróépítkezés, szük­ség van a munkáskezekre. Kétezerig Budapest mintegy 100 négyzetkilométerét fogja metróvonal behálózni és Bé­kásmegyertől Kőbányáig, a hosszú távú tervben pedig Újpalotától egészen Ferihe­gyig utazhatunk majd a met­rószerelvényekkel. Sipos Béla A TÁRGYALÓTEREMBŐL Az áramtalanítás ára A szatmárcsekei tsz-ben a munkavédelmi szabályok soroza­tos megsértésének éppen a mun-' kavédelmi bizottság elnöke esett áldozatul. Az áldozat egyben a tsz elnökhelyettesi tisztségét is betöltötte. A baleset munkaszü­neti napon történt. A tsz dolgo­zói, a falu lakói társadalmi mun­kában utat építettek, s a beton­keverő gépet a munkavédelmi szabályok mellőzésével üzemel­tették. Igaz, ez a gép hétközna­pokon is szabálytalanul műkö­dött, az utóbbi hónapokbrn több dolgozónak okozott kisebb áram­ütést. A betonkeverő gép eredetileg robbanómotorral működött, majd szabálytalanul és szakszerűtle­nül átalakították elektromos meghajtásúvá. Az átalakítás után a víztől való megvédését sem biztosították. A szabálytalan tá­kolmány az időszakos biztonsági vizsgákon egyszer sem vett részt. Az említett társadalmi munka megkezdése előtt a gépet a 17 éves V. Sándor villanyszerelő el­lenőrizte — szabálytalanul. A szakmai gyakorlattal alig rendel­kező fiatalember a gép földelé­sét sem biztosította. Mindezt látták és tudták a jelenlévő fe­lettesei is. A gép bekapcsolása után a fiút távolabbi munkára vezényelték, s jó ütemben ment a munka. Kicsit később az áram alatt lévő (!) gépet mozgatni akarták, s ekkor a tsz elnökhe­lyettesét (a munkavédelmi bizott­ság elnökét) erős áramütés érte. s a szerencsétlenül járt ember a kórházba szállítás közben meg­halt. A tanulságos baleset ügyét a nyíregyházi járásbíróság dr. Sza­bó Péter tanácsa tárgyalta. Eny­hítő körülményként vették fi­gyelembe, hogy a kiskorú vil­lanyszerelő alig rendelkezett szakmai gyakorlattal, nem tudta, hogy a gép időszakos vizsgáit el­mulasztották és a baleset időjont­­jában nem is volt jelen. Azonban ha a földelést nem mulasztja el, a baleset elkerülhető lett volna. A bíróság a fiatalembert 3 hónap sza­badságvesztésre ítélte, amelyet a fiatalkorúak fogházában kell le­tölteni — a büntetés végrehajtá­sát azonban a bíróság egy év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. (.1. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom