Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
1976. március 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 GAZDÁLKODÁSUNK ÚJ FELTÉTELEI Építőiparunk feladatai A BERUHÁZÁSOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPELEMEI az V. ötéves terv során lényegesen nem változnak. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ne javítsuk a beruházási tevékenység hatékonyságát. Az alapelemek változatlansága mellett — éppen a hatékonyság növelése miatt — vált indokolttá a beruházásszabályozás egyes elemeinek módosítása. A szabályozás módosítása a következő főbb elvekre épül: A tervszerűség javitása, a fejlesztési célok és a pénzügyi lehetőségek összhangjának megteremtése; a beruházások megtérülési idejének gyorsítása; a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében nő a kölcsöneszközök (hitel) jelentősége; javítani kell a beruházások előkészítését, a termelés színvonalát, a takarékosabb költséggazdálkodást, szükséges a kivitelezési időtartamok csökkentése. A IV. ötéves terv időszaka alatt a beruházások megvalósításánál — egy pár esettől eltérően — a kivitelezési időtartam hosszúsága, elhúzódása volt a jellemző. Emiatt késett az üzembehelyezés, a népgazdasági mérlegekben már figyelembe vett termelői kapacitások estek ki. Ugyanakkor az elhúzódás költségnövekedést is eredményezett. Lényegében az adott létesítmény bekerülési költsége több esetben 10—20%kal volt magasabb a tervezettnél. Mindezek szükségszerűen vetik fel a műszaki tervezés és kivitelezés területén az érdekeltségi rendszerek továbbfejlesztését. Szabolcs-Szatmár megye társadalmi, gazdasági fejlődése, a területi különbségek csökkentése szükségszerűen vetik fel az építőipar kapacitásának növelését. Az építőipari szervezetek figyelem, be véve a megváltozott szabályozók hatásait, valamint saját adottságaikat, készítették el 1976. évi terveiket. A szabályozók módosításának konkrét hatásait a cikk keretében egy számszerű példa bemutatásával kívánom érzékeltetni egy megyei építőipari vállalat adatai alapján. A vállalat 1975. évi nyeresége 45 millió forint volt, a nettó árbevétel 9%-a. A bázisidőszakban 36,7 millió forint, a nettó árbevétel 7,1%-a volt. Az 1975. évi szabályozási rendszerben a nyereségből visszamaradt az érdekeltségi alapok képzésére összesen 16 millió forint, a nyereség 35,6%-a. Az elvonás mértéke 29 millió forint volt, 64,4%, A képződő fejlesztési alap 8,7 millió forint volt, a vállalati eszközök 2,2%-a. A nyereségági fejlesztési alap az év eleji nyitóállomány, valamint az amortizációból visszatartható 60%-kal együtt a vállalat fejlesztési alapforrása 20,5 millió forint volt. E FORRÁSOKKAL ÁLLNAK SZEMBE egyrészt az alapításból eredő hiteltörlesztések; 14,7 millió forint, valamint a szállítás korszerűsítésére felvett 1,5 millió forint hitelösszege, továbbá a dolgozók lakástámogatás, -építés összege. (Lényegében a bankkal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése.) Ugyancsak a fejlesztési alapot terheli az esetleges forgóalap-feltöltési kötelezettség, az 1975. évi forgóeszközgazdálkodás alapján kb. 1— 1,5 millió forint. E számadatok is bizonyítják, hogy a fennálló kötelezettségek teljesítésével a fejlesztési alap forrásai kimerülnek. Ez azt is jelenti, hogy az esetleges szinttartó beruházásokhoz szükséges technikai fejlesztéseket sem tudja a vállalat megvalósítani. Ezért csak olyan termelési volumen növelésére vállalkozhat a vállalat, amilyen mértékben a jelenlegi eszközeinek hatékonyságát növelni tudja. Az 1976. január 1-gyel életbe lépő új szabályozó rend hatással van többek között a nyereség képződésére, a nyereség adózására, és a visszatartható alapok alakulására. A nyereség képződésére ható tényezők között természetesen figyelembe kell venni mind az eredményt rontó, mind az eredményt javító tényezőket. Bázisnyereségre vetítve ezek százalékos aránya a következő: eredményrontó kb. 60%, eredményjavító kb. 27%, tehát lényegesen nagyobb súllyal jelentkeznek az eredményt rontó tényezők. Ezek közül is kiemelt elemzést követel az anyagárváltozások hatása, melyek nem háríthatok át a beruházókra. Ennek kihatása kb. 18%. A bérek és közterhek módosulása várhatóan 21%-os- eredményromlást okoz. A termelési adó bevezetése több mint 25%-os eredményromláshoz vezet, tehát összességében az eredményt csökkentő tényezők hatása 60%-os. Az eredményt javító tényezők között jelentős helyet foglal el az 1976. január 1. után kötött szerződések, melyeknek nyereségkihatása a következők szerint realizálódik: építés-szerelési tevékenységben 24,3%, egyéb tevékenységben 1,3%, építésszerelési adó megszűnése miatt 1,6%, összesen ez 27,2%-os eredményjavulást tesz lehetővé. Az eredményt rontó és eredményt javító tényezők összességeként a kialakult nyereségből az alábbiak szerint képződnek a vállalati alapok: visszatartható 6% város- és községfej iesztési hozzájárulás, az általános 36%-os nyereségadó után 18 millió forint. Ez több mint az eredeti nyereségből a régi adózási szabályok szerint képződött alapok összege. Ebből azonban levonásra kerül a kötelező tartalékalap 15%-os aránya, ami viszont magasabb a régi módszer szerint képzett összegnél, és aránynál (12,5%). Ebből következik, hogy osztatlan vállalati alapként csak 15 millió forinttal lehet számolni, ez alacsonyabb, mint az 1975. évi, vagy akár az 1976. évi állammal, bankkal szemben fennálló kötelezettség és így részesedésre nem hagyható vissza gyakorlatilag semmi. Ezért a vállalat kénytelen igénybe venni az úgynevezett 6 nap garantált részesedést. A takarékos gazdálkodás eredményeként ehhez hozzájön a múlt évről tartalékolt „R” alap, így az -évközi kifizetések után várhatóan 7,2 nap év végi kifizetést lehet majd eszközölni. Ez lényegesen kevesebb az elmúlt évi kifizetés mértékénél. Az év végi részesedés lényegesen csökkentett mértéke is csak akkor valósítható meg, ha az anyagmentes termelési érték dinamikája bértömegadó kötelettsége nélkül lehetővé teszi a tervezett 4%-os bérfejlesztést. ÖSSZEGEZVE MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy az új jövedelemszabályozás elsősorban a nyereség volumenét csökkenti. Ez erőteljes ösztönzést jelent a vállalat számára a még hatékonyabb gazdálkodásra, a költségérzékenység fokozására, hogy eszközeit minél hatékonyabban működtesse, még takarékosabban gazdálkodjon, mivel csak így tudja visszapótolni a kiesett nyereséget. A személyi jövedelmekre ható tényezők megkövetelik az élő munka hatékonyságának növelését, a viszonylag kisméretű termelési volumenbővítés miatt a bázishoz viszonyított kisebb mértékű létszámcsökkentést. Végső következtetés tehát az, hogy a vállalat problémáinak megoldása csak a hatékonyság növelése útján érhető el. Minden eszközt fel kell használni a központi irányítás költségeinek csökkentésére, az alkalmazott és munkás létszámarányok javítására, a felesleges adminisztráció csökkentésére. A vállalat gazdasági, párttársadalmi vezetése, s az egész kollektíva is tudja, hogy csak ily módon felelhetnek meg a népgazdasági követelményeknek. A VÁLLALAT CÉLTUDATOS TEVÉKENYSÉGÉT az is bizonyítja, hogy a termelékenység fokozására, a munkiadőalap jobb kihasználására, az anyag- és energiatakarékosságra, a gépek és berendezések hatékonyabb működtetésére konkrét intézkedési tervet dolgoztak ki, melynek végrehajtását folyamatosan ellenőrzik, az esetleg jelentkező hiányosságok korrigálása időben megtörténik. Ez biztosíték arra is, hogy az 1976. évi tervüket, valamint az V. ötéves tervet is sikeresen teljesíteni fogják. Dajka S. Bertalan, a megyei pártbizottság munkatársa Pénteken — az ifjúságért végzett munkája elismeréséül — az Állami Ifjúsági Bizottság nívódíját kapta Lakatos József, a nagycserkeszi Kossuth Tsz elnöke. fV..A Ml FIÚN Lakatos József 29 éves. Iskolai tanulmányai: tiszalöki gimnázium, itt lett KISZ-tag, itt kapott kertészeti szakmunkás-bizonyítványt. Aztán a felsőfokú kertészeti technikum Nyíregyházán. Kertészeti gyakornok Nagycserkeszen 1967- ben. Két év katonai szolgálat, majd újra vissza a tsz-be. A bokortanyákból alakult Nagycserkesz termelőszövetkezeti tagsága 1970. március 20-án közgyűlésre jött össze. A Kossuth elnökéről kellett dönteni. A listán a régi elnök neve szerepelt. Ott ült a tagság sorában Lakatos is, a kertészagronómus. Ment a dolog a maga rendjén, amikor felállt a tsz kovácsa, Bartalos József, cigánybokori ember. — Javaslom a listára felvenni Lakatos Józsefet is — mondta. — Teszem azt eddigi munkája alapján, a tagság nevében. A mi fiunk, tudjuk, mit csinál a kertészetben. Ekkor jött a szavazás. Az akkor 23 éves fiatalember a 300 szavazatból 240-et kapott. Ez a bizalom azóta is kíséri. A Kossuth Tsz 1972- ben két másik nagyüzemmel egyesült. A Rákóczi és az Uj Élet tagsága is voksolt. Az ötszáz tagból négyszázhatvan Lakatos Józsefre adta a voksát. Titkos szavazáson. Idén márciusban 508 szavazatból már 502 volt az övé. Bizonyítani kell Pedig nem kis teher szakadt az akkor 23 éves Lakatos vállára. A „mi fiunk” azt KATIKA párttitkár Elnézést kell kérnem a bizalmas Katika megszólításért, de mit tehet az ember, ha Némethnét, ezt a hivatását szinte imádó óvónőt vagy így szólítják, vagy Katóka ,,néninek” szinte az egész Papon. Generációkat nevelt fel, s amikor azt kérdeztem tőle, hogyan tudja összeegyeztetni a párttitkárságot és az óvónői hivatást, felkapta a fejét, s azt mondta: „Az anyák tenyeréből veszem át szinte a gyerekeket, mert itt bölcsőde nincs.” Még mindig nem értettem világosán, csak akkor, amikor megtudtam hogy másfél évtizede él hivatásának, s évente legalább nyolcvan csöppség Katika nénije. „Később meg Katókája. Ha a KISZ-be hívnak a fiatalok, szinte ott van körülöttem a régi óvoda.” Úgy hírlik, hogy ez a még mindig fiatal asszony — aki három gyermeket nevelt, s köztük olyant is, aki Moszkvában, a Lomo. noszovon végzett — a falu családjainak az istápolója. Olyan igazságtevő ember. Mert ha baj van a korábbi években felcseperedett. férjhez ment, megnősült növendékekkel, akkor Katika nénit keresik, s kérik, rendezze a szénájukat. Eseteket említ, neveket nem mond. „Nem régiben L. könyörgött. beszéljek a feleségével, menjen viszsza írozzá, nem iszik többé.” Elrendezte. „Volt eset, amikor J.-vel már én mentem esténként randevúra, hogy megbeszéljük a visszaköltözést az asszonyához.” Katika párttitkár szereti a rendet, a pontosságot. Bár csak reggel nyolc órától kellene kezdeni a műszakot az óvodában, de ő és a dajkák már hatkor bent vannak. „Ki tudja megállni falun, hogy zárva tartson? Hiszen különösen tavasszal már ilyenkor kezdődik a munka, mennek a határba, s a gyerekeket el kell helyezni.” Felkeresi az asszonyokat a földeken is. Beszélget velük a munkáról, helytállásról. Hallgatnak rá. És itt sokat jelent az asszonyi kéz a tsz-ben. Most különösen, amikor új vezetés áll a korábban csőd szélére jutott tsz élére, s megpróbálják a közös bajba jutott szekerét kihúzni a kátyúból. Valójában, most szükséges csak igazán helytállnia a párttitkárnak. Jó szóval, tanácsaival segíteni a megértésben, s munkában és a helytállásban. F. K. Lakatos József a televízió A hét forgatócsoportjával. Csaba felvétele) (Ilkel is jelentette: mindennap bizonyítani kell. A Kossuth tagságát ismerte, ott dolgozott. A púposhalmiakat — akikből a Rákóczi tevődött ki — onnan, hogy ő is ott lakott. Meg kellett hát ismerni a harmadik tagságát is. — Mindenki beállt a sorba — mondja. Ez volt a nehéz. Eljutni addig, megtalálni a módot, kivel hogyan kell beszélni. Szép szóval, kölcsönös meggyőzéssel sokra lehet menni. És vegyük ehhez: rá kellett ébreszteni mindenkit, hogy a maguk szűk világán kívül tágabb világ is van, nagyobb keret. Megvalósították az üzemegységeket. Sikerült zökkenőmentes évet zárniok az egyesülés után. Ütőképes a szakgárda, a fiatal szakvezetés. összhang van a szakemberek és a vezetők között. Jóllehet Nagycserkesz földjeinek határa csak 8 kilométerre van Nyíregyházától, a lakosok -90 százaléka tsz-tag. A 640 dolgozó közül 171 harmincon aluli, 300 nem érte el a 40-et. Hogy emögött mi erőfeszítés húzódik, nem szorul bizonyításra. Az öregek tapasztalata, a fiatalok lendülete — ez a sikerek mozgatója. És hogy Lakatosék megtartják a fiatalságot, az nem rejtélyes titok eredménye. Jó keresetet biztosítanak, 2500—3000 forint is lehet ez, a szakképzettségtől függően. Ennek megszerzéséről pedig gondoskodnak. Aki speciális gépre vágyik tanfolyamra mehet, oktatnak kertészeket, szerelőket. Aki elért egy szintet, az előtt is nyitva a pálya. A technikusból üzemmérnök, az üzemmérnökből szakmérnök válhat. Ha van modern útja a karriernek, akkor itt megtalálható. Fiatalok szövetkezete Szikszai András villanyszerelő, az ifjúsági bizottság elnöke a tsz vezetőségében is ott van. Nem formális okokból. Nem véletlen, hogy a szövetkezet ifjúsági és kulturális alapja meghaladja a félmilliót. Két ifjúsági ház, egy klub működik a tsz kebelében. Van beatzenekaruk, futballcsapatuk kettő is, rendszeresek az előadások. Aki a klubba vágyik sakkozhat, tévézhet, ankétokra járhat, asztaliteniszezhet. Az igényeket a fiatalok az ifjúsági parlamenten is megfogalmazták: minden jó, de szerintük már időszerű volna, ha a parasztfiatal is jó ruhában mehetne dolgozni, ha úgy tetszik nyakkendősen. És miért ne? A tszvezetés meg is értette a dolgot. Ma az állattenyésztők, kertészek, műhelyben dolgozók számára ott az öltöző, zuhanyozó és most épül a modern étterem. Úgy, mint bármelyik üzemben. Házhely kellett a fiataloknak? Nos, alakuljon a tszközpont körül a lakótelep. Harmincnyolcán már fel is húzták a sátortetős, mások az emeletes házat, vannak, akik most építenek. A szétszórtság nem jó — ezt ismerte fel mindenki, s néptelenednek a távoli bokrok. Tizennyolc tanyabokor helyett épül az új faluközpont. A fiatal elnök, a meUéállt tagság, a fiatalság úgy belefeküdt a hámba, hogy az addig csak döccenő gazdálkodás kiszabadult a homokból, s alaposan nekilendült. Három év alatt megduplázták a nyereséget, 1975-ben 10 milliót könyvelhettek el. Elkezdtek építkezni. Első volt a központi gépműhely, aztán jött a terménytároló. 240 vagon magnak, de kellett egy üzemanyag-tároló is. Aztán nekiveselkedtek, és újjáépítették a tehenészeti telepet, borjúnevelővel, etetővel. Most n-szervizműfrety -épül. De ahol sok a gép, ott út is kell. Ha így van. akkor jöjjön az ötkilométeres bekötő úthálózat, az új érrendszer a táblák között. De ha már ilyen jók az utak, akkor jöhetnek a jobb gépeik, és évente 3 milliót ebbe fektetnek. A tengerihez itt már nem nyúl emberi kéz, s dupla az átlagtermés. A lendület eredménye — Szorgalmasak az itt élő emberek — mondja Lakatos József. Hajnaltól késő estig képesek dolgozni, s még a háztájit is ellátják. S ha valami öröm, akkor az az, hogy sikerül emlékezetükből kiűzni, velük elfeledtetni azt a szót: mérleghiány. Amikor megválasztottak, azon töprengtem. hogy’ is fogom csir nálni. Csak azért nem mondtam nemet, mert annyira bíztak bennem. Meg kell hálálni a bizalmat munkával, mindannyiónk boldogulására. De hogy hogyan fogom meghálálni, és hogy mivel jár ez, azt csak sejtettem. Az elnök hajnalban kel. „Nem sokszor előznek meg, arra vigyázok.” Postát bont, programot egyeztet, tanácskozik a szakemberekkel, aztán a telepeket járja be. Beszélget, meghallgat mindenkit, felveszi más gondját is. Délután a határt járja. Amikor eljön az öt óra, napja ritkán ér véget, tavasztól soha. A család, ha nem is örül. de megérti. Másként nem lehet. Üjabban a fiatal szakgárda már sok terhet levesz a válláról, örömmel. Tudják, sokat tett a fiatalokért. Közben észre sem vette: az ö fiatal kora kiesett az életéből. Kopka János
