Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. március 28. A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése: HÉTFŐI Gromlko szovjet külügyminiszter megkezdi angliai tárgyalásait. — A TASZSZ kommentárja az egyiptomi politikáról. — Tün­tetések Tbaitöidön. KEDD: Ford veresége az észak-karolinai előválasztá­sokon. — Az olasz keresz­ténydemokraták koogresz­­szusán vereséget szenved a Jobboldal. SZERDA: katonai hatalom­átvétel Argentínában. — Af­rikai vezetők tanácskozása a rbodesiai helyzetről. — Ont­hat Mozambtkba és Angolába látogat. / CSÜTÖRTÖK: amerikai vé­tő a Biztonsági Tanács cisz- Jordániai vitájában. — A Szlovák KP kongresszusa. — Tizenötmillió olasz dolgozó sztrájkja. — Hírek Corvaián perének újabb elhalasztásá­ról. — A lengyel szejm ülése. PÉNTEK: a visszalépések után Foot, Callaghan és Hea­ley verseng a brit kormány­fői tisztségért. — Washingto­ni fenyegetőzés Kubával szemben. — Magyar—szovjet ^gazdasági megállapodás. SZOMBAT: fegyveres össze­ütközések Libanonban, kísér­letek a válság megoldására. — Előkészületek a béttőn nyíló bolgár pártkongresszusra. Angliai hivatalos látogatása befejeztével Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter saj­tóértekezletet tartott a Szov­jetunió londoni nagykövetsé­gén. Revolvert rántott-e Isabel Peron, vagy nyugtatót adtak neki? — a különös kérdést az sugallhatja, hogy a hírügy­nökségek több változatban je­lentették az argentínai kato­nai hatalomátvétel hírét. A Francia Hírszolgálati Iroda szerint az elnökasszony heli­kopterrel érkezett a Buenos Airés-i repülőtérre, hogy kül­földre távozzék, s amikor a katonatisztek útját állták, táskájából kirántotta piszto­lyát, úgy csavarták ki kezé­ből. Egy argentin lap szerint az elnöki gépet „eltérítették”, s leszállás után közölték a kész tényeket. A Reuter vi­szont tudni vélte, hogy a há­rom haderőnem képviselői még hivatalos rezidenciáján közölték az államfővel levál­tásának tényét, majd az egyik tiszt udvariasan nyug­tatót kínált Isabelnek... Akárhogy peregtek is a drámai események — talán majd valamelyik későbbi em­lékiratból ismerjük meg a hiteles részleteket — a lénye­gen mit sem változtat. Ar­gentína politikai és gazdasá­gi zűrzavara, az elburjánzó terrorizmus, Peron asszony kormányának tehetetlensége szinte tálcán kínálta a puccs­­lehetőséget. Nehéz is lenne különösebb meglepődésről szólni, amikor napok óta rendszeresen érkeztek a je­lentések az államcsíny elő­készületeiről. Videla altábor­nagy, a junta látható vezér­alakja, aki hat hónappal ez­előtt még a televízió képer­nyőjén tagadta a hadsereg beavatkozási szándékait, ez­úttal mélyen hallgatott a hí­resztelések hallatán. A latin-amerikai katonai puccsoknak megvan a maguk szertartásrendje: katonazene a rádióban, hangzatos közle­mények és ígéretek, fenyege­tőzések és letartóztatások. Az államcsíny szokott velejárói Argentína esetében sem ma­radtak el, a legfontosabb azonban, hogy hosszú távon milyen gyakorlati tettek kö­vetik a szavakat. Szerte a vi­lágon most elsősorban azt fi­gyelik, hogyan alakul Argen­tínában a demokratikus erők sorsa, mit tud és mit akar tenni az új vezetés Argentí­na égető problémáinak meg­oldásáért. Még néhány nem meglepő meglepetéssel szolgált a hét. Londonban a munkáspárti képviselők első ízben szavaz­tak az új pártvezér, s egyút­tal brit kormányfő személyé­ről. A párton belüli baloldal ismert alakja, Michael Foot szerezte meg a legtöbb vok­­sot, de a visszalépések és listakapcsolások miatt válto­zatlanul Callaghan külügymi­niszter esélyei a legnagyob­bak. Ford elszenvedte első előválasztási vereségét Észak- Karolinában. Jóllehet szélső­­jobboldali ellenfelének, Rea­­gannek eleve komoly esélyei voltak ebben az ultrakonzer­vatív déli államban — keve­sen hitték volna, hogy pont a hatodik erőpróbánál követke­zik be az elnök kudarca. Azon sem csodálkozhat­tunk, hogy Libanonban szin­te megszabott ritmusban kö­vették egymást a kiéleződött fegyveres harcok, valamint a közvetítő kísérletekkel tarkí­tott, átmeneti tűzszünetek. (Ma már talán világosan lát­szik, hogy a Szíriái segédlet­ül létrehozott januári megál­­apodás tulajdonképpen rosz­­szabb pozíciókat eredménye­seit a hazafias baloldalnak, mint amilyeneket a valóság­ban kiharcolt magának. Ezért minden új egyezmény előfel­tételének Frangié elnök le­mondását s a több ízben kö­vetelt politikai és társadalmi reformok következetes vég­rehajtását tartják.) Nem volt meglepő, hogy újabb amerikai vétóra ke­rült sor a Biztonsági Tanács­ban, amikor egy igen mérsé­kelt s megfogalmazói szerint minden vonatkozásban komp­romisszumos határozati ja­vaslatot terjesztettek elő az izraeliek által megszállt Cisz­­jordániában történt kegyet­lenkedések elítélésére. Egyes buzgó kairói propagandisták­nak nem lesz könnyű meg­magyarázniuk, hogy az Egye­sült Államok miként is kép­viselte az arab népek érde­keit, amikor a Biztonsági Ta­nács ritka egyöntetűséggel 14:1 arányban szavazott, s az egyetlen ellenvélemény Wash­ington vétója volt. A héten is igen sok szó esett az enyhülésről. Gromi­ko szovjet külügyminiszter Londonba látogatott s ez jó alkalmat nyújtott rá, hogy kifejtse: a Szovjetunió válto­zatlanul nagy súlyt helyez a helsinki záróokmány betűjé­nek és szellemének valóra váltására. A szovjet—brit tárgyalásoknak alapjában vé­ve kedvező légköre volt s egyaránt a pozitív, a két or­szágot kölcsönösen és előnyö­sen érintő tényezőket helyez­ték előtérbe. Sokkal ellent­mondásosabb a washingtoni kép. Jóllehet az amerikai ál­lamférfiak továbbra sem ta­gadhatják a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok, a SALT, megbeszélések jelentőségét — folytatódik a „détente” (eny­hülés” átfogalmazása. Először csak a francia eredetű szó nem nyerte el az amerikai vezetők tetszését, de újabban a tartalommal is mind több a gond. Egészen addig mentek el, hogy nyíltan fenyegetik Kubát s az amerikai sajtó szerint a nemzetbiztonsági ta­nácsban egy újabb blokád le­hetőségét sem zárták ki. Az ürügy még mindig az angolai vereség — az afrikai ország törvényes kormányának ké­résére, mint ismeretes, Ha­vanna is segítséget nyújtott, de Washingtont látható ide­gességgel tölti el, hogy az an­golai események hatása to­vábbterjed, s mindenekelőtt Rhodesiában ösztönzi majd cselekvésre az afrikai több­séget. (A jelentések szerint sok ezer rhodesiai gerilla áll harcra készen, s erről tanács­kozott néhány afrikai ország államfője is.) Washington ve­szélyes és rossz úton jár, ha azt hiszi, hogy Kuba-ellenes rágalmakkal és fenyegeté­sekkel fel tudja tartóztatni a dél-afrikai fajgyűlölő rend­szerek ellen kialakult, magá­tól értetődő harcot. Fontos események színhe­lye volt a héten három euró­pai szocialista ország. Po­zsonyban megkezdte munká­ját a Szlovák * Kommunista Párt kongresszusa, Varsóban összeült a vasárnap újjává­lasztott szejm, a parlament, ahol a képviselők ismét Hen­ryk Jablonskit választották állam-, fiotr Jaroszewiczet pedig kormányfőnek. Szófiá­ban pedig befejeződtek az előkészületek: minden készen áll a holnap kezdődő párt­­kongresszusra. Réti Ervin (Folytatás az 1. oldalról) öt év alatt 438 ezer lakás épült, 38 ezerrel több a ter­vezettnél és ezzel az 1961— 1975. évekre előirányzott 1 milliós lakásépítési terv 47 ezerrel túlteljesült. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, év­ről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal, éves átlagban 3,4 százalékkal volt több, mint az előző öt évben. A terv öt évre 15—16 százalékos termelésnöveke­dést irányzott elő. A szocia­lista mezőgazdasági nagy­üzemek termelése 1971— 1975-bgn 23 százalékkal volt több, mint az 1966—1970. években. A háztáji és kise­gítő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termékei­nek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertés- és baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcsterme­lésben — volt fontos szere­pe. A mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből — a cukor kivételével — kielé­gítette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentősen fo­kozódott a mezőgazdasági termékek kivitele is. A termelés növekedése tel­jes egészében a termelékeny, ség emelkedéséből adódott, a mezőgazdasági keresők szá­ma csökkent. Az anyagfel­használás — elsősorban az ipari anyagok felhasználásá­nak jelentős fokozódása mi­att — továbbra is gyorsab­ban nőtt, mint a termelés. Számottevően bővült a me­zőgazdaság technikai bázisa, a vonóerő-kapacitás 26 szá­zalékkal nőtt. A mezőgazda­­sági üzemek öt év alatt több traktort, munkagépet, teher­gépkocsit szereztek be mint az előző ötéves tervidőszak­ban. A nagyüzemekben a gabonabetakarítást gyakor­latilag teljes egészében gé­pekkel végezték, a kukorica­cső- és szárbetakarítás gépe­sítettsége 85—95 százalékra emelkedett. A cukorrépa, és a burgonyakiszedés gépesí­tettsége is javult. A növénytermelés az elő­irányzott 14—15 százalék he­lyett 16 százalékkal haladta meg az 1966—1970. évit. A szemes termények, különösen a két fő termény, a búza- és a kukoricatermés növekedé­sének döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek elter­jedésének. Az állattenyésztés terme­lése gyorsabban emelkedett, - mint az előző tervidőszakban. A termelés növekedése a ter­vezett 16—17 százalék he­lyett 21 százalék volt. Az erdőterület öt év alatt 75 ezer hektárral nőtt és az időszak végén 1 545 000 hek­tár volt, az ország földterü­letének 16,6 százaléka. A közüzemi vízművek 1970-ben 520 millió köbmé­ter, 1975-ben mintegy 700 millió köbméter vizet ter­meltek. Az öntözésre berendezett terület 1975. év végén 487 ezer hektár volt. A közlekedési vállalatok 1975-ben 23 százalékkal több árut szállítottak mint 1970- ben. Az áruszállításban to­vább nőtt a közúti és a cső­­vezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállítása 12,2 szá­zalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 30,5 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, a csővezetéken szállított árumennyiség meg. kétszereződött. A vasúti for­galomban emelkedett a nem­zetközi szállítások aránya. A tervidőszak alatt csaknem 800 km vasútvonal forgalmát terelték át közutakra. A vasúti közlekedésben folytatódott a pálya- és gör­dülőállomány, valamint a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza öt év alatt 361 kilométerrel nőtt és 1975-ben 1198 km volt, az összhálózat 15,4 szá­zaléka. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 120 ezer állomással, az alközpontoké 93 ezerrel bővült. A növeke­dés kisebb volt a tervezett­nél. Külkereskedelem A külkereskedelmi forga­lom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, összehasonlítha­tó árakon csaknem 1,5-szere­­sére emelkedett. A növeke­dés a szocialista országok vi­szonylatában volt nagyobb. A behozatal összehasonlít­ható árakon öt év alatt 42 százalékkal emelkedett. Leg­gyorsabban, több mint 80 százalékkal, a gépimport nőtt. Az energiahordozók be­hozatala több mint 60 szá­zalékkal, az anyagok, fél­késztermékek és alkatrészek importja pedig a termelés növekedésénél valamivel mérsékeltebben, kb. 30—32 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Nőtt a fogyasztási iparcikkek beho­zatala is. A kivitel mennyisége 57 százalékkal emelkedett. Ja­vult az export áruszerkezete. Beruházás A szocialista szektor be­ruházásaira öt év alatt —fo­lyó áron — 574 milliárd fo­rintot fordítottak, az elő­irányzott 480—500 milliárd forintnál 15—20 százalékkal többet. Az összegszerű túl­teljesítés ellenére egyes fej­lesztése mennyiségi előirány­zatai nem teljesültek. A nö­vekedés mértéke hasonló volt, mint a III. ötéves terv­időszakban, összehasonlítható árakon 51 százalék. A beru­házások volumene kb. 10 százalékkal haladta meg a tervezettet. A nem termelő beruházá­sok összege, a terv célkitű­zésének megfelelően, na­gyobb mértékben nőtt. mint a termelő beruházásoké. 1971—1975-ben a nem terme­lő beruházások volumene 73.8 százalékkal, a termelő beruházásoké 45,5 százalék­kal haladta meg az 1966— 1970. évit. A beruházási kifizetések összege minden döntési ka­tegóriában meghaladta a tervezettet. Az összes beru­házáson belül a nagyberuhá­zások és az egyéb állami be­ruházások aránya lényegé­ben megfelelt az előirány­zatnak, a célcsoportos beru­házásoké kisebb, a vállala­tiaké nagyobb volt a terve­zettnél. Az építési beruházások volumene az előző ötéves időszakhoz képest 50 száza­lékkal a gépi beruházásoké 60 százalékkal nőtt. Foglalkoztatott­ság, jövedelmek, fogyasztás Az aktív keresők száma öt év alatt mintegy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelke­dett és 1976. január 1-én meghaladta az 5,1 millió főt. A keresők száma kisebb mértékben nőtt. mint amivel a terv számolt. A növekedés teljes egészében a nők mun­kába állásából adódott, akik­nek aránya az aktív kereső­kön belül az 1971. január 1-i 41.9 százalékról 1976. január 1-én 44,3 százalékra emelke­dett. A szocialista szektorban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak névleges havi átlagkeresete — a különféle bérkiegészítésekkel együtt — 1975-ben több, mint 35 szá­zalékkal volt magasabb az 1970. évinél. A termelőszövetkezetek kö­zös gazdaságaiból származó keresetek reálértéke összesen kb. 10 százalékkal emelke­dett. A lakosság háztáji és kise­gítő gazdaságokból származó tiszta jövedelmének összege — a termelés és a ráfordítá­sok különbsége — 1975-ben 1970- hez képest lényegében nem változott. Áralakulás A tervidőszak második fe­lében kibontakozott világpia­ci áremelkedések elsősorban a behozatalban nagy súllyal szereplő energiahordozókat és nyersanyagokat érintették. Az 1975. évi behozatali árak 47 százalékkal voltak maga­sabbak az 1970. évinél. Az ipari termelői árak 1971— 1974. években mérsé­kelten, évi átlagban 24 száza­lékkal, négy év alatt összesen 10 százalékkal emelkedtek. 1975-ben viszonylag széles körű árrendezésre került sor, amelynek következtében az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az előző évit. A fogyasztói árindex, amely a kiskereskedelmi árak mel­lett tartalmazza a piaci árak, valamint a szolgáltatások árának változását is, öt év alatt 14,6 százalékkal emelke­dett. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 ezer fő volt, 218 ezerrel több, mint 1971 elején. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az élveszületések és halá­lozások különbsége — az elő­ző öt évi 3,6-ről 4,2-re emel­kedett. 1971—1975. években össze­sen 841 ezer gyermek szüle­tett, 12 /százalékkal több, mint az előző öt évben. Ezer lakosra öt év átlagában 16,1 élveszületés jutott. 1971—1975. években össze­sen 622 ezren haltak meg, 10,4 százalékkal többen, mint az előző öt évben. Ezer la­kosra évi átlagban 11,9 halá­lozás jutott. A IV. ötéves terv időszaká­ban 7 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg az ország­ban 83 város és 3100 község van. Az 1975—76-os tanévben a különböző oktatási fokoza­tokon 1,8 millióan tanul­nak. öt év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt a felnőttok­tatásban résztvevők száma. A színházak és múzeumok látogatottsága a IV. ötéves terv idején nőtt, a moziláto­gatásoké csökkent. 1975 vé­gén ezer lakosra 226 televí­zióelőfizető jutott, 32 szá­zalékkal több ,mdnt 1070-ben. A kiadott könyvek száma öt év alatt 34100 volt, pél-­­dányszáma 323 millió. Idegenforgalom öt év alatt külföldi állam­polgárok több, mint 37 mil­lió esetben látogattak Ma­gyarországra, ebből 32 millió esetben a szocialista orszá­gokból. Ugyanebben az idő­szakban a magyar állampol­gárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 mil­liót, amiből 10 millió utazás a szocialista országokba irá­nyult. Az idegenforgalom a tervidőszakon belül jelentő­sen növekedett. A IV. ötéves tervidőszak­ban 5700 új szállodai férő­hely létesült, a tervezettnél kevesebb. A kereskedelmi szálláshe­lyek 1975-ben összesen 5 millió vendéget fogadtak, 1 millióval többet, mint öt év­vel korábban. Budapest, 1976. március 27. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Buenos Airesben két katona olvassa az argentin katonai kormány új rendelkezéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom