Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 28. NYITÁS ÁPRILIS ELEJÉN Hidegkonyhai termékeket, frissensülteket, készételeket, cukrászsüteményeket, kávét, italokat, fagylaltot lehet kapni az új Tisza ételbárban Nyíregyházán. Másfél évvel ezelőtt zárták be az Anna eszpresszót és a mellette levő Tisza éttermet. Az átalakítási munkák a befejzéshez közelednek és ha minden engedélyt megkapnak, április első napjaitól ismét a vendégek rendelkezésére áll. a bútorok szépek, hangulatosak. A régi helyett teljesen új berendezés fogadja majd a vendégeket. Az ételbár, a presszó és az étterem modern, pirosbevonatú falai és Az ételbárban a legmodernebb gépekkel készítik az ételeket. A konyhatechnikai követelményeknek megfelelően, a kevés .zsírban, sok zöldség alapanyagból készülő tojást, tejét, sovány húst tartalmazó készítményeket állítanak elő. A kontakt grillsütő a hús és a baromfi sütésére alkalmas. A meleg szedvics az úgynevezett salamander, a köretek a fritou-gépen készülnek. Az ételbár önkiszolgáló lesz. Délután 5 órától hagyományos kiszolgálás mellett fogyaszthatnak a vendégek az étteremben. Egyszerre 150 ember étkezhet. - - -A frissensültek, a meleg szendvicsek a vendégek előttt készülnek. A szeszes ital árusítását korlátozzák, reggel és délelőtt nem lehet majd kapni! Ekkor elsősorban a reggelizők gyors kiszolgálása kerül előtérbe. (t. k.) Ételbár az „Anna“ napok a főiskolán A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Coménius Izmos, erőtől duzzadó {iatalem- telmetlenül meghalnia ismét egy bér Németh István dombrádi embernek? Az italon kívül most KISZ-szervezete március 26-lakos. Most mégis lesütött szemsincs más magyarázat. Megdöbtól április 1-ié" kulturális, mel, szinte összezsugorodva ül a bentő, hogy az alig 19 éves fiatörténelmi és politikai témakörökben Coménius-napokat rendez. Március 26-án nyitották meg a főiskola mozaiktermében a vajai múzeum által összeállított Rákóczi-vándorkiállítást, melyet dr. Hársfalvi Péter tanszékvezető főiskolai tanár nyitott meg. Március 29-én délután 3 órakor Fodor István, a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa, őstörténész „Verecke híres útján” címmel tart előadást. Este a budapesti Csik—Fogarasi—Jávori trió jazzkoncertjére kerül sor. Kedden délután fél 3-kor „A pedagógusok helyzetéről” címmel Hanák Katalin szociológus, a MTA szociológiai csoportjának munkatársa tart előadást. Március 31-én délután 4 órakor „Népek, szokások” címmel dr. Papp Ferenc tanszékvezető főiskolai tanár tart előadást. Este 7- kor a filharmónia fúvósötösének koncertjére kerül sor. Négy KISZ-szervezet méri össze tudását a „Ki tud többet a Szovjetunióról” című szellemi totóban. Helyet kapott az egyhetes programban pantomim- és könnyűzenei műsor, kocogás és sport is. széken és el-elcsukló hangon válaszol a kérdésekre. Arról kell számot adnia, hogy február 12-én éjszaka miért ölte meg a 38 éves Kojnok Jánost. „Rendszeresen italoztam. Szinte naponta be is rúgtam. Ezen a napon 15 óra 30 perckor fejeztem be a munkát a kisvárdal Vulkánban. Az állomáson ittam. A késő esti busszal mentem haza Dombrádra. Itt a kisvendéglőben tovább italoztam ... A Vöröshadsereg utcán hazafelé mentem. Találkoztam Kojnok Jánossal. Ot korábban nem ismertem. Lehet, hogy összeölelkezve énekeltünk. Ö is nagyon Ittas volt. Kértem tőle cigarettát, ő azt mondta, hogy nem dohányzik. Vitatkoztunk talán ezen, szidta az anyámat Is. Megragadtam a karját és húzni kezdtem az Őszülő utcára. Könyörgött, hogy ne bántsam. Itt nem is mertem bántani, nehogy meglássák. A Scóllőskert előtt ököllel állón vágtam, összeesett, vérzett az arca. Véres lett a nadrágom is. Bevonszoltam a kertbe, megint könyörgött, hogy engedjem el... Kitörtem egy szőlőkarót és azzal kezdtem ütni. Többször ütöttem a fejére is. Ismét összeesett. Felállítottam, majd hazamentem. Másnap hallottam, hogy meghalt.” Röviden ennyi a történet, ám a kérdés továbbra is megválaszolatlan. Miért kellett ilyen értalember szinte már alkoholista. Es ki ezért a hibás? Nagyon nehéz e kérdésekre megadni a ki-, elégítő választ, ám a kiút megtalálása, a megoldás egyre égetőbben sürgeti társadalmunkat. És még egy lehangoló momentum ebből a bűnügyből. Részlet az egyik tanú vallomásából: „Éjfél körül arra lettem figyelmes, hogy mindkét kutyám hangosan csahol. Jól kivehető segélykiáltásokat hallottam a Szőlődomb irányából. Csak 3—400 méterre voltam, Így Jól kivehetően hallottam, hogy: jaj, jaj, segítség, meghalok.” Ez kb. 15— 20 percig tartott. Miután minden elcsendesedett, visszamentem szolgálati helyemre. Azért nem mentem a kiabálás irányába, mert mint a tsz éjjeliőre, a telepet nem hagyhattam el.” Az orvosszakértők véleménye szerint az esetleges orvosi beavatkozás teljes biztonsággal megmenthette volna Kojnok János életét. Ekkora közömbösségre nagyon nehéz szavakat találni. De ha volt valaha elrettentő példája az emberi közönynek, úgy ez az eset e példák élére kívánkozik. Alkoholizmus és emberi közöny. Két olyan ellenség, amely itt él közöttünk, és mégis csak akkor vesszük őket komolyan, amikor már jóvátehetetlen az általuk okozott kár. Dr. Szalai István ügyész LAKÁSKULCS US »EPAG'í&jgNAK Hintaházak a falusi .1 lakosságnak A pedagógusnak a lakás részben munkahely is, ahol felkészül a másnapi órákra, dolgozatokat, feladatokat javít. Dolgozik. A jó lakás nyugodtságot, jó közérzetet kölcsönök, olykor kárpótol sok mindent, ami például a falun élő nevelőknél különösen fontos, hogy végleges lakóhelyül válasszák a községet, ahol hivatásukat teljesítik. Anyagi áldozatokkal A megyében az elmúlt két évben 145 pedagógus költözött új, általában modern lakásba a kedvezményes építési kölcsön felhasználásával. Az évek során mind nagyobb összegű kölcsönök, juttatásával segítette az állam a nevelők lakásépítkezését. Kezdetben 90 ezer forint volt a kölcsön összege, 1965-től 140 ezerre emelték, majd 1974- ben úgy módosult az igénylés, hogy a kölcsönben részesíthetők 10 százaléka felemelt kölcsönt kaphat, melynek felső határa 200 ezer forint. Ez nagy segítség elsősorban a fiatalabb — tíz- tizenöt éves szolgálati idővel rendelkező házaspároknak, akik az építkezéshez kevesebb saját induló összeggel rendelkeznek. A megyében 1974-ben 19, tavaly 8 házaspár kapott felemelt kölcsönt. A Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága legutóbbi ülésén megállapították, hogy a pedagógus lakásépítés megyei programja szervesen kapcsolódik az országos programhoz. Amíg az állami lakásépítkezések zöme a nagyvárosokban zajlik, a pedagógusok többsége a községekben és a kisebb városokban építhet saját, nemritkán emeletes, közművesített, 2—3 szobás jól felszerelt lakásokat. Ezek a lakások nem egy esetben mintául szolgálnak a falusi lakosság építkezéseihez is. Ezért elismerés illeti az építkező A lakáskulcs, amelyről szó lesz nem hull magától a lakó ölébe. Meg kell dolgozni érte, házhelyet kell szerezni, kérni és benyújtani a kölcsön iránti kérelmet. A kiemelt kedvezmény és a türelem végül is „megtenni” a lakáskulcsot, esetünkben 145 pedagógus számára ... pedagógusokat, akik anyagi áldozatokkal lényegében megoldják lakásgondjukat és hozzájárulnak a falu külső arculatának alakításához is. m Es a nyíregyháziak ? A nevelők lakásgondjain szolgálati lakások juttatásával is enyhíteni igyekeznek a tanácsi, művelődési szervek. Az immár tizenhárom éve bevezetett szolgálati lakásvásárlás központi előirányzata 1974 és 1975-ben egyaránt 2,1 millió forint volt a megyében. Ehhez a városok és községek hozzájárulása 1974-ben 109 ezer, 1975- ben 216 ezer forint volt. Két év alatt 19 szolgálati lakást vásároltak a tanácsok. A szolgálati lakásvásárlások előnye, hogy megkíméli a nevelőket az építkezés lebonyolításától, s lehetőséget teremt a viszonylag olcsóbb összegért eladó, de az igényeknek megfelelő falusi lakások megvételére. Sajátos problémája a nagyvárosban, így a megyeszékhelyen élő pedagógusoknak, hogy nem kaphatnak kedvezményes pedagógus lakásépítési kölcsönt. A megyeszékhely pedagógusainak lakásigényeit a városi tanácsnak kell kielégíteni. A városi lakáselosztó bizottság munkájában részt vesz az SZMT illetékes vezetője is, képviseli a pedagógusok érdekeit A Pedagógusok Szakszervezete városi bizottsága a városi tanács művelődési osztályával közösen felmérte a nyíregyházi pedagógusok lakáshelyzetét, rangsorolták a jogos igényeket, s azt a végrehajtó bizottság elé terjesztik. A városban sok a szolgálati lakásban, vagy kollégiumi szolgálati szobában lakó nevelő. A felmérés alapján mintegy hetven. A lakásigénylők nagyobb része fiatal, akiknek az otthonteremtés a céljuk. Külön gond a városban az egyedülálló idősebb pedagógusok lakáshelyzetének megoldása. Lakásigényük kielégítésénél megelőzik őket a családos pedagógusok, s jövedelmükből nehezen tudnak annyit félretenni, hogy OTP-öröklakást vásároljanak, vagy társasház építéséhez kezdjenek. A szakszervezet megyei bizottsága a lakásgondok enyhítésére javaslatokat dolgozott ki és juttatott el a felsőbb szervekhez. Javasolják, hogy a munkáltató tanácsi szervek a pedagógusok részére — a vállalati lakásépítkezésekhez hasonló — támogatást nyújtsanak. A községi tanácsok fordítsanak nagyobb összegeket a szolgálati lakások felújítására. Végül: a megyeszékhelyre bejáró, vagy ott albérletben lakó egyedülállók részére nagy segítséget jelentene egy pedagógus szálló építése, hasonlóan az egészségügyi dolgozók nővérszállásához, orvosszállójához. Közelebb kerülhet az óhajtott lakáskulcs az otthonukat munkahelyként is használó nevelőkhöz, akik ezért nem kis anyagi áldozatra, az induló összeg megtakarítására is hajlandók. P. G. Tavaly: 34 milliós társadalmi munka Nyíregyházán Tavaly harmincnégymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a nyíregyháziak. A lakosság a „Tiszta, virágos Nyíregyházáért” mozgalom keretében parkosított, fákat ültetett. Megindult a „Virágos erkélyt!” mozgalom az új lakótelepek színesebbé tételére, a járdaépítési akció keretében pedig a megyeszékhely több részén jelentősen javultak a közlekedési viszonyok. A lakossági társadalmi munka értéke 1975-ben kétszerese volt az egy évvel azelőttinek! A különféle üzemek, vállalatok, iskolák is sok társadalmi munkát végeztek Nyíregyházán. Az „Együtt Nyíregyházáért” akció során közel két és fél millió forint gyűlt össze sportlétesítmények, gyermekintézmények építésére. Vannak üzemek, ahol minden szocialista brigád harminc-negyven óra társadalmi munkát vállalt tagonként, például a konvárosliget, járdaépítés, virágos erkélyek találkozó részvevői társadalmi munkára is vállalkoznak — számukra a sóstói parkerdőben, az erdei tomapályán, a leendő városligetben. Sóstón, és Jósavárosban jelölnek ki munkát. Ez évben is folytatódik a „Virágos erkélyt!” mozgalom a lakótelepeken — a palánták előteremtése azonban nehezebb lesz, az anyagi lehetőségek korlátozottabbak. Folytatják a sikeres akciót: „Járdát minden nyíregyházi utcába!” — ennek révén sok új járda született már, de több városrészben — pádéul a Ságván-telepen — még mindig rossz a helyzet. A városnak, sajnos, kevés az e célra fordítható pénze, ezért számítanak a vállalatok segítségére! 1976-ban is továbbfejlesztik az „Egy üzem — egy iskola” mozgalmat. Az üzemek, vállalatok szocialista brigádjai újabb iskolák, óvodák, bölcsődék patronálását vállalják — kisebb, „ház körüli” munkákat végeznek, különféle eszközöket készítenek védenceiknek. zervgyárban, a sütőipari vállalatnál. Emellett a szövetkezetek, vállalatok kommunista műszakok teljesítésével, pénzbefizetésekkel segítették a városi célok megvalósítását. összesen tizenöt és fél millióra rúg a vállalatok által végzett társadalmi munka értéke. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a tanács végrehajtó bizottsága 1976-ra is több olyan feladatot jelölt meg, amelyekhez társadalmi összefogás szükséges. így például továbbra is fontos cél, hogy tiszta, ápolt, virágos legyen a város, gondozzák szépítsék környezetüket a lakosok, az üzemek, az iskolák. Hamarosan elkészülnek a városliget tervei. Amint meglesznek, elkezdődhet a kiépítés, a fásítás — bőven akad majd tennivalód A szakmai irányítást a kertészeti vállalat fogja végezni. 1976. nyarán Nyíregyházán rendezik az országjáró diákok találkozóját. A diákhelyén
