Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-26 / 73. szám
1976. március 26. KELET-MAGYARORSZAG 3 GAZDÁLKODÁSUNK ÚJ FELTÉTELEI Lehetőségek a MEZÖGÉP-nél Ön miért felelős? Válaszok Nyírbogdányban művezetőkkel közösen elemeztük. Tudniillik, hogy a beruházásra fordítandó 15 millióból 60 százalékot saját erőből kell megoldanunk. Ezt csak a munkaerő-létszám ésszerű átcsoportosításával oldhatjuk meg. Racionálisabb gazdálkodással lehet megoldani a feladatokat. Ebben növekszik a munkások felelőssége is. — ön miért felelős? — kérdeztük Bodnár János desztillatőrtől, aki 1948 óta dolgozik a gyárban. — Én az egész desztillációs berendezésekért, azok működéséért. Ez 2 milliós értékű berendezés. Felelős vagyok ezért, s a vele termelt anyagok mennyiségéért, minőségéért, a benzinért, gázolajért, lakk- és gyágybenzí írért. A feltételek Nyolc általánosa van. elég koros, s elvégezte a 400 órás olajipari továbbképzőt. — Kihasználja a munkaidejét? — ügy érzem, igen. — Mitől függ ez? — A szükséges mennyiségű nyersolajtól, attól, hogy víztelenefc-e ezek az olajok, s hogy teljes kapacitással tudunk-e üzemelni. Ha munkaerő szabadul fel, besegítünk ott, ahol szorít a cipő, de első a munkák elvégzése. Kenderes József elektrikus, de erőtelepi gépésznek is nevezik hivatalosan. — ön miért felelős? — A gyáregység villamos é6 vízenergia ellátásáért. Természetesen az én műszakomban. — * Volt-e ebben már fennakadás ? — Ha nem ügyes a gépész, zavar keletkezhet vihar okozta villamos energia kimaradás miatt. Előfordult már egy-egy óra „kiesés”, de azonnal rákapcsoltuk egy gombnyomással a saját áramfejlesztőt. Ennek állandóan üzemképes állapotban kell lennie. Különben zavar esetén százezres értékektől esnénk el. Nem, még nem fordult elő ilyen. Több pénzt kínáltak — Tud-e valamivel takarékoskodni? — A vízzel. Az egész gyárban cirkulációs redszer van. Napi 60 köbméter friss víz termeléséért vagyok felelős, plusz 100 köbméter víz cirkulációját kell biztosítanom Beszélgetésünk során a felelősség Kenderes József esetében így bővült ki. — Tizenhat éve dolgozom itt. Nem régiben felkínáltak magasabb kereseti lehetőséggel egy másik állást. Két hónapja töprengek, mit csináljak. Maradjak-e vagy menjek. Nagyon szeretem a gyárat, hozzánr nőtt, a feleségem is itt dolgozik. Pillanatnyilag ez a helyzet. Nem tudok dönteni. Ez is felelősség: Gégény Ferenc, a vazelinüzan csoportvezetője meglepődik a kérdésen. Végül ezt mondja: — Pontosan nem tudom, hogy erre az évre mennyi a tervünk. A főmérnök szaktárs szóban már említette, de úgy tudom, a termelési tanácskozáson szó lesz róla. Valutát termelő üzem Hazai és csak tőkés exportra termeinek. Rajtuk múlik a minőség. Ezzel eddig még nem volt baj. Nem érkezett reklamáció sehonnan, pedig ismerik- a svédek, törökök, osztrákok stb. Kisegít az igazgató. Ennek az üzemrésznek a kapacitása sincs kihasználva. Előirányzat szerint ez évben 800 tonna vazelint gyártunk, de lehetne .1500 tonnát is. — S mi az akadálya ? — Piackutatási téma. Ez állandó feladat. — Jövedelmező? — Igen. Lehetne újabb piacot találni. Ezt végzi az illetékes külker. Újabb piacot találni Talán a kooperációt kellene javítani a termelő és és a külkereskedelem között. Megérné! Ezért vajon ki a felelős? Mert bár azt szoktuk mondani, hogy minden a „munkapadok” mellett dől el» de amíg az alapanyagból termék, a világpiacon is helytálló, valutát biztosító áru lesz, sok helyen kell megkérdezni: ön miért felelős? Farkas Kálmán A NYÍREGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT tevékenységét eddig a MÉM, ez év márciusától a KGM felügyelete alatt a MEZŐGÉP Tröszt irányításával és ellenőrzésével végzi. A IV. ötéves terv éveiben a vállalati termelés 9, az árbevétel közel 10°/o-kal nőtt évenként. A tervidőszakban 317 millió forint nyereséget realizáltak és összesen 136 millió forint rubel-főrelációjú export árualapot állítottak elő. Az üzembe helyett állóeszközérték meghaladta a 78 millió forintot. 1975. év végén az összes foglalkoztatott létszám 3585, a személyi jövedelem 32 437 Ft/fő volt. Az V. ötéves terv termelési. termelékenységi, jövedelmezőségi, fejlesztési céljaikat, személyes jövedelempolitikai előirányzatukat átlagosan 3100 foglalkoztatottal és a feladatok megvalósításához szükséges eszközállománnyal kívánják elérni. A termelési feladatok végrehajtása a Szabolcs-Szatmár megye területén működő 8 gyáregységben valósul meg. A vállalat tevékenységi körébe tartozik mintegy 50 féle mezőgazdasági gép és berendezés, ezen belül a burgonyabetakarítás, az állattartás gépeinek (daráló-, etető- és itatóberendezések stb.) és különböző berendezési tárgyak gyártása. A termelés személyi és tárgyi feltételei az V. ötéves terv időszakára adottak. Az 1976. évi, illetve az V. ötéves időszakra vonatkozó tervek összeállításához feltétlenül szükséges megvizsgálni a közgazdasági szabályzók változásának hatását azért, hogy a kialakítandó éves és középtávú tervek reálisak lehessenek. Ez elsősorban a különböző adók, illetékek, illetve az egyes ármódosítások hatásainak vizsgálatára terjed ki. AZ UJ SZABÁLYZÓK SZERINT megváltozott a járulékköteles bérköltség elszámolása. Eddig ugyanis ilyen címen a kifizetett bérre vetítve 10% SZTK-költséget és átlagosan 14,9% termelési adót kellett elszámolni, befizetni. A jelenlegi szabályzás szerint az SZTK-járulékkulcsot felemelték, és új, hogy bérre vetett költségként kell elszámolni az illetményadót. Az eddig kötelezően előírt termelési adó viszont nem a bérre vetítetten, hanem külön adónemként kerül elszámolásra. 1976. január 1-től 22% SZTK- költséget és 14%-os illetményadót kell fizetni. A termelési adót nem számolva, a járulékköteles bérköltség így 10%-kal több bérre vetített befizetési kötelezettséget jelent az elmúlt évhez viszonyítva. A termelési adót az elmúlt év végéig bérköltségként kellett elszámolni, melyet úgy számítottak ki, hogy az összes bérköltséget csökkentették a kifejezetten mezőgazdasági jellegű tevékenységek közvetlen bérével és e járulékköteles bérköltségi alap után fizették a 14,9%-os adóösszeget. A jelenlegi pénzügyi előírások megváltoztatták a termelési adó kiszámításának módját.' Az elért éves nyereségtömeg és az adóalap hányadosának általában 41%-os részaránya a termelési adó, de az így kiszámított adóösszegnek csak 65%-át kell befizetni, mivel a pénzügyminiszteri rendelet ebből 35% engedményt biztosít a gépjavító vállalatoknak. Ez a termelési adórendszer a nyereségnövekedés mellett a minél nagyobb árbevétel elérésére ösztönzi a vállalatokat, s kedvezőbb helyzetük abban az esetben is, ha csökkentik az alvállalkozóknak kiadott munkákat Az energiahordozók és egyéb anyagok árváltozásai ez évtől kezdve növelik a termelési költségeket, illetve 1975-höz viszonyítva csökkentik a mérleg szerinti eredményt. A megváltozott árak közül elsősorban § gázolaj, fűtőolaj, benzin" szén, villamos energia, koksz, hőenergia, valamint a cement, tégla, fenyőfűrészáru, papír, stb. érintik a vállalatot. Ugyancsak költségnövelő tényezőként szerepel a szállítási díjtarifák növekedése. Az 1975. évi anyagfelhasználás szintjére számolva az energiahordozók, egyéb anyagok és szállítási díjak 1,8— 2%-kal növelik ez évben a termelés költségeit. E felismerésnek arra kell ösztönöznie a vállalat minden dolgozóját, hogy törekedjenek az ésszerű anyagtakarékosság gyakorlati megvalósítására. AZ 1976. JANUÁR 1-GYEL ÉLETBE LÉPETT pénzügyi előírások megváltoztatták a telekhasználati díj tarifáit, mely szerint az eddigi elszámolási egységárak helyett (négyszögöl) négyzetméter előírások vannak. Ennek alapján az elmúlt évhez viszonyítva több, mint kétszeresére nőtt az idén a telekhasználat díjaként befizetendő összeg, amely természetesen eredménycsökkentő tételnek számít. Eredménynövelő a vállalatnál az 1976. évtől érvényes termelői ármódosítás. A vállalat önköltségvizsgálata alapján egyes késztermékek árait módosították a KGM- árbizottság engedélye alapján. Az ármódosítás során csökkentették például a cukorrépavető gép. a burgonyaválogató és egyes darálók árait. Emelkedtek viszont az árak a burgonyaszedő, a gabona fúvó-szívó, zsákszállító, mindent felhordó gépeknél, a bukóüstöknél és füllesztőknél. Az 1976. évi tervezett értékesítésre számítva a termelői ármódosítás az eredményt javítja, de ez nem számottevő, mivel az árbe-. vételhez viszonyítva összesen 0,2%-ot jelent. A mérleg szerinti eredményt módosító tételek öszszességében — 1975. évi tényszámokra alapozottan — ez évben kb 45%-kal csökkenti a ^vállalati nyereségtömeget. A különböző vállalati alapok megállapításához a nyereségből kell kiindulni. « Az elért vállalati nyereségösszeg 6%-át községfejlesztési hozzájárulás címén kell befizetni az illetékes tanácsszerveknek, az így csökkentett nyereségtömeg az adózandó nyereség. mely után le kell róni az általános nyereségadót. Ez évtől kezdődően megváltozott ennek kiszámítási módja. Az adózott nyereség 15%át a vállalat tartalékalapképzésre fordítja (eddig csak 12,5% volt az előírás). Az ezután megmaradó nyereségtömeg adja a vállalati összes érdekeltségi alapot, amely az összehasonlítási alapot képező 1975, 1976. évekre közel azonos szintű. KÖZTUDOTT, HOGY A VÁLLALATI ÉRDEKELTSÉGI ALAPOT 2 részre kell felosztani: a fejlesztési és a részesedési alapra. A vállalat fejlesztési (beruházási) célra fordítható forrásait az . amortizáció állami költségvetést illető része után rendelkezésre álló keretből, az adózott és kötelező tartalékolás után vállalati döntés alapján fejlesztési célra meghatározott keretből képezi. Az érdekeltségi alap felosztása alapján az „F” alap ez évben kb. 20%kal lesz több, mint 1975-ben volt, s várhatóan a tervidőszak első három évében a vállalatnak csak szinttartó fejlesztésre van lehetősége, ezt követően az anyagmozgatás rekonstrukciós fejlesztését tervezik. A népgazdasági elvárásoknak megfelelően és a tröszti irányelvek figyelembe vételével a vállalat saját hatáskörben dönt a termelés, termelékenység. jövedelmezőség, személyi jövedelmek évenkénti olyan mértékű emeléséről, amely az 1976. január 1-gyel életbe lépett jövedelemszabályozással megvalósítható. Célja a vállalatnak a termelékenység és a hatékonyság olyan mértékű évenkénti emelése, hogy a termelékenység emelkedése évi 7,6%-ot, a személyes jövedelem növekedése egy főre vetítve pedig elérje az évi 4%-ot. Ennek érdekében a hatékonysági, bérfejlesztési mutató évenkénti 10%-os emelkedésével számolnak. A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység növekedéséből tervezik elérni. 1976. évben a személyi jövedelmet növelő kifizetések (jutalom, évközi prémium, év végi részesedés) megközelítőleg megegyezik az elmúlt évivel. Erre lehetőséget ad a tartalékalap igénybevétele, és az elmúlt évről átjövő egyéb tartalékolás. A fennálló rendelkezések értelmében a vállalat úgy tudja biztosítani az ilyen szintű személyes jövedelmet, hogy ez évben a • bérnövelés összegének megfelelő regulativ adót kell befizetni. A TERMELÉSI. JÖVEDELEMPOLITIKAI CÉLOKON TÚL az alábbi főbb feladatokat jelöli ki a vállalat a tervidőszak idejére: az alacsony jövedelmezőségű sertéstartás gépeinek műszaki fejlesztése fokozását, a jövedelmezőség javítása érdekében. A vállalat egész területén általánossá kívánják tenni a takarékosságot. Ezen belül például a villamosenergia-költségeket ez évben 3 fillérrel csökkentik kW-ként, a gépgyártásoknál felhasznált anyagok esetében 1%-os anyagmegtakarítást terveznek. Az eszközkihasználás érdekében a két műszakot minden forgácsológépnél bevezetik. Laub István, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese rizennégy éves voltam, mikor elhívtak Danyi Sándor bátyámék, hogy segítsek egy nagy padlást tapasztani. Egy kis villával hordtam a tapasztok keze alá a sarat. Este kifizették a munkát. Nekem is két pengőt adtak. Eltettem a pénzt, hogy megyek vele szombat reggel Debrecenbe, hátha találok könyveket, na meg veszek egy térdnadrágot és egy könnyű ócska félcipőt. Szombaton korán reggel keltem és indultam Debrecenbe mezítláb, gatyában. Szaporán szedtem a lábam, hogy minél előbb beérjek a zsibogóba. Jöttek mellettem a kévehordó szekerek, mint gépelés felé szokott, de bizony nem jutott egy szekeresnek se eszébe, hogy azt mondják gyere ülj fel te fiú! Idejében kiértem az ócskára. Jártam a sorokat. Először egy térdnadrágot vettem negyven fillérért, majd egy fél cipőt. Maradt egy pengő húsz fillérem. Egy olyan forma fiú, mint én egy egész rakás könyvet árult. Kezdtem nézegetni a könyveket. A „Különös házasság” vászonkötésben. Megnézegettem, bele-bele lapoztam majd megkérdettem: menynyiért adod komám, ezt a könyvet ? Változott a név. Januártól Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregységnek hívják az üzemet. Vajon változott, kisebb vagy nagyobb lett-e a felelősség is? Elgondolkodik Fülöp János, aki nem is oly régen igazgató volt, egy önálló elszámoló vállalat felelős vezetője, most gyáregységvezető. — Jobb ez így? — Nekem jó. Kevesebb dologgal kell törődnöm, mint korábban. Március közepe van. A felelősséget is körülihatároló ügyrendnek június 30-ra kell elkészülnie. Ekkor tudja meg világosan az igazgató is, hogy mi a feladata.(!) Bizonyos lehangoltságot észlelek szavaiban. Szabolcsban valóban „sok” a gyáregység, a nem önálló vállalat. Ez évben már nem ők kötik a kollektív szerződést. Csak javaslati joguk van. Beruházási döntések sem tartoznak hatáskörükbe. Javasolnak. önálló mérleget sem készítenek. Ésszerű átcsoportosítással — Idén még nincs jóváhagyott tervünk. Előirányzatok szerint 1976-ban 230 ezer tonna kőolajat kell feldolgoznunk, 4 ezer tonna speciális terméket, vazelint, parafinokat, stb. összesen 1 milliárd 600 milliós termelési érték előállításáért vagyok felelős. Ezt 15 milliós beruházással valósítjuk meg. Ebből gépek, berendezések cseréjét végezzük el, s a Szovjetunióból érkező benzin átvételéhez szükséges vezetékeket, szivattyúkat építjük meg. — Hol tartanak ebben? — Van tervdokumentáció, az anyagbeszerzést most végzik. A gyáregység létszáma 358. Ebből 279 a munkás. Ennyi embernek kell megtermelnie a több mint másfél milliárdot. *— Hogyan? — Na látja, ezért vagyok én felelős — mondja az igazgató. Vajon tudják-e a munkások, ők miért felelősek? *— Létszám-felülvizsgálatot végeztünk — világosít fel Lakatos István munkaügyi osztályvezető. — Ezt az osztályvezetőkkel és a Három könyv — Negyven fillér! — Olcsóbban, veszek többet is — Van itt Mikszáth-, Jókai-, Gárdonyi-, még Móriczkönyv is. Nem engedett a fiú a negyven fillérből. Választottam még egy Jókait. A kőszívű ember fiai-t, na meg egy Móriczot a Sárarany-at. Negyven filléren alul nem adta darabonként. — Ha tudnád, hogy én még ma nem ettem és gyalog jöttem Újvárosról, és ugyanúgy kell vissza is menni! — Hát idehallgass pajtás ■>**•, szólt a fiú — mennyi pénzed van? — Nekem még van egy pengő húsz fillérem, de még haza is kellene menni, mondom — halálosan éhes vagyok! — Kinek a fia vagy? — Én nem ismertem a szüléimét. A menhely neveltetett, az járatott velem hat elemit. Ha tudta volna nagynéném ett a pénzt, elvette volna tőlem. — Na — szólt a fiú — vidd ezt a három könyvet nyolcvan fillérért. Kifizettem a három könyvet és indultam hazafelé. Nagynéném megvárta, amíg leraktam a könyveket, majd elővette a nyújtófát, s addig ütött, míg el nem tört rajtam a fa. Enni sem adott akkor este. Nem érdekelt az ennivaló, annál jobban féltettem a három könyvemet. Életemben akkor volt először 6aját könyvem. Bejött a házigazda, Jónás Józsi bácsi, jól rámnézett: — Jól megverted azt az árva gyereket Zsuska, — mondta nagynénémnek. Másnap alig vártam, hogy elmenjen nagynéném, már olvastam is. Előtte soha nem mertem. Féltem, hogy szétszedi, vagy elégeti a könyveket. Három nap alatt mind a három könyvet kiolvastam. Majd egy vasárnap elmentünk tanyázni Kiskút utcára Danyi Sándor bátyámékhoz. Alig léptünk be, azt kérdezte nagynénémtől. — Odaadta ez a fiú a két pengőt, amit keresett velünk? — Nem adott nekem bátyám egy fillért sem. — Mire költötted azt a pénzt? — kérdezte bátyám. — Vettem magamnak egy térdnadrágot és egy félcipőt, de el is hagytam. Meg három könyvet. — Na lássa milyen hazug 7- mondta a nagynéni. — Hozott valamilyen papírokat a hóna alatt. Arra költötte ez a pénzt. Hiába vertem be már többször a fejét, csak olvas még ellenemre is. Addig lesznek azok a papírok meg, míg hazamegyünk — mondta — egy szálig elégetem, hogy ne vedd semmi hasznát! Este volt, amikor hazamentünk. Nagynéném hozzám fordult: — Na add ki a könyveket, vagy agyon verlek! Próbáltam hazudni, hogy odaadtam kis Bakó Lajcsinak, az olvassa. lment nagynéném Bakóékhoz, de a könyveket nem találta ott. Hazajött nagy méreggel. Alig ért be, már kaptam az ütlegeket. Addig vert, míg a könyveket ki nem adtam. Mind a három könyvet szétcibálta. Röpködtek a lapok, mint a fehér galambok. Én nem szóltam, csak néztem mit követ el a nagynéném. Náni János
