Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 2. Alekszej Koszigin beszéde (Folytatás az 1. oldalról) náltuk fel közvetlenül a nép­jólét céljaira. A nemzeti jö­vedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, nogy most az SZKP XXIV. kongresszu­sán kitűzött szociális prog­ram megvalósításában elért főbb eredményekkel foglal­kozzam. A IX. ötéves terv feladatá­ul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyan­akkor azt. hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelő­en sikerült lényegesen emel­ni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazot­tak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társa­dalmi alapokból történő ki­egészítő kifizetésekkel és jut­tatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős elő­rehaladás történt a falusi la­kosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növel­ték a munkások, alkalmazot­tak, kolhoztagok, és hivatá­sos katonák öregségi és rok­kantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szak­középiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndí­ját bevezették minden dol­gozó nő teljes fizetéssel azo­nos terhességi és szülési se­gélyét, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy ember­öltő alatt a szocialista társa­dalom többször is a fogyasz­tás minőségileg új színvona­lát éri el. Az 197il—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforga­lom 36 százalékkal növeke­dett a fő élelmiszer- és ipar­cikkek szilárd állami kiske­reskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús, a húskészítmények, a tojás és más termékek érté­kesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személy­­gépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv intenzív tömeges lakásépítkezés im­már negyedik ötéves terve is volt. il97il—1975-ben több mint 11 millió lakást és csa­ládi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 mil­lió négyzetmétert. Ez lehe­tővé tette 56 millió szovjet ál­lampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttér­jünk a lakások elosztásában az „egy családnak egy la­kást” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedé­seket is tartalmaz, amelyek a munka és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem javítására irányulnak. A kilencedik öt­éves tervidőszak egyik vív­mánya, hogy lényegében át­tértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettsé­gére. A szociális program meg­valósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. párt­­kongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés vo­lumene tekintetében túltel­jesítettük az ötéves tervfel­adatokat. Hazánk úgy érke­zett a tizedik ötéves terv kü­szöbéhez, hogy megbízható­an el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 mil­­liq tonna kőolajat, 289 mil­liárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowatt­óra villanyáramot ter­meltek. A fűtőanyag-ener­getikai bázis gyors fejlő­dése révén lényegében vé­ve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szük­ségleteit, és teljesíteni a kül­földi országoknak szóló tü­zelőanyag-szállításokkal kap­csolatos szerződéses köte­lezettségeket. 1975-ben 14 millió acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 1,7-szeresére növelte teljes termelését. A gépkocsigyár­tás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyár­tása 1,8-szeresére, az auto­matikai műszerek és eszkö­zök gyártása 1,9-szeresére, a számítástechnikai eszközö­ké pedig 4,3-szeresére növe­kedett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Ipa­runk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a ház­tartási, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben követ­kezetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgaz­daság fejlesztését célzó hosszútávú komplex prog­ram megvalósításán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruhá­zásainak több mint egyne­gyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazda­ság 1 millió 700 ezer trak­tort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 10Q ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dol­gozók önfeláldozó munkájá­val párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is lehetővé tette, hogy a me­zőgazdasági termelés átla­gos évi volumenét a nyolca­dik ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva 43 százalékkal nö­veljük. A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott. A kolhoztagok, valamint az ál­lami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalé­kában van villany. Több tíz­ezer községnek van földgáz­­vezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok minden­ben közelednek a városlakó­kéhoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rá­dió, televízió, hűtőgép stb. A falu életében végbe­ment gyökeres változások lényegében új szakaszt jelen­tenek a szocialista társadal­mi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg, az átalakulást a párt jól át­gondolt agrárpolitikája ered­ményezte. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irány­elvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekint­hető az ország termelési po­tenciáljának jelentős növe­kedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 mil­liárd rubelt fordítottak be­ruházásokra. A kilencedik ötéves terv­ben meggyorsult a tudomá­nyos-műszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a tár­sadalmi munka termelékeny­sége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidő­szakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakos­ság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azon­ban nem sikerült teljes mér­tékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk kereszt­­metszeteit. Különösen érvé­nyes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések megoldá­sában gyakran tapasztalható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományos-mű­szaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok beveze­tésének jelenlegi üteme. Szál' mos tudományos intézmény teljesítménye nem a megfe­lelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölé­sét, a kedvező gazdasági ten­denciák megerősítését és fej­lesztését célzó intézkedések­nek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal foly­tatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlag­ban 7,4 százalékkal növeke­dett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huza­mosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szov­jetunióban és más szocialista országokban — a KGST tag­országaiban — az ipari ter­melés növekedésének évi át­lagos üteme több, mint két­szer akkora volt, mint a fej­lett tőkésországokban, va. A tizedik ötéves terv fela­datait meghatározta „A Szov­jetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé ter­jesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megva­lósítsa a kommunista párt­nak a nép anyagi és kulturá­lis színvonala emelését cél­zó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és ará­nyos fejlesztése hatékonysá­gának növelése, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés meg­gyorsítása, a munka termelé­kenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ága­zatában a munka minőségé­nek minden eszközzel törté­nő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új sza­kasz a pártnak a társadalmi­gazdasági fejlesztés, a kom­munizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén köve­tett hosszú távú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudományos-mű­szaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tu­dományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő ta­karékossági rendszer alap­ján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erő­feszítéseket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fel­lendítését szolgáló program megvalósítására. A népgazdasági tervek elő­irányozzák a szocialista gaz­dasági integráció további el­mélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta elő­nyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki poten­ciálú fejlett szocialista tár­sadalom gazdasága módott adott arra is, hogy a kong­resszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép élet­­színvonala emelésének átfo­gó programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folytatan­dó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelemnövelésé­nek legfőbb útja a munka­béremelés, amely a jövedel­mek egész növekedésének há­romnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munka­bérnek és a kolhoztagok ja­vadalmazásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a terme­lés végső eredményeitől, ha­tékonyságának növekedésé­től. A munkások és alkalma­zottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mér­tékben befejeződik a munka­bér, valamint a nemtermelői gyis 9,6 százalék a 4,6 száza­lékkal szemben. Ennek eredményeként már a kilencedik ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangán­ércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, kálisót és foszfátot, traktort, motoros és villamos mozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt öt­­éves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illet­ve termeltünk. A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyős gazda­sági válságban szenved. A tőkésországokban magasra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jo­gaikért vívott harca. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra kész­tetik, hogy gondolkodjanak az egész tőkés rendszer hibáin, azon, hogy az nem képes szférában' foglalkoztatott', kö­zepes fizetésű kategóriákhoz tartozó dolgozók bér-, fizetés. és keresetminiumának fel­emelése, s megkezdődik a munkások és alkalmazottak minimális bér-, fizetés-, és keresetemelésének új szaka­sza. A párt politikája előirá­nyozza város és a falu között meglévő szociális-gazdasági és kulturális különbségek kö­vetkezetes megszüntetését. A jelenlegi ötéves terv idősza­kában a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból szárma­zó jövedelmei 24—27 száza­lékkal emelkednek majd. vagyis gyorsabban növeksze­nek, mint a munkások és al­kalmazottak átlagos kerese­te. A kolhozban a munka dí­jazása á termelékenység nö­velése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a tár­sadalmi fogyasztási alapok­ból történő kifizetések és jut­tatások öt év alatt 28—30 szá­zalékkal emelkednek és ér­tékük 1980-ban eléri a 115 milliárd rubelt. Egész sor új szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az alapok­nak terhére. Ezqk közül az egyik legfonto­­sabnak tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves koráig részleges fizetett szülési sza­badságot kapjanak. Az egyéb intézkedések között meg kell említeni a munkások és al­kalmazottak, valamint a kol­hozparasztok minimális öreg­ségi nyugdíjának emelését. Az ötéves terv előirányoz­za az áruforgalom növekedé­sének magas ütemét: volu­mene 27—29 százalékkal emelkedik. Különösen gyor­san emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekei való ellátása. Az ötéves terv végére például gyakorlatilag minden szovjet családnak lesz televíziós készüléke, rá­diója, hűtőgépe. A jövedelem értékállandó­ságát az alapvető fogyasztá­si cikkek szilárd állami kis­kereskedelmi árának fenntar­tása esetleges csökkentése szavatolja, egyik vívmánya ez tervgazdálkodásunknak, amely védve van az összes kapitalista országra kiterje­dő infláció hatásától. Az új ötéves terv idősza­kában folytatódik az ország­ban a nagyarányú lakásépí­tés. Ezekben az években ösz­­szesen 545—550 millió négy­zetméternyi lakóterület épül fel. Javul a lakások minősé­ge, kényelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel köz­vetlenül összefügg az óvodai és bölcsődei hálózat kiter­jesztése. Megfelelő összege­ket irányozunk elő gyermek­­intézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehe­zebb időkben is szembeötlő­megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a tár­sadalmi-gazdasági haladás­nak a XX. század utolsó ne­gyedében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alap­vető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szociális-' ta országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a számos más or­szágban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bt. zonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alap­szanak. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, min­dig az egész társadalom ér­dekeinek megfelelően oldot­tuk és oldjuk meg, s bizto­sak vagyunk a kommuniz­mus nagy ügyének sikerében. en nyilvánul a munkakörül­ményekről, az egészségvéde­lemről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális szín. vonala emeléséről való gon­­donoskodásban. A X. ötéves terv is nagyszabású szociális intézkedéseket irányoz elő e téren. Az új ötéves terv időszaká­ban jelentősen növekszik a társadalmi tényezők szerepe a termelés fejlesztésében és hatékonyságának növelésé, ben. A káderek szakképzett­ségének színvonala, a kollek­tívák gyakorlatias, alkotó szelleme és az egészséges szo­ciális-pszichológiai légkör, a dolgozók megfelelő életkö­rülményeiről való gondosko­dás, a vállalatoknál a kultu­rális intézmények és sport­­komplexumok létrehozása — mindez érdekesebbé és tar­talmasabbá teszi az ember életét, kedvezően hat a ter­melés eredményeire. A lakosság egészségvédel­me területén az új ötéves terv lehetővé teszi a lakosság szakorvosi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a dol­gozók üdülési feltételeinek megjavítását és az orvosi megelőző tevékenységet. Az ötéves terv időszakában tovább fejlődik az általános iskola intézménye. A taninté­zetek minden kategóriájában javulni fog az anyagi bázis, tökélesedik az oktatási fo­lyamat, hogy a fiatal nemze­dék mind mélyebb és szilár­dabb ismereteket szerezzen, s a kommunista öntudat és er­kölcs szellemében nevelked­jék. A X. ötéves terv éveiben tovább fejlődik majd a mű­vészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kul­turális intézmények anyagi bázisa. A fő irányok tervezete elő­irányozza a termelés mére­teinek további növelését, és a kellő kiegyensúlyozott­ságot a népgazdaság fejlesz­tésében. Az új ötéves időszakban az ipari termelés növekedé­sének 1 százaléka a volu­men több mint 5 milliárd ru­beles emelkedését jelenti, vagyis 1,4-szer többet, mint a IX. és 2,1 -szer többet, mint a VMI. ötéves tervben. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére ki­tűzött feladatokat, és gon­doskodjunk az egész gazda­ság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhal­mozás és a termelés gyors növekedése szükséges a ter­melési eszközök: a munka­eszközök, a vegyi anyagok, a fűtőanyagok, a fémek elő­állításában. Ennek megfele­lően a nehézipari termelés növekedési irőirányzata 38— 4)2 százalék. A nehézipar gyorsabb üte­mű növelése nem jelenti azt, — mint Leonyid IljicsBrezs­­nyev a decemberi plénu­­mon megállapította —, hogy csökken a figyelem a közfo­gyasztási cikkek termelésé­nek lehető legnagyobb bő­vítése iránt. A fogyasztási alap az ország nemzeti jö­vedelmében gyorsabban nő majd a felhalmozási alap­nál, és 1980-ra 27—29 száza­lékkal emelkedik, vagyis 71 —78 milliárd rubellel 1975- höz képest. A fogyasztási alap rész­arányának növekedése a tár­sadalmi termelés végső eredményei növekedésének és hatékonysága fokozódá­sának egyik mutatója. Ugyan­akkor ez meggyőzően bizo­nyítja szocialista államunk békepolitikáját. A népgazdaságot az inten­­zifikálás útján fejlesztve különösen szigorúan ügyel­nünk kell a helyes népgaz­dasági és ágazati arányok­ra. Ezt a feladatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmozás lényeges mér­tékű átcsoportosítása a mezőgazdaság javára. A me­zőgazdaságnak a népgazda­sági beruházás egész össze­géből való részesedése 18- ról 23 százalékra nő. A népgazdaság kiegyensú­lyozott fejlődését jelentős mértékben alá kell támasz­tani az ésszerű beruházási politikával is, az építkezés egész gyakorlatának lényeges megjavításával. Az új építkezést általában akkor kell megkezdeni, ami­kor az biztosítja az elvileg új tudományos-műszaki meg­oldások alkalmazását. A gazdaság kiegyensúlyo­zott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való megnyugtató ellátottsá­­sága. A Szovjetunió igen nagy, gyakran páratlanul ér­tékes nyersanyaglelőhelyek­kel rendelkezik. A népgazda­ság dinamikus növekedése azonban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő Terveinkben elő fogjuk irá­nyozni az ásványvagyon-fel­­tárásnak a kitermeléshez ké­pest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság arányos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a tizedik és a követ­kező ötéves tervek éveiben a munkaerő-tartalékok ésszerű felhasználása. Ily módon az ország mai, valamint hosszú távú fejlő­désének érdekei megkövete­lik a termelés sokoldalú in­­tenzifikálását a tudományos­­műszaki haladás meggyorsí­tását, a munka termelékeny­ségének növelését, amelyek a termelés hatékonysága emelé­sének döntő tényezői. A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a nép­gazdaság intenzív fejleszté­sének megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány*. A társadalmi termelés in­­teinzifikálásának meggyorsí­tása érdekében tervgazdálko­dási rendszerünk lehetővé te­szi az egységes műszaki poli­tika alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesztési irányainak egybehangolását. A tudományos-műszaki ha­ladás olyan irányai közül, amelyek különleges szerepet töltenek be a tizedik ötéves tervben és meghatározzák a gazdaság fejlődésének hosszú távú perspektíváit, ki lehet emelni: A munkaeszközök termelé­sében — munkaigényes ter­melési folyamatok gépesítését és automatizálását, minde­nekelőtt olyan ágazatokban, ahol a munkások nagy szám­ban nehéz fizikai munkát vé­geznek, valamint a földalatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban; a technológiai folyamatok tökéletesítésében — a kevés műveletű, progresszív tech­nológia fejlesztését (például a nagyolvasztó nélküli kohá­szat, az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövés), va­lamint olyan technológia ki­­fejlesztését, amely a lehető legnagyobb mértékben meg­takarítja az elsődleges nyers­anyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat és biztosítja a környezet védelmét; az energetikában — a villa­mos atomenergetika gyorsí­(Folytatáá a 3. oldalon) A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom