Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

AZ SZKP KONGRESSZUSÁN LeinyiJ Brezsnyev beszédével befejeződött az első napirend vitája Kelét VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' agyarország AZ MSZMP SZABOLCS SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. évfolyam, 52. szám ARA: 80 FILLER 1976. március 2„ kedi OZ SZKP XXV. KONGRESSZUSAINK NYILATKOZATA Az SZKP XXV. kongresszusa hétfőn elfogadott nyilatko­zatában hangoztatja: „Az SZKP XXV. kongresszusa kifejezve a szovjet kommu­nisták, az egész szovjet nép akaratát, ünnepélyesen kinyilvánít­ja testvéri, megbonthatatlan szolidaritását a kommunisták­kal, az imperializmus és a reakció ellen folytatott küzdelem minden harcosával, mindenekelőtt pedig a fasiszta megtorlá­sok áldozataival, azokkal, akik koncentrációs táborokban és börtönökben sínylődnek, akik kegyetlen kínzásokat szenved­nek el. A kongresszus teljes határozottsággal követeli Luis Cor­­valánnak, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségének, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának, J. Cademar tor inak és J.Monteznak, a Chilei Kommunista Párt vezetőségi tagjainak, E. Poncenak és C. Lorcának, a Chilei Szocialista Párt vezetőinek és a népi egység más személyisé­geinek, a chilei fasiszta rezsim foglyainak — kommunisták­nak, szocialistáknak, minden hazafinak és demokratának — a szabadon bocsátását. A kongresszus követeli: bocsássák szabadon J. Perezt és J. Masserát, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizott­ságának titkárait, minden uruguayi kommunistát, L. Seregnit, az Uruguayi Széles Front elnökét és más demokratákat, A. Maidant, a Paraguayi Kommunista Párt elnökét, M. Sóiért, a Paraguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának tiktárát és a többi paraguayi hazafit. A kongresszus erélyesen tiltakozik az Argentínában, Bra­zíliában, Guatemalában, Haitiban folytatott megtorlások és terror ellen s követeli, hogy ezeknek vessenek véget. A kongresszus támogatja mindazokat, akik sikraszállnak Spanyolország és Indonézia népeinek igazságos ügye mellett. Támogatja továbbá a dél-afrikai nemzeti felszabadító moz­galom résztvevőit, a palesztínai hazafiakat, akik népüknek azért a szent jogáért harcolnak, hogy saját független államot teremthessenek. v A kongresszus erélyesen elítéli a kommunisták — a béke és a népek biztonságának következetes védelmezői, a dolgo­zók érdekeiért, az emberiség jobb jövőjéért folytatott küzde­lem legönfeláldozóbb harcosai — üldözését és a velük szem­ben alkalmazott diszkriminációt. A kongresszus legteljesebb támogatásáról biztosítja a forradalmi felszabadító mozgalom meghurcolt résztvevőit és hőseit, testvéri üdvözletét küldi nekik. A kongresszus támogatja és helyesli Leonyid lljics Brezs­­nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának azt a ja­vaslatát, hogy Moszkvában állítsanak emlékművet a nemzet­közi kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozga­lom hőseinek, azoknak az önfeláldozó harcosoknak, akik a nép boldogulásáért, az osztályellenséggel vívott harcban vesz­tették életüket. A kongresszus felhívja a világ összes kommunistáit, vala­mennyi ország dolgozóit, a társadalmi és a politikai szerveze­teket, hogy még tevékenyebben, kapcsolódjanak be abba a harcba, amelynek célja, hogy megszüntesse a haladás, de­mokrácia és szocializmus élenjáró erői elleni terrort és meg­torlást, s kiszabadítsa a reakció valamennyi foglyát. Az SZKP, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­gének népei a jövőben is töretlenül követik a nagy és nemes célokért küzdő harcostársak iránti tevékeny szolidaritás le­nini hagyományait, mindenkor hűek lesznek a proletár inter­nacionalizmus ügyéhez” — hangsúlyozza a nyilatkozat. Kádár János Grúziából visszaérkezett Moszkvába Az SZKP XXV. kongresz­­szusa hétfőn délelőtt, mun­kájának hatodik napján le­zárta a kongresszus első két napirendi pontját. A mind­össze félórás délelőtti ülé­sen Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja elnökölt. Bejelentette, hogy az első két napirendi ponttal, tehát a Központi Bizottság és a Köz­ponti Revíziós Bizottság be­számolóival kapcsolatban 139 delegátus jelentkezett szólás­ra, s 44 vitafelszólalás hang­zott el. Kunajev javaslatára a kongresszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárását. Ezután az elnök felkérte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját vitazáró be­szédének elmondására. Küldött elvtársak! A Központi Bizottság be­számolójának megvitatásában részt vettek minden köztársa­ságunk képviselői — a közpon­ti bizottságok titkárai, a területi pártbizottságok titká. rai, felszólaltak a munkások, kolhozparasztok, értelmiségi­ek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdéseinek széles körét érintették. Nem kétséges, hogy az új Központi Bizottság, amelyet majd meg­választunk, figyelmesen ta­nulmányozni fogja az elhang­zott észrevételeket, s azokat figyelembe veszi majd mun­kájában. Az általános vitáról szólva három mozzanatot szeretnék kiemelni. Szerintem ezek a legfontosabbak. Mindenekelőtt nagy meg­elégedéssel állapítható meg, hogy a kongresszuson felszó­lalt valamennyi küldött egy­öntetűen helyeselte a Köz­ponti Bizottság politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Teljes támo­gatást kapott a Központi Bi­zottság beszámolójában vá­zolt, jövőre vonatkozó irány­vonal is. Elvtársak, ez azt jelenti, hogy sokmilliós pártunk — amelynek akaratát mi itt ki­fejezésre juttatjuk — eszmei­leg és politikailag összefor­rottan, egységesen fogadta a XXV. kongresszusát. Ki kell emelni a vita rend­kívül konstruktív, tárgyszerű és elvszerű jellegét. Az el­múlt ötéves terv eredményei­nek komoly elemzése, a párt és az ország jelenének és jö­vőjének átgondolása, fejlő­désünk számos problémájára vonatkozó érdekes javaslatok, saját tevékenységünk önkri­tikus, követelményeket tá­masztó megközelítése — ezek az itt elhangzott beszédek legfőbb jellemvonásai. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kom­munistákhoz méltó, alkotói munkastílus uralkodik. Egy­ségesen és erőteljesen hallat­ták szavukat a proletár inter­nacionalizmusról, a népek ba­rátságáról és a békéért ví­vott harcról. Ez a mi politi­kánk és ettől nem térünk el. Ki kell emelni a felszólalók nagy optimizmusát, magabiz­tos, céltudatos hangját. Mind­ez az ügyünk sikerébe, a ter­veink realitásába vetett szi­lárd meggyőződésnek és an­nak a felismerésnek az ered­ménye, hogy ha a párt kol­lektív bölcsességével kijelöli a célokat, kitűzi saját maga és az egész ország feladatait, akkor megvalósulnak ezek a célok, megoldódnak ezek a feladatok. Köszönetét mondok mind­azoknak az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a be­számolót, s elismerő szavak­kal szóltak Központi Bizott­ságunkról, Politikai Bizottsá­gunkról, rólam és külföldi barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi sikereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollektív mun­kájának, együttes erőfeszíté­sének eredményét. Mi akkor járunk el helye­sen, akkor járunk el lenini módon, ha eredményeink tu­datában, figyelmünket a még meglévő fogyatékosságokra, a megoldatlan feladatokra össz­pontosítjuk. Ügy gondolom, a kongresz. szus küldöttei egyetértenek azzal, hogy az ügy ilyen meg­közelítése mindennél jobban elősegíti a kommunisták és egész népünk politikai akti­vitásának és alkotó energiá­jának fokozódását. Engedjék meg, hogy ennek jegyében zárjam szavaimat. Ügy gondolom, hogy a Köz-Küldött elvtársak! Az SZKP Központi Bizott­sága a kongresszus elé ter­jesztette a Szovjetunió nép­gazdasága 1976—1980. évi fej­lesztése fő irányainak terve­zetét. A tervezet a párt gaz­dasági és szocialista politiká­jával összhangban kifejti a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisa hanzákban tör­ténő további építésének prog­ramját. A párt előző kongresszusá­tól bennünket elválasztó öt év teljes egészében megerő­sítette az SZKP XXIV. kong­resszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos meg­alapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Tovább fej­lődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttmű­ködése. A párt és a nép egy­sége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti még szilárdabbakká váltak a Szovjetuniót a Var­sói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához. Csehszlovákiához, Kubához, Lengyelországhoz, Magyar­­országhoz, Mongóliához, a Német Demokratikus Köztár. sasághoz és Romániához, va­lamint a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­sághoz fűződő barátság szálai. Országunk és a földkereg­­ség valamennyi népe számá­ra óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alap­tételeinek sikeres valóravál­­tása. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tar­tozó országok, az összes béke­szerető népek és államok erő­feszítéseinek, a világban el­mélyül a feszültség enyhülé­sének folyamata. A Központi Bizottság be­számolója, amelyet Leonyid Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi ót év­ben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meg­gyorsult a tudományos-mű­szaki haladás. Az ipari ter­melés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt álla­mi ráfordítások nbszulot nö­vekedésének mértékét te­kintve a IX. ötéves terv or­szágunk történelmének leg­jobb ötéves terve.-A szovjet társadalom elő­ponti Bizottság beszámolójá­ról folytatott vita jellege és tartalma mentesít a terjedel­mesebb záróbeszédtől. Ezt követően Viktor Gri­­sin, a KB Politikai Bizottsá­gának tagja az első napiren­di ponttal kapcsolatos hatá­rozati javaslat előkészítésére szombaton alakított 110 tagú bizottság megbízásából fel­olvasta a határozati javasla­tot. A kongresszus mind ezt, mind a Központi Revíziós Bi­zottság beszámolóját jóváha­gyó határozati javaslatot egy­hangúlag, lelkes taps és él­jenzés közepette elfogadta. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára lépett ezután lljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára terjesztett elő, össze­gezi a párt és a szovjet nép által az elmúlt öt évben vég­zett hatalmas munka ered­ményeit. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyön­tetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, élén Leo­nyid lljics Brezsnyewel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával, elvi marxis­ta—leninista álláspontot kép­viselve nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpo­litikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt Központi Bizottságának „A rehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létre­hozásának útján. A kilence­dik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz év­ben gyakorlatilag megkétsze­reződött az ország gazdasági potenciálja. A gazdasági fejlődés ered­ményeit legteljesebben az or­szág nemzeti jövedelme jel­lemzi, amely a közfogyasz­tásnak, és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nem­zeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt a szónoki emelvényre, s fel­olvasott egy nyilatkozatter­vezetet. Miután a kongresszus ezt az okmányt is egyhangúlag el­fogadta, az elnök berekesz­tette a délelőtti ülést. A délutáni ülésen Alekszej Koszigin mondott beszédet „A Szovjetunió népgazdasá­gának 1976—80. évi fejleszté­sének fő irányairól” címmel Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányairól” címmel meg­tárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, ame: lyet, mint ismeretes, a párt­­szervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mély­rehatóan megvitatták. A dol­gozók kinyilvánították a párt és a nép közös ügyének si­kerre vitelében való, az előt­tünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségüket. A szovjet nép lelkes helyes­léssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vonat­kozó új programdokumentu­mát és ezzel kifejezésre jut­tatta, hogy egyöntetűen tá­mogatja a párt gazdasági és szociális politikáját. nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövede­lem 75 százalékát fogyasztás­ra, a többit pedig felhalmo­zásra fordítottuk. Ha a min­denkori fogyasztási alapok­hoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, isko­lák, kórházak, kulturális-ok­tatási intézmények, sportlé­tesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát hász­(Folytatás a 2. oldalon) TBILISZI: A Kaukázus magas bércei között kanyar­gó híres grúz hadiút mentén, Tbilisztől 22 kilométerre állt sok évszázaddal ezelőtt a hajdani főváros, Mcheta. Va­sárnap délelőtt ide látogatott el Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXV. kongresszusán részt ve­vő magyar pártküldöttség vezetője. Ott volt Papai Gyu­la, az MSZMP KB tagja, ha­zánk moszkvai nagykövete, s elkísérte Kádár Jánost a lá­togatásra Leonyid Szmirnov, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Eduard Se­­vardnadze, a Grúz Kommu­nista Párt KB első titkára és más grúz vezetők. Ezt követően Tbilisziben a grúz népgazdasági kiállítást tekintette meg. Vasárnap délben a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottsága az Aragvi-szálló különtermében díszebédet adott a magyar pártküldött­ség vezetője tiszteletére. Az ebéden Eduard Sevardnadze, Leonyid Szmirnov és Kadar János pohár köszöntőt mon­dott. MOSZKVA: Kádár János vasárnap, a késő délutáni órákban, a tbiliszi repülőté­ren vett szívélyes búcsút ven­déglátóitól, s Rapai Gyula nagykövet, valamint Leonyid Szmirnov és Eduard Sevard­nadze társaságában TU-134/a különgépen visszaindult Moszkvába. Vasárnap este, két és fél órás repülőút után, Kádár János visszaérkezett a szovjet fővárosba. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára és Gyenes András, az MSZMP KB tit­kára — az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő ma­gyar pártküldöttség tagjai — vasárnap délelőtt látogatást tettek az 1-es számú moszk­vai méntelepen. A. Koszigin beszéde a Szovjetunió népgazdaságának 1976—80. évi fejlesztésének fő irányairól Alekszej Koszigin beszédét mondja. (Kelet-Ma­­gyarország telefotó) A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom