Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-13 / 37. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 13. További fejlődésünk alapja az ésszerűbb, hatékonyabb munka (Folytatás az 1. oldalról) Jobb munkaerőgazdálkodást Munkánk fő követelménye, hogy jobban, tervszerűbben, ésszerűbben gazdálkodjunk az anyagi és szellemi erőforrásokkal. Véget kell vetni a munkaerővel való pazarlásnak, hiszen országosan kimerültek a munkaerő-tartalékok. Egy sor területen találunk korszerű munkahelyeket, ahol hiányzik az ember, másutt viszont korszerűtlen körülmények között, gazdaságtalan termékekkel kötünk le feleslegesen munkaerőt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásában mind az országos, mind a helyi szerveknek jelentős feladataik vannak. Szabolcs-Szatmár A pártaktivaülés résztvevői A csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttsége hazánkba látogat Apró Antalnak az országgyűlés elnökének meghívására a közeli napokban hazánkba látogat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének küldöttsége. A delegációt Alois Indra, a szövetségi gyűlés elnöke vezeti. A látogatás során a küldöttségek eszmecserét folytatnak a két ország parlamentje munkájának tapasztalatairól és megvitatják a további együttműködés kérdéseit. Közzétették a BKP kongresszusi irányelveit Szófiában csütörtökön közzétették a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának az életszínvonal-politikára vonatkozó kongresszusi irányelveit. A Rabotnicseszko Deloban, a párt központi lapjában megjelent dokumentum három fejezetből áll. A BKP programjából egyértelműen kitűnik: a párt legfőbb' feladata az emberről való gondoskodás, a nép anyagi és kulturális jólétének állandó fokozása. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az életszínvonal emelése csak a termelés növelésével, ez utóbbi pedig csaknem kizárólag a termelékenység fokozásával érhető el. Az életszínvonal emelésével kapcsolatos feladatok során előirányozzák, hogy a bolgár dolgozók reáljövedelme a jelenlegi, a hetedik ötéves tervben évi átlagban 4 százalékkal, a következő két ötéves tervidőszakban pedig ugyancsak évi átlagban 4,5— 6 százalékkal emelkedjék. A népesedéspolitikával foglalkozó pont hangsúlyozza, hogy továbbra is ösztönözni kell a születések számának emelkedését, s ezzel összefüggésben növelni kell a kommunális szolgáltatások színvonalát. megyében ugyanakkor lehetőséget kell teremteni a még aktivizálható munkaerő foglalkoztatására is. A munkaerővel való ésszerű gazdálkodás azt jelenti: ott legyen elegendő dolgozó, ahol az szinkronban van a teljesítménnyel és a népgazdaság érdekeivel. A másik nagy feladat a munkaidőalap jobb kihasználása. Jelenleg ugyanis a munkaidőalap húsz százaléka megy veszendőbe, s ha ennek csupán egy részét használjuk fel, már nagy lépést tettünk előre. Németh elvtárs felhívta a figyelmet a termelékenyebb, szervezettebb munkára. Ezzel kapcsolatban említette: a következő öt évben megyénkben is meg kell célozni, hogy a termelés növekedne a beállt gazdasági üzemekben száz százalékban a termelékenység növekedéséből származzon. Ez kemény munkát követel, de üzemeink becsületbeli ügye is. Az üzem- és munkaszervezést gyökeresen meg kell javítani. Legyen becsülete a jó szervezőnek, hiszen gazdasági életünknek nagy szüksége van a munka jobb megszervezésére, előre jutásunk fontos feltétele a folyamatos munkalehetőség, a jó anyagellátás, a fegyelmezett kooperáció biztosítása, s az, hogy a normát rendszeresen tartsák karban. Hangsúlyozta: ahol a teljesítményt lehet mérni, ott követelmény, hogy az emberek teljesítménybérben dolgozzanak. Nem lehet eltűrni a liberalizmust, a megalkuvást, a sok helyen tapasztalható lazaságot. Mindannyiunk kötelessége rendet és fegyelmet tartani és ebben elsősorban a vezetőknek a kommunistáknak kell példát mutatni. Kihasználni a kapacitásokat A Központi Bizottság titkára ezt követően a gazdasági hatékonyságról szólt. Elmondta, hogy intézkedések szükségesek a gazdaságtalan termelés visszaszorítására és elsősorban ott, ahol az nem is a szükségletek kielégítésére szolgál. Ugyanakkor teljes mértékben ki kell használni a modern, gazdaságos termelésre képes kapacitásokat. Ezekkel ugyanis újabb beruházások nélkül növelhetjük jelentősen a termelést. Elsőrendű népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy mindenütt megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a termékszerkezet korszerűsítésére. Beruházási tevékenységünk alapja is az, hogy olyan fejlesztésre adjunk pénzt, amely gyorsan megtérül, s gazdaságos exportot tesz lehetővé. Ez számunkra nagyon fontos, és mindnyájunktól nagyobb figyelmet követel. Kötelességünk az energiával, a pénzzel, idővel és anyaggal való nagyfokú takarékosság. Ezzel kapcsolatban hívta fel a figyelmet a Központi Bizottság titkára arra, hogy sok helyen pazarolunk — bár anyagban szegény ország vagyunk — építkezéseken, szöggel, cementtel, deszkával, és mással. Sokszor a szemünk előtt gyártják a selejtet. pazarolják az időt, a pénzt, például a beruházásoknál, amelyeknél indokolatlanul hosszú az átfutási idő. Ezek olyan gondok, amelyek szintén sokszor kiesnek a látókörünkből, illetve ha tudunk róluk, meg is állapítjuk, hogy ez nem jó, a konzekvenciát nem vonjuk le. Kötelességünk itt a gyors és hathatós intézkedés, mert ez a legjobb nevelő eszköz. A mezőgazdaság tartalékai Németh Károly ezt követően a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott. Rámutatott: pártunk agrárpolitikája világos, s a XI. kongresszus által meghatározott. Tengelyében a mezőgazdasági nagyüzemek erőteljes fejlesztése áll. Az állami gazdaságoktól azt várjuk, hogy továbbra is élen járjanak a korszerűsítésben és a hagyományos termelési módok fejlesztésében is. Termelőszövetkezeteink közül a jók fejlődjenek tovább, a közepesek zárkózzanak fel, a gyengéket segítsük a magasabb színvonal elérésére, s minderre a bázisra támaszkodva kell kihasználnunk a háztájiban rejlő lehetőségeket. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság minden szektorában meg kell teremteni a termelési és értékesítési biztonságot. A mezőgazdaság feladatai az V. ötéves tervben szintén nagyok, de áz erőnk itt is több annál, mint amennyit eddig a fejlesztés szolgálatába állítottunk. Bár a mezőgazdaság összteljesítménye szép, de nagyon nagy tartalékaink vannak például a szarvasmarha-tenyésztésben, a tejtermelésben, s abban, hogy a magyar mezőgazdaság mindent megtermeljen, ámire népünknek 'szüksége Népszavazás Kubában az alkotmányról A Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottsága, a néphez intézett felhívásában arra kéri a kubaiakat, hogy a vasárnapi népszavazáson mondjanak igent az új szocialista alkotmányra. A Granma szerdai számában közölt felhívás hangsúlyozza, hogy az ország alaptörvénye megszünteti a faji, a vallási és vagyoni megkülönböztetést, deklarálja a nők egyenjogúságát, a dolgozók jogait és kötelességeit. A „forradalmi, demokratikus és szocialista alkotmányért” című felhívás rámutat arra, hogy a vasárnap népszavazásra kerülő alkotmány meghatározza az or-* szág külpolitikájának főbb elveit, amelyek alapja a proletár internacionalizmus, a testvéri barátság a Szovjetunióval, a szocialista közösség tagországaival. Kinevezték * v ' az új olasz kormányt van. Állattenyésztő telepeinket be kell népesíteni, méghozzá olyan egyedekkel, amelyek nagyobb termelésre is képesek, ugyanakkor a hagyományos telepeket is jobban ki kell használni. A mezőgazdaság nagy tartalékai között említette a talajerő-utánpótlást, illetve, hogy a megtermelt értékeket ne hagyjuk tönkremenni. Sok lehetőségünk van ugyanis a műtrágya, a takarmány, a kukoricaszár, stb. jobb hasznosításában, amelyekkel nem mindig és mindenütt élünk. Ezekkel a kérdésekkel a konkrét cselekvés szintjén kell foglalkozni mindenkinek, akit illet. A háztáji termelés segítése A háztáji és kisegítő gazdaságokról szólva elmondta: azokra hosszú időn át szükség van, hiszen a mezőgazdasági termelés 36 százaléka innen származik, s különösen a gyümölcs- és zöldségtermesztés és állattenyésztés területén van nélkülözhetetlen szerepe. Felhívta a mezőgazdasági üzemek figyelmét arra, adjanak nagyobb segítséget a kisgazdaságok termeléséhez, értékesítéséhez, támogassák őket a szükséges feltételek megteremtésében. A Központi Bizottság titkára végezetül arra kérte megyénk lakosságát, mindenek előtt a kommunistákat, hogy jobb, tervszerűbb munkával, egységes cselekvéssel segítsék valóra váltani a párt általános és gazdaságpolitikai céljait, ötödik ötéves tervünket. Hangsúlyozta, hogy ehhez megvannak a belső erőforrásaink, amelyekkel jól élve lehet eredményesebben dolgozni. Szabolcs-Szatmár megye kommunistáinak és lakosságának azt kívánta, hogy mint eddig, ezután is lelkes odaadással támogassa közös ügyünket, gyarapítsa az eddig kivívott nagy erkölcsipolitikai tőkét, s akkor a jövő feladatait is sikeresen megoldjuk. ★ Németh Károly tájékoztatóját az aktívaülés résztvevői nagy tetszéssel fogadták. A Központi Bizottság titkára a déli órákban elutazott megyénkből. Aldo Moro miniszterelnök szerdán későn este bemutatta új kormányának névsorát a Quirinale palotában Leone 'köztársasági elnöknek, aki a kormányfő javaslata alapján csütörtökön délben kinevezte az új olasz kormányt. Az új kabinet (az ötödik, amelyet Moro vezet) a fasizmus bukása (1943) óta a 38., a felszabadulás (1945) óta a 34. olasz kormány. Csak kereszténydemokratákból áll. 22 tagja közül kettő nem parlamenti képviselő, hanem szakértő-főtisztviselő. és ez újdonságot jelent, először fordul elő. E kettő: Paolo Bonifacio jogászprofesszor, az alkotmánybíróság volt elnöke (akinek nevéhez számos, mélyreható demokratikus reformot jelentő alkotmánybírósági ítélet fűződik) az igazságügyi minisztérium élén, és Gaetano Stammati, az olasz kereskedelmi bank elnöke a pénzügyminisztérium élén. Néhány kisebb változást leszámítva egyébként az új kormány összetétele megegyezik az előzővel. Szabolcsi adatok az alkoholellenes küzdelemhez V. AZ ALKOHOL MEGYÉNK ORVOSI IRODALMÁBAN ár utaltunk arra, hogy a középkor patikárusai (megyénkben az első polgári gyógyszertár, a nyíregyházi „Arany Sas” patika 1648-ban létesült), chirurgusai és bábái nem vetették meg a „papramorgó”-t, amire a sok tiltó rendelkezésből is lehet következtetni. Megyénk első, mai értelemben vett megyei főorvosa dr. Jósa István (1756—1839) a járványok megelőzésére egye - bek között a következőket javasolta: „Igen hasznos lészen, a kitől kitelik, reggelenként egy tsesze melegített bort vagy egy-két korty pálinkát meginni.” Jósa azonban ezen „ősi megrögzött baiítéletek” ellenére is hangsúlyozta, hogy „a tiszta víz az eledelek emésztését amazoknál (ti. a bornál és pálinkánál) jobban segélli!” („Orvosi Utasítás Tek. Nemes Zabolch Vármegye Lakosaihoz” c. nyomtatásban is megjelent kis munka, amelyet 1814-ben Kislétán írt.) A bábák iszákosságát nagyon elítélte Jósa István „A helységek bábáinak oktatása” c. könyvének (1823, Debreczen, Tóth Ferencz nyomdája) Előszavában, ahol a következő olvasható: „Megmutatta a tapasztalás, hogy a dühösködő kezében nem oly veszedelmes az öldöklő fegyver, mint a korhely részeges Bába. Senki a társaságban több s nagyobb háborgásokat nem szerezhet, mint a lotsogó fetsegő Bába.” Mádi Szabó Dávid (1808— 1886) orvosdoktori disszertációjában („A mádi bor természet és orvostudományi tekintetben”, 1838, Pest) még gyógyszerként is ajánlja a híres mádi (hegyaljai) bort, csupán a csecsemőknek és gyermekeknek tiltja. Későbbi munkájában, az első ízben 1872-ben megjelent „Kis gyermekes anyák könyve” c. művében azonban már Mádi Szabó főorvos a terhes nőket tiltja az alkoholtól ekképpen : „ ... italul is legczélszerübb a víz: a pálinkának, erős kávénak, rumo6 theának mértéktelen ivásai ártalmasak!” Ugyancsak helyteleníti az újszülöttek életét veszélyeztető keresztelési szokásokat: „Botrányos visszaélésekkel megy végbe sokszor a keresztelő is, midőn a ^szegény embernek többnyire egy szobácskájába összegyülekeznek a komák és ott zajos lármás lakomát csapnak. Járja ott aztán dulásig a mézes pálinka, sőt kinálgatják a beteget is, karról-karra adogatják a csecsemőt, kiabálnak hozzá zsenyegnek egymásközt, gyakran össze is szólalkoznak — sürü pipafüstben. Ez mind igen kíméletlen meggondolatlanság.” Jósa András (1834—1918) 13 éves korában a pozsonyi országgyűléskor apjának egy előkelő barátjától fogadáson nyert pezsgőjétől rúgott be először és utoljára. Későbben csak nyíri vinkót ivott, de csakis savanyúvízzel (szolyvai víz. polenai víz) hígítva és módjával. Azt tartotta, hogy a nyíri emberbe nem is való a tokaji bor, mert hamar megrészegszik attól. Jósa András tehát a mértékletes borivás híve volt, s példája e téren is sok követőre akadt a vármegyében. Ezzel is összefügg, hogy az előzőleg már említett régi „Arany Sas” (1648) patika 1886. évi újsághirdetése 28 fajta ásványvizet (szolyvai és polenai savanyúvíz, a luhi „Margit” gyógyforrás vize, a mohai „Ágnes” forrás vize) reklámozott de ugyanitt volt olvasható még a- következő: „Egyúttal ajánlom betegek részére kitűnő tokaji aszú, egri vörös és spanyol malaga-boraimat. Tisztelettel Szopkó Alfréd gyógyszerész Nyíregyházán.” (Folytatjuk) Dr. Fazekas Árpád
