Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
1976. február 12. KELET-MAGYARORSZÄG 3 ÉLELMISZER-TERMELÉS ÉS -FOGYASZTÁS I. Reális szemléiénél Sokat vitakozunk idehaza: hol is tartunk mi a mezőgazdaság fejlődésében. Egyes szakemberek hajlamosak arra, hogy a világ élvonalába sorolják eredményeinket Az ünneprontás szándéka nélkül, de meg kell mondanunk, hogy a megyében, de különösen országosan elért eredményeink szépek, ám élvonalról nem beszélhetünk. Kétségtelen, hogy az elmúlt 5—10 esztendő so ha nem látott fejlődést hozott. A termelőszövetkezetek például a most zárult ötéves tervben a búza hektáronkénti hozamát 5, a kukoricáét 19, a cukorrépáét 32 mázsával fokozták és az egy dolgozóra jutó termelési érték a tervciklus végén 80 százalékkal volt magasabb, mint az elején. Ilyen eredmények láttán nem fukarkodhatunk az elismeréssel. A beképzeltség azonban nem visz előbbre. Helyes ha tudjuk, hogy a szocialista táboron belül az NDK mezőgazdaságának hozamai jobbak a mieinknél, a csehszlovák és bolgár mezőgazdaságé pedig legalább azonos. Hasonló a helyzet a hazai táplálkozáskultúrában. Azt kell mondanunk hál' istennek, jól eszünk, sokat eszünk. A fejenként — 1970—74 között — és évenként számított 63 kilós húsfogyasztás, 78 kilós zöldség-, 70 kilós gyümölcs és 25 kilós cukorfogyasztás a jól táplálkozó népek között jelöli ki helyünket. Ám ennek is vannak árnyoldalai. A 26 kilós zsír- és 140 kilós lisztfogyasztás életviszonyainkhoz mérten kimondottan sok és egészségtelen. De meg lesznek-e a javítás feltételei? n Magyar Népköztársaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény előírja, hogy hazánkban 1980-ig a mezőgazdaság összhozamát évi 3,2—3,4 százalékkal kell növelnünk. Az évenként egy főre jutó fogyasztást húsból 76—76 kilóra, zöldségből 100 kilóra, gyümölcsből 95 kilóra kell fokozni. Búzából el kell érnünk a hektáronként 44, kukoricából az 52, cukorrépából a 400, burgonyából 180, napraforgóból a 17 mázsás termést, az egy tehénre jutó tejhozamot évi 2900 literre kell emelni. A számokat összevetve megállapíthatjuk, hogy a termelésfokozás előírt üteme fedezi a táplálkozás javításának igényeit, továbbá a növekvő export lehetőségét. Hozzá kell tennünk, hogy az előírt eredményeket produkálni korántsem lesz könnyű. A fejlesztéshez az ország mezőgazdaságának 105—107 milliárd forint’ beruházási keret áll rendelkezésére. Ez jelentős összeg, de összehasonlítva nem sokkal több — egyes szakemberek szerint nem is több — mint amennyit a negyedik ötéves tervben a mostaninál alacsonyabb eredmények elérésére felhasználtunk. A megye termelőszövetkezeti közös termelése a negyedik ötéves tervben évi 4,4 százalékkal emelkedett. Gondjainkat súlyosbítja, hogy bármilyen fejlődés csak egyenletesen, összehangoltan képzelhető el. Sajnos azonban a mezőgazdasági termelés—felvásárlás—tárolás—feldolgozás—forgalmazás egyensúlya és összhangja ma korántsem megnyugtató. Azt szoktuk mondani, hogy a biztonság érdekében egy vertikális láncban mindig a következő láncszemnek kell erősebbnek lennie, hogy az esetleges hullámzásokat le tudja vezetni. Idehaza a helyzet pontosan fordított. A vertikum legerősebb láncszeme az első — maga a termelés —, de ezt már nem tudja mindig zavartalanul követni, az összegyűjtés és a tárolás, komoly kapacitásgondok mutatkoznak a feldolgozásban, a forgalmazás — hűtőlánc. üzlethálózat — pedig a vertikum leggyengébb láncszeme. a tervtörvényt megalkottuk. Magasabbra tettük a mércét. Magyarországon a következő öt esztendőben is emelkedik — bár némileg mérsékeltebb ütemben — az életszínvonal, növekszik a fogyasztás. Számos okból nélkülözhetetlen az élelmi cikkek gazdaságos exportja. A mezőgazdaságnak tehát az a feladata, hogy mindkét cél fedezetét megteremtse. Most már azon kell gondolkodnunk, hogyan. Következik: A cukor és a kenyér. VASÚTI TERVEK ZÁHONY KIEMELT HELYEN A közlekedésben, a szállításban továbbra is a vasút bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Ez egyben meghatározza a következő évek fejlesztését is. Különösen igaz ez Szabolcs-Szatmár megyére, ahol a záhonyi átrakókörzet fejlesztése a népgazdaság szempontjából is kiemelkedő jelentőségű, hiszen itt bonyolódik le hazánk exportforgalmának fele, az átrakókörzet adja a vasúti teljesítmények és bevételek ötödrészét. Az V. ötéves terv idején milliárdos nagyságrendű beruházásokat, felújításokat végeznek el a megye területén. Záhonyban befejezés előtt áll a harmadik beruházási program, amelyben a gépesített rakodási főnökség központi telepét építik fel az idén és befejezik Eperjeske átrakó pályaudvaron az ömlesztett áruk — vasérc, koksz — átrakójának építését, üzembe helyezését. Már korábban megkezdődött, s 1983-ig tart a IV-es fejlesztési program, amelyben a következő öt évben 1,3 milliárdos beruházást valósítanak meg. Az a cél, hogy a gépf átrakás aránya tovább nőjön, bővüljön azon áruknak a mennyisége, amit kisgéppel lehet átrakni. Folytatódik a rakodóvágányok meghosszabbítása, újak építése, s újabb átrakó targoncákat szereznek be. Fényes - litkén épül az északi rendező pályaudvar, amely az átrakóudvarok jobb kocsiellátását szolgálja. Komoró és Tuzsér között tavaly megépült a második vágány, ezt folytatják Fényeslitke, illetve Záhony felé, így Budapesttől végig két vágányon lehet lebonyolítani a forgalmat. Számítógépes Körül érné földünket A záhonyi körzet szállítási teljesítménye a múlt évben már meghaladta a 17 millió tonnát. A IV. ötéves terv idején annyi kocsit raktak meg, hogy a szerelvénysor körül érné Földünket az Egyenlítőn. A feladatok viszont még jobban nőnek az V. ötéves terv időszakában, az orszáígos ütemtől is 'nagyobb mértékben. A tervek szerint 1930-ig 90 millió tonna elszállítását kell megoldani. Az egyik legügyesebb hegesztőnek tartják munkatársai Garai Józsefet a MEZŐGÉP mátészalkai gyárának fiatal szakmunkását. Jelenleg a miskolci építőipari vállalat részére vasszerkezeti munkák hegesztését végzi. (Elek Emil felvétele) omoki Tivadar T_f nem tud elaludni. Pihecihás ágyában előbb jobbra, aztán balra fordul. Megunja. Mérgében a hátára fekszik és egy pontot fixiroz a sötétben. így sem megy az alvás, helyette viszont jön a látomás, jön a kínzó gondolat: „Ki is vagyok én?’’ — — „Mivel is vagyok én több, mint a szomszédom, a munkatársam, a főnököm, a beosztottam...?” Szeme a fix pontra guvad a sötét szoba menynyezetén. Gyors számvetés élete eddigi állomásairól: közepes diploma... jó beosztás... kitűnő fizetés! Majd: Trabant... Skoda pro primo, Skoda pro secundo... Zsiguli... Polski...! ezzel egyidejűleg: hétvégi telek... víkendház... kiskutya, nagykutya, fajtiszta eb... továbbá színes tévé... megkerült ausztráliai nagynéni... gyomorfekély! Mi is van még? Ja igen: másodállás I... másodállás II... különangol, különnémet, balettóra a gyereknek... különgyerek Pintyőkének (nyolcsszáznegyven gyermektartásra, mellékállás Hl.)... központ Záhonyban megkezdődött a körzeti üzemirányító központ és számítógépes központ építése. A szakaszosan építhető létesítmény a várossá fejlődő nagyközség egyiklegszebb épületegyüttese lesz. Folyik a számítógépes irányításra való felkészülés, amely a körzeten belül segíti elő a mind gazdaságosabb munkavégzést. A „vasutasvárosban” segíti a MÁV az egyéb fejlesztéseket is. így 27 millióval járulnak hczzá a vasútforgalmi szakközépiskola építéséhez. százon felül lesz az épülő lakások száma, megoldják a szennyvízelvezetést és -tisztítást, hozzájárulnak a vízvezeték kiépítéséhez. A megyében a vasúti fővonalakon vágánykorszerűsítésekkel javítják a forgalom biztonságát, növelik a sebességet. A következő évek programjához tartozik a Debrecen és Nyíregyháza közötti vonalon a régi vágány felújítása, de korszerűsítik a Nyíregyháza—Záhony közötti és a Nyíregyháza—Szerencs közötti vonalat is. Nyíregyházán az utóbbi években létesültek új vasúti beruházások, így a pályafenntartás és a villamos vontatás kapott új telepet. Az állomáson az idén befejezik az új szociális létesítményt. Mátészalkán szintén egy szociális létesítmény és üzemi konyha építését kezdik meg, ami része az állomás teljes rekonstrukciójának, amelyet a következő tervidőszakban valósítanak meg. Búcsú a gőzmozdonytól Az utazás és a szállítás korszerűsítését jelzi, hogy 1980-ig az egész debreceni vasútigazgatóság területén megszüntetik gyakorlatilag a gőzvontatást. A gőzmozdonyok helyett modern Dieselmotorvonatokat állítanak a forgalomba a mellékvonalakon is. A biztonság érdekében fokozatosan felülvizsgálják a közúti és vasúti kereszteződéseket. A forgalom nagyságától függően sorolják ezeket a kereszteződéseket, s több millió forintot fordítanak az automata és félautomata sorompók telepítésére. A már eddig kiépített körzeti állomások rendszere jól megfelel a közlekedési koncepcióban rögzített elveknek, a közúti és vasúti szállítás közötti munkamegosztásnak. Tovább folyik a vonalak felülvizsgálata, az állomások kijelölése. Ugyancsak vizsgálják a gyenge forgalmú vasútvonalak megszüntetésének lehetőségét — különösen a Nagykálló és Nyíradony közötti vonal és a kisvasút szerepel ebben" — azonban amíg a forgalom közútra való terelésének minden feltétele nincs meg, addig fenntartják ezeket a vonalakat. L. B. Ipszilon „Más nincs! ha megfeszülök, akkor is csak ez van!” — robban bele tudatába a borzalmas felismerés és ettől még gyötrövé válik az álmatlanság lidércnyomása. És a lidérc ólommadárként roskad a lelkére, amikor tovább mered a szoba sötét sarkára: „És ez mind, mind teljesen azonos Sligovics Benő életútjával! Legfeljebb az ő gyereke különtornára és különfranciára jár..." Na és nézzük mondjuk a Töpörtyű Bercit! ő is Trabanttal kezdte meg egy rossz kis másodállással a Pereckunkorító Műveknél. Ma meg Dáciája van és másodállása az Egyesült Élesztőnél, esténként pedig borítékot ragaszt otthon a FÉRCSZÖV-nek. Neki igaz, nem volt gyomorfekélye, de már kétszer kezelték idegösszeomlással.” Mivel vagyok hát én különb náluk? És ez a felismerés újra b elereccsentett Homoki Tivadar vadgerlice szelidségű lelkivilágába: „Semmivel!” A döbbenet, a rémkép migrénes fejfájásba kergeti. Felkel hát és gyógyír után kutat a házipatikában. Szeme ekkor egy gyógyszeres dobozra mered. A dobozon szép nagy fehér betűkkel olvasható: „Phenylbutazon”. Elolvassa egyszer, elolvassa kétszer és máris tovatűnik a gyötrő fájás. Ettől az egy szótól vagy talán legyünk pontosabbak, e szó egyetlen betűjétől származik hát a nagy ötlet. Mégpedig az ipszilontól! a tett halála az LA okoskodás — idé^JL zi a mondást, míg csavarhúzóval feszegeti lakása ajtaján a névtáblát. Filctoll per cég a papírlapon: Homoky lesz a Homokiból. Homoky Tivadar e cselekedetétől ezután édes álomba szenderül és kivilágos kivirradtig húzza a lóbőrt (pardon: kutyabőrt!). Szilágyi Szabolcs Szociálpolitika Havonta többször is hírt adunk arról, hogy megyénk népi ellenőrei milyen újabb vizsgálatokat végeznek, s elemzéseik alapján a megyei NEB milyen javaslatokat tesz az illetékeseknek. Több, mint kétezren vesznek részt ebben a munkában, s egy-egy vizsgálat után a teljes év tapasztalatai újabb átfogó következtetésekre adnak alapot. A legutóbbi értékelésekből például kitűnik, hogy megyénkben a szociális ellátásban számos jó eredmény született. Ezt három vizsgálat összegezéseként állapították meg: az 1013-as kormányhatározat (amely a nők gazdasági, szociális helyzetének javításával foglalkozik), a népesedéspolitikai határozat és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyugdíjasairól, járadékosairól, azok ellátásáról való gondoskodás megyei szintű elemzése során. Jó eredmény, hogy a nők magasabb általános és szakmai képzettségének megszerzéséhez a szükséges feltételeket a legtöbb helyen megteremtik. A vezetésbe történő szélesebb körű bevonás azonban még nem mindennapos, sőt az is megállapítható, hogy több olyan lehetőség van, amelyet nem használtak ki üzemeinkben, szövetkezeteinkben. Jobb azonban a helyzet a nők közéleti munkájában: az elmúlt néhány évben lezajlott választásokon (párt, tanácsi, KISZ, szakszervezeti választás), a korábbinál több nő kapott bizalmat és kezdett dolgozni a választott testületekben. Változatos a kép a „pénzügyekben”: az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét a gyakorlatban általában többnyire megvalósítják, viszont nem sok javulás mutatkozik a nők túlóráztatásának csökkentésében. Természetesen vállalata, szövetkezete válogatja, de ha ötven-hatvan, vagy ennél is több gazdálkodó szervnél végzett vizsgálat alapján elsősorban a gondokról szólhatunk, a következetességet jobban számon kell kérni. Részben kapcsolódik ezekhez a gyermekintézmények fejlesztése. Erre sokat költöttek vállalataink és tanácsaink ennek ellenére változatlanul többre volna szükség. Ha figyelembe vesszük a népesedéspolitikai határozat valóraváltásának tapasztalatait is, szintén nagyon változó kép alakul ki. Az anya- és csecsemővédelem jó, javult az egészségügyi szervek propagandamunkája is, viszont alacsony színvonalú az ellátás több kórházi szülészeti osztályon. A tanácsok és a munkahelyek a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák a nagycsaládosok és a fiatal házasok támogatására. A nők és a gyermekek mellett szintén növekvő figyelem kíséri a tsz-ek nyugdíjasait, járadékosait. Ebben a szövetkezeti demokrácia fejlődése segített legtöbbet. Működnek — és jótékonyan éreztetik hatásukat — a szövetkezetek szociális-kulturális bizottságai. Az idős emberek foglalkoztatásában (ha szükséges, segélyezésében) a termelőszövetkezetek sok helyen segítenek: a háztáji területeken a megművelést is szervezett keretek között oldják meg, ha erre lehetőség van. a népi ellenőrök kritikusan vizsgálnak, már a helyszínen szóvá teszik a tapasztalt visszásságokat. Jó eredmény, hogy 1975-ben a szociális ellátás elemzésénél viszonylag kevés olyan hibát tártak fel, amelyek a „nem akarás” következményei. Az elemzések a legtöbb helyen gondosabb, emberibb szociálpolitikai munkát jeleznek. M. S.