Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
1976. február 1. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 A felvágás Mondták, s kiderült: így igaz, az egyik intézményünk méregdrága, mégpedig dollárért kapható tudományos műszert vásárolt. Nosza, kiálthatnánk fel, végre ilyen is van, jobban megy majd a munka. A nagy lelkesedést azonban gyorsan lehűtötték a hozzáértők, akik szerint egy ilyen műszerhez egy sor kutató, egy jól kidolgozott tudományos program is kellene, különben nem tudják kihasználni. Mindez pedig még nincs, legfeljebb a csírák láthatók. Másképpen: gomb van, már csupán a kabát kell hozzá. Elgondolkodik az ember ezen a dolgon, s rájön: nem is olyan véletlen ez az egész. Tulajdonképpen egy nem túl lelkesítő jelenség magasabb fokon, dollárosított változatban. Nem másról van szó, mint a „nézzétek, nekem már ilyen is van”-ról. Gyakorta hisszük azt, hogy ha valamit megszerzünk, az egyben valamiféle rangot is ad. De legalábbis tekintélyt. Valójában egyféle önámítás ez, hiszen hamar kiderül, hogy a kezdeti lelkesedést elfújja a nehézségek szellője, s ami ma meglett, holnap már legfeljebb mutogatnivaló. Vagy éppen ez lenne a fő? A mutogatás? Félő, hogy igen. Hadd pukkadjon a másik. Eközben el lehet kendőzni más dolgok hiányát. Egy bunda például nem csak egy kecses-csábos testet takarhat, de elterelheti a figyelmet a tátongó könyvespolcról is. Egy drága műszer — de betyárul jól is fest! — nézése közben talán még az emberről is el lehet feledkezni. Vagyis néha az ember szkeptikus egy-egy drága valami láttán, és minden, még a legkisebb gyanú is beárnyékolja megszerzésének hősivé magasztosított körülményeit. Persze nagy baj' lenne az általánosítás, hiszen ezzel kétségbe vonnánk a fejlődést, az előrelépést, a gazdagodást. De éppen a valós szükséglet, a reális gazdagodás védelmében érdemes figyelni a látszatokra. Van ebből bőven. Ilyen az a hangverseny-látogatás, melynek célja a divatbemutató, az a balettra járatás, ami mögött a barátnő bosszantása húzódik, vagy hogy más példát hozzunk: egy olyan megyeszékhelyet érintő komplex vizsgálat elvégeztetése is, melyet még a Város vezető testületé sem tárgyal meg, de fő, hogy van. Világos, hogy az emberek emiatt bosszúsak. Ha éppen nem dühösek. Hiszen a pénzért meg kell dolgozni. Ha közt érintő a pazarlás, akkor ki-ki a felelősséget kéri számon, ha maszek a látszat, akkor pedig a józan eszet. Hogy meddő ez a hadakozás? Lehet. Még az se lenne baj, ha vitába bocsátkoznánk: hol végződik a pazarló ön- és közbecsapás, és hol kezdődik az okos gyarapodás. Vagy kell ezen vitatkozni? Meggyőződésem, hogy amikor közügyről van szó, nemcsak vitatkozni kell, de a társadalmi kontroll segítségével bekukkantani is érdemes a kulissza mögé. Műszer, balettcipő, bunda, kerítés — megannyi Potemkin-fal. Nem szegénységünket rejtjük mögé, csupán ostobaságunkat. A baj csak az, amíg az egyszeri orosz herceg olcsó falakból csinált műfalut, addig a mi falaink igencsak sokba kerülnek. Az okos élethez pedig hozzátartozik az is, hogy ki-ki felméri lehetőségeit, s nem szégyelli a szerénységet sem. Nem is szégyellnivaló. Kevésbé az, mint a látszat, a megkozmetikázott valóság, a külszín, a — nevezzük nevén a gyermeket — a felvágás. Jólenne ráfogni ezt is arra: örököltük a hajlamot. De ne tegyük. Ismerjük be, termeljük, sőt újratermeljük. A hivatali vezető azért, hogy szebbnek tessék, s okosabbnak, a másik ember meg, hogy cifra ragyogásával tűnjék ki. Jobb ha tartjuk az ütemet, nem hagyjuk ki a fejlődés lépcsőit, nem játszuk a Krőzust akkor, amikor nincs kincseskamránk. Azaz mégis van. Szerénységünk, okosságunk, ésszerűségünk található benne. Keressük! És találjuk is meg! Bürget Lajos Vasárnapi I Szilágyi Imrével, a KSH megyei interjú_____| igazgatóságának vezetőjével Á statisztika szerepéről Tulajdonképpen mit nevezünk statisztikának? — A meghatározás szó szerint: „Tömeges jelenségek, folyamatok számbeli adatait öszszegyűjtő, nyilvántartó, elemző és feldolgozó tudomány”. Mióta foglalkoznak ezzel a tudománnyal? lomány számlálását, s időszakonként csinálunk reprezentatív felmérést, úgynevezett mikrocenzust. Havonta mintegy ötszáz szabolcsi család életéről, jövedelméről és fogyasztásáról kaphatunk képet. A nagy számok törvénye alapján választunk ki családokat. Név nélkül futnak az adatok, s nagyon vigyázunk rá, hogy azok senki illetéktelen tudomására ne jussanak. £ Mit mutat egy ilyen felmérés? nám szétválasztani. Az embernek mind a két funkcióban kötelessége küzdeni a jóért, a negatív helyzetkép változtatásáért. A Miben áll a közéletisége, illetve hogyan segít ehhez a statisztika? — Már a biblia is beszél arról, hogy népszámlálást tartottak. Vagyis a statisztikára azóta van szükség, amióta állam létezik. Az állam igényli, hogy a legfontosabb adatokat ismerje a lakosságról, tájékozódjon anyagi helyzetéről. Hazánkban 110 éve van hivatalos statisztikai szolgálat. De már azt megelőzően is voltak európahírű statisztikusaink. A szocialista államban tovább nőtt e tudomány szerepe, hiszen itt tervgazdálkodást folytatunk, s ehhez a nyilvántartás és elemzés nélkülözhetetlen. A Milyen az összegyűjtés és feldolgow zás útja? — Van egy törvény, amely kiosztja a szerepeket több évre. Most például öt évre előre meghatározza, hogy melyik szervnek miről, hogyan kell beszámolnia. Van állami statisztika, igazgatási és úgynevezett önkéntes statisztika. Az állami a KSH kezében van. A mi munkánkban alapvető, hogy mind a társadalmat, mind a gazdaságot sokoldalúan megismerjük, s az ismereteket az illetékes szervek rendelkezésére bocsássuk, amelyek azokat hatékonyan felhasználhatják. Az igazgatási statisztikát a különböző minisztériumok, illetve a megyei tanács vezetői rendelhetik eL Ez operatív jellegű. Az önkéntes statisztikát a különböző szervek kérhetik. Maradjunk a KSH-nál. Hányán fog lalkoznak a megyében statisztikával? — Ebből tudunk a megye jövedelmi és fogyasztási adataira következtetni. A családok ugyanis a legkülönbözőbb területekről valók, különböző foglalkozásúak és jövedelműek. Mégis — azon az alapon, hogy ha meg akarjuk tudni mennyi a tenger sótartalma, ahhoz nem kell az egész tengert kimerni, csak mintát venni és elemezni — szinte teljesen hű képet kapunk az életszínvonalról. A Ezek elemzése után milyen következtetésekre jutunk? — Arra például, hogy megyénkben növekszik a foglalkoztatottság, tért hódít az ipar, stabilizálódik a mezőgazdaság. Ezek segítenek ahhoz, hogy nagyobb legyen a jövedelem, növekedjék a fogyasztás, még a táplálkozásban is közeledjünk az országos mutatókhoz. Érdekes, hogy míg korábban az itt élők nagy részének fő tápláléka volt a burgonya, a liszt és a zsír — lényegesen magasabb mértékben mint az országban másutt, — ma már az egészségesebb és vitamindús ételeké a vezető szerep. De a háztartások felszereltsége is sokkal kedvezőbb mint korábban. Hogy e területen is felzárkózhassunk az országos átlaghoz, abban is a gazdasági fejlődés játszik elsőrendű szerepet. Nos, a statisztikus ezeknek az adatoknak a folyamatos ismertetésével segítette és segítheti továbbra is, hogy megyénk hitelt érdemlően"érvelhessen az országos szerveknél, s nem csupán valamilyen általános hiányérzetre panaszkodva. — Nálunk kilencvenketten. De megyénk iparvállalatainál, tanácsainál és más területeken is dolgoznak statisztikusok. Tulajdonképpen több százan. £ Ha csak tízévenként tartanak népszámlálást, honnan tudták például, hogy Nyíregyháza lakossága 1976. január elsején meghaladta a kilencvenegy ezret? A Vagyis a statisztika egy nagy szerw vezet megyénkben is. Sokan kérdezhetik: miért van erre szükség? — Az elején már érintettem, hogy miért. Hozzátenném meg, hogy a statisztikus munkája nem látványos. Még akkor sem az, ha sok anyagunk jelenik meg évente a legkülönbözőbb témákról. Munkánk kettős irányú. Egyrészt Budapestre továbbítjuk a begyűjtött, ellenőrzött és feldolgozott anyagokat, másrészt azokat hol csak mint számokat, de az esetek nagy részében sokoldalú vizsgálódás után mint elemzést adjuk át a megyei vezető szerveknek. — Ismerj ült a sok évi ki-bevándorlás és a természetes szaporulás adatait. Ezek birtokában állapítottuk meg, s ebben aligha tévedhetünk néhány száznál többet. A Az ön munkahelyéről tehát át lehet látni az egész terepet? — Aki kicsit is ért a számok nyelvén, annak igen. Márpedig ha igen, akkor kötelessége felhívni a figyelmet az eredményekre. ^ És a problémákra is? — Igen. — Módomban áll, hogy összevessem a megye helyzetét az országos, sőt a nemzetközi adatokkal is. Ez nagy helyzeti előny a közéleti poszton. Ezen kívül különböző szaklapokban publikál az ember. Munkát kaptam a TIT-ben, a Közgazdasági Társaságban, a Szabolcs-Szatmári Szemle szerkesztő bizottságában is. Lehetőségem adódik, hogy sok helyre, sok réteghez eljusson a statisztikus mondanivalója: előadásokkal, írásokkal és más módon. Sokszor el is mondom, hogy milyen mélyről indultunk, s hogy úgy hagyjuk magunk mögött az alapvető problémákat, mint a gátfutó az akadályokat. De persze van még akadály bőven. A Bizonyára hallott egy, a statisztikáw ról szóló éléről? — Amely szerint a statisztika olyan, mint a bikini? Hogy a lényeget takarja el? Azt hiszem ezen jót lehet nevetni, de nem ez az igazság. Mun Icánk ugyanis éppen a valóság feltárása, széles körű ismertetése. Ez segített eddig is abban, hogy a megye hiteles adatok birtokában és feltárásával küzdhessen a továbblépésért. Lakosságunk van annyira felnőtt, hogy nemcsak eltűri, de igényli is a valóság teljes megismerését. így lehet bevonni aztán törekvéseink elérésébe. Elérni, hogy a meglévő forintokhoz hozzá tegye a saját munkáját. eszét, erejét. A A statisztikus tevékenysége tehát tuw lajdonképpen párhuzamos a megyei vezető szervekével? — Erre azt mondhatnám, hogy egy célért dolgozunk. A megyei szervek egyrészt felhasználják adatainkat munkájukban. Másrészt megismertetik velünk, hogy milyen kérdésekkel foglalkoznak most és a jövőben. Mi erre előre készülünk, reagálunk. Most például a megyei pártbizottságnak a szabolcsi iparosítás általános jellegű natását segítjük számba venni. A termelésen kívül a társadalomra, az egyénre, a településekre gyakorolt hatását is. Ismernünk kell az ilyen jellegű munkához a párt- és kormányhatározatokat. Ezek alapján nem csak kérésre, de a nélkül is kötelességünk jelezni az eredményt és gondot egyaránt. Vagyis arna törekszünk, hogy a vezetésit mindennapos és távlati gondjai megoldásában segítsük. a Tehát a statisztikus politikus is? a Mire kíváncsiak a statisztikusok? — Tulajdonképpen mindenre, de elsősorban a társadalmi és gazdasági életre. Ennek érdekeben van amit havonta, van amit meghatározott esetekben kérünk. Ha most azt kérdezem, hogyan alakult az utóbbi időben a megyében az életszínvonal, meg tudná mondani? A Milyen problémákat lát ma a szabolcsi statisztikus? — Azt például, hogy a lényeges javulás ellenére még ma is gond a nők foglalkoztatása annak összes hátrányával együtt. Mert egy nem dolgozó nőnek nem jár táppénz, szülési szabadság, gyermekgondozási segély. Vagyis azon kívül, hogy másaknak kell eltartaniuk, — Igen. Bár a gyorsaság és a mélység attól függ, milyen részletesen kérdezné. Össze tudnánk-e hasonlítani, hogy 1961-ben, a mezőgazdaság átszervezésének befejező évében, illetve 1975- ben milyen volt a megyében a termésátlag például kukoricából? — Perceken belül. 1961-ben holdanként kereken tíz mázsa termett májusi morzsolt - ban számolva. Ez tonnában 170 ezer 341. Tavaly 21,9 mázsa volt a holdankénti átlag, vagyis 386 ezer 775 tonna. Majdnem ugyanazon a területen 216 ezer tonnával termett több. Ezt jelelenti a szocialista mezőgazdaság! A gépesítés, a kemizálás. S ha hozzávenném, hogy hány emberrel kevesebb termelte ezt a mennyiséget, vagy például, hogy mennyivel kevesebbet kellett dolgozni, mint 14 évvel ezelőtt, akkor még érdekesebb lenne a kép. Hinnék az egy adatnak is számtalan vetülete van. Még az életszínvonalra is nagymértékben utal. Azt is mutatja, hogy egy s más történt ebben a megyében az elmúlt másfél évtized során. Vannak úgynevezett reprezentatív felméréseik. Mire kellenek ezek? az ingyenes társadalmi juttatások jelentős részéből is kizárt. Ezt természetesen a családok jövedelme is megérzi. Az egy főre jutó jövedelem nálunk ezért is alacsonyabb, mint az ország06 átlag. Vagy az egészségügyi ellátásban — ahol szintén hallatlanul nagy a fejlődés — a szükségeshez és az országos helyzethez- képest sem kis gondok vannak. Sok az üres körzet, a lakosság számához képest kevés az általános kórházi ágy és mindinkább gond a szakorvosi létszám a kórházakban, rendelőkben. Vagy azt is, hogy erőfeszítéseink ellenére is mélyen az országos átlag alatt rendelkezünk közművekkel. A Az ön hivatalában — ha csupán staw tisztikus is az ember — kötelessége együttérezni a megyével. Szilágyi elvtárs azonban a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja, így tehát közéleti ember is. E minőségében pedig egyáltalán nem elég már a jelzés. Hogyan tud élni lehetőségével a közélet fórumain? — Mint statisztikusnak sem lehet hall— Teljes körű népszámlálást tízévenként Satni a2 eredményről, a gondokról. Én tehát tartunk. 2—3 évenként végezzük az állatál- a statisztikust és a közéleti embert nem tud— Aki ezt jól akarja csinálni, annak nemcsak a közgazdasági kérdésekben, de a napi politikában is kellően járatosnak kell lennie. Megvannak ehhez önöknél a személyi feltételek? — Szerintem meg. A szorgalom, a lelkesedés, az érdeklődés és a felelősségtudat is. Munkatársaink igyekeznek a számok mögött felfedezni a politikai tendenciákat, s mivel a mi politikánk emberközpontú, következésképpen látni az embert, annak tevékenységét is. Ha nem így lenne, e nélkül láttatni sem tudnánk. Mennyire pontosak és megbízhatóak a megyei igazgatóság adatai? — Két dolgot kell említenem. Az egyik: mindent megteszünk ennek érdekében. Sokoldalú ellenőrzéssel is. Nem csak azt nézzük, hogy például a tsz mit mond arról, hány sertést, mennyi búzát adott el. Ezt a felvásárló szerveknél is ellenőrizzük. Mindent számszakilag és logikusan vizsgálunk, hiszen itt nem mindegy mennyire pontosak a beérkező és kimenő adataink. Nem mondom, hogy soha nem történt még hiba, de a korrektségre hallatlanul nagy gondot fordítunk. A másik: miután tudjuk, hogy adataink alapján sokszor húsbavérbe vágó döntések születnek, ezért még becsületbeli kötelességünk is a lehető legnagyobb precizitás. Abból indulunk ki, hogy az adat megbízhatóságának megingása a statisztika létét veszélyezteti. Ez mindent megmagyaráz. Köszönöm az interjút. Kopka János
