Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. február 6. ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK A Szabolcsi Ifjúság januári száma interjút közöl Nagy Lászlóval,, a nyíregyházi vá­rosi KISZ-bizottság titkárá­val. A beszélgetés során az 1975—76-os akcióprogram lé­nyeges feladatairól, a kong­resszusi előkészületekről, és a következő mozgalmi év leg­fontosabb céljairól szólt. Az állandó tennivalók közé tar­tozik a KISZ KB 1974. áprilisi határozatának végrehajtása és ellenőrzése. Egy másik cikkben arról olvashatunk, hogy januárban zömében be­fejeződtek a taggyűlések az alapszervezetekben. Itt érté­kelték az elmúlt mozgalmi év munkáját, körvonalazták a további feladatokat. A 3. ol­dal egyik írása arról tudósít, hogy a fiatalok lakásproblé­májának megoldását segítik elő több községben építő­anyaggal és anyagi támoga­tással is. SZÖVETKEZETI Szabolcs-Szatmári Szövet­kezetek lapja első oldalán két új ÁFÉSZ-áruház megnyitá­sáról számol be. Az egyiket Nyíregyházán a Vöröshadse­reg útján, a kórházzal szem­ben építették. Az ÉPSZER gyors, és jó munkájának kö­szönhető, hogy a határidő előtt két hónappal adták át. A másik ABC-áruház Tisza­­szalkán épült. A lapban arról is olvashatunk, hogy milyen tennivalókat kell megoldania az ÁFÉSZ-eknek 1976-ban. Ilyen például a különféle mezőgazdasági szakcsopor­tok fejlesztése, a szolgáltatá­ite* Átrakó A záhonyi körzeti átrakói lapjában a nagyarányú mű­szaki fejlesztésről, a gyors át­rakás érdekében hozott inté­­kedésekről olvashatunk. A gépesítés nemcsak gépbeszer­zést jelent, hanem a rakodó­gépek teljesítőképességének optimális kihasználását. Olyan körzeti és tervező szer­vezetre van szükség, amely át tudja fogni az egész szer­­teágázó rendszert, valameny­­nyi szakszolgálatot. Tovább bővítik az átrakó teljesítő ka­pacitását és növelik a forgal­mat a fényeslitkei északi, va­lamint az elkészülő második vágánnyal. 1ÉPÍTŐK A KEMÉV januári számá­ban közli azt az írást, amely­ben a vállalati pártbizottság titkára a cikk írójával arról beszélgetett, hogy a KEMÉV idei legfontosabb feladata: határidőre jó minőségben át­adni az elvégzett munkát. Ahol lehet, több műszakot vezetnek be, a takarékosságot ésszerűen alkalmazzák; a gép- és energiagazdálkodás terén is számottevő eredmé­nyeket értek el. A párttitkár beszélt még a kollektíva­építés emberi oldaláról is: mit tesznek a dolgozóik kul­turális, anyagi, szellemi mű­veltségük emelése érdekében. ^e^jamásj^épe Az Esze Tamás Népe janu­ári száma elemző írást közöl a termelés hatékonyságának növeléséről, amelyet a terme­lőszövetkezet termelési ter­vére és hosszú távú felada­taira alapoznak. A termelő­­szövetkezet vezetői az ipar­szerű termelési mód fokozá­sában, a technikai, technoló­giai fegyelem javításában lát­ják a legfontosabb feladato­kat. Egy másik cikkben a lap az állattenyésztési ágazat fejlesztésének lehetőségével foglalkozik, különös tekintet­tel a szarvasmarha-tenyész­tésre. Kimondják, hogy a te­nyésztői munka javítása, a hozamok növelése, a takar­mányozás javítása mellett a jobb, és szakszerűbb mun­kától függ. A Szabolcsi Építők elemző írást közöl a vállalat negye­dik ötéves tervének eredmé­nyeiről. A termelési értékük 4 milliárd 180 millió forint volt. A legnagyobb beruházá­saik közé tartozik Nyíregyhá­zán a HAFE, a Kelet és Nyír­fa áruházak, Kisvárdán a VSZM, Mátészalkán a MOM és a Szatmár Bútorgyár. A fejlődés elsősorban a házgyá­ri paneles és az alagútzsalus technológia alkalmazására való áttérést ielzi. Tervük hogy a beton és vasbeton elő­­regyártását általánossá te­szik. Megvalósult és állan­dóan fejlődik a csőszerelő és villanyszerelőipari előregyár­­tás. A vállalat most zárta a legsikeresebb öt évet, 150— 200 százalékosak a teljesít­ményeik. MEZÓG6» A MEZŐGÉP lapja az egyik legjobb gyáregység (a fehérgyarmati) 1976-os tervé­ről számol be. Idén 63 milliós tervet akarnak megvalósíta­ni. A termelési célok mellett igen nagy gondot fordítanak dolgozóik szakmai tovább­képzésére, politikai vitakörök szervezésére. A szocialista brigádok szerepét, hatását még tovább szélesítik. Egy Házimuzsika Tisztán csengő gyermekhangok köszöntötték szerdán est kilenckor a Kossuth rádió hallgatóit a nyíregyházi 107-es szakmunkásképző intézet aulájából közvetített egyórás egye­nes adásban. A Házimuzsikában, a korábbi országos sikerek után ismét bizonyított a nyíregyházi 4-es iskola énekkara, s ez az újabb siker azért is értékes, mert egyszerre nyújtottak zenei élményt a hangverseny közönségének és a rádióhallga­tók millióinak. Igazi, otthonos hangulatot teremtettek a koncert művész­vendégei, a közeljövőben a megyében fellépő Szabó Csilla zongoraművész, Buday Lívia operaénekes és Gyermán István hegedűművész — mindketten itt kezdtek ismerkedni a zené­vel —, s ehhez az otthonos hangulathoz járult hozzá Ratkó József költő közreműködése, vallomása a zene és a költészet kapcsolatáról. Palesztrinától Kodályig változatos programot hallottunk de legalább ilyen emlékezetes marad a „házigazda” Czigány György riportja, amelyben szakmunkástanulók szólaltak meg a zenével való találkozás első élményéről. A Házimuzsika, amely címével a régen főúri fényűzésnek számító szokásra utal, Nyíregyházán iá elérte célját; új barátokat szerzett a ko­molyzenének. (be) másik írásban arról olvasha­tunk, hogy a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság szakcso­portja nemrég rendezte meg a Ki tud többet a Szovjet­unióról? című vetélkedőt. A versenyzők lelkiismeretes fel­készülésről, széles körű is­meretekről adtak számot. cJ&^VÍZMÜ A Szabolcsi Vízmű lapja a munkafegyelem javításáról kiemeli: elsősorban a szolgál­tatásnál kell javítani a mun­kafegyelmet. A fegyelemsér­tést nemcsak a vezetők ítélik el, hanem a szocialista bri­gádok, a kisebb kollektívák is. Egy másik írás arról szá­mol be, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a számítás­technika még nagyobb sze­rephez jut a vállalat életé­ben. Az adatok sokoldalú fel­dolgozást igényelnek és ké­zi számolással, számológép­pel, logarléccel már nagyon lassan végezhetők el ezek a műveletek. Az a céljuk, hogy minél több részterületen hasznosítsák a modern tech­nikát. MIM GAZDASÁG A Balkányi Állami Gazda­ság lapja interjút közöl a pártvezetőség titkárával. A párttagok aktív részvételével teljesítették megnövekedett feladataikat. A növényter­mesztési ágazatban a burgo­nya zárt rendszerű termeszté­sének továbbfejlesztését, az állattenyésztéshez szükséges takarmány előállítását is korszerűsítették és több szektor hasonló jellegű fej­lesztését is megoldották. A gépesítés tervszerűsége, a gépek szervezettebb irányítá­sa, a takarékosság nemcsak a termelést, hanem a gazdasá­gosságot is jelentősen elősegí­tette. A MEGYEI TANÁCS DÖNTÉSEI Három tanácsi vállalat átadása A Minisztertanács egy korábbi határozata engedélyezi, hogy a tanácsok olyan vállalatokat, amelyek nem helyi igények kielégítésére ter­melnek, illetve a kis- és középüzemi méreteket meghaladó nagyságúak, minisztériumok részére átadhatják. Az érdekelt minisztériumok me­gyénkben vizsgálatot végeztek, és ennek ered­ményeképpen a Könnyűipari Minisztérium a mátészalkai Szatmár Bútorgyárat, a nyírbátori Auróra Cipőipari Vállalatot és a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárat átvette. A három tanácsi, ipari vállalat a harmadik és ne­gyedik ötéves terv idején dinamikusan fejlődött, nagy­ságrendjük már meghalad­ja az ágazat kis-, illetve kö­zépüzemi méreteit. Termé­keikkel országos igényeket elégítenek ki, sőt gyártmá­nyaik jelentős részét ex­portálják. Minisztériumi irányítással működésük ha­tékonysága tovább növelhe­tő. Ezért a megyei tanács legutóbbi ülésén úgy dön­tött, hogy a három vállalat felügyeleti jogát átadja a Könnyűipari Minisztérium részére. Az érintett vállalatok az árutermelés mellett a lakos­ság szükségleteinek kielé­gítését szolgáló feladatokat is végeztek. A Könnyűipari Minisztérium kötelezettséget vállalt arra, hogy gondos­kodik a lakossági szolgálta­tás megfelelő folytatásáról. Nevelési tanács­adó létesítése A gyermek- és ifjúságvé­delem hatékonyságának nö­velése a három-tizennyolc éves korú gyermekek pszi­chológiai, pedagógiai vizsgá­latára és therápiájára a megyei tanács nevelési ta­nácsadót hozott létre. A legutóbbi tanácsülés hatá­rozata szerint az intézmény neve: Szabolcs-Szatmár me-FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT ÉPÜL A JÖSAVAROS Fotó: Somogyi László, Nyíregyháza. gyei Nevelési Tanácsadó Működési idejének kezdete: 1976. január 1. Az intézmény tevékenységi köre a gyermekek komplex módszerekkel történő szemé­lyiségvizsgálata, a szülők és az oktatási intézmények ré­szére nevelési tanácsadás és therápia megszervezése; ki­egészítő jellegű iskolaérett­ségi vizsgálat, beiskolázás­ra vonatkozó szakvélemény elkészítése, a tankötelezett­ségi törvény végrehajtásának hatékony elősegítése; szak­­tanácsadás a gyámható­ságok, bíróságok részé­re, örökbefogadás, lát­hatási ügyekben széleskörű nevelési propaganda kifej­tése. A megyei tanács ugyan­csak határozatot hozott a nyíregyházi Kisegítő Fog­lalkoztató Iskola Nevelőott­hon profiljának 1976. szep­tember 1-i hatállyal Kisegí­tő Iskola és Nevelőotthonra való változtatására, amely továbbképző tagozattal mű­ködik. A továbbképző tago­zat gondoskodik a 14—18 évesek tanulmányi gondozá­sáról, lehetőséget biztosít a betanított munkás bizonyít­vány megszerzésére, az ala­pozó ismeretek nyújtásával bővíti az általános művelt­séget és elősegíti a tanuló egészséges életmódra neve­lését, világnézeti és erköl­csi továbbfejlődését. A településtiszta­sági szolgáltatás átszervezése A megyei tanács határo­zatával a településtisztasági szolgáltatást 1976. január 1-től a Vasszerkezeti és Gép­ipari Vállalattól a Szabolcs- Szatmár megyei Kémény­seprő Vállalathoz szervezte át. E feladatbővüléssel a ta­nács megváltoztatta a ké­ményseprő vállalat elneve­zését, új neve: Szabolcs- Szatmár megyei Kommu­nális Szolgáltató Vállalat. Az új vállalat tevékenységi köre a megye területére ter­jed ki. A vállalat továbbra is el­látja a kéményseprő tevé­kenységet és szolgáltatást, végzi a cserépkályha, és csempe gyártását, forgalma­zását. A lakossági és közületi igények kielégítésére olaj­­kályha-építést és javítást végez. A településtisztasági szolgáltatás keretében a ke­letkezett lakossági folyé­kony hulladékgyűjtést, szál­lítást és ártalmatlanítást, va­lamint ennek kiegészítése­ként szervestrágya-előállí­­tást és -értékesítést végez mezőgazdasági üzemek szá­mára. A vállalathoz tartoz­nak az eddig Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírmadán, Ti­­szavasváriban és Nagyecse­­den működő üzemek. Tallózás a Magyar Hép hasábjain Harminc év nem nagy idő, történelmileg egy villa­nás. Mégis, ha belelapozunk a megsárgult újságokba, még az idősebbek is elcsodálkoznak. Innen indultunk... A fiatalok valószínű értetlenül ízlelgetik a ma már szo­katlan témákat. Elődünk, a Magyar Nép című megyei újság 1945 novemberi számait lapozgattuk. A lap ek­kor csak minden másnap jelent meg. Az 1945. november 6-i szám első oldalán „Szabolcs­­vármegye és Nyíregyháza népe a szavazóurnák előtt” címmel közli Szabolcs és Szatmár vármegyék választá­si eredményeit. Ekkor még javában tartott a politikai harc a haladó és a múltat visszahozni akaró pártok között, A hétköznapok azonban megkövetelték a maguk apróbetűs témáikat is. Ilyenekről számolt be a lap bűn­ügyi krónikája: „A gazdasági rendőrség jelentése sze­rint több száz kiló lisztet, zsírt, lencsét és hüvelyest ta­láltak, amelyet Budapestre akartak csempészni a feke­teárusok. Vasárnap éjjel elloptak két tehenet Jakubcsák Andrásné, Üjvidék utca 19. sz. alatti lakostól. A kár több, mint kétmillió pengő .. . Arról is olvashatunk, hogy a helybeli kereskedők üzleteik elé éjjeliőrt állíta­nak a betörések megelőzésére. Az 1945. november 8-i lapszámra a legjellemzőbb talán, hogy 20 pengővel drágult két nap alatt. Egy példány ára már 60 pengő. Ebben a számban olvashatunk arról is, hogy a nép­ügyészségre került az egykori nyilas főispán, aki szöges korbáccsal verte az embereket. S egy szerény, de a leg­több embert érdeklő hirdetményt is közöl a lap: „Bur­gonyacukor osztás. Értesítem a város közönségét, hogy a cukorjegy 1-es számú szelvényére 60 dekagramm bur­gonyacukor vásárolható a városban lévő bármelyik fű­szerkereskedőnél. A burgonyacukor ára kilogrammon­ként 480 pengő. Fazekas János sk. polgármester ...” Rövid hír adja tudtul, hogy a luxuskutyák adója 3000 pengő, amelyet a háború következtében leromlott köz­egészségügyi, állattenyésztés és állategészségügy újjá­szervezésére fordítanak. Azután az apróhirdetések között olvashatjuk: „2C ezer pengő jutalmat adok annak, aki a lakásomból el­vitt idegennyelvű festék és lakipari szakkönyveim nyo­mára vezet, vagy azokat visszahozza, Izsay Károly, Lu­ther u. 7.” „Orvostanhallgató ingyen tanít nyelvekéi (angol, francia stb.) gimnáziumi magánvizsgára előké­szít 16—25 éves fiúkat. Vidékieknek — természetbeni­ért — lakás, ellátás. Levélbeni jelentkezés 1945. XI. 15- ig. „Angol” jeligére.” „Fát adok férfi ruháért vagy lábbeliért. Közép utca 10.” „18 éves fiam elvitte lovamat, szerszámmal, aki látta szíveskedjék apját.................................................. érte­síteni. Alsópázsit 24.” Szinte mindennapos volt ez a hirdetés is.: „Ólmot minden mennyiségben vesz Orosz Károly Nyomdaüzeme, Bercsényi utca 3.” (Az Orosz­­nyomdában készült a Magyar Nép.) Erről beszélnek 30 év után a sárga újságlapok, me­lyekből alig vannak már példányok hírmondónak. P. G. szabóké ijüTj^Sti ók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom