Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
1976. február 5. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Mitől csillog az üveg? A világon évente 6—7 milliárd üvegpalackot, 5—600 millió négyzetméter táblaüveget, 1—1,5 milliárd izzólámpabúrát és kb. 1 milliárd kilométernyi üvegcsövet állítanak elő. Ez a néhány szám meggyőzően bizonyítja az üvegnek a mindennapi életünkben betöltött jelentőségét. A különleges' sajátságú, többnyire nagy fénytörőképességű díszműüvegből közel sem készül ilyen hatalmas mennyiség. Ha a közönséges üveg egyik fő alkotórészét, a kalciumot ólommal helyettesítik, a meglehetősen súlyos ólomkristályüveget — flintüveget — kapják. Az üvegipar avatott mesterei az ólmon kívül más adalékanyagokat is kevernek az üvegbe, például báriumoxidot, ami a csillogást még tovább növeli. Mesteri módon való csiszolásokkal gyönyörű dísztárgyak állíthatók elő az ólomüvegből, de a csiszolás nélküli, sima, modern formák is rendkívül dekoratív hatásúak. A csiszolást követően az ólomkristály . tárgyak vegyi fényezéssel nyerik el kivételes szépségüket. Az ólomüveg termékek gyártása nagyon kifizetődő, a szépen fuvott és csiszolt ólomkristály tárgyak világszerte keresettek. A magyar üvegipar a felszabadulás előtt és azt követően t965-ig jelentéktelen mennyiségű ólomüveget állított elő. Ma viszont évente több mint 400 tonna ólomüvegárut bocsát útjára a hazai ipar. E szép fejlődés láttán csupán egy dolog aggasztó: az, hogy az ólomüveggyártás nem éppen veszélytelen foglalkozás, mert az ólomvegyületek elraktározódhatnak a csontokban és a testszövetekben (pl. a májban), s ólommérgezést okozhatnak. rr rr ŰRREPÜLŐGÉPEK Ha a technikai újdonságok iránt érdeklődő embereket megkérdeznék, hogy véleményük szerint a tudományterületén mi fejlődött a legjobban az utóbbi 10 év alatt, a többség kétségtelenül a rakétatechnikát és az azzal szorosan összefüggő űrkutatást jelölné meg. Mindez azt bizonyítaná, hogy az emberek zöme érdeklődéssel figyeli az űrkutatás eredményeit, problémáit, bizakodással tekint annak békés felhasználása felé. A rakétatechnika fejlődéséről, elért eredményeiről már sokszor olvashattunk, most egy fantasztikumssámba menő technikai „csodáról”, az úgynevezett űrrepülőgépről adunk ízelítőt.. Mindenekelőtt azonban érdemes megvizsgálni az űrrepülőgépek létrehozásának célszerűségét, alkalmazásuk kihatásait a csillagászati összegekbe kerülő űrrepülésre, űrkutatásra. Az űrállomások létrehozásával. az űrlaboratóriumok megteremtésével kapcsolatosan aránylag egységes álláspont alakult ki az szakemberek körében, akik a bolygóközi közlekedésben az űrállomásokat ideális „átszállóhelynek”, mozgó kísérleti laboratóriumoknak tekintik. Az űrállomások létrehozása azonban egy sor élettani kérdés mellett, különböző problémákat is felvet, melyek közül figyelmet érdemel annak üzemeltetése, a szükséges élelmiszertartalékok biztosítása. valamint a személyzet életfeltételét jelentő levegőellátás biztosítása. Az eddigi elképzelések szerint e létfontosságú dolgokat és eszközöket szállító- vasv teherűrhajók vinnék az űrállomásra a szükségleteknek megfelelő mennyiségben. Nem nehéz belátni, hogy ennek az elképzelésnek a legsebezhetőbb pontja maga a szállítás megoldása. pontosabban az a hatalmas anyagi ráfordítás, amely egyáltalán nincs aránvban a teherszállító űrhajók által felvitt hasznos teherrel, a létfenntartási eszközökkel. E probléma jobb megértéséhez • gyakorlati példát mutatunk be: az amerikai Satum V. rakéta, amely az Apollo-program keretein belül Hold körüli pályára vitte az űrhajót. 111 méter magasságával, 11 hajtóművével, 2700 tonna önsúlyával, csak 40 tonna hasznos terhet — az összsúly egy ezrelékét — tudott a magasba emelni. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a hasznos teher mintegy 280 millió dollár költségbe került — ennyi a Satum V. rakéta előállítási költsége —. akkor könnyen megérthetjük, hogy a kozmikus kutatások fékezőjévé válhatnak ezek az óriási anyagi terhek. A szakemberek ebből a helyzetből a kiutat az elvileg teljesen új szállító űrhajók kidolgozásában látják, melyek közös vonása: a légkörben való biztonságos repülés mellett a Föld közeli bolygópályára való kijutás, a pályán való huzamos ideig való tartózkodás. valamint üzembiztos visszatérés a Földre, illetve a kijelölt repülőtérre. E kedvezőnek ítélhető vonások mellett — a mind megalapozottabb elképzelések szerint — az új szállító űrhajó felszállásra képes, mivel szerkezeti elemei nem semmisülnek meg a Földre való visszatéréskor, hanem viszonylag épségben maradnak. Ezeket az új típusú űrhajókat a szakemberek egységesen űrrepülőgépeknek nevezte el, mivel előnyösen egyesítik magukban az űrhajó, valamint a repülőgépek tulajdonságait. Az űrrepülőgépekkel szemben támasztott legszigorúbb követelménynek tekinthető a repülőtérről való indítás, a leszállítás biztosítása, az úgynevezett anyagép segítségével. Az anyagép lényegében mint hordozó repülőgép tölti be hivatását, mivel a számított sebesség és pálya elérése után leválik a szállított repülőgépről és visszatér a repülőtérre. A szállított repülőgép pedig — ettől a pillanattól kezdve már önálló szerkezet — rááll Űrrepülőgép függőleges indításra való előkészülete. a bolygópáíyára és megkezdi a szükséges manőverezést. A szakemberek körében sokáig vitás volt az űrrepülőgép vízszintes, vagy rakétaszerű indítása, mivel mindkét indítási módnak vannak elő nyei és hátrányai is. A vízszintes irányítás mellett szól az oldalirányú manőverezés lehetősége a felszálló ágon, valamint az. hogy a második fokozat indítását gyakorlati lag tetszés szerinti időben lehet megváltoztatni az oldal szög korlátozása nélkül. A rakétaszerű indítás viszont több hasznos teher szállítását teszi lehetővé, s ez minden bizonnyal csábítólag fog hatni az űrrepülőgép tervezőire. A tudomány és technika jelenlegi színvonala mellett a szakemberek minden bi zonnyal azt az elgondolást tekintik megoldhatónak. amely nél az első fokozat pilóta nélküli lesz. többszöri felhasználási lehetőséggel, míg a II. fokozatot pilóták irányítják. Mindezekből értelemszerűen következik, hogy az űrrepülő gép lényegében két repülő gépből fog állni, melyek közül a nagyobbik a hordozó gép feladatait, míg a kiseb bik a tényleges űrhajó szerepét látja el. illetve tölti be. Ismeretessé váltak olyan elgondolások is, melyek ér telmében az űrrepülőgép két párhuzamosan elhelyezett fo kozatbó! fog állni, s ezek mindegyike vissza tud térni a Földre. E fokozatok közül az első fokozat két — ember nélküli —. szilárd hajtóanyagú rakétahajtóműből áll. míg a második fokozat szárnnyal ellátott, ember által vezetett, hidrogén—oxigén folyékony hajtóanyagú rakétabajtóművekkel van ellátva. E megoldás értelmében a tervezők felhasználták a rakéta kézzel fogható előnyeit, s függőleges indítást kívánnak használni, illetve alkal mazni. Az összes elképzelés között valószínűleg ez a megoldás látszik életképesnek, megvajósítha tónak. N. L. v.v.vVV.i Sok kertbarát foglalkozik kis felületen dísznövénytermesztéssel. Ahhoz, hogy barkácsolt üvegházakban vagy fóliasátrakban biztonságosan lehessen foglalkozni dísznövénytermesztéssel alapvető fontosságú a termesztőberendezések, munkaeszközök fertőtlenítése. A fertőtlenítést legalább évente egyszer célszerű elvégezni. Fertőtlenítésre használhatunk Chinoin Fundazol 50 WP-t, 0,12 százalékban, vagy kéndioxidot (a kén elégetésével fejlesztjük 1 légköbméterre 8—10 grammot számítva.) A falakat, melegágyl kereteket, állványokat szódás, meleg vízzel mossuk le. vagy 0,5 százalékos Solvochin Extrával fertőtlenítsük. Előnyük, hogy nem fitotoxikusak és nincs gázhatásuk. Az agyagcserepeket, magcsészéket és szaporítóládákat ugyancsak Solvochin Extrával fertőtlenítsük. A korai termesztésre szánt dísznövények magvait növényházban általában januártól márciusig szakaszon célszerű vetni. Ebben az időben szükséges a magcsávázás. Vetés előtt a betegségek megelőzésére legalább a következő növények magvait kell csávázni: — cinnia magvát 0,1 százalékos Ceresánnal 15 percig, a tagétesz, az őszirózsa, a koszmosz magját 0,1 százalékos Chinoin Fundazol 50 WP-vel, szintén 15 percig. A vetőmagot csak fertőtlenített talajü dísznövények védelme ba vessük a palántadőlés elkerülése végett. A kényes, apró magvak vetéséhez felhasznált szaporítóládákat és szaporítóedényeket ugyancsak fertőtlenített talajjal kell megtölteni. A magtakaró földet közvetlenül magvetés előtt célszerű fertőtleníteni. Erre a célra a legjobb készítmény a TMTD 85. A magtakaró föld fertőtlenítésére köbméterenként 2000 gramm, beöntözésre 20 gramm /négyzetméter (5 liter vízben oldva) adagolható. Orthocidból talajfertőtlenítésre köbméterenként 500 grammot, illetve négyzetméterenként 20—30 grammot kell bekeverni. A hajtatott rózsát havonta „ legalább háromszor kell a gombabetegségek és állati kártevők ellen permetezni. A levélfoltosságok ellen 0,2 százalékos Ditháne M— 45-el, a lisztharmat ellen, 0,1 százalékos Karathane FN—57-el, az állati kártevők ellen 0,25 százalékos Diazinon Phenkaptonnal. A korai hajtáshoz a gladiólusz hagymagumókat cserépbe ültetjük. Az ültetést megelőzően a hagymagumókat a baktériumos és- gombás betegségek ellen 0,2 százalékos Ceresan oldatában 30 percig kell csávázni, majd utána vízzel alaposan lemosni. A dísznövények védelménél, a vegyszeres kezeléseknél a munka- és balesetvédelmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba adjunktus Súlycsökkentés az építőiparban Hazánkban mintegy fél évtizede kiemelt fejlesztési irányzattá lett a könnyűszerkezetes építési mód, amely egyébként része a KGST komplex programjának is. A különféle célt szolgáló szerkezetek könnyítése elsősorban a műszaki-tudományos ipari fejlődés adta lehetőségeken alapul. Alapvető a könnyűszerkezetes építésnél, hogy a szerkezettervezés és a kivitelezés egységes egésznek tekintendő, nem pedig különálló folyamatoknak. A hagyományos szellemben megtervezett épületeket nem lehet egyszerűen áttervezni valamely iparosított rendszerre. A könnyűszerkezetes épületeket a rendszer alapján kell tervezni. A könnyűszerkezetes építési módot gyakran vádolják azzal, hogy drága. Ez azonban nézőpont kérdése. Ha ugyanis a legdrágább könnyűszerkezetes épületet vetjük össze a legolcsóbb hagyományossal — s ez gyakori eset! — torz képet kapunk. Ám számításba kell venni, hogy ennek az építési módnak nagy előnye a gyorsaság, továbbá, hogy az épületek karbantartása rendkívül egyszerű. Nem szabad elfelejteni, hogy az igények fokozódásával egyre kedvezőbben alakulnak majd a költségek is, jobban el fog oszlani a licencvásárlásra, a honosításra és a sorozatgyártásra való felkészülésre fordított jelentős összeg. A negyedik ötéves terv időszakában a vártnál kisebb volt a hazai beruházók igénye a könnyűszerkezetes épületek iránt. Az építkezések fokozódó üteme, az élet azonban megköveteli, hogy a következő években nagyobb mértékben terjedjen a korszerű, modern építési mód.
