Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

1976. február 29. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 Döntések A munkás értékítélő képességét nem csökkenti, sőt növeli a kendőzetlen őszinteség. A hegesztő, a lakatos udvariasságból, valamilyen hátsó gondo­lattól vezérelve soha nem magasztalja ege­kig azt a társát, akiről tudván tudja, hogy fegyelmezetlen, munkáját hanyagul, nem képességének megfelelően végzi. Ennek fordítottja, hogy önzetlenül elismeri, ha valaki jól dolgozik, ha az átlagosnál töb­bet tesz az asztalra teljesítményben, köz­életi tevékenységben, emberségben. Ilyen és hasonló gondolatokra készte­tett az a beszélgetés, amelyet a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregységé­nek lakatosüzemében folytattunk. Csoba Gyula, a Báthori István nevét viselő szo­cialista brigád vezetője miután elmondta; brigádgyűlésen beszélték meg az 1976. évi tervet, közölte, arról is döntöttek, ki kap­jon a brigádból Vállalati kiváló dolgozó kitüntetést. A rákérdezésre pirulva vallotta be: a brigád őt jelölte. A Báthori-brigádnaic tizennyolc tagja van, kipróbált, jó szakemberek, akik már többször — tavaly is tartósan 110—120 szá­zalékos teljesítménnyel bizonyítottak. Csak a százalékok alapján sokan lehetnének ki­válóak, minthogy azok is. Miért éppen Cso­ba Gyulára esett a választás? Sallós Mi­hály, aki 23 éve munkása a műhelynek és munkabrigád-vezető, azt mondta: „Becsü­letes ember, a munkát jól végezte a kitün­tetést megérdemli”. Lényeget mondó jellemzés. így csak az tud fogalmazni, aki hosszú távon szerzett tapasztalatait megérlelve többször mérle­gelt. Egyébként tizenhét nyílt szavazat iga­zolja; a döntés helyes volt. Jó példája ez a munkahelyi demokratizmusnak, az üze­mi demokrácia érvényesülésének, de még inkább annak, hogy nemcsak lehet, de szükséges is a munkások értékítéletében bízni. Hasonló példák nemcsak a nyírbá­tori üzemben találhatók, de a megye szin­te minden vállalatánál. A napjainkban zaj­ló termelési tanácskozásokon több ezer em­ber munkájáról mondanak véleményt a munkatársak, szaktárcák, úgy, hogy az ki­tüntetésre jogosít. A szocialista brigádok, munkabrigá­dok, műhelyek kollektívái a de­mokratizmus sejtjei. A termelés szervezeti építményének fundamentuma akkor igazán erős és szilárd, ha a jogok gyakorlásában a munkás így is ott van, szót kap, és döntése érvényesül. A demok­ratizmusnak azonban nemcsak arra kell vonatkoznia, hogy ki kapja meg a Vállalati kiváló dolgozó kitüntetést, a jutalmat, a fizetésemelést, hanem a termelés egészére. Egy éve történt, hogy a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat Dunavarsányban egy tehenészeti telepet épített, lakatosok, gép­szerelők, akkor ott kőművesmunkát, sőt segédmunkát is végeztek, önként. A vál­lalat vezetői megkérdezték őket, vállal­ják-e. Vállalták, helytálltak esőben, sár­ban, fagyban és rekordot teljesítettek ha­táridőben, minőségben. A Vulkánban vi­szont a villanyszerelőt targoncára ültették, ahogy ő fogalmazta. Megkérdezése nélkül áthelyezték és csak muszájból csinálta fel­adatát. A helytállásban, a teljesítményben mindkét helyen mérhető volt a differencia. Túlzott optimizmus lenne, ha egy-két '6 példából kiindulva azt írnánk e, hogy az üzemi demokrácia min­denütt a legjobban érvényesül. Sajnos, akadnak vállalatok, munkahelyek, ahol a legszükségesebben túl — ez a termelési ta­nácskozás — semmit sem tesznek. Szeren­csére mind több az olyan vállalati vezetés, amely a demokratizmus állandó szélesíté­sének módját keresi és egyre többet tesz a gyakorlati megvalósításban. A vállalat­vezetők többsége érzi és tudja, hogy az üze­mi demokrácia érvényesítésének a terme­lés tervezésétől a végrehajtásig, a személyi kérdések megvitatásától a kollektívát és egyéneket érintő döntésig mindennek fóru­mot kell és lehet teremteni. A demokra­tizmus és annak szélesítése nem csökkenti, sőt erősíti a vezetés önállóságát. Nem a felelősség áthárításáról, hanem a gondok megosztásáról van szó. Jó munkahelyi légkör, jó körérzet csak ott alakulhat ki, ahol mindenki érzi; az el­határozásokban, a cselekedetekben az ő sze­mélyes döntése is benne van. Ahol a mun­katársak határoztak és szavaztak a kivá­lóra, ott senkinek nem lesz keserű száj­ize, senki nem kérdezi a kitüntetett háta mögött; az elismerést vajon mivel érde­melte ki. Seres Ernő Szűcs Imrével, a nagykállói járási pártbizottság első titkárával Pártpolitikai feladatokról Pártunk XI. kongresszusán és azóta előtérbe került a társadalmi, gazda­sági, politikai élet minden területén a munka hatékonyságának a növelé­se. Ez magasabb követelményeket állít az irányító pártszervek és a pártszervezetek elé is. ön hogyan ér­telmezi e magasabb követelménye­ket, s mit tesznek érvényesítésük ér­dekében? — Ezeknek a követelményeknek az ér­vényesítése egybeesett és egybeesik IV. öt­éves tervünk sikeres teljesítésével, valamint az V. ötéves terv céljainak a megvalósításá­val. Különösen ez utóbbit szükséges alapo­san megismertetni, elfogadtatni a néptöme­gekkel. Ennek érdekében szükséges a párt­irányítás lenini eszközeivel minden fórumot felhasználni arra, hogy a fejlett szocialista társadalom megvalósításával járó feladato­kat mindenki világosan és egységesen értel­mezze, cselekvőén vállaljon részt annak meg­valósításában. Még sokat kell tennünk azért, hogy az emberek megismerjék a párt új programnyilatkozatát, a kongresszus más dokumentumait, határozatait. Bonyolultabb és sokrétűbb feladatokat kell megoldanunk, amely szükségessé teszi, hogy a pártirányí­tás hatékonyságát növeljük, magasabb kö­vetelményeket állítsunk a különböző terüle­teken dolgozó pártszervek, pártszervezetek és ezek vezetői elé. Különösen ami a párt­­határozatok végrehajtását és ezek ellenőrzé­sét illeti. Itt kell következetesebbeknek len­nünk és a követelményeket növelni. Ettől függ a pártmunka, a pártirányítás haté­konysága, ez sugárzik ki a társadalmi, gaz­dasági, kulturális életünkre, s érzi jó vagy kellemetlen hatásait az ember. A Konkrétan mit jelentenek etaek a ma­gasabb követelmények? — Elsősorban nagyobb, jobb felkészült­séget minden pártszervezet, párt vezető szá­mára. Jelenti a pártirányítás-ellenőrzés ál­landó javítását, a testületi tevékenység szín­vonalának az emelését, a párttagság aktivi­tásának fokozását és ösztönzését, a nyílt, őszinte kritikus-önkritikus légkör javítását, ilyen normák kialakítását, fejlesztését, érvé­nyesítését. A Ezeknek a követelményeknek megfe­­w lelnek-e a pártvezetőségek? legalapvetőbb az, hogy a fejlesztésre kijelölt és a hosszabb ideig fennmaradó tanyatelepü­léseket a községi tanácsok anyagi lehetősé­geikhez mérten .támogatják. Ezek között sze­repel útépítés, villanyhálózat-bővítés, -fej­lesztés, kútépítés, telefonhálózat-bővítés, or­vosi rendelők és klubtermek létesítése a kör­zetesítés tovább folytatásával. Ezen kívül fel­adat a kereskedelmi hálózat fejlesztése. Je­lenleg 19 tanyatelepülésünkön van bolt, 9 ta­nyán orvosi rendelő, s a járás iskolai tanu­lóinak már 96 százaléka tanul osztott rend­szerű iskolákban. A Nemrégiben fejeződtek be az év vé­­w gi beszámoló taggyűlések. Milyen ta­pasztalatokat szereztek, milyen tanul­ságokat vontak le ezekből? — Jó politikai légkörben zajlottak a tag­gyűlések. Ezt elősegítette a pártvezetőségek jó előkészítő munkája, a beszámolók, ame­lyek reálisan értékelték az egész év munká­ját. Azt tapasztaltuk, hogy az . aktivitás a párttagság részéről növekedett, a párttagok kritikusan szóltak a hibákról, tárták fel a gondokat és így értékelték a pártvezetőségek egész esztendei munkáját. Az aktivitásra jellemző volt, hogy az 1422 párttagból 1193 volt jelen a taggyűlésen és 442 elvtárs szó­lalt fel. 9 Mi jellemezte a felszólalásokat? — A párt politikájának a helyeslése, s a felelősségérzet növekedése, ami az utóbbi időben tapasztalható különösen a gazdasági feladatok megvalósítása területén. Bírálták-e a helyi párt- és gazdasá­gi vezetést a helyi politikai, gazda­ságpolitikai feladatok elmaradása vagy nem megfelelő végrehajtása miatt? — Elhangzott bírálat párttitkárok, párt­vezetők munkájára. Néhány helyen azt kifo­gásolták a párttagok, hogy a pártvezetőség nem szerez érvényt következetesen a párt­­határozatoknak. Ez abban nyilvánult még, hogy néhány helyen nem segítették és nem is ellenőrizték megfelelően a gazdasági mun­kát, s elhanyagolták a gazdasági vezetők be­számoltatását is. Ezért a párttagság szót emelt. A Ügy gondolja, szükség lett volna er­­w re? S ha igen, elsősorban mely párt­­szervezetekben? — Ügy ítéljük meg, hogy az utóbbi évek­ben mindinkább megfelelnek e követelmé­nyeknek. Járásunkban 3 nagyközségi pártbi­zottság, 3 pártvezetőség és 54 alapszervez'et működik 1422 párttaggal. Kedvezően befo­lyásolta a színvonal emelkedését a járási, megyei pártértekezlet és a XI. kongresszus­ra való felkészülés. Ma már a párttitkárok­nak 66,7 százaléka rendelkezik közép- vagy főiskolai végzettséggel, a XI. kongresszus előtti időszakban ez az arány 55,4 százalék volt. Párttitkáraink közül 39 végzett külön­böző pártiskolát, s 15 most tanul hasonló tanfolyamokon. A pártvezetőségi tagok közül csaknem 43 százalék végezte el az állami közép-, vagy főiskolát, s 30 százaléka ren­delkezik valamilyen szintű politikai végzett­séggel. — Az utóbbi időben megnövekedtek a követelmények a pártba jelentkezőkkel szem­ben is. Ezt több tény igazolja. Például 1974- ben pártszervezeteink 38 új párttagot vet­tek fel. s közülük mindössze csak 3 nem ren­delkezett az általános iskola nyolc osztályá­val. Erősödött a párt munkásjellege is, a felvettek között 29 volt a fizikai dolgozó. Szép számmal voltak fiatalok, s közülük 16- nak az ajánlója a KISZ-szervezet volt. Ta­pasztaljuk, hogy az ajánlók felelőssége is nö­vekedett, noha ezen még javítani szükséges. 1975-ben a kongresszust követő időszakban a nagykállói'járás pártszervezeteibe 43 új párttagot vettek fel, akiknek a túlnyomó többsége közép- vagy főiskolát végzett, meg­felelő politikai képzettséggel rendelkezik, ör­vendetes, hogy a kétkezi dolgozók száma 33 volt. A Ismeretes, hogy a járás nagy tanya­^ világgal rendelkezik. Ez hogyan hatá­rozza meg a pártvezetés munkáját? — Valóban sajátos a helyzetünk, s a ta­nyatelepülések rendszere jelentős feladatot ró a pártvezetésre. A járás lakosságának lét­száma 38 743, s míg öt esztendővel ezelőtt a 107 tanyatelepülésen élt csaknem 10 ezer ember, most 77 tanyatelepülésen él közel ennyi. A korábbi esztendőkben a járási párt­­bizottság alapos felmérése, a tanácsok és más szervek elemző munkája révén a szór­ványtelepülések nagy része megszűnt, az emberek a községekbe, a nagyobb, fejlesz­tésre kijelölt tanyatelepülésekre költöztek. Nemrégiben hagyta jóvá járási bizottságunk a tanyafejlesztési programot. Ezek szerint a — Igen, szükség lett volna rá korábban is. Elsősorban a termelés területén tevékeny­kedő pártszervezetekben, ahol az utóbbi idő­ben határozott javulás tapasztalható e te­kintetben is. Különösen a termelőszövetke­zeteknél tapasztalunk ebben jó irányú vál­tozást. A pártmunkánkban, a pártirányítás­ban előtérbe került a termelés, a gazdaság­­politikával való hatékonyabb foglalkozás, így természetes, hogy a gazdasági területen dolgozó pártszervezeteknek, pártvezetőknek a termelést segítő és ellenőrző pártmunká­val behatóbban kell foglalkozniuk, mint ko­rábban. Ez viszont közgazdaságilag is na­gyobb felkészültséget követel a pártvezetés­től. Különösen vonatkozik ez ránk, ahol most fejlődik fiatal iparunk, sok a teendőnk a munkássá válás segítésében. Másrészt 7 tsz­­ünk és 8 szakszövetkezetünk van. Gondolom, különösen a mezőgazda sági üzemekben szükséges javítani a termelés pártirányítását és ellenőr zését. — Én azt mondanám, hogy minden te­rületen, bár kétségtelen, hogy az utóbbi esz­tendők tapasztalatai azt bizonyítják; a me­zőgazdasági üzemekre, különösen a termelő­­szövetkezetekre e tekintetben több figyelmet kell fordítanunk. Nagyon fontos, hogy min­den gazdálkodó egységünkben helyesen ért­sék a párt gazdaságpolitikájának alapvető céljait, s a végrehajtásáért a terveik alapján mindent megtegyenek. A gazdaság pártel­lenőrzésében a korábbiakban elkövetett mu­lasztások, esetleges hibák arra kötelezik a járási bizottságot, hogy a jövőben még kö­vetkezetesebben segítsük és ellenőrizzük a termelés területén dolgozó pártszervezeteket és következetesebben érvényesítsük a párt káderpolitikai irányelveit. ^ Mit tesznek ennek érdekében? — Gazdaságpolitikai feladatunk egysé­ges értelmezése és alkalmazása érdekében legutóbb a párttitkárokkal és a gazdasági vezetőkkel közös tanácskozást tartottunk, amelyen ezeket vitattuk meg, az V. ötéves tervből adódó helyi feladatokat határoztuk meg. Ezen a megbeszélésen részt vettek a KISZ-titkárok, a tanácsi vezetők is. Meghí tunk szakembereket, agronómusokat, mém köket, technikusokat, állatorvosokat. Nagy' hasznos volt, hasonló közös tanácskozást te vezünk a jövőben is. A Tapasztalható-e szemhunyás egy w párttitkárok, párt vezet őségek részéi a hibát vétő gazdasági vezetőkl szemben? — Egyes párttitkárok esetében korá ban tapasztaltunk hasonlót. Bizonyos függ ségi helyzete miatt nem lépett fel határoz« tan a gazdasági vezető munkájában tapa: talt hiba vagy fogyatékosság ellen. Ebi anyagi és erkölcsi kár is származott. Ez ellen határozottan fel kell lépnünk, s érvér kell szereznünk annak, hogy a párt-* álla és a gazdasági vezetők egymás segítői, mogatói legyenek a határozatok következe végrehajtásában, és együtt lépjenek fel a gyatékosságok, a közömbösség, a hanyag; ellen. Közös ügyet szolgálunk, azonos az dekünk. A Mit tehet a tiszta légkör, a hit w megszüntetése és a helyes vezet elvek érvényesítése érdekében a pá tagság? — A párttagság korábban is szólt, rált, hallatta szavát, ha hibát észlelt. Figj meztetett. Mint a beszámoló taggyűlések zárszámadó közgyűlések, termelési tanács zások tapasztalatai is bizonyítják, a párt gok aktívak, szólnak, csak oda kell figy< rájuk. Jogosan észrevételeztek hibákat f ken a fórumokon is. Sok javaslat hang: el a párt- és gazdasági munka javítására Csak meg kell fogadni, közkinccsé tenni hasznosítani. Ha ezt az emberek látják pasztalják, akkor aktívak, javasolnak, azt látják, hogy hiába beszélnek, közöml sé válnak. Ez pedig párton belül vészéi csökkenti a párt cselekvőképességét. Párttagságunk cselekvőképességéi aktivitása növelésének jelentős < menye lesz a tagkönyvcsere, az e kapcsolatos beszélgetések. Hog készülnek erre a fontos eseményi — A tagkönyvcserével kapcsolatos ti dókét pártszervezeteink intézkedési terv rögzítették. Pártunkban a tagkönyvcsere : tos politikai aktus, melyet gondos mu előz meg. Mi azt várjuk ettől, hogy a j. párttagságának az aktivitása, cselekvőké sége tovább növekszik, erősödik a párt s vezeti, ideológiai és cselekvési egysége, párttagokkal folyó beszélgetések akkor s gálják jól ezt az ügyet, ha eszmecsere fo a mindennapi munkáról, az előttünk fontos termelési feladatok megvalósítás; s arról, hogy ebben ki hogyan vesz r mennyit áldoz a közösség javára. 9 Most sor kerül párttisztításra is? — A tagkönyvcserének nem a pártti tás a célja. Ez azonban nem zárja ki hogy a pártélet elhanyagolása vagy ei más, a párttaghoz nem méltó magat: miatt törlésre nem kerülhet sor. A pár fejlesztése a pártmunka szerves része nem a tagkönyvcsere idejére időzített 1 pányfeladat. A párt tisztaságára, egyse állandóan ügyelni kell, ez mindig fő fel: melyet a XI. kongresszus is fontos köv ményként határozott meg számunkra. A könyvcsere legfontosabb eleme egyenr felek, párttagok beszélgetése közös d« inkról, a párt és tagsága előtt álló fel tokról, a pártmegbízatásokról; arról, ho kell még hatékonyabban dolgoznunk a? ötéves tervcélok megvalósításáért. Lénj ben ezzel kapcsolatban jelentkeznek a rr sabb követelmények. Ezek a beszélge hozzájárulnak ahhoz, hogy a párttag: még jobban mozgósítsuk, s beszélges arról, ki mennyit vállal a feladatokból kell tudatosítanunk, hogy a fejlett szoc ta társadalom megvalósításának feladat van szó. Ezért hatékonyabban, követke sebben dolgozni minden párttagnak mef telő kötelessége. Köszöinöm a beszélgetést. Farkas Káli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom