Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-26 / 48. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 28. Nyolcvan nő talált munkát a MÉK nyírbátori almatárolójában. A mátészalkai konzervüzem részére almát hámoznak. (Hammel József felvétele) „KISÓVÓNÉNI, TESSÉK MESÉLNI" Az éneklő iskola átváltozásai Kitüntetés parlagon A téma az utcán hever — szokták mondani. — Esetünkben ez csillogó kitüntetések és a velük járó anyagiak formájában dtlött elénk. Három éve nyilt lehetőség arra, hogy március 21-én, a forradalmi ifjúsági napok Időszakában az Oktatásügy kiváló dolgozója és miniszteri dicséretekben részesíthessék a fiatal, 30 éven aluli pedagógusok legjobbjait. Szaboics-Szatmár megyében a nevelők negyven százaléka harminc éven aluli, közülük sokan kiválóan dolgoznak, megérdemelnék a kitüntetést. Mégis... Érthetetlen okokból az iskolák igazgatói vonakodnak a fiatalok felterjesztésétől: tavaly mindössze nyolc ifjú pedagógust tüntettek ki a megyéből. Az idén harminc kitüntetésre van lehetőség, de az iskolák igazgatóitól csak tizenöt javaslat futott be a február 15-i határidőre. Miért csak ennyi? Kényelem, felületesség, féltékenység? Nem tudjuk az okokat. De azt igen, hogy ez nem lehet anyagi természetű, mert az idei évtől már nem az iskolák pénzéből kell fedezni a kitüntetésekkel járó anyagi elismerést. Erre a célra megyei tartalékkeretet létesítettek. Miért bánnak mégis ilyen szűkmarkúan a kitüntetési javaslatokkal, amikor sokszor hangzik el — és jogosan — a pedagógusok nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésének igénye? A téma ... a kitüntetés az asztalon hever. Valahol az Oktatási Minisztériumban, csak ki kell nyúlni érte. Páll Géza Diáknapok Diákhetet tartanak február 23. és 28. között a nagykállói Budai Nagy Antal Óvónői Szakközépiskolában. E napokban a délelőtti tanítás után délután változatos programok várják a diákokat: sportmérkőzések, közös filmnézés, fórum. A hét legérdekesebb eseményét február 27-én, pénteken rendezik meg. Délelőtt jelképesen a diákok átveszik az iskola „kulcsait”: egy délelőttön át ők ülnek az igazgató, a tanárok és a gondnokság helyén. Maguk tartják meg az órákat — és persze tanári felügyelet mellett — még feleltethetnek is. Délután fél 4-kor veszi kezdetét az „Éneklő iskola” című program, melyet a nagykállói művelődési központ színháztermében bonyolítanak le. L. Nagy Katalin tanárnő vezetésével többek közt közös éneklés, zenehallgatás, verseny és kórusműsor is lesz. A nagykállói diáknapok utolsó, zárórendezvénye a farsangi bál, február 28-án, szombaton este. Nagykállóban négy éve tértek át az óvónőképzésre a Budai Nagy Antal Óvónői Szakközépiskolában. Égy évfolyam végzett eddig, jelenleg nyolc osztályban, 24 csoportban csaknem háromszáz fiatal készül hivatására. Arról érdeklődtünk, milyen feltételeket sikerült megteremteniük, hogyan sikerült az átváltozás szakközépiskolává, melyek az elméleti és gyakorlati oktatás legfőbb céljai, s milyenek az eddigi tapasztalatok? Hívek és ellenzők lelkesedtek az ötletért, mások az oktatás zsákutcájának nevezték. Érdekes módon egy pontban találkoztak a mellette és ellene szóló érvek: azt bizonyították, vagy cáfolták, hogy egy tizennyolc éves fiatal alkalmas lehet-e három-hatéves gyerekek felelősségteljes nevelésére, teljes embert kívánó pedagógusmunkára? Az indulást az is nehezítette, hogy bár már volt egy óvónői osztályuk, a jellemző az általános gimnáziumi tanterv volt, sőt, növényvédő gépész tagozatuk is volt. Ezek felszámolása után új tantervre, szaktantermekre, mintaóvodákra, a speciális szakokat oktató, korszerűen képzett pedagógusokra, életképes szakkörökre, hosszabb gyakorlásra alkalmas óvodákra, megfelelő tankönyvekre lett volna szükség. Mint azt Bökönyi Sándor igazgatóhelyettes és Dalia Ferenc pedagógia-pszichológia szakos gyakorlatvezető tanár elmondta, a megfelelő színvonalú oktatáshoz szükséges feltételeknek még ma is csak igen kis részével rendelkeznek. Tapasztalatok nélkül önálló módszereket kellett kialakítaniuk. Eddig csupán az ének-zene, illetve a rajz oktatásához rendezhettek be szaktantermeket, hiányzik néhány alapvető felszerelés, s újabb szaktantermek is kellenének. Mintaóvodáról egyelőre álmodni sem mernek, a három nagykállói óvoda csak szükségből felel meg a követelményeknek. Zsúfoltak a kollégiumok, az ebédlő kicsi. Több pedagógus lett fölösleges az átálláskor, helyettük már eddig kilenc, az óvónői szakoktatáshoz szükséges képzettségű tanár jött, néhány állás még így is betöltetlen, mert az eddigi érdeklődőknek nem tudtak lakást adni. Érettségi csak szaktárgyból A három nagykállói gyakorlóóvodában sem a tárgyi, sem a személyi feltételekkel nem rendelkeznek, anyagi gondjaik vannak a nyári kötelező két-, illetve háromhetes gyakorlatok szervezésével is. Most, amikor mindezek ellenére szép eredményekkel büszkélkedhetnek, már nem jogos megkérdőjelezni az iskola működését, korábban azonban érdemes lett volna alaposan felmérni, hogy ilyen körülmények között nem volt indokolt Nagykállóban indítani ezt a szakot. Éppen ezért megfeszített tempóval igyekeztek legyőzni az akadályokat, lehetőségeikhez képest egyelőre igen jól. Eleinte hatszoros volt a túljelentkezés, a mátészalkai tagozat indulása óta ez csökkent. Nagy körültekintéssel válogatják ki a legalkalmasabbakat. Alapvetőek az úgynevezett készségtárgyak, például a rajz és az ének. Ismereteiket — a művelődési központtal együttműködve — szakköri foglalkozásokon mélyíthetik el a diákok, sőt, ma már éneklő iskolának is nevezik őket,, mert olyan énekkari produkcióra is alkalmasak, amelyben valamenynyien részt vesznek. A szakképzés már az első évben elkezdődik, alapozással, erre épül előbb a módszertan, majd a mind nagyobb arányú gyakorlat Lényegesen kevesebb a közismereti tantárgy, mint az általános gimnáziumban, az egyes tárgyakat a jövendő foglalkozás szerint bővítik vagy szűkítik. Képesítő vizsga előzi meg az érettségit, amely szintén speciális. Csak szaktárgyakból érettségiznek, de lehet választani készségtárgyat, például testnevelést is. Eddigi legszebb eredményük, hogy több módszerüket országos terjesztésre alkalmasnak találták. De hasonlóan büszkék az első végzett évfolyam munkájára. Harmincötén végeztek, ebből egy továbbtanuló akadt, a többiek a megye óvodáiban helyezkedtek el és sikeresen dolgoznak. Felnőtté lesznek — fehérben Két első osztályba néztünk be L. Nagy Katalin tanárnő kalauzolásával. Színes papírkivágásokat ragasztottak a tizennégy-tizenöt évesek, önfeledten, mint nagyra nőtt, igazi gyerekek. Aki csak enynyit lát a képzésből, valóban elgondolkodik, alkalmasak-e ezek a félig gyerekek komoly nevelőmunkára? Ugyanezek a fiatalok azonban a gyakorlóóvodában, fehér köpenyben felnőtté változnak, az iménti papírkivágás szemléltetőeszköz lesz az élővilág foglalkozáshoz, a diák pedig kisóvónéni, akit az apróság Dk kérlelnek, tessék mesélni. Nehéz, de szép foglalkozásra vállalkoztak; a legkisebbek életének indítására. Hasonlóan nehéz, de szép feladatra vállalkozott az iskola, amely eddigi eredményei alapján megérdemli, hogy többet törődjenek vele. Baraksó Erzsébet Piagykállúban Mint minden újdonságnak, ennek az iskolatípusnak is voltak hívei és ellenzői. Viták előzték meg és kísérteit indulását, voltak, akik e is tessék folytatni. Tudom, hogy csak a Márka üdítő beszél belőlem egy ilyen átdorbézolt általános iskolai farsang után. Délutáni verőfényben kezdődött el, és ismeretterjesztő volt. Az. Minden ellenkező híreszteléssel szemben. Az a hétszáz gyermek, aki mulatni ment a maga módján, szülője áldozatává vált, mert a szorító embergyűrűben a kis 6—10 évesek alig látszottak, s lélegzésről szó sem volt. Hogy miért volt ismeretterjesztő? Nos elmondom, hiszen igen jól szórakoztam. Először is kiderült, hogy nálunk egy iskolában több indián él, mint az USA és Kanada összes rezervátumában. Igaz, velük szemben legalább ennyi seriff és cowboy is felvonult, heves durrogtatás közben. Mindebből látszik, hogy az amerikai közbiztonság teljes biztosítása megoldható egy alsótagozat jelmezeseivel is, szükség esetén. Volt azonban más új ismeret is. Megtudtuk, hogy kinek az anyukája milyen parókát visel, ha nincs álarcosbál. Sok új szoknya és blúz is jelezte: a szülők ízléses és gazdag ruhatárral rendelkeznek. Több pizsama és hálóing az éjszakai élet intimitásaiba engedett bepillantást. És hogy el ne feledjem, az apukák műszaki képességei is kiderültek, hiszen a legtöbb jelmez elkészítése magas fokú technikai ismeretről árulkodott. De jó alkalom volt a családok világnézetének megismerésére is. Volt a gyermekek között ugyanis istennő, ördög, számos király és királynő, de még szárnyas angyal is. Köztársasági elnöknek nem öltözött senki. A munkásosztályt egy bányász képviselte, a tudományt pedig néhány varázsló. Igaz, akadtak robotok is. A népesedéspolitika jegyében vonultak fel a pólyásbabák, a mezőgazdaságot egy zsák krump_ li és egy Ludas Matyival sétálgató liba jelképezte. A farsang egyébként a békés egymás mellett élés jegyében vonultatta fel a négereket és seriffeket, viszont rendkívül nyugtalanító volt a sok fegyver. Csak tarack nem volt. Amikor már a hangulat a magasra hágott, s Hencidától Boncidáig folyt a sárga kóla, akkor jöttek a mesealakok. Hófehérke és társai, Grimm és Andersen minden mennyiségben. Ezek voltak a legszebbek, itt maradt a gyermek gyermek. A hőség fullasztóvá vált, a lelkes szülők végképp nem hagyták érvényesülni a gyermekeket, nyomasztó volt az érdeklődés. Közben több szülőt is jelmeznek véltek, és szavaztak rá. Mint kiderült, tévedés volt. A farsang mindent egybevéve jól sikerült. A lelkes szülők farsangi vetélkedőjén a gyermekek végül is jól szórakoztak, félrevonulva a folyosó zugába. A mamák és papák sok szendvicset fogyasztottak. A hírek szerint az iskola helyreállítása megkezdődött. (bürget) Munkavédelem Á balesetek forrásai AZ ELMÜLT ÉVBEN MEGYÉNK termelőszövetkezetéiben mintegy két és fél ezren sérültek meg. Ugyanebben az időben megyénk közútjain ezerötszáz baleset történt. Ha e két számot összehasonlítjuk. különösen szembetűnő a termelőszövetkezetekben előforduló balesetek magas száma. Ez azt jelenti, hogy egy-egy termelőszövetkezetre tíznél több baleset jut, s ha ezek társadalmi veszélyességét is figyelembe vesszük, arra intenek: nagyobb figyelmet kell fordítani a munkavédelmi előírások megtartására. Miből származnak leggyakrabban a balesetek? Például abból, hogy bár a szabályok szerint a termelőszövetkezetekben évente mindenre kiterjedő műszaki szemlét kell tartani, ezeket sok helyen elmulasztják, vagy csak felületesen végzik. Gyakori, hogy hibás, balesetveszélyes gépekkel, eszközökkel dolgoznak. Sok esetben hiányoznak az előírt védőberendezések és -felszerelések. Nem fordítanak kellő gondot a tagság munkavédelmi oktatására. Aztán a mezőgazdaságban nem vezették be a szondázást. Nem ritka, hogy munkakezdés előtt az emberek italt fogyasztanak. Ilyen esetben még a kézi szerszámokkal is történhet baleset, egy eltévesztett mozdulat akár csonkulásos balesetet is okozhat. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN a munkavédelemért a vezetők (mindenki a maga szakterületén) felelnek. A Szövetkezeti Munkavédelmi Szabályzat mindenütt az alapszabály fontos melléklete. Ebben rögzítették a baleset-elhárítással kapcsolatos tennivalókat. Ezek öt-hat évvel ezelőtt készültek, azóta viszont sokat fejlődtek a termelőszövetkezetek, ezért bizonyos vonatkozásban már elavultak. A termelőszövetkezetek területi szövetsége egy új munkavédelmi tájékoztatót készít a termelőszövetkezeteknek, amely röviden, de minden lényeges tudnivalót tartalmazni fog. A tapasztalatok szerint a munkavédelemmel kapcsolatos előírások nem jutnak maradéktalanul érvényre, részben tehát ez az oka a balesetek viszonylag magas számának. (Természetesen a véletlenek is közrejátszanak.) AMINT ÓBERMAYER MIHÁLY, a megyei tanács munkavédelmi felügyelője elmondta, ma már a termelőszövetkezetek nem törekednek a balesetek eltussolására. Viszont az előfordul, hogy a balesetet követően nem teszik meg a szükséges intézkedéseket. Egyszerűen azért, mert mellékes feladatnak tekintik, erre sajnálják az időt. Szerencsére azonban az ilyen esetek is egyre ritkábbak. Míg 1973-ban 110 szabálysértési üggyel kellett foglalkoznia a munkavédelmi felügyelőségnek, addig 1974- ben már csak 78-cal, s a múlt évben már jóval kevesebbel. De napjainkban is előfordul, hogy a termelőszövetkezet elmulasztja a balesettel kapcsolatos tennivalókat. Egy ilyen eset van most a baikányi Petőfi Szakszövetkezetben. A múlt év szeptemberében a nagykállói gimnázium egyik diákját almaszüretelés közben baleset érte. Még napjainkban is orvosi kezelés alatt áll. A szakszövetkezet mindaddig, míg a szülők levelet nem írtak, nem intézkedett. Februárban — miután a család már a második levelet küldte, és a munkavédelmi felügyelőség is beavatkozott — válaszolt a szakszövetkezet, hogy intézkednek. Súlyos mulasztást követtek el, mert a jogszabályi előírásoknak nem tettek eleget, de a legelemibb emberi kötelességüknek sem. ÖRVENDETES, HOGY ma már egyre több termelőszövetkezetben komoly jelentőséget tulajdonítanak a munka- és egészségvédelemnek, de szomorú, hogy helyenként még mindig mellékesnek tartják. Talán erre utal az is, hogy a közelmúltban megtartott zárszámadó közgyűlések beszámolóiban — néhány esettől eltekintve — nem is esett szó a munka- és egészségvédelemről. S. Á. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Fotó: Csontos János, Pusztadobos. NYUGDÍJAS ÖRÖM i
