Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
8 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. február 25. Könyvek értünk Fotópályázatunkra érkezeit A Szabolcs-Szatmár megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az irányítása alá tartozó járási, városi népi ellenőrzési bizottságok múlt évi munkájáról, a megyei NEB 1976-ra tervezett vizsgálatairól tartott sajtótájékoztató kedden Katona Lajos, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A megye szakszervezeti könyvtári hálózatában jelenleg —■ a nyíregyházi központi könyvtárral együtt — 75 egységben 105 ezer kötet áll az olvasni vágyók rendelkezésére. Az elmúlt évben több mint 300 ezer, az idén 320—330 ezer forintot költenek új könyvek vásárlására. A megyében a szakszervezeti könyvtárak — amelyek között hét önálló, főhivatású könyvtárossal dolgozó könyvtár, a többi letéti és fiókkönyvtár — negvenezer dolgozót látnak el a munkahelyükön szépirodalmi és szakkönyvekkel, folyóiratokkal. Az év első negyedében két új szakszervezeti könyvtárat nyitnak, az . egyiket a nyíregyházi gumigyárban, a másikat a Minőségi Cipőipari Vállalat nyírbátori gyárában. Számos olyan új könyv jelent meg az utóbbi hetekben, melyek egészségügyi kérdésékre érdeklődők, és a laikus számára is érthető válaszokat adnak. A Bessenyei könyvesboltban Nyíregyházán egy kis böngészés után a következőket találtuk —, és ajánljuk. Az első Lovassné Kiss Ildikó — Lovass Pál könyve, melynek címe: A karcsúság titka. Tegyük hozzá, nemcsak hölgyek számára hasznos, férfiak is forgathatják a sok jó tanácsot tartalmazó művet. A tartós karcsúság titka a könyv szerint... De ezt inkább ki-ki magának olvassa el. Külföldi szerző, John Yudkin az Édes—Vészes Cukor című könyve arra ad választ, hogy mennyit is fogyasszunk ebből a finom termékből. Jelenleg úgy fest, esztelenül bomolunk az édességért. Hogy mi lehet a következmény, azt kutatja és írja le Yudkin. Lengyel szerző, Tadeusz Rozziatowskij A férfi 40 felett című könyve bizonyára nagy sikert arat, sok feleség veszi majd meg férjének. Igaz, előre bocsátja: nem öröm az öregedés, de aztán vigasztal is. Sőt mi több, egy sereg jó tanáccsal is szolgál. Mert mi tagadás, negyven felett már ne nagyon ugráljon az ember, főleg ha hasgat a térd, panaszkodik a gyomor, őszül a haj. Az utolsó gondolat azonban feldobja a mármár ernyedő negyven felettit: A vidámság fél egészség! A közérdeklődésre számot tartó könyveken kívül sok szakkönyv is napvilágot látott, ezek elsősorban az orvosokat érdeklik, remélhetően mindannyiunk hasznára. A nyírbátori Uj Barázda Tsz traktorosai — miután a gépjavítások is rendben vannak, és ilyenkor kevesebb a gépi munka is — egy brigádban szerveződve metszik a gyümölcsös almafáit. (Hammel J. felvétele) Eredményes vizsgálatok közérdekű bejelentések nyomán A megyei NEB sajtótájékoztatója Elmondta: a megyei NEB a munkatervében szerepelt tizenkét - vizsgálaton kívül újabb tizenkettőt, a járási, városi NEB-ek a tervezett 77 vizsgálaton kívül újabb 67 vizsgálatot végeztek az elmúlt évben. A NEB által tett javaslatokat, felhívásokat, egyéb kezdeményezéseket mind a megvizsgált szervek, mind azok felügyeleti szervei elfogadták, s válaszaikban a kezdeményezett intézkedések végrehajtásáról számot adtak. Ezt támasztották alá az utóvizsgálatok tapasztalatai is. A NEB kezdeményezéseinek 77 százalékát javaslatok teszik ki, de volt példa fegyelmi, kártérítési eljárás megindítására, szabályséftési vagy büntető eljárás kezdeményezésére. A megyei NEB egy, a járási, városi NEB-ek hat ügyben kilenc személy ellen tettek bűnvádi feljelentést. Jelentős helyet kapott a megyei NEB elnökének tájékoztatójában a közérdekű bejelentések és panaszok vizsgálatáról készített összefoglaló. Az elmúlt évben 172 bejelentés érkezett a népi ellenőrökhöz, közülük legtöbb — 55 — a mezőgazdaság területéről. A bejelentések zöme a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartásra utal, a kiváltó okok között pedig legnagyobb számban a tisztességtelen haszonszerzésre való törekvés, a nem megfelelő vezetői magatartás, a hanyag kezelés szerepel. Közérdekű bejelentés alapján végzett vizsgálatot például a Kisvárdai járási-városi NEB a helyi tanács kertészeti és köztisztasági költségvetési üzemében. Megállapították, hogy az üzem főkönyvelője a raktárból elvitt horganyzott csövek árát csak a vizsgálat hatására fizette be, s ugyanakkor szállította viszsza az üzem raktárába a korábban elvitt olajkályhát is. A piacon használt tizedes mérleget az üzem vezetője használta, de reprezentációs alap híján a jóléti szociális alapból fizettek ki komoly összegeket ilyen célokra. A nyírbogdányi Kossuth Termelőszövetkezetnél a Budapesten működtetett növényvédő és parképítő részleg bizonylati rendjének hiányaira hívták fel a népi ellenőrök figyelmét, amelyek sértik a szövetkezeti tulajdon védelmét, a szövetkezeti tagság érdekeit. Az olcsvaapáti tejcsamokban két-három deci tejjel károsítottak meg egy-egy tejszállítót, mert a mérleg nem jól volt beállítva. A bökönyi Kossuth Szakszövetkezetben hét zetorvezető végzett szállításokat saját és ismerőseik részére a szakszövetkezet engedélye nélkül. A megyei NEB elnöke a tájékoztatót követően válaszolt az újságírók kérdéseire. TEL A KEMPINGBEN VETÉLKEDŐT HIRDETTEK Üdülöjegy a legügyesebb olvasóknak Érdekes vetélkedőt indít a közeljövőben a szakszervezetek központi könyvtára a megyében lévő 75 önálló és letéti szakszervezeti könyvtár olvasói és könyvtárosai számára. A meghirdetésre kerülő vetélkedő részvevői húsz könyv közül választhatják majd ki a nekik leginkább megfelelőt, s ennek alapján kell válaszolniuk a kérdésekre. A könyvtárosok számára a kölcsönzési forgalmat elősegítő ötletek és tevékenységek alapján ítélik majd oda a díjakat. Mind az olvasói, mind a könyvtárosi versenyben részt vevők legügyesebbjei ingyenes üdülőjegyet kapnak, a többi helyezett pedig értékes könyvjutalomban részesül. könyvet kölcsönöz a szakszervezeti könyvtárakból. A közelmúltban jutalmazták meg azt a tizenhat legjobban dolgozó társadalmi könyvtárost, akik az elmúlt évben a legjobb eredményeket érték el a munkás olvasók nevelésében, a könyvek népszerűsítésében. Érdekesség még, hogy idegen nyelvű kiskönyvtárat is létesítettek a megyében, a fényeslitkei olajfogadó állomáson, ahol az ott dolgozó szovjet családok és az orosz nyelvet ismerő vasúti dolgozók mintegy hatvan—hatvanöt új szovjet könyv között válogathatnak, amelyek orosz nvelven jelentek meg. (P) Azokon a helyeken, ahol szakszervezeti könyvtár van, a dolgozók 25,1 százaléka olvasója a munkahelyi könyvtáraknak. Az olvasók hatvan százaléka ma már fizikai munkás. Egy dolgozó egy évben átlagosan 15 Fotó: Fábián István, Vásárosnamény. Papp Dániel novelláit és A rátótiak című kisregényét bizonyára keresni fogják mostanában a könyvtárak polcain, azonban alig hiszem, hogy a televízió keltette érdeklődést ki tudnák elégíteni a könyvtárak, hiszen legutóbb csaknem húsz éve adták ki egy válogatott kötetét, Muzsika az éjszakában címmel. Jó dolog, hogy a televízió fölfedezte ezt a hetvenöt éve fiatalon elhunyt írót, aki a századvég magyar irodalmának figyelmet keltő egyénisége. Az irodalomtörténet azt tartja róla, hogy kortársai közül ő volt az egyetlen igazi Mikszáth-tanítvány, aki korszerűen folytatta nagy írónkat. Sajnálatos, hogy korai nalála megakadályozta a kiteljesedésben. A széthulló, pusztuló kisnemesség élete, sorsa foglalkoztatja, többnyire iróniával ábrázolja ezt a beszűkült világot. A kisregényből készült tévéjáték az író egyik novellája — Muzsika az éjszakában — címével került képernyőre, Horváth Z. Gergely rendezésében. Az a szellemi sivárság, kisszerűség, ami a kisvárosi életet jellemezte Papp Dániel korában, s ami A rátótiak alakjainak is fő vonása, jól érvényesül a tévéjátékban. Az a laposság azonban, amely ezen az életformán, életmódon eluralkodott, kissé túlhangsúlyozódott, és jelentkezett az adaptáció tempójában is, s ez bizony nem használt a tévéjátéknak. A két leghitelesebben megformált figura: Márkus László polgármester a maga korszerűtlen ábrándos jó szívével, korlátoltságával, és Rajz János lokálpatrióta hevületű nyugállományú Gábor századosa. Mindketten — bár más-más oldalról és módon — a tévéjáték szatirikus hangjait erősítették. Azt hiszem, nemcsak az olvasó körében indokolt, érthető Palotai Boris Zöld dió című, több kiadást megért regényének sikere, de ugyanilyen jó fogadtatásra talált a televíziónézők táborában is a belőle készült tévéfilm. Palotai Boris az életet írja — mondta róla egy asszony, lánygyermekek anyja, azon a bemutatón, amelyen legelső alkalommal vetítették le a filmet közönségnek, egy Veszprém megyei gyár dolgozóinak. őze Kati érzelmi hányódásában, szeretetéhségében, igazságkeresésének konokságában sok-sok fiatal osztozik. A szülők felelőssége elsőrendű, erre a film is hangsúlyosan hívja fel a figyelmet. A fiatalok a felnőttekről, a szülőkről veszik a példát az önmaguk és társaik iránti felelősség dolgában is, mint általában mindenben. Nemere László rendezőnek és az írónőnek sikerült közösen megtalálnia azt a fiatal színésznőt, Hűvösvölgyi Ildikót, aki eggyé tudott válni a regénybeli- érdes-darabos, dacos, szertelen, a figyelmet, a szeretetet 'szomjazó lénnyel, aki önmagát is keresve vágyik tartalmas emberi kapcsolatra. A film operatőri és rendezői erénye az emberközpontú fényképezés és a lélek zaklatottságát hangsúlyozó, sokszor ellentétes hangulatú, kemény vágás, képváltás. Ebben nagy része van Németh Attilának is, aki a filmet fényképezte. Seregi István EIrÁDIO MELLETT A műhelymunka bemutatásától a művészetelméletig és -szociológiáig, a szépirodalomtól a tudományig ívelt a jelentős produkciókhoz, előkészületben lévő alkotásokhoz, vagy kiemelkedő eseményekhez kapcsolódó újabb Sediánszky-műsor, a népszerű „Jóreggelt vasárnap” „jogutóda”, a négyhetenként jelentkező „Kulturális magazin”. A vasárnapi adás azt bizonyította, hogy az új típusú műsor kevesebbet markoló, összefogottabb és mélyebben árnyaló az elődjétől. Mondjuk ki: színvonalasabb, de anélkül, hogy érdekességét elveszítette volna. (Legfeljebb többet kívánnánk az átkötő, „közti” muzsikából...) Az egyes blokkok közül Szabó Magda és Ranódy László rögtönzött, ám műhelytanulmánynak is beillő elemzése tetszett a legjobban. (Az írónő új darabja bemutatásának kapcsán a múlt mának szóló megelevenítéséről beszélt vallomásos elkötelezettséggel, a filmrendező Móricz „Árvácskájának filmreviteléről. a remekmű kort kifejező erejéről, s mostani megjelenítésének, a főszereplő kiválasztásának művészi-technikai problémáiról szólt beavató. a hallgatót partnernek tekintő közvetlenséggel.) Az „És amire nézek, dallá válik...” címmel elhangzott Ivó Andric-emlékműsort nyilvános adással, a Bajai Városi Tanács díszterméből közvetítették, ami mindenképpen növelte a művek, részletek művészi tolmácsolásának hőfokát. Ez a közönség hálás reagálásából, tetszésnyilvánításaiból is kitűnt. Az egy éve elhunyt, világirodalmi jelentőségű nagy szerb író és költő, a Nobel-díjas Ivó Andric életműve példa arra is, hogy egy kis nép. egy szűkebb haza (Bosznia) sorsa és történelme ilyen magas szintű irodalmi bemutatása egyetemes érvényű tanulságokkal szolgál az egész emberiség számára is. , Az elhangzott művek (Benkő Gyula, Berek Katalin, Bitskey Tibor, Csernus Mariann és Koncz Gábor előadásában) mind ezt igazolták. Érdekes színfolt volt, kedves gesztus a közönség az eredeti nyelvét is értő részének, hogy Vlada Matic újvidéki színész szerbül adott elő egy részletet. Általában nem vagyunk ellene a művekre koncentrálásnak az ilyen jellegű műsorokban. (Beszélnek azok magukért...) De az író alaposabb bemutatása, kissé bővebb eligazítás a hatalmas életműben ezúttal hiányzott, — amit kevéssé pótolt a kitűnő író-műfordító Herczeg Ján(fs túl szűkre szabott idejű, inkább csak személyes emlékeiről szóló beszélgetése Rapcsányi Lászlóval. Éppen egy éve jelent meg Papp Zoltán értékes könyve, „A beregdaróci emberek a századfordulón”, mely „sajátos ötvözete a néprajzi monográfiának, a szociográfiának és helytörténetnek.” (Egy ismertetésből.) Nagy Piroska vasárnap sugárzott riportösszeállításából — „Beregdaróci emberek” — a könyv hiteléről győződhettünk meg újból. Nyilatkoztak az adatközlők és újabbak, tanúságot téve a felszabadulást követő mérhetetlen változásról is a faluképben, életformában. A műsor újabb tényekkel és gondolatokkal tágította — s egyben a legnemesebben propagálta Papp Zoltán könyvét. Külön öröm, hogy megismerhettük belőle azt a beregdaróci embert, aki belülről ábrázolta ezt a mikrovilágot: magát Papp Zoltánt aki sajnálatos baleset folytán elvesztette a szemevilágát. Akaraterejéről és használni tudásáról — könyve és a nyíregyházi Jósa András Múzeumban őrzött néprajzi pályamunkái mellett — csak annyit, hogy ma a Budapesti Vakok Intézetének tanára, és az elmúlt év végén bölcsészdoktori diplomát is szerzett. Merkovszky Pál
