Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
NÉGYZETMÉTER ÉS MINŐSÉG A megyei könyvtár épülete. ÉPÍTETTÜK ÉPÍTJÜK A fémipari szakközépiskola makettje. Az új megyei művelődési és ifjúsági ház makettje. r Váltás a boltokban Nyíregyháza áruházaiban, boltjaiban a forgalom jelentős részét a vidékről naponta ideérkező vásárlók képezik. Ezért vált a negyedik ötéves terv során fontos feladattá a város kereskedelmi hálózatának jelentős bővítése. Most már nyugton elmondhatjuk: a terv megvalósult: a több mint huszonöt új üzlet mellett két nagy iparcikk-áruházat is felavattunk. A Kelet, illetve a Nyírfa áruházak mozgólépcsői — jelképesen — jelzik a minőségi változást. A város különböző pontjain korszerű ABC- áruházakat adtak át rendeltetésének. Eredeti terv az volt, hogy 1970—75 között huszonöt-harminc ezer négyzetméterrel bővüljön a város kereskedelmi alapterülete. Jelenleg 27 ezer négyzetméternyi új kereskedelmi létesítménnyel javult az ellátás Nyíregyházán. A raktározási gondokat is csökkentette, hogy több mint 2200 négyzetméterrel bővült az AGROKER telephelye, s új, korszerű telepet kapott a vas-műszaki nagykereskedelmi vállalat. Sajnos, erőforrás hiányában még mindig nem épült meg a piaci vásárcsarnok. Másfélszeres forgalom A fejlesztések, a jobb áruellátás hatásaként több mint másfélszeresére nőtt városunkban a kiskereskedelmi forgalom, ami azt jelenti, hogy Nyíregyházán bonyolítják a megyei kereskedelem közel egyharmadát. Igaz, felavattuk az új Szabolcs Hotelt és éttermet, a Déli és az Északi Alközpontban is épült étterem, ennek ellenére a vendéglátás feltételei még mindig hiányosak. Nyíregyháza ötödik ötéves terve azzal számol, hogy 1980-ig 33—35 százalékkal növekszik a kiskereskedelmi áruforgalom. Ehhez mindenképpen szükséges 15 ezer négyzetméter kereskedelmi és vendéglátó terület megépítése. Tanácsi kapcsolódó beruházásként 5150 négyzetméter bolti eladótér és 300 négyzetméter gyógyszertári alapterület készül el. Bisztrók és konyhák Az alapellátás javítása, a napi élelmiszert árusító boltok számának növelése a cél. Az ÁFÉSZ-ek feladata mindenekelőtt, hogy gondoskodjanak a külterületek, a régi városrészek ellátásának jó megszervezéséről. Borbányán, Sóstóhegyen és a Ságvári-telepen a lakosság számához, igényéhez igazodó ABC- áruház építése szükséges. Ugyancsak enyhíteni kell a vas-műszaki és a bútorértékesítés tárgyi feltételeit, új boltok létesítésével, amihez országos nagyvállalatok bevonása is indokolt. A vendéglátásban arra kell törekedni, hogy nagy áteresztő képességű önkiszolgáló éttermek, bisztrók készüljenek. Hozzá kell látni a régi Szabolcs-szálló rekonstrukciójához. A gyermekélelmezés javítására, bővítésére két, másfél ezer adagos, iskolaépülethez kapcsolódó konyha megépítése a cél. Nem igényel jelentősebb beruházást, de fokozni szükséges a házhoz szállítást az élelmiszer és az iparcikk szakmában. Népszerűsíteni szükséges a zöldség- és gyümölcsfélék értékesítésében az előrecsomagolást. Szállodai helyek A Nyírség oázisa, Sóstó, Nyíregyháza kulturális rendezvényei, a jövőben várhatóan még több érdeklődőt vonz városunkba. A következő öt évben megközelítő számítások szerint a vendégek száma a duplájára nő, ennek megfelelően kell korszerűsíteni, bővíteni a szállodákat. Ügye emlékszünk még azokra a szép reggelekre, amikor vasárnap is talpon volt a város? Egyszer az utcákon serénykedtek. szépítve kiskertet, ültetve fát az emberek. Másszor útra keltek kicsik és nagyok, hogy egy napot dolgozzanak a várceért. Volt valami lenyűgöző abban a lelkesedésben, amivel megindult ezer és ezer ember, hogy tegyen a közért. Persze ilyenkor csúnya dolog a számok hűvösségével rontani az emlékezést és a hangulatot. Hogy mégis ezt tesszük? Ncs csupán azért, hogy mindenki így együtt lássa: mit tud a közösség tenni, ha összefog. 1973-ban mintegy 18 millió forintot tett ki a munka értéke. 1974- ben már 25 millió volt a parkká, virággá, járdává alakult emberi erőfeszítés és lelkesedés. Tiszta, virágos Nyíregyházáért! Járdát minden utcára! Együtt Nyíregyházáért! — így neveztük az akciókat, melyek eredményei ott díszítik a várost. Itt egy sportlétesítmény, ott egy Együtt játszótér, másutt sár helyett járdakígyó. Mind megannyi tárgyiasult városszeretet! Az ötlettől a végrehajtásig érdekes utakat láthattunk. Volt, ahol egy-egy munkahely kezdte el szépíteni környezetét. Másutt hivatalok mentek almát szedni, csakhogy a srácoknak „dühöngő” épüljön. Szabad szombatos munkások vették szerszámaikat, hogy ott segítsenek, ahol kell. A siker, a köszönet, sok helyen a gyermekek hurrája volt az ösztönző, a szervező. Elég, ha csak arra gondolunk, amit a KEMÉV egy brigádvezetője mondott, amikor a papírgyári óvodáról volt szó: „Ránéztem a gyerekekre, akik tágra nyílt szemmel köszönték az eddig hihetetlent, a tornatermet. Ekkor értettem meg, mi is a társadalmi munka!” Nos, a következő öt évre, ha úgy tetszik javaslatként, mit tehetünk: úttörő- és napközis tábor építése, a bujtosi városliget kialakítása, az egy üzem egy iskola mozgalom tartalommal megtöltése, további fásítás, hogy még nagyobbakat lélegezhessünk a szabad levegőből, tiszta utcák, virágos erkélyek mozgalom kezdeményezése, az ifjúsági park további építése. Szép tervek? Nos, minden korosztály megtalálhatja a neki testhezállót. Hogy meg is csinálják? Az eddigi tapasztalatok szerint igen. Hiszen mindannyian magunknak, gyermekeinknek szépítjük a várost. Lehet, ezt is kiszámítják egyszer, mit ér milliókban. Úgy hisszük, nem ez a fontos. A forintértékkel a szív és lelkesedés sosem fejezhető ki.