Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
Egészségesebben Fedett csarnok a stadionban. „Fuss az életedért” — mondja a kocogásra serkentő plakát. S valóban: a munkahelyi testedzés ma már nem divat, vagy hóbort kérdése, hanem égető testi és szellemi szükséglet. Ezért is örvendetes, hogy növekedtek a sportolásra, kikapcsolódásra lehetőséget nyújtó létesítmények. Elkészült a városi stadion versenyzésre is alkalmas úgynevezett munkacsarnoka, átadták a mezőgazdasági főiskola és a 110-es szakmunkásképző intézet sporttelepét, téliesítették a sóstói uszodát, amit mellesleg nem eléggé használunk ki. Társadalmi munkával megvalósult az erdei tornapálya, — sok kispálya építésével javultak az ifjúság sportolási feltételei. A városi sportstadionban jelentős korszerűsítések kezdődtek meg. Mit hoz a holnap? A tervek szerint el kell érni, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a városi stadion területén lévő sport-munkacsarnok második és harmadik üteme — fűtés, szociális helyiségek — megvalósuljanak. Az új általános iskolákhoz épüljön tornaterem, a középiskolákban munkacsarnok. A sportiskola munkájának javítása érdekében el kívánják érni, hogy kapjon tornatermet a 6-os számú általános iskola. Folytatni szükséges a játszótéri, iskolaudvari, üzemi kispályák építését. Cél, hogy a fürdőfejlesztés az úszósportot is szolgálja. A tervek szerint elkészül a városi sportcsarnok és a városligeti sportlétesítmények kiviteli dokumentációj a. Egészségesebben, edzettebben élhetünk a következő években, de ezt nekünk is akarni kell. Ma már egyre többször találkozunk az utazási irodákban szabolcsi képekkel, csalogató feliratokkal. Ezek között ott szerepel Nyíregyháza is, hiszen a megyeszékhely a központ, ide futnak össze a szálak. És hogy teljes legyen a kép: van mivel dicsekednünk. Jó fürdővíz, szép erdő, nyáron ragyogó strand, egy rohamosan fejlődő város ezernyi arca az ide látogatónak is érdekes. Múzeumunk ugyanakkor egy egész országrész sokak előtt alig ismert szépségeit nyújtja át egy csokorban. Pár évvel ezelőtt még félő volt minden hívogatás, szép szóval csalogatás. Hol szállnak meg? Hol étkeznek? Hol mutassuk be értékeinket? Hol parkolhat az utas? Megannyi kérdés, melyre csak igen óvatos válaszokat adhattunk. Igaz, nem váltunk az elmúlt öt év alatt hazánk legfejlettebb turista centrumává, de már nem kell szégyenkezni. A szálloda mellett az Igrice nyaralófalu, a Fenyves kemping várja a vendéget. S van kit várni. Bel- és külföldi turisták jönnek, s talán nem túlzás, ha azt mondjuk: a lengyelek egyik legkedveltebb helye lett a Sóstó. Mi, vendéglátók Utcáinkon már táblák igazítják el az ideérkezőt, idegenforgalmi hivatal tölti be a hivatalos vendégváró szerepét, több nyelvet beszélő idegenvezető kész a segítségnyújtásra, korszerű épületben fogadja látogatóit a múzeum országosan is érdekes és értékes anyaga. A beruházásoknak, szervezésnek meg is volt a hatása, rohamosan emelkedett a kirándulók, turisták, vállalati üdülőkbe érkezők száma. Mindez meggyorsította a korábbi tervek végrehajtását: korszerűsítjük a Krúdy-szállót, a Svájci-lakot, és igen hatékony intézkedésekkel érjük el, hogy a Sóstó igazán a kiránduló és üdülő turisták központjává váljék. És hogy ne jöjjünk zavarba, ha többen jönnek, mint ahány helyünk van, új, 300-as kempinget is kialakítunk, és számításba vesszük a kollégiumokat, munkásszállásokat is a nyári idényben. Persze nem lenne okos, ha az idegenforgalomról szólva csak a turizmust említenők. Ha az elmúlt öt évet nézzük, s a jövő évek terveit lapozzuk, akkor kiderül, mind több országos és nemzetközi konferencia, nyári egyetem választja színhelyéül a várost. Erre készülni nem könnyű, hiszen nemcsak konferenciázóhelyet kell biztosítani, hanem kulturált szórakozást, jó közlekedést, értékeink nem dicsekvő, de büszke megmutatását. Iga^:, vannak hivatalos szervek, akik ezt végzik, de ennél fontosabb dolgunk is van: legyünk mind, akik nyíregyháziak vagyunk: vendéglátók. Szíves szóval útbaigazítók, városunkat ismerők, a vendéget segítők. Mert lehet itt szép épület, érték, a látogató emlékezetében a legjobban az emberi találkozások ragadnak meg. Aki hozzánk érkezik, érezze: mindannyiónk vendége. Ezt persze nem tartalmazza így városunk ötödik ötéves terve, de biztos, hogy immár 91 ezres lakosságunk e szép, nem könnyű, de mégis hálás feladatot szívesen vállalja. Társulattal ? Régi témája a városnak a színház, amelynek jellegzetessége, hogy a színházi kultúra több mint nyolcvan éves múltra tekint vissza, de állandó társulata nem volt és ma sincs Nyíregyházának. A színpad nagy hírességei közül sokan megfordultak a nyíregyházi színházban az évtizedek során és az utóbbi években is. Alig van olyan év, hogy ne szerepelne itt valamelyik fővárosi színház társulata. — Mennyivel más lenne a színházi élet, a pezsgés, a művészi ízlésformálás, ha lenne állandó társulatunk? — jajdulnak fel sokan. Az óvatos, mértéktartó fogalmazás szerint fokozatosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy a város lehetőségeinek felmérésével önálló társulatot hozzon létre. A távlati koncepció az, hogy meg kell vizsgálni az önálló társulat létesítésének lehetőségeit, s ez már önmagában is biztató. Még nem tudhatjuk, valóban sikerül-e a színház falai között hivatásos társulatot létrehozni és fenntartani. Sok tényező függvénye ez, de a gondolat ébren tartása mindenképpen indokolt. S majd döntsön a sokoldalú, reális mérlegelés, amely mögött nem húzódhat meg sem kivagyiság, sem értetlen versengés más városokkal — „ha nekik van, nekünk is legyen” — jelszóval. A perdöntő az lehet majd: a dinamikusan fejlődő, lassan, de biztosan a százezer lakos felé törő Nyíregyháza valóban igényli-e és el tudja-e tartani — anyagilag és szellemileg — az esetleg létesítendő állandó társulatot. ... hogy Nyíregyházán a kórházban mintegy kétszáz magyar és idegennyelvű szakfolyóirat segíti az orvosok tudományos munkáját, szakmai képzését és fejlődését? ... hogy a tanárképző főiskolán, a tetőn olyan mindenki számára igénybe vehető csillagdát építettek, ahonnan tiszta időben a csillagos ég rejtelmeit szakértő tanár magyarázza? ... hogy a megyeszékhelyen megkezdődött egy új szakközépiskola építése a jósavárosi térségben, mely Magyarország legkorszerűbb ilyen jellegű iskolája lesz? ... hogy az elmúlt ötéves tervben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladta a 300 forintot? TUDJA-E ■ ... hogy a legeredményesebb magyar női sportoló a nyíregyházi Szabó Ildikó, az NYVSC atlétája? ... hogy a szakértők véleménye szerint a nyíregyházi Sóstó gyógyvize sok tekintetben versenyképes a hajdúszoboszlóival, és ez lesz az alapja a további fürdőfejlesztésnek? ... hogy a következő öt év terveiben szerepel a régi nyíregyházi szálló, a Szabolcs rekonstrukciója? ... hogy a nyíregyházi erdei sportpályán az elmúlt évben egy-egy szombaton és vasárnap több mint hatezer ember fordult meg, és végezte el a kijelölt gyakorlatokat ? ... hogy városunk képzőművészei közül Tóth Sándor Olaszországban nemzetközi érempályázatot nyert, majd bulgáriai és jelenleg lengyelországi meghívásnak tesz eleget ? ... hogy a lakosság aktivitásának és javaslatainak jó felhasználása érdekében a városi tanács nyilvános megtekintésre és vitára bocsátja a következő évek fejlesztési elképzeléseit? Világszerte egyre nagyobb gond a levegő szennyezettsége. Tudományos központok, szakemberek százezrei kutatják, miként lehetne a környezetet és a levegőt megmenteni az ipari szennyezéstől, az ember javára. Túlzás lenne azt állítani, hogy a szmog Nyíregyházán az egyik legnagyobb gond. Ám az iparosítás már nálunk is kezdi éreztetni kedvezőtlen hatását, s ezért itt is egyre konkrétabb feladatok jelentkeznek a környezetvédelemben. A városnak nemcsak a szép külső, a jó megjelenés miatt van szüksége zöldterületre, hanem egészségünk megóvásának érdekében is. Nyíregyháza zöldterületének nagysága jelenleg meghaladja a 700 ezer négyzetmétert, önmagában jelentős ez a szám, mégis elgondolkodtatóan kevés, ha öszszehasonlítjuk az egy főre jutó országos átlaggal. öt éven belül 40—50 ezer négyzetméter zöldterület kialakítását szükséges elérnünk Nyíregyházán ahhoz, hogy az egy főre jutó ilyen terület megközelítse a 10 négyzetmétert. Ez egyúttal azt jelenti, hogy közel kerülünk az országos átlaghoz. Ám a zöldterület jótékony hatását nemcsak anyagi eszközök befektetésével lehet elérni. Sok kiadástól mentesülhet a város, ha lakói igaz patriótákhoz méltóan óvják, vigyázzák a parkokat, az út menti facsemetéket, virágoskerteket. A jövőben is szükség lesz arra, hogy társadalmi munkával, az utcák lakóinak összefogásával szépítsük, tegyük kellemesebbé lakóhelyünk környékét.