Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

LAKÁS, LAKÁS, 6368 család új otthonban Üj város épült a homokdombokon. Sokszor elmondjuk, hogy a városfejlesztés legszembetűnőbb példája Nyíregyházán a lenyű­gözően szép Jósaváros. Itt — az új, házgyári technológia alkal­mazásával — szinte egyik nap­ról a másikra magasodnak az új emeletek, s az év szinte mind­egyik szakában találni itt bol­dog új lakástulajdonosokat. Ugyanakkor azt is tudjuk: Nyír­egyháza egyik legégetőbb gond­ja még ma is a lakáshiány. Öt év: 22 százalék A célként kitűzött 7200 lakás megvalósítását a városi tanács 1971-ben — az anyagi lehetősé­gek ismeretében — 6546 lakásra mérsékelte. A valóságban még ettől is kevesebb lakás készült el úgy, hogy túlteljesítettük a magán- és az OTP-szervezésű lakásszámot, de jelentős elma­radás volt az állami lakásépítés­ben. (összesen 6368 lakással gaz­dagodott Nyíregyháza öt év alatt.) Az elmaradás okai igen összetettek: közrejátszott ebben a technológiai arányeltolódás, az építőanyagok árának változása, az alapközművek hiánya és a szervezőmunka fogyatékossága is. Mindezek ellenére a lakások száma ma 22 százalékkal több, mint 1970-ben volt. Az elmúlt tervidőszakban végre megkezdő­dött a városközpont rekonstruk­ciója is! Nagy örömünkre a negyedik ötéves terv során Nyíregyházán ismertté vált a munkáslakás­építési akció. A lakásproblémák megoldása érdekében 1972-től kedvezményes feltételek mellett csaknem félezer munkás, fizikai dolgozó családja költözhetett új, összkomfortos lakásba Nyíregy­házán. Az akció bővítése érde­kében a Rákóczi út—Árok utca és a Búza tér térségében egy újabb, 600 lakást magába fog­laló lakónegyed építése kezdő­dött, ahová az újabb munkás­családok első csoportjai már az idén megkezdik a beköltözést. Nyírszőlős, Borbánya, Sóstóhegy Hasonlóan kedvező helyzetet teremtett, hogy a tervidőszak végére a Ságvári telepen több száz, családi ház építésére alkal­mas, közművesített telket alakí­tottunk ki. Mindezek ellenére a lakásellátás nem javult, az igé­nyeket nem tudtuk kielégíteni. Az iparosítás, a városba áramlás és a népesség számának ugrás­szerű növekedése eredménye­ként a tervidőszak végén több volt a lakásigénylő, mint öt év­vel korábban. Éppen ezért a mostani ötéves terv célja továbbra is döntően a mennyiségi lakáshiány mér­séklése, az ellátás színvonalának javítása. Ennek eléréséhez az szükséges, hogy a lakások több­sége telepszerűen, többszintes formában valósuljon meg. A családi házak építésére elsősor­ban Nyírszőlős, Borbánya, Sós­tóhegy, a Ságvári telep és a fej­lesztésre kijelölt más külterüle­ti részeken nyílik lehetőség. Ez ismét felveti a jó terület-előké­szítést, a kisajátítási eljárás meggyorsítását. Ugyanakkor vál­tozatlanul szükséges folytatni a munkáslakás-akciót, s nemcsak az OTP szervezésében, hanem más formák igénybevételével is. Változatos formák A rendelkezésre álló anyagi források szerint Nyíregyházán 1980-ig 6200—6300 lakás meg­építése a reális feladat. Ebből célcsoportos állami lakás 2300— 2400 darab, OTP-lakás 1100— 1200 darab, a lakásszövetkezetek közel 700 lakást építenek, míg magánszervezésben 350 lakás ké­szülhet. Emellett másfél ezer családi ház elkészülésére nyílik lehetőség. A gazdaságosság, a jó terület­kihasználás azt parancsolja, hogy a legcélszerűbb technoló­giát és épülettípusokat alkalmaz­zuk a lakásépítésben. A mostani ötéves tervben lehetőség nyílik a telepszerű magánlakás-építés előkészítésének és kapcsolódó létesítményeinek központi forrá­sokból történő támogatására, amelynek összege lakásonként közel 120 ezer forint. Ügyelni kell arra, hogy a lakás alapte­rületeiben ne legyenek nagy szélsőségek: épüljön sok egyszo­­ba plusz két félszobás lakás. Alapterületben lehetőleg tartani kell lakásonként az 52—53 négy­zetmétert. Sok lakásigényt lehet kielégí­teni okos és rugalmas cserékkel, akár többlépcsős elosztással is. Ennek során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy soron' kívül jussanak lakáshoz a három és annál többgyermekes családok. Az ötödik ötéves terv egyik fon­tos feladata: megépíteni a nyug­díjasok házát Nyíregyházán. A HAFE panorámaképe. Művelődés Város és Aki öt-hat évvel ezelőtt járt Nyíregyházán s a múzeum, ' le­véltár, városi kiállítóterem és más kulturális létesítmények iránt érdeklődött, nem valami biztató képet kapott. Ha mosta­nában idelátogat, jócskán van csodálkoznivalója. Ideális helyen található itt­­lakók és vendégek számára egy­aránt a sokáig áldatlan körül­mények között lévő Jósa András múzeum és a megyei levéltár. Van már városi művelődési köz­pont, kiállítőterem, hírlapolvasó, a Képcsarnok Benczúr-terme, átadták rendeltetésének a me­gyei könyvtár új épületét. A lakóterületi közművelődési igények kielégítését eredménye­sen szolgálják a párt- és műve­lődési házak, a különféle társa­dalmi, szakmai és tömegszerve­zeti klubok. De nagy lehetősége­ket rejtenek még az olyan léte­sítmények, mint a szabadtéri színpad, a Sóstó, ahol viszont az utóbbi években elkészült az if­júsági park. Mindez jó és örvendetes — mondhatja a városlakó, de még a mai napig sincs Nyíregyházá­nak egy minden igényt kielégítő kulturális centruma. S ez való­ban így van. Régi igény teljesül, amikor a következő években megépül a megyei művelődési és ifjúsági ház, amely jórészt a vá­rosban lakó emberek legalapve­tőbb művelődési alapellátását igyekszik majd ellátni. Érthető a türelmetlenség, hogy már azt szeretnénk, ha rövidesen kopog­tathatnánk a jelenleg csak ma­ketten látható kulturális cent­rum ajtaján. Erre még várnunk kell, de már elérhető közelségbe került, hiszen aki a Selyem utca környékén jár, láthatja a nagy­szabású építkezés körvonalait. Az új városnegyedek is köve­telik a maguk kulturális létesít­ményeit. Művelődési termek, könyvtárak, klubok létesítése válik sürgetően szükségessé, hogy ezek a negyedek ne válja­nak alvó városrészekké, hanem nyújtsanak segítséget a művelő­désben, a szabad idő hasznos el-Tudja-e ? pereme töltésében, a barkácsolásban, a szépérzék fejlesztésében. A gon­dokat csak növeli: ma már nem biztos, hogy kielégíti az igénye­ket a régi értelemben vett mű­velődési ház, terem. Meg kell ta­lálni azt a formát, amelyek egy­aránt otthont tudnak adni a ki­sebb csoportok, rétegek érdeklő­dését kielégítő szakköröknek, kluboknak és filmvetítésre, elő­adásokra, találkozókra is alkal­masak. Egyszerre kell bent, a város szívében, és kint a peremrésze­ken fejleszteni a művelődési szolgáltatásokat. A város szívé­ben elég kevés a lehetőség (a lé­tesítendő új művelődési centru­mon kívül) kisebb helyiségek kialakítására. De itt is elérhető némi előrehaladás. Üj, jobb kö­rülmények közé kerül a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat, amely sokrétű tudományos, világnézeti, idegennyelv-tanulá­­si, iskolapótló tanfolyamai ré­vén megőrizte népszerűségét. De a műszaki tudományokat ápoló szervezet, az MTESZ is kezdi ki­nőni a régi épületét, ezért a székház bővítése szükséges. De a művelődési létesítmények nem koncentrálhatok teljesen a város belterületére, hisz Nyíregyháza sajátos települési viszonyait, a nagy külterületet nem lehet.fi­gyelmen kívül hagyni. Ezért a felszabaduló iskolai tantermek­ből fokozatosan művelődési klu­bokat alakítanak ki. Nem maradt ki a számításból a kedvelt ki­rándulóhely, Sóstó sem, ahol folytatódik és átmenő beruházás­ként megnyitásra kerül a falu­múzeum, amely értékes látni­valót ígér az idelátogatóknak. Vagyis, aki öt éve járt Nyír­egyházán, az is sok kedvező vál­tozással találkozhat, s aki má­hoz öt évre jön hozzánk, szintén elgyönyörködhet majd az új kul­turális létesítményekben, s le­mérheti ezzel is a nagyvárosia­sadást, amit a szellemi értékek gyarapodása, a lakosság kultu­rális alapellátásának megoldása, a pezsgő művelődési élet jelez a legjobban. ... hogy 1970-ben 1606 em­bernek volt Nyíregyházán személygépkocsija, s 1975 végén már 5954-nek... ... hogy 1970-ben 13 592 nyíregyházi családnak volt rádiója, s 1975-ben már 14 529-nek ... ... hogy 1319 helyett ma már 1918 nyíregyházinak van motorkerékpárja... ... hogy öt év alatt négy­ezerrel lett több a televízió­­készülék városunkban, s ma már 17 ezer család ül estén­ként a képernyő előtt ... ... hogy a munkások évi átlagbére az 1970-es 22 939 forintról 29 254 forintra emelkedett 1975-re? ... hogy az öt évvel ezelőtti 14 677 napilap helyett 18 978 újságra fizetnek elő a város­lakók. S, hogy a heti és ké­peslapok, folyóiratok száma 16 762-ről 23 784-re növeke­dett... ... hogy Nyíregyházán a Sóstón a lengyel újságírók­nak és rádiósoknak állandó üdülőjük van, ahol évente mintegy százötvenen fordul­nak meg a testvérvárosok­ból?

Next

/
Oldalképek
Tartalom