Kelet-Magyarország, 1976. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Kelet-' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. évfolyam, 87. szám ARA: 1 FORINT 1976. február 1., vasárnap Hit hozunk? Vásárolunk belföldön és külföldön, nem egyszer a vadász szenvedélyével szimatol­juk, mire telik a turista­­pénztárcából. Bűnös szenvedély rab­jai lennénk? Nem hiszem. Kételkedve hallgatom az öno6torozókat, akik társa­dalmunkat féltik a „cuc­­ooktól”. Szerintem az olasz pulóverek, a lengyel lepedők, a cseh takarók és a nyugati farmernadrá­gok, híradástechnikai cso­daszerkentyűk is csupán tárgyak Sem többek, sem kevesebbek annál. Hasz­nálati eszközök, amelyek más országokból hoznak jelet, fogyasztási cikkek, amelyek más szokásokat, más ízlést testesítenek meg. Tagadhatjuk-e, hogy a szocializmus összes gazda­sági, társadalmi törvénye végül is a felesleges ter­hektől alkarja megszaba­dítani az embereket, az értelmes munka, értelmes élet együttes örömét kí­vánja megteremteni? És ha már a hűtőszekrény­vitát szerencsésen étfelej­tettük, felesleges, hogy más jelenségekkel kap­csolatban ismét belees­sünk ugyanabba a verem­be. A szocialista és a nyu­gati országokba kirajzó turisták kíváncsian lépik át az országhatárt és ta­­p asz tálatokkal gazdagod­va térnek vissza Holmi­kat is hoznak ugyan, de tapasztalataik ezeknél sokkalta nagyabb értéket képviselnek. Nemcsak művészeti, történelmi ne­vezetességeket akartak látni amikor elindultak, nemcsak „divatból” utaz­tak. Látni akarták, ho­gyan élnek szomszédaink itt Európában. Közelebbi vagy távolabbi szomszé­dokkal kötöttek ismeret­séget. Ha televíziót néz­nek, újságot olvasnak, ez­után már a maguk meg­elevenedett képsoraival is kiegészítik a napi ese­ményeket. A maguk sze­mével látottak, tapasztal­tak megerősítik bennük a törekvést a jószomszéd­ságra, de azt is, amit szü­­kebb és tágabb környeze­tük, otthonuk, hazájuk iránt éreznek. „Jó volt el­utazni, de még jobb ha­zajönni” — ez a kijelen­tés hangzik el talán leg­gyakrabban a határátke­lő helyeken, miközben a megkívánt holmik a bő­röndökben, a kocsik cso­magtartójában pihennek. Tudnunk kell termé­szetesen, hogy aho­gyan a tájak, az emberek sem egyformák. Vannak üzérkedők, ha­szonszerzésből turistás­­kodók. Vannak, akik a nevezetességek helyett csupán az árkülönbsége­ket lesik, s ezt bőséggel meg is próbálják kihasz­nálni. Az ő felelősségre vonásuk a büntető hatósá­gokra tartozik, de ők a ki­vételes esetek. Kivétel­ként is a szabályt erősítik. 40 EZER SZABOLCSI FIATAL ESEMÉNYE Megkezdődtek a VI. megyei ifjúmunkásnapok rendezvényei A legfrissebb statisztikák is bizonyítják, hogy az utób­bi négy esztendőben több mint 10 ezerrel nőtt a sza­bolcsi ipari üzemekben, gyá­rakban dolgozó fiatal mun­kások létszáma. Napjainkban már csaknem 40 ezer dolgo­zó fiatal áll a munkapadok mellett, vesz részt a terme­lésben. Munkájukkal egyre nagyobb rangot, elismerést vívnak ki az idősebb munká­sok között is. A dolgozó fia­talok majd 30 százaléka tag­ja a KISZ-nek. ök — híven az ifjúsági szövetség elveihez — járnak élen a munkában, tanulásban egyaránt. A KISZ megyei bizottságá­nak tájékoztatása szerint az utóbbi két évben közülük ötezren vettek részt külön­böző politikai továbbképzé­sen, iskolán, s kivették ré­szüket a szocialista brigád­mozgalomban, s az országos védnökségekben. Ez utóbbi­ban olyan nagy munkálatok felett vállaltak védnökséget, mint a számítástechnikai program, a közúti jármű­­program, a Barátság és Test­vériség vezetékek építése, s hogy a legutóbbiról is szól­junk, az orenburgi gázveze­ték kivitelezése. Ezért van különös jelentősége az évről évre megrendezésre kerülő, már hagyományos ifjúmun­kásnapok eseményeinek. Az idei, sorrendben hato­dik seregszemlét szombaton Nyíregyházán a megyei párt­házban nyitótták meg. Az elnökségben helyet foglalt Lehoczki István, a KISZ Köz­ponti Bizottságának osztály­­vezetője, Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Havacs József, az SZMT titkára. Lehoczki István adott áttekintést az időszerű ifjúságpolitikai kér­désekről. A szombati megnyitót kö­vetően az egy hónapig tartó rendezvénysorozat keretében sor kerül az ifjúmunkás''-: kulturális és művészeti ve­télkedőinek döntőire, a fia­talok részvételével műszaki fejlesztési konferenciát szer­veznek. Megrendezik a Ki minek mestere esztergályos és lakatos vetélkedőjének megyei fináléját. (k. z.) Ifjúsági találkozók A Szovjet Tudomány és Kultúra Házának képviselői jelenlétében és közreműködé­sével zajlott le szombaton az a filmvetítéssel kísért elő­adás, mely a szovjet űrkuta­tás történetét, és távlatait mutatta be. A TIT-klubban összegyűltek nagyszerű ösz­­szefüggő képet kaphattak a hatalmas tudományos ered­ményekről. A nap további eseményei közül kiemelhető az a találkozó, amelynek az úttörőház adott otthont Nyír­egyházán. Magyar úttörők és szovjet pionírok találkoztak. Barátságok szövődtek, és a pajtások igyekeztek minél többet megmutatni egymás­nak saját életükből. Az ifjúság jegyében zajlott le a tejipari vállalatnál ren­dezett program is, ahol a komszomolisták a XXV. kongresszus téma volt a na­pirend. Kisvárdán szovjet katonák és munkásfiatalok, KISZ-esek adtak egymásnak találkozót a szeszipari vál­lalat klubtermében. Ma, vasárnap lesz a barát­sági hét zárónapja. Nyíregy­házán a szakszervezetek székházában veteránok talál­koznak a nagykövetség kép-Az elmúlt héten gyermekrajz-kiállítás nyílt a Nyíregyházi S. számú Általános Iskolában. (H. J.) viselőivel, olyan idős harco­sok, akik népeink barátságá­nak első követei közé tartoz­nak. Felsősimán magyar— szovjet barátsági estet ren­deznek, melyen szép műsor­ral adóznak a barátság gon­dolatának. A hét záróünnep­ségére Vásárosnaményban kerül sor. Itt szovjet vendé­geket is köszönthetünk a Kár­­pátontúlról, és az ünnepi mű­sorban a nagykállói együtte­sen kívül az ungvári if júsági népi együttes is színpadra lép. TERVEK, KÖZELGŐ ÁTADÁSOK Felüljáró, új Szamos-híd, bekötő utak Az ipar nagyütemű fejlő­dése, a települések növeke­dése, a közúti közlekedés nagyarányú sűrűsödése ösz­­s•'.efügg egymással. Ennek és a lehetőségeknek a figyelem­­bevételével fejlesztik, kor­szerűsítik tovább megyénk úthálózatát az V. ötéves tervben. A KPM Közúti Igazgató­ság, mint egyik jelentős be­ruházó ,és a közúti építő vállalat, mint számottevő Kulturális beruházások a megyében Bővül a gyermekváros — Kollégium Nyírbátorban * Uj általános iskolák épül­nek Nyíregyházán és Máté­szalkán. A megyeszékhely és elsősorban a Jósa város gond­jain enyhít majd az új Lakó­telepen felépülő 24 tanter­mes általános iskola, amely­nek átadásával egyidőben tervezik az új, 150 személyes óvoda megnyitását. A szat­mári központ negyedik álta­lános iskolája a város új la­kónegyedében épül, jól fel­szerelt tornateremmel, négy napközis csoport elhelyezésé­re alkalmas foglalkoztató termekkel. Néhány jelentős kulturális intézmény átadása a követ­kező évben, illetve években esedékes. Ilyen például a 110 milliós költséggel készülő új megyei művelődési központ. Nyírbátorban 150 személyes Az elmúlt évben számos kiemelkedő kulturális be­ruházás fejeződött be, elég, ha a közelmúltban átadott megyei könyvtárra, a bal­­kányi diákotthonra és iskolá­ra, vagy a kereskedelmi ok­tatási központra gondolunk. Ebben az esztendőben újabb jelentős kulturális intézmé­nyekkel gazdagodik a megye, a folyamatban lévő nagyobb beruházások közül ugyanis az épülő iskolák, diákottho­nok egy része már az új tan­évtől szolgálja az oktatás cél­jait Elsőként a tiszalöki gyer­mekváros lakói veszik birto­kukba a folyó partján épült 100 személyes otthont. A bő­vítéssel hatvannal több, ösz­­szesen háromszáz fiatal lakó­helye lesz a gyermekvárosnak. A korszerű, négyágyas, tor­nateremmel, orvosi rendelő­vel, 600 adagos konyhával rendelkező épület az Okta­tási Minisztérium 34 millió forintos költségén készült el, műszaki átadása tart. Legfiatalabb várceunk, Nyírbátor 150 személyes kö­zépiskolai kollégiumot kap. A múzeum mellett épülő, több mint 17 millióba kerülő új kollégiumhoz korszerű ta­nulószoba és könyvtár tar­tozik. Nyíregyházán újabb kollégiumot avatnak a követ­kező tanév elején. A Rákóczi utcai régi mezőgazdasági szak­munkásképző szomszédsá­gában készül kollégium az élelmiszeripari szakmunkás­­képző intézet diákjainak. A száz személy elhelyezésére alkalmas épület a megyei ta­nács 12 és fél milliós beru­házásából készül. gyógypedagógiai intézet épül, a speciális nevelésihez szük­séges termekkel, a szatmári körzet sérült gyermekeinek elhelyezésére. Záhonyban a következő évre tervezik a hattantermes, laboratóriu­mokkal, előadótermekkel, műhelyekkel felszerelt vas­­útforgalmi szakközépiskola átadását. Nyíregyházán pe­dig hozzákezdtek a fémipari szakközépiskola építkezésé­nek előkészületeihez. A megyei tanács idén is jelentős összeget fordít a ta­nyai diákotthonok korsze­rűsítésére, ebből a támoga­tásból most a vajaiak kapják a legnagyobb összeget. To­vábbi, tervezett beruházá­sokról a hónap végi tanács­ülésen döntenek. (baraksó) kivitelező 1976—1980-ra szó­ló középtávú tervében már közelebbről tájékozódha­tunk, hogyan valósul meg a tervezett fejlesztés, annak ellenére, hogy a létesítmény­lista még nem végleges. Az útkorszerűsítés cím­szó alatt számos nagy forgal­mú, már meglévő utunk tel­jes felújítása, újabb szaka­szok építése — új nyomvo­nalra terelése — szerepel. Mint például a szatmári ré­szen a csengersima—tisza­­becsi közút korszerűsítésé­nek a befejezése. Tovább folytatják elsősorban a fő közlekedési utak burkolat­megerősítési munkáit. Ezek sorában elsők között szere­pel a 36-os (Tiszavasvári) út Tiszavasvári — megyehatár, illetve a Nagycserkesz kö­zötti szakaszának építése, a 471-es (Debrecen—Mátészal­ka) út Mátészalka—megye­határ közötti részének meg­erősítése. Több fontosabb összekötő út és az érintett települések átkelési szaka­szainak aszfaltszőnyeggel borítása e munkák között található. A megye úthálózatának még számottevő része kes­keny. Ezeknek a hat méter­nél keskenyebb összekötő utaknak a kiszélesítése ki­lométerekben számolva is A következő tanév kezdetéig elkészül a Jósaváros új, 24 tantermes iskolája. (Ham­mel József felvétele) jelentős feladat a tervben. 1980-ig a megyében lévő va­lamennyi fontosabb össze­kötő utat legalább hat mé­ter szélesre, vagy ahol szük­séges szélesebbre építik. Az V. ötéves tervben meg­valósuló úthálózat-fejlesztési beruházások közül a költsé­geket és a munkálatokat te­kintve a legnagyobbak a hi­dak, a felüljárók és az átke­lési szakaszok létesítése. Hamarosan befejeződik egy ilyen nagy építkezés a csengeri új Szamos-hidon még az idén, a harmadik ne­gyedévben megindulhat a forgalom. A felüljárók közül pedig Nyíregyházán, a 36-os (Tiszavasvári) út és a záho­nyi vasútvonal keresztező­désében épül az első, s 1977 II. negyedévben tervezik át­adni a forgalomnak. Az az elképzelés, hogy ezután ugyancsak a megyeszékhe­lyen készülne a sorrendben második közúti felüljáró, a Debreceni út és a vásárosna­­ményi vasútvonal kereszte­ződésénél. Ezzel kezdetét venné a 4-es főút nyíregyhá­zi új átkelési szakaszának az építése is. Erről a tárgya­lás megkezdődött a KPM Közúti Igazgatóság és a vá­rosi tanács illetékeseivel a többi között az útépítéshez kapcsolódó közműfejlesztés­ről. 1976-ban, összesen 310— 32Ö millió forintot fordíta­nak a megyei közutak, hi­dak, felüljárók építésére, korszerűsítésére és fenntar­tására. Az már bizonyos, hogy az idei tél egy nagyobb összeget máris „elköltött” ebből. A sok csapadék, a gyakori fagy és olvadás nagy károkat okozott a megye út­hálózatán, elsősorban az al­sóbbrendű utakon. Ezeknek a helyreállítása sokba kerül majd. Az említetteken felül az V. ötéves terv első évében még hozzávetőleg 50 millió forint értékű úgynevezett mezőgazdasági úttal gyarap­szik megyénk, az állami és a tsz-gazdaságokban épülő utakkal. (kádár) A BARÁTSÁGI HÉT ESEMÉNYEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom