Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. január 23. MIT JELENT MEGYÉNKNEK? Á szovjet almapiac 1990-igl Az ország legnagyobb almatermelő és exportáló megyéje Szabolcs-Szatmár. Mivel az itt termelt almának évek óta több mint 50 százalékát exportálják, megyénk almatermelőit közvetlenül érinti az, hogy távlatokban miként alakul al­mánk piaca. A tudományos előrelátás az értékesítés terén fo­kozza a termelési kedvet, biztonságot ad a termelőknek. A megyénkben termelt alma legjelentősebb külpiaca a Szovjetunió. Évek óta a legtöbb almát ide exportáljuk. 1974- ben a szovjet almaexport 82,2 százalékát (18 586 súlyvagon­nal) megyénk biztosította. Ez nagyon is ésszerű megoldás, hi­szen a Szovjetunióhoz legközelebb eső területről történik az exportálás. Téli almánknak eddig is biztos piaca volt a Szovjetunió és több körülmény elemzéséből már korábban is látható volt, hogy e baráti ország hosszú távon is jó piaca lesz almánk­nak. Ugyanis az életszínvonal emelkedésével, a korszerű táp­lálkozás megvalósításával együttjár a gyümölcsfogyasztás emelkedése is. A Szovjetunióban is jelentősen emelni kell a gyümölcsfogyasztást, mert 1972-ben még csak 38 kg/fő volt, holott a Szovjet Tudományos Akadémia megállapítása sze­rint az emberi szervezet élettanilag szükséges gyümölcsigé­nye évente egy főre 113 kg! Ennek-tudatában a Szovjetunió évről évre növeli gyümölcsimportját. Magyarország összes télialmaexportját, s ezen belül a Szovjetunió részesedését az alábbi táblázat mutatja: ALMAEXPORT Év összesen Szovjetunióba Szovjetunió tonna részesedése %-ban 1965 121903 11056 9,1 1970 256123 123 155 48,1 1974 385 923 226 000 58,5 A III. ötéves terv időszakában (1966—1970) a magyar al­maexport legnagyobb részét — 46 százalékát — a Szovjet­unió vette át. A IV. ötéves terv első 4 évében (1971—1974 kö­zött) ez az arány tovább emelkedett 57,1 százalékra. Nyilvánvaló, hogy a szocialista gazdasági integráció fej­lődésével a Szovjetunió, Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság elsősorban Magyarországról és Bulgáriából fog­ják gyümölcsszükségletüket kielégíteni. Ennek kézzelfogható bizonyítéka az 1975. október 22-én Moszkvában aláírt — 1990-ig szóló — szovjet—magyar mezőgazdasági megállapo­dás, amely biztos piacot teremt a megyénkben termelt al­ma számára is. Ez a kormányegyezmény, melyet a friss és a konzervált zöldségfélék, gyümölcsök és a bor exportjáról alá­írtak, megbízható alapot teremt a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermelés fejlesztéséhez és a feldolgozó kapacitások bő­vítéséhez. 1990-ig a Szovjetunióba irányuló kertészeti termékek ér­téke megközelíti a 2 és fel milliárd rubelt. Ez azt jelenti, hogy 1975-höz képest 1990-ben 40 százalékkal több friss gyü­mölcsöt, 50 százalékkal több gyümölcskonzervet, 45 száza­lékkal több zöldségkonzervet és 65 százalékkal több bort szál­líthatunk a Szovjetunióba. 1975 és 1980 között e termékek­ből szállításaink 680 millió rubelt érnek el. A jelzett gyü­mölcsigény túlnyomó többségét — mint eddig is — az alma teszi ki. A magasabb szintű szakosítás keretében új cikkek­kel is megjelenünk a szovjet piacon, mivel szárított gyümöl­csöt, paradicsom-ivólevet, bébiételeket, stb. is exportálunk. A piac biztosított, most már a termelőkön és az irányító szerveken múlik, hogy felkészüljenek a megnövekedett ex­portigény kielégítésére. Dr. Sipos Sándor főiskolai docens mezőgazdasági főiskola VÁLTOZÁSOK Á BIZTOSÍTÁSBAN Magasabb díj, nagyobb térítés A szakemberek gyakran emlegetik, hogy a biztosí­tás társadalmi igény. Mennyiben fejezhető ez ki számokkal, —- elöljáró­ban erről beszélgettünk Fehér Lászlóval, az Álla­mi Biztosító Szabolcs- Szatmár megyei igazgató­jával. — Az Állami Biztosítónak legkiterjedtebb kapcsolata a lakossággal van. A megyé­ben a lakások 60 százaléka, az új lakások 100 százaléka biztosított. A magángépjár­művek 50 százaléka rendel­kezik QASCO-val, (1970- ben ez az arány csak 16 százalék volt.) A CSÉB-nek öt éve az aktív keresők 30 százaléka volt tagja, ma a 75 százaléka. Lakásbiztosítá­soknál a különböző kocká­zatokban évi 10—12 ezer, CASCO-nál 2500—3000, CSÉB-nél évente 15 ezer a káresetek száma. Sajnos, nö­vekvő a tanulóbaleset, éven­te 1500-nál több történik. Az elmúlt öt évben 1,5 milliárd forint kártérítést fizettünk ki. Az állami vállalatok 97, a szövetkezetek — mezőgaz­dasági, ipari, fogyasztási — 100 százaléka rendelkezik biztosítással. Ha leég a ház... — A lakosság életszínvo­nalában, az ipari, szövetke­zeti termelésben bekövet­kezett fejlődés a biztosítás­sal szemben új, korszerűbb igényeket támaszt. Válto­zott például a lakáskultúra. Az állami vállalatok gazdál­kodásában az önállóság, az eszközállomány növekedése, az új technológiák alkalma­zása mutatja a fejlődést. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél az utóbbi évek jellemzője a centralizáció, az iparszerű növénytermesztés, a korszerűbb állattenyész­tés. Ezek a fejlődések igé­nyelték a biztosításban a vál­toztatást január elsejétől, Fotópályázatunkra érkezett ITT VAGYOK — A kockázatvállalás kö­rének bővítése vagy a kárté­rítési összeg növelése együtt jár a díj növelésével. A díj­növelés fedezetül szolgál az esetleges károk magasabb szintű térítésére. Eddig pél­dául a régi módozat alapján az épületkárokat a biztosító a mindenkori kárértéken térítette. Más szóval a bizto­sított annyi térítést kapott, amely az avulás mértékét fi­gyelembe véve az épület ér­téke volt. Az új módozat alap­ján a biztosító az újrapótlás és a technológiai szint újra­előállítási értékét téríti. Ha leég a ház, árvíz következté­ben összedől, akkor a bizto­sított olyan összeget kap, amelyből egy új ház felépít­hető. Az újrapótlás vonatko­zik a lakás berendezéseire is, például egy elpusztult reka­­miéért új rekamiét vásárol­hat a biztosított. Új a régi mellett — Az új biztosítási forma mellett a régi módozatok is tovább élnek. A régi és új módozatok művelése többször okoz gondot. Ha a biztosító embere felkeresi az ügyfele­ket, nem ritkán azt kapja: „Hagyjanak békén, van már biztosításom, arra se kaptam eddig semmit”. Ha bekövet­kezik a káresemény, akkor a legtöbben kifogásolják: „Miért nem kapok olyan té­rítési összeget, mint mások, miért nem szóltak, miért nem mondták, hogy új biztosítási módozat is van.” így van ez a CSÉB-nél is. 130 ezer ember CSÉB-tag a megyében és 35 ezer embernek korszerűtlen 15—20 forintos a kötvénye. Ha velük történik valami, ne­héz megmagyarázni, nehezen értik meg, hogy miért nem részesülhetnek nagyobb ösz­­szegű térítésben. A CASCO- nál 600 olyan régi szerződés van, amely lényegesen keve­sebb szolgáltatást nyújt, mint az új. A tényleges kár — Állami vállalatoknál szintén nagymértékben bő­vült a szolgáltatás. Ebben alapvető, hogy a biztosító a kárt most már bruttó érték­ben téríti. Épületért épület, gépért gépet. A térítés össze­ge független attól, hogy mi­kor épült az üzem, meddig használták korábban a tönk­rement esztergagépet. Ez a gazdaságosságot, a fejlesztési alap felhasználását kedvező­en befolyásolja. A mezőgaz­dasági biztosításban bővült a választék. Az általános nö­vénybiztosításba például a belvízkár is bekerült. Az ál­lóeszközkár, mint az iparban, bruttó értéken térítjük. Álla­toknál kedvező, hogy a te­nyészállatokra külön köthető biztosítás. Üj még, hogy há­roméves átlegtermés alapján (az aszály kivételével) minden terméskiesési kárt megtérí­tünk, a térítés a tényleges kárral megegyezőbb, a kár­rendezés gyorsabb. Seres Ernő Készül a kollektív szerződés Szocialista brigádok, ter­melési tanácskozások értéke­­lik-elemzik, hogyan valósult •meg az elmúlt öt évre szóló kollektív szerződés az ál­latforgalmi és húsipari vál­lalatnál. Ugyanakkor Csak­nem 890 dolgozó, közöttük 27 szocialista brigád tesz javaslatot arra, mivel módo­suljon az üzemi alkotmány, s ezzel kívánnak hozzájárul­ni az új kollektív szerződés elkészítéséhez. ÁBC-áruház épül Napkoron A Nyíregyházi ÁFÉSZ új, korszerű ÁBC-áruházat épít Napkoron, a tervek már el­készültek, s az építést ez év második felében kezdik, s a mintegy 4—5 millióból készülő üzlet átadását 1977 második felére tervezik. 500 mázsa méz Százhuszonhat tagja van a Nyíregyházi ÁFÉSZ méhész szakcsoportjának. Egy-egy méhésznek átlagosan 25 méhcsalád szállítja a finom mézet. A tavalyi kedvezőt­len időjárás ellenére a szor­galmas méhecskék így is több mint 500 mázsa mé­zet hordtak össze, amelyet a gazdáik jó pénzért érté­kesítettek, s zömmel expor­táltak. Filmmagazin indul a televízióban Fotó: Kováts Imre, Nyíregyháza, Petőfi u. Január 24-én szombaton délután új — a továbbiakban havonta rendszeresen jelent­kező műsor indul a televízió­ban Filmszem címmel. Nem lehet eléggé örvendezni en­nek a sorozatnak, a megindu­lásán, ugyanis furcsa módon a televízióban mindeddig nem volt olyan rendszeresen kép­ernyőre kerülő adás, amely a filmmel foglalkozott volna. Annak idején a Téka című műsorban, amely elsősorban irodalmi tárgyú volt, olykor előfordult, hogy kritikusok beszélgettek egy-egy filmről, később azonban ez is meg­szűnt. Az új műsor szerkesztő­rendezője B. Révész László. öt kérdeztük: mire utal a címválasztás, mit láthatunk az első összeállításban, s me­lyek a további tervek? — A Filmszem a klasszikus szovjet dokumentum filmren­dező Dziga Vertov szólelemé­nye. Egyrészt azért választot­tuk a Filmszemet sorozatunk címéül, mert a film — azáltal hogy a kamera, a „szem" mű­vészi célal rögzíti a valóságot — egy sajátos művészet tör­vényei szerint láttatja az éle­tet, s mi a filmeknek ezt a sajátos megközelítési módját igyekszünk közel hozni a né­zőkhöz. Másrészt a címmel utalni akarunk arra, hogy magazinszerű összeállításunk­ban egyúttal szemlézzük az egy-egy hónapban bemutatott filmeket, és beszámolunk a filmvilág eseményeiről, hí­reiről is. — Az első adásunknak ki­induló eseménye, hogy de­cemberben volt a mozi szüle­tésének 80. évfordulója. Eb­ből az alkalomból láthatnak a nézők három olyan, a film­művészet bölcsőjét bemutató egyperces filmet, amelyet a Lumiere testvérek alkottak „A Bébi reggelije”, „A vonat érkezése” és „A megöntözött öntöző”. Bizonyára érdekes lesz látni nyolcvan esztendő távlatából, honnan indult a filmezés. — A filmművészet egyik klasszikusa vitathatatlanul Charlie Chaplin. Működése csaknem egyidős magával a moziyal. Januárban mutat­ják be — - Magyarországon először — „Egy király New Yorkban” című filmjét. Mű­sorunkban lesz egy részlet a filmből, majd Gyárfás Mik­lós beszél arról, mit jelent számára Chaplin művészete. — Csőke József — nemré­giben ünnepelte filmművész pályájának 25 éves jubileu­mát — a drezdai filmfeszti­válon nyert különdíjat „Pe­dig” című alkotásával. Ez is műsoron lesz. S végül ugyan­csak láthatnak a nézők egy nagysikerű rajzfilmet. Ter­novszky Béla „Tartsunk ku­tyát” című munkáját, amely New Yorkban kapott feszti­váldíjat. Magazinunkat hír­csokorral zárjuk, s beszámo­lunk a pécsi játékfilmszemle eseményeiről is. Az első adás felépítéséből következtetni lehet arra, hogy milyen módon folytatjuk majd a sorozatot. A bemuta­tásra kerülő filmek — ter­mészetesen sohasem a hónap összes filmje — ismertetésén kívül a filmművészet aktuális eseményeihez, évfordulóihoz kapcsolódó információkkal és elemzésekkel szolgálunk. Be­mutatunk filmművész egyéni­ségeket és mindig igyekszünk friss híreket is átnyújtani. A későbbiekben időt biztosítunk jegyzeteknek, olykor bizo­nyára csipkelődő írásoknak is. Egészségnevelés korszerűen Ha többet nevelünk, keve­sebbet kell gyógyítanunk — mondta Fodor József, a me­gyei közegészségtan nagy tudósa. Ez a szellem hatja át a megyei egészségnevelő­ket is, akik számos eszközzel felvértezve terjesztik a kulturált, egészséges élet tudnivalóit. Egy most napvi­lágot látott összesítés szerint Szabolcs-Szatmárban — a megyei egészségnevelési cso­port, valamint a járások ada­tait figyelembe véve — már igen sok technikai eszköz áll rendelkezésre. Huszonegy filmvetítő, három diavetítő, kilenc magnetofon, ötven kiállítási anyag, 260 dia­film, számtalan magnósza­lag, diakép, több mint 300 film, szakkönyv, tájékoztató áll az egészségnevelés szol­gálatában. Ezeket használják orvosok és gyógyszerészek, „bevetésre” kerülnek isko­lákban, művelődési házak­ban, orvosi rendelőkben, kórházakban, üzemekben és termelőszövetkezetekben is. A megyei egészségnevelési csoport a járási és városi szervekkel szorosan együtt­működve már elérte azt, hogy a szemléltetőeszközök segítségével mindig a legidő­szerűbb témák kerüljenek a hallgatóság és nézők elé. A jó tapasztalatok indokolttá teszik, hogy a modern be­rendezések számát az idén tovább gyarapítsák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom