Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-23 / 19. szám
A közel-keleti kérdés rendezésének fóruma a genfi konferencia Magyar felszólalás a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács szerda esti ülésén az első szónok Libia delegátusa volt. Előzőleg a tanács úgy döntött, hegy Bulgária, Tunézia, Magyarország, Algéria, Lengyelország, Csehszlovákia és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság szintén vegyen részt a vitában. Valamennyi felszólaló amellett foglalt állást, hogy a tanács ismerje el a palesztin nép nemzeti jogait. A BT csütörtökön közép-európai idő szerint 16,30 órakor folytatja a közel-keleti kérdésről a vitát. „A Biztonsági Tanács mostani ülésének az a rendkívüli jelentősége, hogy a testület először foglalkozik a konfliktus valódi lényegével, a palesztin nép nemzeti jogaival” — jelentette ki a Biztonsági Tanács közel-keleti vitájában Hollai Imre nagykövet. A Magyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ képviseletének vezetője melegen üdvözölte a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek a vitában részt vevő küldöttségét. Beszédében rámutatott, hogy a közgyűlés 29. és 30. ülésszakának határozatait úgy tekintjük, mint a palesztin nép ellen elkövetett több mint negyedszázados igazságtalanságok felszámolására tett első lépéseket. Készen állunk arra. hogy aktivan részt vegyünk a 30. ülésszak által létrehozott bizottságban, amelynek feladata, hogy őrködjön a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak megvalósulása felett. Hollai Imre felszólalásában emlékeztetett a Magyar Népköztársaság kormányának az őszi ülésszakon elhangzott állásfoglalására, miszerint a közel-keleti konfliktus felszámolásának, a tartós és békés rendezésnek három elválaszthatatlan alapelve van: 1. az agresszió következményeinek teljes felszámolása, valamennyi megszállt arab terület azonnali és feltétel nélküli visszaadása jogos tulajdonosainak, 2. a palesztin arab Csütörtökön a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere folytatta tárgyalásait Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A felek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a hadászati fegyverek korlátozására vonatkozó új megállapodás kidolgozásával összefüggő kérdések további gondos tanulmányozására. nép önrendelkezési jogainak teljes elismerése, 3. biztosítani kell a terület valamennyi államának és népének függetlenségét, félelem nélküli életét. Hollai Imre nagykövet a Biztonsági Tanácsban elhangzott beszédében rámutatott, hogy a közel-keleti átfogó rendezés legmegfelelőbb fóruma változatlanul a genfi konferencia, ezért — mondta — határozottan támogatjuk munkájának mielőbbi felújítását, a PFSZ képviselőinek egyenjogú részvételével. Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön a moszkvai amerikai nagykövetségen ebéden látta vendégül Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. Az ebéden több szovjet miniszter és más hivatalos személyiség is részf vett. Henry Kissinger és Andrej Gromiko rövid pohárköszöntőt mondott. MOSZKVA Szovjet—amerikai tanácskozás A KÖZÉLET hírei Lázár György miniszterelnök győri látogatása Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön egész napos látogatásra Győrbe érkezett. A kormány elnökét a Győr-Sopron megyei pártbizottság székházában Háry Béla első titkárral az élükön a megyei pártbizottság titkárai, Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke és Lakatos László, a városi pártbizottság első titkára fogadta. Rövid megbeszélés irtán a kormány elnöke a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba látogatott. A gyár gazdasági helyzetéről Horváth Ede vezérigazgató, a politikai munkáról pedig Bangha László, a gyári pártbizottság titkára tájékoztatta. A tájékoztatók után a kormány elnöke gyárlátogatásra indult. A motor- és a futóműgyárat, valamint az acélöntődét kereste fel. Részletesen érdeklődött a gyártmányok, a termelés szervezése és a technológia iránt. A gyárlátogatás végeztével Lázár György pártnapon találkozott a gyár dolgozóival. A pártnapot az öntödei csarnokban rendezték meg és több mint kétezren vettek részt rajta. A Minisztertanács elnökének győri látogatása a megyei pártbizottságon fejeződött be, ahol a Győr-Sopron megyében működő önálló vállalatok vezetőivel folytatott megbeszélést. Huszár István Baranyában Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Baranyában. Szerdán délután Pécsett, a megyei pártbizottság székházában dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára, a pártbizottság titkárai és Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget és tájékoztatta a megye V. ötéves, továbbá az 1976. évi célkitűzésekről. A Politikai Bizottság tagja ezután aktívaértekezleten vállalati, szövetkezeti gazdasági és pártvézetőkkel beszélgetett a vállalati ötéves tervek előkészítéséről. Csütörtökön Baranya legnagyobb, 22 000 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági üzemében, a Bőlyi Állami Gazdaságban folytatódott a program. Délelőtt megtekintették a gazdaság vetőmagüzemét, amely több mint tíz országba exportál, majd Sátorhelyen a szociális intézményeket, a törőkdombi takarmányfeldolgozó központot és az új bárt ‘keltetőüzemet mutatták meg a látogatónak. Huszár István délután pártnap keretében időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta az állami gazdaság aktivistáit. Győri Imre Heves megyében Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön Heves megyébe látogatott. Egerben, a megyei pártbizottság székházában Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről. Ezt követően Győri Imire felkereste a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolát, ahol a főiskola vezetőivel és a főiskolai tanács tagjaival folytatott eszmecserét. A Központi Bizottság titkára délután Visontára látogatott, ahol megtekintette a Thorez bányaüzemet. KISZÖV-küldöttgyűlés Nyíregyházán Terveink eredményesebb munkára ösztönözzenek Az eseményen részt vett és felszólalt Rév Lajos és dr. Tar Imre Czimbalmos István beszédét mondja. A küldöttértekezlet résztvevői. Az Ipari Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének küldöttközgyűlését január 22-én tartották meg Nyíregyházáin. A negyvenkét ipari szövetkezetét 78 küldött képviselte. Részt vettek a tanácskozáson az ipari szövetkezetek pántititkárai is. A küldöttközgyűlésen jelen volt és az elnökségben helvet foglalt Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke szóbeli kiegészítőt mondott az 1975. évi gazdasági munka értékeléséhez, az 1976. évi gazdasági célok meghatározásához. Elöljáróban elmondta: a megye szövetkezeti ipara történelmének legeredményesebb időszakát fejezte be a negyedik ötéves tervvel. A harmadik ötéves terv során az ipari szövetkezetek 3,5 milliárdot termeltek, a negyedik ötéves tervidőszakban a termelés értéke meghaladta a 6 milliárd forintot. 1975-re az ipari szövetkezetek termelési feladata 1 milliárd 400 millió forint volt, ezzel szemben közel 1 málliárd 600 millió forint értékűt termeltek. Ezzel arányosan nőtt a szövetkezeti tagok jövedelme, az 1970. évi 19 ezer 720 forint egy főre jutó átlagkeresettel szemben 1975-ben az átlagkereset meghaladta a 25 ezer forintot. A szövetkezeti ipar eredményéhez hozzájárult a párthatározatok, a X. kongresszus és XI. kongresszus, valamint a központi bizottsági határozatok következetes végrehajtása. Nagy segítséget kapott a szövetkezeti ipar a megyei pártbizottságtól, a megyei és országos szervektől, minisztériumoktól és az OKISZ-tól. Fejlődött a szövetkezeti ipar vezetése, nőtt a szövetkezeti demokrácia, erősödtek az ipari szövetkezetek szocialista vonásai, továbbfejlődtek a tulajdonviszonyok. A negyedik ötéves terv legeredményesebb éve volt az 1975-ös év — mondta, majd a továbbiakban az 1976. évi, s az ötödik ötéves terv feladatairól beszélt, melyek meghatározásánál irányadóak voltak a párt XI. kongresszusának határozata, a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozata, valamint a megyei pártértekezlet januári határozata. Ezeknek alapján az 1975. évi 1 milliárd 600 milliós termelési érték 1980- ra megközelíti az évi 2,5 milliárd forintot. Az építőipari termelés öt év alatt 24 százalékkal, a belkereskedelmi értékesítés 35 százalékkal, a külkereskedelmi értékesítés 76 százalékkal lesz magasabb az ötéves terv végére. Az 1976. évi feladatok feszítettek. A teljes termelést 10, az építőipari termelést 6, a külkereskedelmi értékesítést 19, a tőkés exportot 30, a lakossági javítás-szolgáltatást 8 százalékkal kívánják növelni az ipari szövetkezetek. A tervfeladatok teljesítéséhez, túlteljesítéséhez a meglévő tartalékokat következetesebben kell felhasználni, jobb munkaszervezésre, a szövetkezeti demokrácia erősítésére van szükség — hangsúlyozta az előadó. Ezek után felszólalások következtek. Szót kért dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára is. Elöljáróban a megyei pártbizottság nevében elismerését fejezte ki az ipari szövetkezeteknek a negyedik ötéves terv sikeres teljesítéséért, az 1975-ben végzett eredményes, jó munkáért. A megyei pártbizottság január 9-én tárgyalta megyénk ötödik ötéves tervének gazdaságpolitikai céljait, értékelte az elmúlt év munkáját és meghatározta az 1976-os esztendő gazdaságpolitikai feladatait. Ennek alapján — mondotta Tar elvtárs — jó érzés arról szólni, hogy Szabolcs-Szatmár megye teljesítette, sőt egyes területeken túlteljesítette negyedik ötéves tervét. Különösen nagymértékben növekedett az ipari termelés, eredményes volt az iparfejlesztés és ipartelepítés, számos új ipari üzem épült a megyében. Az ipari termelésben, fejlesztésben elért eredményekben az ipari szövetkezetek jó példát mutattak. A továbbiakban Tar elvtárs a megyét érintő fejlődés egészéről adott átfogó képet — hangsúlyozva, hogy a mi eredményeink' is bizonyítják: pártunknak kipróbált, jó politikája van, s a gazdaságpolitikai célok megvalósítását a megye valamennyi dolgozója segíti. Az ötödik ötéves terv céljai a gyorsabb ütemű fejlődés és ha a termelés növekedésének százalékai szerényebbek is, mint a negyedik öt-éves terv során teljesítettek, a százalékok mögött nagyobb a tartalom. A megye iparosítása az ötödik ötéves terv során is folytatódik, ugyanakkor nem az extenzív, hanem az intenzív fejlesztés kerül előtérbe. Növelni kell a termelés hatékonyságát a kapacitásokat jobban ki kell használni. Az ipari szövetkezetek 1976. évi tervével kapcsolatban Tar elvtárs elmondotta, hogy az elgondolások jól megfelelnék a párt politikájának és találkozik az ipari szövetkezetek dolgozóinak véleményével. Ugyanakkor a megyei pártbizottság elvárja: minden szövetkezet az ötödik ötéves tervét, az 1976. évi tervét úgy dolgozza ki, hogy az megfeleljen az országos érdekeknek, a megyei pártbizottság határozatának, a szövetkezetek adottságának. Legyenek a tervek feszítettek, ösztönözzenek az eredményesebb, jobb minőségű munkára. A megváltozott körülmények között az ipari szövetkezetek is változtassák meg munkamódszerüket, jobb minőségű, értékesíthető termékeket állítsanak elő. Törekedjenek a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra. A megyei pártbizottság a szolgáltatói tevékenység növekedését 10 százalékban tervezte, ezzel szemben az előterjesztés, amely az ipari szövetkezetek tervét tartalmazza, csak nyolc százalékot ír elő. Feltétlenül meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a szolgáltatás aránya, fejlődése nagyobb legyen. Tar elvtárs a továbbiakban a termelésnövelés . gazdaságosságáról szólt, majd a dolgozók életkörülményével fog(Folytatás a 4. oldalon) Dr. Biró Ferenc, az OT elnökhelyettese megyénkben Csütörtökön délelőtt Nyíregyházára érkezett dr. Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A Szabolcs-Szatmár megyei Tanácson dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget. Jelen volt Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A megbeszélésen a megye vezetői tájékoztatták a tervhivatal elnökhelyettesét Szabolcs-Szatmár negyedik ötéves tervének teljesítéséről. Az elért eredmények közül is hangsúlyozták az ipartelepítés jelentőségét, az óvodahálózat, a mezőgazdaság dinamikus fejlődését. A tanácskozáson megfogalmazódott: a negyedik ötéves terv jó alapot biztosít az ötödik ötéves terv végrehajtásához, amikor továbbra is az ipartelepítés, a meglévő üzemek fejlesztése kap nagyobb hangsúlyt megyénk életében, de dinamikusan fejlődik a megye mezőgazdasága is. Szó volt a kommunális beruházásokról, az óvodai, bölcsődei helyek számának növeléséről, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg-ellátás javításáról, a lakosság jó ivóvízzel történő ellátásáról. A megye vezetői tájékoztatták dr. Biró Ferencet arról is, hogy 1980-ig 300 iskolai tanteremmel gyarapodik megyénk oktatási hálózata. Ezek a tervek a megye rendelkezésére álló pénzöszszegekből teljes egészében nem valósulhatnának meg, ezért továbbra is támaszkodni kell a lakosság társadalmi munkájára.
