Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 2. szám

Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön újévi köszöntőt mondott a rá­dióban és a televízióban: Tisztelt honfitársak! Kedves barátaim! f létünk és munkánk újabb mér­földkövéhez értünk. Eredmé­nyekben, eseményekben gazdag esztendőt hagytunk mögöttünk. Olyan évet, amely holnapunkat, jövőnket is formálja. Elmondhatjuk ezt a nemzet­közi és a belpolitikai életről egyaránt. Harminc évvel a második világháború befejezése után, tavaly került sor arra a nemzetközi eseményre, amelyről — min­den bizonnyal — a történelem is úgy ítél, ahogy mi, kortársak. A Helsinkiben meg­tartott európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet szélesebb utat tárt földré­szünk népeinek boldogulása előtt, és bizta­tó távlatokat nyitott jóval földrészünkön túl is. Helsinki jól jelképezi azokat az ered­ményeket, amelyek a két rendszer békés egymás mellett élésének jegyében, közös erőfeszítéseink nyomán születtek. Jól kife­jezi azt, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élé­se mindinkább elfogadott gyakorlatává vá­lik az államok és a népek mindennapos életének. Éves számvetésünk elkészítésekor nem árt emlékeztetni arra, hogy ez a vesztes nélküli győzelem a mi világunk, a szocia­lizmus világa, a szovjet békepolitika kez­deményezéséből sarjadt ki. És hozzá az ala­pot az a nagyszerű építőmunka vetette meg, amely a szocialista közösség orszá­gaiban változatlan lendülettel, eredménye­sen folyik: az az összefogás, amely erőfe­szítéseinket meghatványozza a társadalmi, a gazdasági és a politikai élet minden te­rületén. 1975-ben ünnepeltük történelmi sors­fordulónk, szabadságunk születésének 30. évfordulóját. Szabad életünk, hazánk eddigi történetének legdicsőbb szakasza. Szocia­lista építőmunkánk alapjaiban formálta át országunk, társadalmunk arculatát, terem­tette meg népünk szebb, boldogabb életét. Az elmúlt esztendőben tanácskozott pártunk XI. kongresszusa. Egész népünk egyetértésével találkozott a kongresszus ha­tározata: töretlenül folytatjuk jól bevált, eredményes politikánkat, tovább haladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A pártunk kongresszusán elfogadott programnyilatkozat 15—20 évre vázolta fel fejlődésünk távlatait, amelyek közelebb visznek bennünket történelmi célunk, a kommunizmus megvalósításához. Az új esztendő első napja a negyedik és az ötödik ötéves terv határvonala. A kedvezőtlen külső tényezők ellenére is si­keresen fejeztük be negyedik ötéves ter­vünket. Ezt már a rendelkezésünkre álló és alapjában véglegesnek tekinthető ada­tok tanúsítják. Mindnyájan jól tudjuk, hogy eredményeinket elérni nem volt köny­­nyű dolog. Forrása: népünk felelősségtel­jes és szorgalmas cselekvéséből, a vezetés korszerű irányító és szervező munkájából fakadt. Pártunk Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a kormány nevében ezúton is szeretném köszönetünket és elismerésün­ket kifejezni hazánk minden becsületes ál­lampolgárának, amiért helytállásával, te­remtő munkájával hozzájárult szocialista hazánk fejlődéséhez. A meet ránk köszöntő évnek ugyanúgy meghatározó szerepe lesz előrehaladásunk szempontjából, mint volt a mögöttünk ha­gyott. Az országgyűlésünk legutóbbi ülésén megvitatott és törvényerőre emelt ötéves tervünk, a jövő évi népgazdasági terv elő­irányzatai, követelményei ezt egyértelmű­en kifejezik. Nagy és bonyolult munka vár ránk. Országépítő céljaink valóra váltása, gazdaságunk hatékony fejlesztése, népünk életkörülményeinek rendszeres javítása az eddiginél is fegyelmezettebb, szervezettebb munkát, szellemi, alkotó erőnk fokozott hasznosítását kívánja és követeli mindany­­nyiunktól. Ezekkel a tartalékokkal rendel­kezünk, és velük — miként dolgozó né­pünk kezdeményezőkészségével — az idén is ugyanúgy számolunk, mint eddig. 1976-ban is társadalmi érdekeinkkel összhangban visszük előbbre az ország ügyeit. Biztos lehet minden állampolgár abban, hogy — miként a múltban — a jö­vőben is szocialista céljainktól vezéreltet­ve, terveinknek megfelelően alakul gazda­sági életünk, a nép életkörülménye és élet­­színvonala. Hazánk minden állampolgára a biztonság tudatában élhet és dolgozhat, tár­sadalmunk bizakodva nézhet a jövő elé. Ennek záloga pártunk két évtizédes töret­len politikája, építőmunkánk korszakos eredményei, az elénk tűzött feladatok meg­alapozottsága. De garancia nemzetünk kö­zös akarata, cselekvőkészsége, az aranynál is értékállóbb valutánk: népünk szorgal­mas munkája, hozzáértése, szocialista haza­­fisága, nemzetünk összeforrottsága és egy­sége. feladataink valóra váltásához nagy erőt ad az a tudat, hogy tovább szélesedik együttműködésünk a szocialista országok közösségével, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a békés egymás mellett élés elvei alapján minden országgal, amely erre törekszik. Űj évet kezdünk, de céljaink változat­lanok: népünk és hazánk sorsának javítá­sa, töretlen fejlődésünk folytatása. A ránk váró nagy és több erőfeszítést igénylő fel­adatok végrehajtásához kívánok minden honfitársamnak, hazánk minden állampol­gárának sikerekben gazdag, boldog új évet. Bővülnek a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatai 112 ország, 39 milliárd külkereskedelmi forgalom A Szovjetunió külkereske­delme az utóbbi tizenöt esz­tendőben évi átlagban 10,3 százalékkal növekedett. Az elmúlt évben a Szovjet­unió 112 országgal kereske­dett, s teljes kereskedelmi forgalmának értéke 39,6 mil­liárd rubelt tett ki, miközben az export értéke 2 milliárd rubellel túlszárnyalta az im­port értékét. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalmának fő része a szocialista országokra jutott. Az ország legnagyobb ke­reskedelmi partnerei közé a Német Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Bulgária és Ma­gyarország sorolható. Dinamikusan fejlődtek gaz­dasági kapcsolatai az iparilag fejlett tőkésországokkal is. Az elmúlt évben erre az ország­­csoportra a Szovjetunió kül­kereskedelmi forgalmának 31 százaléka jutott. Bővült a Szovjetunió gaz­dasági együttműködése az Amerikai Egyesült Államok­kal. E két ország kölcsönös áruforgalmának értéke az 1972-től 1974-ig terjedő idő­szakban 2,4 milliárd rubel volt, vagyis 4,8 százalékkal több, mint az előző három­éves időszakban. A Szovjetunió a soron kö­vetkező ötéves tervidőszak­ban (1976—1980) külkereske­delmi áruforgalmát 30—35 százalékkal növeli. Ülést tartott a Minisztertanács Napirendjén: a járműgyártás fejlesztése, az állam' igazgatási munka javítása, a szakszervezeti jogsegélyszolgálat A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a külügyminiszter jelenté­sét az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 30. ülésszakáról, amelyre 1975. szeptember 16—december 17. között került sor. A kohó- és gépipari mi­niszter jelentést tett a közúti járműgyártás V. ötéves terv­időszakra vonatkozó fejlesz­tési célkitűzéseiről. A szak­ágazat fejlesztési előirányza­tai megfelelnek a gépipar ki­emelt iparpolitikai jelentősé­gű céljainak. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke jelentést tett az államigazgatási mun­ka fejlesztéséről szóló 1971. évi kormányhatározatban fog­lalt egyes feladatok végrehaj­tásáról. Megállapította, hogy a ha­táskörök felülvizsgálatára, de­centralizálására, a helyi ál­lamigazgatási szervek egysé­gesítésére hozott határozatok kedvezően éreztették hatásu­kat az államigazgatási mun­kában, de — különösen a ha­tósági ügyintézés területén — még számos javítanivaló van. A kormány a jelentést elfo­gadta és az államigazgatási tevékenység folyamatos fej­lesztése érdekében határoza­tot hozott a további tenniva­lókra. Az igazságügyi és a mun­kaügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a szakszervezeti jogsegélyszolgálat eddigi ta­pasztalatairól. A Miniszterta­nács kiemelte a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat társa­dalmi jelentőségét. Megálla­pította, hogy főleg a nagy- és középvállalatoknál hasznos munkát végzett, beváltotta a hozzáfűzött reményeket és határozatot hozott további ki­­terjesztésére. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a Tanácsi Hivatal elnökének jelentését a taná­csi gazdálkodásról szóló 1972. évi kormányhatározat végre­hajtásáról. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek a figyelmét, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decem­beri ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok és ész­revételek megvalósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az országgyűlés elnö­két, valamint az indítványo­zó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hyugodt légkörben, bizakodással Áz új év első munkanapja megyénk üzemeiben Üj évet kezdtünk január 2-án a munkahelyeken. Ez az első munkanap nemcsak egy újabb esztendő, hanem az ötödik ötéves terv, s az évezred utolsó negyedszáza­dának első munkanapja is volt. Ha a kezdet jó, várhatóan jó lesz a folytatás is — tart­ja a szólás-mondás. Munka­társaink ennek reményében kerestek fel több vállalatot, üzemet, hogy megtudakol­ják: milyen sürgős munká­hoz láttak az ünnepek után először a munkások, a mű­szakiak, a dolgozók és a ve­zetők. A válaszokból kide­rül: nyugodt légkörben, bi­zakodással kezdtek a napi teendő elvégzéséhez vala­mennyi munkahelyen. Az új esztendő első mun­kanapjától a Könnyűipari Minisztérium hetedik cipő­gyáraként a nyíregyházi Sza­bolcs Cipőgyárat tartják nyil­ván. Péntek reggel munka­kezdés előtt a gyár főmér­nöke köszöntötte azt a há­romszáz dolgozót, akik az első műszakban és az iro­dákban munkához láttak. A „gazdacsere” további fejlő­dést biztosít a nyíregyházi üzemnek. A tervek szerint az V. ötéves tervben 45—50 mil­liós beruházást valósítanak meg. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi éves 700 ezer pár cipő gyártásával szemben öt év múlva 1 millió pár férficipőt készítenek a ha­zai és a külföldi megren­delőknek. (Elek Emil felvé­tele) ZÁHONY: Helytállás havas esőben Nálunk, a záhonyi átra­kókörzetben az első munkanap nem pén­tek volt, hanem a csütörtök — mondja Gerőcs István ál­lomásfőnök. — Aki ismeri a közlekedésben, szállításban dolgozók munkáját, az tudja: itt nincs megállás. Dolgozó­ink tudták ezt és január el­sején nem szilveszteri han­gulatban, hanem komolyan kezdtek munkához, vala­mennyien becsületesen dol­goztak. — Pedig nem volt könnyű dolguk. Kellemetlen, ónos szitálás volt, havas eső esett, ennek ellenére minden sza­badban dolgozó helytállt. Is­merik dolgozóink idei terve­inket és teljes felelősséget éreznek azért, hogy mindez valóra váljék. — Péntekre, a mindenkire kötelező első munkanapra 12 széles vonatot várunk, vala­mennyit akadálymentesen tu­dunk fogadni. Ez 750—760 széles nyomtávú kocsinak fe­lel meg, s az ezekben érkező szén, vasérc, koksz, gépi be­rendezések átpakolása a fel­adatunk. Ha ezt végrehajtjuk — márpedig végrehajtjuk—, akkor 35—40 vonat indulhat el tőlünk az ország belseje felé a Szovjetunióból kapott árukkal. — A Szovjetunióba 8—9 vo­natot indítunk: ez 550—600 vagonnak megfelelő mennyi­ség. Az áruk, amelyeket át­rakunk, elsősorban gépi be­rendezések, autóbuszok, kon­zervfélék, azok a termékek, amelyeket a magyar vállala­tok küldenek szovjet export­ra. — Végezetül még egyszer elmondom: megállás és pi­henő nélkül kezdtük az új évet, még pontosabban fo­galmazva: folytattuk, amit tavaly megkezdtünk. Felada­taink nagyobbak lesznek, mint 1975-ben, így az újévi fogadalmunk is az volt: na­gyobb fegyelemmel és na­gyobb felelősséggel teljesít­jük a ránkbízott feladatokat. (Tudósításaink a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom