Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-03 / 2. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 11976. január 3. az országban Ifjúságvédelem a kisvárdal járásban A rendőr mint pártfogó Hírünk Záhonyi ősz Aranykapunak is szokták emlegetni. A záhonyi átrakókörzetben a 27 esztendő előtti kezdetkor naponta 200—300 tonna árut pakoltak át a magyar normál kocsikba a széles nyomtávú szovjet vagonokból. Most — negyvénezret. Dél van. Az állomásfőnök most a villamos felsővezetéket szerelő csehszlovák szakemberekkel vált néhány szót, akik, ha minden jól megy, még az idén befejezik Fényeslitke és Eperjeske közötti munkájukat, s annak hasznaként ide is villanygép járhat be a szerelvényekért, megszűnhet hát a kocsisoronként sokszor két-három órát is elrabló várakozás, tologatás. (Népszabadság, november 11.) Álmaexport Szabolcs-Szatmár megyében — az állami gazdaságokban tárolt mennyiséggel együtt — eddig 28 200 vagon almát adtak át a termelők a felvásárló szerveknek. E nagy mennyiségű gyümölcsből 16 ezer vagonnal exportáltak a Szovjetunióba és a többi szocialista országba. 1800 vagon almát szállítottak a belföldi piacokra, 530 vagon gyümölcs pedig a konzervgyárakba került. A korszerű hűtőtárolókban mintegy 8000 vagon almát tárolnak későbbi szállításokra. (Esti Hírlap, november 24.) Á művelődésről Szabolcs-Szatmár megye nehéz múltat örökölt. Az utóbbi évtizedben azonban gyors léptekkel felzárkózik Hugó, a rózsaszínű vizilóbébi nem magyar származású. Vagy legyünk pontosak: „szülőapja”, aki először megrajzolta, új-zélandi grafikus: Graham Percy. „Szülőanyja”, aki életet, mozgást vitt a formákba, a magyar Gémes József. A Hugó, a viziló című, egész estés rajzfilm, amely ezekben a hetekben került a moziközönség elé, ugyanis koprodukció, méghozzá nem új-zélandi—magyar, hanem amerikai—magyar koprodukció. Ami azt jelenti, hogy a rendező viszont amerikai, aminthogy a zeneszerző is az, de Hugó többi bábája, tehát a rajzolók, kifestők hada, az operatőr, a vágó, mind-mind magyar. Hogy a nemzetközi kavalkád teljes legyen: a filmhez szükséges pénz viszont angol eredetű, Simon Templar, azaz az Angyal, tehát Roger Moor színésznek is érdekeltsége van benne. Angol pénzzel, amerikai rendezővel, új-zélandi grafikussal, miért éppen a budapesti Pannónia Stúdióban készült az egész estés rajzfilm? Valószínűleg Magyarországon is kevesen tudják, hogy a világ egyik legnagyobb kapacitású rajzfilmeket gyártó stúdiója a Pannónia. Persze, ez még csak gyártási kapacitás, mennyiségi mutató, pedig a művészetekben a mennyiség és minőség között nincs közvetlen összefüggés. Szerencsére azonban a Pannónia művészi rangja sem kisebb, mint mennyiségi kapacitása. Pedig a rendszeres rajzfilmgyártás mögött mindössze két és fél évtizedes múlt áll Magyarországon: Macskássy Gyula — aki már a második világháború az ország többi részéhez. Ipari létesítmények, modern mezőgazdasági üzemek nőnek ki a földből, új munkaalkalmat teremtve az ittenieknek és az innen eljáróknak. Az anyagi gyarapodás mellett a szellemi is nyomon követhető. Egyik legfiatalabb városunkban, Nyírbátorban Veres Jánost, a járási könyvtár igazgatóját faggatom erről: — A nágykállói új művelődési házat és könyvtárat én is láttam. Nagyon szép, korszerű a berendezése is, és nemrég Vásárosnaményban is elkészült egy művelődési ház, de amellől elmaradt a könyvtár. A nágykállói könyvtárnak is van egy nagy hiba ja, az, hogy csak a jelenlegi igényeknek felel meg, de öt év múlva már háromszáz négyzetméter alapterületen nem férnek el. (Népszava, november 10.) Kórház Kisvárdán Uj egészségügyi intézménynyel gazdagodott Szabolcs- Szatmár megye. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter felavatta a Kisvárdai Városi Tanács új kórházát és rendelőintézetét. Az építés és berendezés 200 millió forintba került. Az új létesítményt az eredeti határidőnél hat hónappal előbb adták át a rendeltetésének. Az intézmény 472 ággyal működik majd. Az új kórház-rendelőintézet tehermentesíti a megye többi kórházát, s egész Szabolcs-Szatmárban javul a lakosság egészségügyi ellátása. Kisvárdán pedig a szociális gondok is enyhülnek, mert a régi kórház épületeit szociális otthonnak és öregek napközi otthonának rendezik be. előtt is próbálkozott rajzfilmkészítéssel —, az állami filmgyártás teremtette lehetőségek között kezdhetett hozzá az első produkcióhoz 1950- ben, A kiskakas gyémánt félkrajcárjához. Amint a cím, a film is jelképezte az első évek programját: a népmesék kincsesházából fölhasználni mindazt, amit ez a csodás, lehetetleneket nem ismerő műfaj csak kínálni tud a gyermekek szórakoztatására. Először Nepp József Gusztávja vonult be szinte családtagjaink közé: több mint ötven epizód készült belőle. Néhány évi pihenés után — 1975-ben — kezdtek hozzá, hogy Gusztáv kalandjainak újabb sorozatát készítsék el. Aztán a Mézga család következett. Aladár, Géza, Kriszta, Paula és a többiek népszerűségét a csokiszeletek papírruhája is bizonyította, A tévészériák, a János vitéz mellett azonban az úgynevezett egyedi filmek mu-‘ Rákóczi asztala Szeretnétek-e néhány percre a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc asztalához Ülni? Szeretnétek-e a szék karfáját megérinteni, amelyben a messzi útról hazatérő fejedelem megpihent? Nem képzeletbeli kirándulásra hívunk benneteket... Szabolcs szép tájaira érkezünk, a Tiszántúl kanyargós útjaira lépünk most, ahol Bocskai hajdúi száguldoztak, Thököly lovasai vertek porfelhőt. A tárgyalóterem, ahová hamarosan belépünk, két fontos történelmi esemény tanúja volt. Mindkettő Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik. Ezek a falak, ez a mennyezet, ezek az ajtók hallották a nagyságos fejedelem hangját. (Népszabadság, november 23.) Á gyógyításról A Tanácsok fóruma keretében eddig lezajlott kerekasztal-beszélgetések kedvező visszhangja ösztönözte szerkesztőségünket arra, hogy ismét éljünk ezzel a hasznos módszerrel. Ezúttal a tanácsok egészségügyi tevékenysége került napirendre. Gyúró Imre tanácselnök-helyettes Szabolcs-Szatmár megyei példákkal bizonyította, úgy is csökkenteni lehetne az ellátatlan körzetek számát, ha egyes körzetek létjogosultságát felülvizsgálnák, s összevonnák a körzeteket. Az orvosok falun maradnának, illetve a községek vonzóbb hatásának egyéb feltételeiről is beszélt az elnökhelyettes. Mindenekelőtt arról: a körzeti orvosoknak vissza kell adni tényleges orvosi, gyógyító rangját, s meg kell szabadítani a fölösleges túlterheléstől ! (Magyar Hírlap, december 2.) tátják leginkább, hogy a Pannónia stúdió milyen sokféle stílusban alapozta meg nemzetközi hírét, hazai rangját. Reisenbüchler Sándor például szinte egyedül csinálja a sok kollázselemet felhasználó filmjeit; A nap és a hold elrablása után az 1812-t, s most egy tudományos-fantasztikus rajzfilmet készít. Gémes József két-háromperces festői megjelenítésű, ám groteszk magatartás-fintorai, Kovásznäy György kamera alatt átfestett átváltozásai, egyaránt a művészi igényességet és sokféleséget jelzik. S talán most már a gyerekeknek se fordít hátat a magyar rajzfilm. A Hugó is nekik készült, de már a rajzasztalon van a Döbrögit háromszor elfenekelő Lúdas Matyi históriája is. Ez teljesen magyar produkció lesz, méghozzá ugyancsak teljes estés. Jövő karácsonyra ezt szeretné ajándékba adni kis és nagy nézőinek a Pannónia stúdió. Bernáth László Á fa — fotókon „Szeretem a fát. Szeretem, mint növényt. A bérházak udvarán egyedül állót, a mezőt ligetekkel szabdalót, a hatalmas erdőséget alkotót. És szeretem, mint anyagot. A tetőt tartó mestergerendát, az öreg kerítésdeszkát, a földet túró faekét, a gyermeket ringató bölcsőt, az emlékező fejfát, a rokkát és a lajtorját, a pásztorbotot és furulyát.” így kezdi vallomását kiállításra hívogató üzenetében ifjú Rácz Endre fotóművész, akinek tárlata január 6-án délután három órakor nyílik Nyíregyházán a városi művelődési központban. Lakatos József festőművész nyitja meg a kiállítást, melynek képei a legváltozatosabb módon mutatják be az élő és holt fát; azt az anyagot, amely elsőként szolgált szerszámul az embernek, és kíséri évtízezredek óta. Bizonyára a megyei látogatóközönség szeretettel fogadja a nem mindennapi fotókiállítást, amely újszerűségével nemcsak a fényképezést kedvelőknek szerez élményt, hanem mindenkinek, aki a természetet szereti. Felesleges Carlo Pizzini olasz festőt élettársa négy gyermekkel ajándékozta meg. Ennek eflenére Pizzini haláláig makacsul elutasította, hogy feleségül vegye gyermekei anyját. Indokolásul a következőt mondta: „műveimet nem kell a nevemmel ellátni. Anélkül is felismerik, hogy tőlem valók”. , Kisvárdán már hagyomány, hogy a járási rendőrkapitányság tisztjei év végén egy listát küldenek a KISZ járási bizottságára. A listán azok a fiatalok szerepelnek, akik abban az évben bűncselekményt követtek el. A lista aljára írott szövegben a rendőrök arra kérik a KISZ- eseket, hogy politikai nevelőmunkával kedvezően hassanak az említett fiatalokra. A fiatalkorúak ügyésze — szintén évente — megkeresi á rendőrtiszteket, beszélget velük a fiatalokról és jogi tanácsokkal látja el őket. A fiatalok ügyeivel foglalkozó tiszteknek jó a kapcsolata a gyámügyi hatásággal és a hivatásos pártfogóval. A betétkönyv A fentiekből arra lehet következtetni, hogy a kisvárdai járásban hatékony az if júságvédelmi munka. Valóban hatékony, de ennek ellenére évek óta stagnál, nem csökken (bár nem is emelkedik) a fiatalkorú bűnözők száma. Főleg az általuk elkövetett rablás és testi sértés a gyakori. A kisebb csínytevések száma sem csökken lényegesen. Az említetteken kívül pedig az önkéntes rendőrök megelőző munkája is jelentős. A járás területén az általános és a középiskolákban hét tanár önkéntes rendőr! Ezek a tanárok előadásokon, különböző rendezvényeken óvják a fiatalokat a törvényellenes cselekedetektől, persze óvják őket a külső sérelmektől is. A hiányzó, „kószáló” diákokat néha fülön csípik. Munkájuk egy-két esettől eltekintve eredményes. Egy fiú például ellopta apja takarékbetétkönyvét, kiváltani nem tudta ugyan, de kimaradt az iskolából és a hosszas rábeszélés ellenére még mindig nem hajlandó folytatni tanulmányait. A kisvárdai szakmunkásképző iskola tanulói közül többen loptak az ÁBC-ben italt és cigarettát. A rendőrök figyelmeztették őket, egy osztályfőnöki órán a rendőrtiszt is tartott előadást — a figyelmeztetés és az előadás eredménnyel járt, megszűnt a tolvajlás. Megszűnhetett volna előbb is. ha a becsületes diákok közbelépnek. A jövőben közbe kell lépniük, hiszen nekik sem mindegy, hogy milyen az iskola „jóhíre”. Természetesen a bűnözők és a szabálysértők többsége nem az iskolákból kerül ki. A munkanélküliek, a csavargók rontják a statisztikát. Egy dombrádi munkakerülő lány például pénzt szedett el férfiaktól, egy gyulaházi fiú háromszor is betört az italboltba, hogy pénzt szerezzen. Azért a rendőrök néha a diákokkal még szembekerülnek egy nem éppen égbekiáltó bűn miatt: a gyengébb tanulók a vizsgák elől néhány napra kezükbe veszik a vándorbótot, csavargásuk több szempontból is veszélyes. Éppen a veszély elhárítása miatt és a bűncselekménytől tartva körözik őket a rendőrök, az egyik körözött fiút Budapesten, a Nyugati pályaudvaron találták meg. A meggondolatlan és előkerült fiatalok aztán olyan „fejmosást” kapnak szülőktől, tanároktól és rendőröktől, hogy elmegy a kedvük a következő vándorlástól. Néhány fiatal esetében a fejmosás a vándorlás megkezdése előtt lenne aktuális. Ezek az oktatások, a jó szó a fiatalok védelmét szolgálják. A bajba jutottak néha erélyesebb, hatékonyabb védelmet kapnak. Anarcson például jó közepesen berendezett falusi házban lakott egy házaspár három gyermekével, de már csak lakott, mivel a szülők rendszeresen italoztak, elhanyagolták a gyerekeket, erre a rendőrség közbelépett. A gyámügyi hatásággal közösen intézkedtek: a szülők ifjúság elleni bűntett miatt rács mögé mentek, a gyerekek (a legidősebb akkor 14 éves volt) pedig a biztonságot nyújtó állami gondozásba kerültek. Óvni őket A példákból is kiderül, hogy az illetékesek a meggondolatlan, a tapasztalatlan és a kevésbé cselekvőkép>es fiatalokat óvják a bűncselekmények elkövetésétől, védik őket azért is, nehogy bűncselekmény áldozatául essenek. A rendőr néha mint pártfogó intézkedik. A megelőző intézkedések a jövőben még hatékonyabbak lesznek: a kapitányság hamarosan az ifjúgárdistákat is bevonja a rendszeres ellenőrzésbe. A járásban egyre több a tanulási lehetőség és a munkalehetőség, szervezett galeri nem működik, így ha a szülők nevelőmunkája is javul, akkor kedvezőbb lesz az írás elején említett statiszika. Nábrádi Lajos Beküldte: Somogyi László, Ungvár sétány 23. (Magyar Hírlap, november 5.) Hugótól — Matyiig Magyar rajzfilmek a Pannónia stúdióban \
