Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december -25. VOLÁN - ’7 6 lön a panoráma csuklós A Volán autóbuszai tavaly 34,5 millió utast szállítottak megyénkben (ebből 14 milliót a nyíregyházi helyi járato­kon). Az idén már novem­berben meghaladták a tava­lyi teljesítményeket. Egy ösz- szehásonlító adat a helyzet­ről: 1971—75 között 25 száza­lékkal nőtt az autóbuszok, 75 százalékkal az utasok száma. A szorult helyzet nyilvánvaló. — Terveink lényegében ké­szek — mondja Erőss Károly, a Volán 5. számú Vállalatá­nak igazgatója —, de gond­jaink változatlanul nagyok. Igaz, 33 új autóbuszt veszünk (erre 37 milliót költünk, eb­ből 14 millió forint az állami támogatás), ám az idei 196-tal szemben jövőre is csak 200 autóbuszunk fut majd az uta­kon — a többit selejtezni kell, már nem érdemes a javítá­sukra költeni. Négy autóbusz tehát a sza­porulat, ebből kettő jut a vá­rosi, kettő pedig a távolsági járatokra. Ami mégis jó hír, az új beszerzések között több a nagy befogadó képes­ségű autóbusz: tíz panoráma csuklóst és nyolc 3 ajtós vá­rosi panorámabuszt vásárol­nak. A vállalat szakembereit so­kat foglalkoztatja, hogyan le­hetne javítani az autóbusz­közlekedés helyzetén. Munká­jukra jó hatással van, hogy a párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésének határoza­tában is helyet kapott a tö­megközlekedés javításának fontossága. A helyi lehetősé­geket kihasználva elsőként szervezési intézkedéseket vet­nek latba, minthogy a válla­lat és a tröszt beszerzési le­hetőségei is korlátozottak — kevés a rendelkezésre álló pénz. Az intézkedések között első a tanáccsal közösen kezde­ményezett és kialakítom dön­tés: január 5-től Nyíregyhá­zán bevezetik a lépcsőzetes munkakezdést, amely most először mintegy 3000 embert érint. A reggeli csúcsforgalom így 9 óráig tart majd, ami lényegesen Jobb utazási körül­ményeket teremt. A másik intézkedés: a vál­lalatok 11 „Volán-munkás­buszt” üzemeltetnek, de — mint kiderült — nem mind indokolt. így négyet megszün­tetnek, s ezekkel a reggeli csúcsforgalomban a 7-es és a 8-as járatot erősítik. Belső szervezésükön is vál­toztatnak: az állomásnál és a szanatóriumnál forgalomirá­nyító pontokat képeznek ki. Az itt szolgálatot teljesítők műszaki hiba, járatkimaradás, váratlan csúcs esetén intéz­kednek majd a soron kívüli járatok, sűrítések ügyében. Ezenkívül ellenőrzik az autóbuszok menetrendjét, fordulóját. — Kutattuk annak a lehe­tőségét is — folytatja Erős Károly —, hogyan tehetnénk szert több autóbuszra. Kiala­kult az az álláspontunk, hogy az ipartelepítésekkel egyidő­Munkás­szállítás Több busz a csúcs- forgalomban ben az illetékes vállalatoknak legalább egyszeri alkalom­mal hozzá kellene járulni a közlekedés költségeihez, autó­buszbeszerzésekkel. Nyilván­való, hogy a több ezer, de a még több száz fős új üzemek igényeivel sem tudunk lépést tartani a beszerzésekkel, s a vállalatok saját autóbuszai (amelyek napi két—három fordulót tesznek, különben állnak) nem tudják megol­dani a gondokat. Közösen kellene előbbre lépnünk. — Hasonlóan fontos munkája a vállalatnak a teherfuvaro­zás — amelynek fejlesztési adatairól Mezősi Tibor gazda­sági igazgatóhelyettes tájé­koztat: — A lakosság jobb kiszolgálását a gépkocsival is rendelkező Volán-képvisele­tek számának bővítésével ter­vezzük. Itt hangsúlyozzuk, hogy első a lakosság érdeke, csak szabad kapacitás esetén fuvarozhatnak ezekkel a ko­csikkal közületeknek. Más fej­lesztéseink szerint a nagyobb raksúlyú járművek számát nö­veljük. Rakodógépekkel és egységrakományok képzésé­vel csökkentjük az állásidőt. Figyelemre méltó példákat említett az igazgató: a köz­úti építő vállalatnál, a Nyír­egyházi Konzervgyárral (mint nagy fuvaroztatókkal) már közösen szervezik a szállítá­sokat. ezáltal jobb a jármű­vek kihasználása. Ezt a mód­szert bővíteni kívánják. (m. s.) AZ ELSŐ „LÉPCSŐ“ Lépcsőzetes munkakezdés Nyíregyházán ott Szardíniásdoboznak érzi reggelenként a mun­kába indulók tömege a nyíregyházi helyi autó­buszokat. A nagy zsúfoltság miatt sokat késnek a járatok, rengeteg panasz hangzik el a Volánra. Holott a Volán „bűne” annyi: kevés a busz, nem tudják tovább sűríteni a csűcsforgalmi já­ratokat. December 22-én olyan megoldás szü­letett a Nyíregyházi Városi Tanácson, amely ré­vén — remélhetőleg — csökkenni fog a zsúfolt­ság. Felmérés készült Nyíregy­háza tömegközlekedési hely­zetéről, különös tekintettel a reggeli és délutáni csúcsfor­galmi időszakra. A felmérés szerint reggel 7 és 8 óra kö­zött a városközpontban — a Jókai téri, a Tanácsköztársa­ság téri és a Bercsényi utcai autóbusz-megállóban — mint­egy tizenkétezer utas fordul meg. Nyolc után jócskán megcsappan a forgalom: át­lagosan 800 embert számlál­tak ... Az ok nyilvánvaló: 7 és 8 között kezdődik a munkaidő legtöbb helyen. A megoldás is kézenfekvőnek látszik: szét kell húzni a munkakez­déseket, hogy ne mindenki ilyenkor induljon munkába. A lépcsőzetes munkakezdés bevezetését már három évvel ezelőtt tervbe vették a vá­rosban — megállapodás azon­ban nem született, a vállala­tok, intézmények ragaszkod­tak a régi kezdéshez, s erre ezer okot tudtak felsorakoz­tatni. A zsúfoltság azonban azóta tovább növekedett, a járműpark számottevően nem gyarapodott a helyi közleke­désben, így a megoldás egy­re sürgetőbbé vált. A december 22-én aláírt meg­állapodás értelmében korábbi, 7'órai munkakezdést vezetnek be januártól a vízügyi igaz­gatóságnál és a TEMPÓ Szö­vetkezetnél. Később, fél 9-kor kezdik a munkát a megyei tanács, a járási hivatal és á városi tanács dolgozói. Ugyancsak fél 9-kor kezdődik a munka a következő vál­lalatoknál és intézményeknél: illetékhivatal, illetményhi­vatal, megyei, járási, vá­rosi földhivatal, KÖJÁLL NYIRTERV, NYIRBER, NYIRKÉMIA, az élelmiszer és az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat központjában, a vendéglátó vállalat központ­jában, a moziüzemi vállalat­nál, a MESZÖV-nél és a Ke­let Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatnál. A megyei OTP- igazgatóság, a közúti építő vállalat és a közúti igazgató­ság későbbi munkakezdéséről még nem született megálla­podás, de előreláthatólag is megvalósul. A lakosságot széles körben érinti a megyeszékhely há­rom nagy áruházának későb­bi nyitása: a Nyírfa, a Kelet és a Centrum áruházak egy­ségesen fél 9-kor nyitják meg ajtajukat a vásárlók előtt. A felmérések szerint ez a változás körülbelül 3000 dol­gozót érint a városban. Ter­mészetesen nem mindegyikük autóbusszal jár dolgozni, vi­szont így is azt várhatjuk: csökkenni fog a reggeli és dél­utáni csúcsforgalom. A lép­csőzetes munkakezdésről kö­tött megállapodások nem végleges érvényűek: 1976. ja­nuár 5-től december 31-ig szólnak. Az elkövetkező évet ugvanis amolyan kísérleti év­nek tervezik — a tapasztala­tok majd megmutatják, való­ban hatásos intézkedés volt-e. Év végén értékelnek, és dön­tenek arról: maradjon-e ez a munkakezdési rend, esetleg tovább kell-e szélesíteni a vá­ros többi vállalatánál. Min­den valószínűség szerint az utóbbi lehetőség következik be — mindnyájunk érdeké­ben ... ,, . (tgy.) Megyénk lakosságának szá­ma meghaladta a 622 ezret — adja tudtul a néhány hete megjelent legújabb megyei statisztikai évkönyv. A 400 oldalas, vaskos kötet nem­csak egy-egy adat kikeresése­kor hasznos, hanem számos fejezete önállóan is érdekes olvasmány: keresztmetszete a megyének. A Népesség—népmozgalom című fejezetből megtudhat­juk, hogy egy esztendő alatt 5446 házasságot kötöttek me­gyénkben (s mint az előző évek adataiból kiderül: ki­egyensúlyozottak a szabolcs- szatmári házasulandók. hi­szen évről évre 5400—5700 kö­zötti házasságkötés történik, a számok alig változnak, hol­ott összebeszélésről szó sem lehet). Arányában a legtöbb há­zasságot Nyíregyházán kö­tötték: minden ezer lakosra 10.6 jutott átlagosan, a leg­kevesebb Nyírbátorban: 8,4. Érdekes a házasulok életkora szerinti megoszlás. 714 tizen­nyolc éven aluli menyasz- szonyt vezettek az anya­könyvvezető elé, a 18 éven aluli férjek száma mindössze hét volt. A fiúk nagy többsé­ge egyébként 20—29 éves ko­rában nősült: 4251-en. A lá­nyok között magas a 18—19 évesek száma: 1842, és a 20— 29 éveseké: 2514. Házasságkötés Több gyermek Költözés Vastól Zaláig Tallózás a statisztikai évkönyvben Vannak nagy életkorkü­lönbséggel kötött házasságok is. Az egyik 18 éven aluli menyasszonyt például 40 éven felüli vőlegény vezette az anyakönyvezető elé, de volt 18 éven aluli férj is, aki­nek felesége a 20—29 éves korosztályhoz tartozott. A többség azonban mégis a fér­fiak javára hajló néhány év többlettel köt házasságot: az esküvők háromnegyede volt ilyen. Ha a házasságok száma nem is, a több gyermeket vál­laló családok száma növek­szik. 12 606 új szabolcs-szat- mári kis állampolgár látta meg a napvilágot egy eszten­dő alatt, kétezerrel több, mint három éve. A lányok és fiúk aránya csaknem pontosan 1:1. Az újszülöttekből 6319 volt a fiú. Az édesanyák többsége (8,5 ezer) a 20—29 éves korosztályhoz tartozott, de kétezer 30 évesnél idősebb édesanya is vállalkozott — többnyire a második, harma­dik — szülésre. Csaknem minden szülés (szám szerint 12 394) kórházban, szülőott­honban történt. Csökkent a megyéből el­költözők száma: állandó sza- bolcs-szatmári lakóhelyüket 17 973-an hagyták el, ezek kö­zül viszont 6512-en egyben a megyéből is elköltöztek. Ér­dekes, hogy egy esztendő alatt minden .megyébe költöztek szabolcsiak: legtöbben Pest megyébe (1316). legkeveseb­ben Győr-Sopron és Zala me­gyébe (30—30). Budapestre 1460-an költöztek. Megyénk határain kívülről 3496-an jöt­tek állandó bejelentővel. Leg­többen Borsodból (626). leg­kevesebben Vasból (14). Bu­dapestről 560-an költöztek megyénkbe. (m.) Nem veszik észre..? Cigaretták, italok, pipere- és luxuscikkek sora tűnik el nap mint nap az önkiszolgá­ló boltok szabadpolcairól. Hi­szen az alkalmi és notórius tolvajok szinte valamennyi kínálkozó lehetőséget ki­használnak: táskába rakják a pálinkát, zsebbe süllyesz­tik a kölnisüveget. Az ötszáz forint értékhatár alatti lopás szabálysértés. Elkövetőjét maximálisan öt­ezer forintos pénzbírsággal súlythatják. Ha az eltulajdo­nított áru ötszáz forintnál drágább, akkor az ügy bíró­ságra kerül és bűncselek­ményként kezelik. A Nyíregyházi Városi Ta­nács szabálysértési csoport­jához a város különféle bolt­jaiból évente átlagosan négy­ötszáz bejelentés érkezik. A lopások száma ettől persze jóval nagyobb. Az esetek el­bírálásánál döntő szerepe van az eltulajdonított áruk értékének, az elkövetők szo­ciális körülményeinek. Ugyanakkor nem veszik fi­gyelembe az ittasságot és szi­gorúbban járnak el a vissza­esőkkel szemben. Meglepő, hogy igen magas a jól szi­tuált, úgynevezett alkalmi tolvajok száma. A lopások indítéka külön­böző. A megrögzöttek szo­kásból, szenvedélyből teszik zsebre az árut. Mások a kí­nálkozó, csábító alkalmat használják ki azzal a biztos tudattal, hogy nem veszik észre. Csakhogy az emberek nagy része elítéli a lopást, s azonnal jelenti a személy zetnek. Vannak, akik végsőkig tagadnak a leleplezéskor. A nem egyszer magas összegű kártérítést azonban szó nél­kül megfizetik. Mások be­ismerik, megbánják tettüket. Ennek ellenére a lopások és az elkövetők száma évről évre nő. Az eladók is egyre bizalmatlanabbak — alappal. „RABLÓMESÉK" Működött a fantázia... tóvásáron, töltötte. hanem a börtönben AZ ŐSZÜLŐ HÖLGY nem volt férjezett (most sem az), lánynevét két essel és ipszi- lonnal írta, de a tárgyaláson csak alperesnek szólították. Mindig urilánynak vallotta ma­gát, munkát nem vállalt, albér­lőket igen. — éppen ezért lett alperes. Gyorsan pergő beszé­déből idézünk: — Tisztelt bíró úr! Igaz, hogy a fiatalembertől három hónapra vettem fel a pénzt és egy hó­nap múlva felmondtam neki azért, hogy a rokon kislányt magamhoz vehessem. Hogy nem volt vér szerinti rokonom? De rokonná fogadtam egy • hóna­pig. Az igaz, hogy egy ..hónap- rhúlva okkal kitagadtam és ne­ki sem adtam vissza a kéthavi lakbért. Aztán jött ismét egy fiatalember, aki ...-nak nézte a házamat, hát persze hogy egy hónap múlva kiebrudaltam... Mind a tíz albérlőmnek vissza­adom a pénzt, hamarosan örö­kölök a svájci rokonomtól. A bíró itt erélyesen rászólt az egyébként vallásos hölgyre: — Nyugaton nincs is rokona. Nem fél, hogy magára szakad a plafon ?! Ebben a pillanatban akkorát dördült az ég, hogy a bíróság régi épülete beieremegett. A megrezzent hölgy csendes és őszinte lett. G. UR középmagas, ősz haját gondosan oldalra fésüli, arany- keretes szemüveget visel, vá­lasztékosán beszél és öltözik. A megyei lapban főleg a hirdeté­ís a seket olvassa, azok között szomorú híreket. A szélhámos ur megjelent egy temetésen és megható szavak, gyöngéd kézcsókok közepette részvétet nyilvánított az öz­vegynek, majd felajánlotta, hogy értékesíti a visszamaradt kocsit, mivei neki úgy sincs jogosítvá­nya. Az értékesítés sikerült, a hölgy ezért nevezte „jóságos­nak” a tárgyaláson a szélhá­most. Az ügyész itt nyomban bizonyította, hogy a jól fésült férfi 10 ezret nyert az értéke­sítésen. Finomkodva, elérzéke- nyülést szinlelve próbálta ugyan igazolni, hogy valóban szívessé­get tett, mert az elhunyttal ka­tonáskodott, sőt két évig együtt is dolgozott. Állításait az öz­vegy is cáfolta, így a követke­ző vasárnapot már nem az au­A „káemkás” fiatalember hip­pinek vallotta magát — s jog­gal viselte ezt a cseppet sem dicsekvésre méltó elnevezést. Kihallgatás közben is karba tett kézzel, lezser testtartással ült egy-egy válaszadás közben meg­vakarta bozontos fejét. Egyre cinikusabban válaszolt, mint mondta, a hosszabb beszéd épp oly fizikai fájdalmat okoz szá­mára, mint a rövidebb munka. Mert rövid munkát vállalt egy pesti gyárban, ahol is balszél­sőként alkalmazták a harmad- osztályú csapatban. Az edző­vel (nem a művezetővel) tá­madt nézeteltérése miatt lépett ki. Hippi úr a napokban szaba­dult és ismét szembekerült a rendőrtiszttel, 'aki így szólt hozzá: — Remélem, januárban való­ban új életet kezd ős végre dol­gozik. — Dolgozni nem fogok, de munkahelyem, az lesz. Nábrádi Lajos Olvasónk írja: Kerülgetjük? Ami Nyíregyházán, a Ma­karenko utca 5. sz. alatti társasház-építkezésnél fo­lyik, hozzá hasonló példát a város területén nem is tu­dok említeni, — teszi szóvá levelében Szabolcsi János nyíregyházi olvasónk. Eny­hén szólva felháborító! Le­het, már két éve is annak, hogy az említett ingatlan előtti járdát lezárták, az in­gatlan bontása miatt, és építkezés címén. Amiből ed­dig — legalábbis ami kívül­ről látható — csak a régi ház részleges bontása tör­tént meg. Az egész terület elhanyagolt, méteres bozó­tok . nőttek ki, a félig bon­tott épület, és a törmelék­halmaz háborús emlékképe­ket idéz fel az emberekben. A legbosszantóbb azonban, hogy a járda még most is el van rekesztve. A Széche­nyi utcán a gyalogátkelő­hely pedig éppen ebbe az oldalba torkollik, a gyalogo­sok viszont kénytelenek — a Makarenko utcába érkez­ve — mindjárt a másik ol­dalra áttérni. Kockázatos ugyanis vállalniuk — a je­lentős kétirányú járműfor­galom miatt — az úttest szé­lén való közlekedést. Érthe­tetlen az illetékesek tehetet­lensége. Miért nézik el, hogy egy „lucaszéke” módjára épülő társasház miatt a gyalogosok százai bosszan­kodjanak nap mint nap. Szerk. megjegyzés: lapunk már több ízben foglalkozott ezzel a közérdekű témával. Legutóbb a városi tanács műszaki osztálya válaszkép­pen eljuttatta hozzánk azt a határozatot, melyben a tár- sasház-építtetőket — az em­lített hanyagságok miatt — 500—500, forint pénzbírság­gal sújtotta. Igaz, az érintet­teknek volt fellebbezési le­hetőségük, hogy éltek-e az­zal, vagy sem, nem tartozik ide. A lakosságot egy érde­kelné: ha a határozat ér­vényre jutna és a járda végre a gyalogosoké volna! Megyénk lakosainak száma: 622 ezer

Next

/
Oldalképek
Tartalom