Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-07 / 262. szám
1975. november 7. KELET-MAGYARORSZÁG — ÜNNEPI MELLÉKLET 7 Gazdagodó megyénk Tervkészítés közben KÓRHÁZ KISVÁRDÁN HÉT EMELET 1975, A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV utolsó esztendeje nemcsak a finisé és az elszámolásé, hanem a következő középtávú terv készítésének éve is. Az utóbbi hetekben már gyakran érkeznek jelentések arról, hogy az üzemek, gazdaságok teljesítették a negyedik ötéves terv előirányzatait. Ezekkel a híradásokkal egyidőben azonban már azokról az eseményekről Is szólunk, amelyek a tervkészítésekkel, különböző egyeztetésekkel foglalkoznak. A megye kész ötödik ötéves tervéről beszélni ennek ellenére korai volna, hiszen a végleges formáig még nagyon sok munkatárgyalásra van szükség. Ezután következnek a testületi ülések, s csak a jövő év első napjaiban írhatunk majd a konkrét számokról. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a tervkészítéssel késlekednének megyénkben. Sok helyen nemcsak a vezetők, bizottságok, testületek foglalkoznak elemzően a tervezéssel, hanem széles körű társadalmi alapokról is segítik a jobb tervek kidolgozását. Az egyik legjobb példát erre Nyíregyháza mutatta: több, mint száz kitűnő szakember bevonásával a társadalmi erőket is felhasználva készítik a részterveket, s olyan választási lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy a legjobb javaslatok váljanak majd a következő középtá- tú terv részévé. MILYEN ALAPRÓL IS INDULHATUNK az újabb tervciklus kezdetén? Valamennyi fontos népgazdasági ágazat tervelőirányzatát túlteljesítjük. Ugyanez vonatkozik a fejlesztési alapokra is. Ez utóbbi területen van néhány kiemelkedően jó teljesítmény is. A helyi közlekedésre a tervezett 79 helyett 152 millió forintot tudtunk költeni, s így néhány helyen sikerült mérsékelni a szorító gondokat. Az egészségügyi ellátás céljaira a tervezett 319 millióval szemben 453 milliót költ- hettünk, s a kulturális ellátásra fordított 740 millió forint is harminc százalékkal magasabb, mint az eredeti összeg. Helyi közlekedés, egészségügyi és kulturális ellátás — a megye nagyon sok régi gondját jelzik, s öröm, hogy éppen ezeken a területeken lehetett jelentős összegekkel többet költeni a fejlesztésekre. Beszédesek azok a számok is, amelyek nem pénzben, hanem természetes mutatókban fejezik ki a fejlesztéseket. A negyedik ötéves tervi lakásprogramot túlteljesítjük. A tervezett 21 800 lakással szemben várhatóan 22 700 épül meg az év végéig. Ennek ellenére az egyes építési módok között megváltoztak az arányok: a költségesebb eljárások miatt kevesebb állami lakás épült a tervidőszakban. Elmaradás van a lakásépítő szövetkezeti építkezésben is: ennek oka elsősorban az, hogy Nyíregyházán nem volt megfelelő a területelőkészítés, a vidéki településeken pedig nem volt kellő érdeklődés. A tervezett kórházfejlesztés megvalósul, nemcsak az eredeti 569, hanem ennél 268-cal több új kórházi hely létesül az év végéig. Több óvodai és bölcsődei helyet létesíthettünk, ez a társadalmi összefogásnak is köszönhető. Ezek a főbb eredmények, a részletes elszámolás természetesen még hátravan. Az azonban már látható, hogy a tanácsok a negyedik ötéves tervben körülbelül 4,6 milliárd forint értékű fejlesztéssel gazdagították a megyét. Az előzetes tervek szerint a követke- ző öt esztendőre nagyságrendjében hasonló, összegében valamivel magasabb összegekkel lehet számolni — a végleges adatok még nem állanak rendelkezésre. VÁLTOZATLANUL AZ EGYIK legfontosabb a lakásépítés lesz a következő középtávú tervben is. A felmérések szerint a mostani ötéves tervben megépített lakásoknál többre lenne szükség a következő öt esztendőben, a reális lehetőségek azonban nem teszik lehetővé a nagymértékű emelést, körülbelül az előző tervidőszakban előirányzott lakásszámhoz hasonló mennyiségre lehet számítani. A száz lakásra jutó lakók számát tekintve ennek ellenére a legnehezebb helyzetben lévő Nyíregyházán is javítani tudnak az arányokon. Jelentős előrelépésről van szó a közmű- vesítési tervekben. Nagy jelentőségű, hogy várhatóan több, mint negyven település közművesítését valósítják meg, többet, mint bármikor eddig. Ez annak ellenére is kiemelkedő, hogy esetleg néhány településen a kiviteli munkák áthúzódhatnak a következő ötéves terv határán. Kikerülhetetlen kérdés a tervezésnél a városok vízellátása. A szükséges és elengedhetetlen fejlesztésekkel a kellő kapacitás mindenütt biztosítható, de már gondot jelent, hogy Nyíregyházán például ki is merül, tehát újra napirendre kell tűzni egy jelentős fejlesztést Erről egyébként is régóta beszélnek a vízügyi szakemberek: Nyíregyháza vízellátása előbb-utóbb csak a tiszai felszíni vízkivételi művel oldható meg. Sok gondot jelent a tervezések során a szennyvíztisztítás feladatainak megoldása, ami abból adódik, hogy a vízművekkel párhuzamosan nem mindenütt épültek szennyvíztisztító művek, s a két igény összhangba hozása nem is képzelhető el egyetlen ötéves terv időszaka alatt, tehát 1980-ig nem is remélhető, megoldás csak hosszabb távon lehetséges. Folytatódnak a kórházi fejlesztések is, bar" a most záruló ötéves tervi számoknál várhatóan kevesebbet lehet majd előirányozni, de a mostani fejlesztésekkel jól lehet megalapozni a hatodik ötéves tervben elérhető jelentős mennyiségi és minőségi fejlesztéseket. Több bölcsőde- és óvodaépítést terveznek a szakemberek, mint a negyedik ötéves tervben megvalósítottunk. Ez annál is inkább lényeges, mert a most záruló középtávú tervben kiemelkedő eredmények voltak. De az okok is nyomósak: ugrásszerűen emelkedett a megyében a női munkahelyek száma; a népességpolitikai intézkedések hatására 1972-höz viszonyítva 1974-ben 15 százalékkal emelkedett a születések száma, s ez 1975-ben is változatlan maradt. A demográfiai előrejelzések szerint az óvodás korú gyermekek száma 23 százalékkal emelkedik 1980-ra. MÉG TÖBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANTEREM építésére kell felkészülni. Uj középiskoláinkból pedig kettő — a nyíregyházi fémipari szakközépiskola és a záhonyi vasútforgalmi szakközépiskola — építését már megkezdték. Szintén megkezdett beruházások folytatása következik a szakmunkásképzés területén: kollégiumok, tanműhelyek egészítik majd ki az egyébként szép iskolákat, s ez több vidéki szakmunkástanuló- központunkat is érinti. A közművelődés egyik legnagyobb beruházása a Nyíregyházán épülő megyei művelődési és ifjúsági ház, amelynek kivitelezése most kezdődik. A TERVEK TEHÁT KÉSZÜLNEK. Helyenként talán szerényebbel kell megelégedni, mint ami a maximális igényeket kielégítené. De már a felsorolásból is kitűnik: jó néhány fontos létesítményünk — amelynek avatására az ötödik ötéves tervben kerül majd sor — építkezése máris megkezdődött, megyénk a következő öt esztendőben is aok szép létesítménnyel gazdagodik. Mindezekhez természetesen még jobb, takarékosabb gazdálkodás szükséges és sehol sem nélkülözhető a lakosság társadalmi munkája, segítsége a helyi feladatok megoldásában. Ha ehhez hozzávesszük az ipari és a mezőgazdasági elképzeléseket is, kitűnik: gondosan előkészített tervek alapján kezdhet megyénk az 1976—80-as középtávú tervidőszak feladatainak megvalósításához. M. S. GARAI GÁBOR: ÜNNEP És fényes lett egyszerre minden; a csupasz fák, a tűzfalak. Hajnalok keltek mályvaszínben az este szárnyai alatt. Mint omlós süteményt, a szánkban gyerekkorunk oldotta szét az áhitat könnyű borában a gyönyör egyszerű ízét. Mert, felnőtten, újjászülettünk, hitetlenül bár, és csodák nélkül, — és nem csontváz-keresztünk hordta a holnap zálogát, de az a test-lélek közösség, mely önmagunk fölé emelt, s melyben tüzünk — mert éltetőén ég — már a rend törvényére lelt. Plusz egy fél év az életnek Ezt jelenti az a hathónapos időnyereség, ami az építőmunkások és szerelők jóvoltából lehetővé tette a kisvárdai kórház átadását. A SZÁÉV, a MEDICOR, a debreceni tervezővál- líilat, a csőszerelők, a felvonószerelő vállalat, az Országos Szakipari Vállalat, a kőfaragó vállalat, a posta — megérdemlik, hogy felsoroljuk őket — az elmúlt év áprilisában kötötték meg azt a szocialista szerződést, amely 1975. december 15-ére ígérte az épület építési és szerelési munkáinak befejezését, és -76 áprilisára a teljes elkészülést. A legkorszerűbb a megyében — Ezt rövidítették le hat hónappal — összegez dr. Fekete Imre kórházigazgató. Ez így azonban szárazán hangzik. A szó szoros értelmében a lelkesedés és az emberek iráni érzett mély felelősség hajtott mindenkit, aki itt dolgozott. Mert mi másképpen készülhetett volna el ez a 200 milliós munka? Pedig any- nyit módosult a terv, előnyére, hogy talán készítője sem ismerne rá. Senki nem jelentett akadályt. A munka nagyságára csupán néhány érzékeltető szám. A kisvárdai városi-járási új kórház 365 ágyas, hétemeletes, több mint 1300 helyiségből áll. Vadonatúj berendezése, műszerállománya, korszerű felszerelése új szem léletet, nagy tudást kíván az orvosoktól és ápolóktól egyaránt. Egységet képez a rendelő- intézettel, ami a legmodernebb gyógyászati szervezés követelményeit elégíti ki. Kétezer emberre tud főzni a konyha, melynek külön vágóhídja és cukrászüzeme is van. Mosodája patyolatnyi, a nővérszállót, az energiaközpontot alagút köti össze a főépülettel és a szülészettel. Központi funkció — Közhely, hogy a kórház az embert szolgálja. De azonnal tartalommal telik meg — folytatja az igazgató —, ha számításba vesz- szük, hogy ez az intézmény több mint 50 település 80—100 ezer lakosát tudja ellátni. Különös jelentőséget kap ez akkor, ha kialakul a nyíregyházi, mátészalkai és kisvárdai kórház háromszöge, azaz egy olyan rend, amely átfogva az egész megyét magas szintű szakellátást tud biztosítani. Csupán példaként: új kórházunkban van traumatológia, ideggyógyászat, urológia, röntgenológia, laboratórium, intenzívosztály, szájsebészet és fogászat, ami jelzi önmagában is a fejlődést. Ha ehhez hozzátesz- szük, hogy a berendezés, műszerek színvonala is magas, akkor nem nehéz rájönni: az eddiginél lényegesen többet tudnak tenni orvosaink a betegek gyógyításáért. Halmos József, a kórház főmérnöke jelenleg is kulcsember. Az, hiszen az indulás sem jelent számára és 35 fős műszaki stábja számára lazítást. Az építés idején is lázban voltak, de most egyre nagyobb a felelősségük. A modern műszerek, a tíz lift, az általuk modernizált kazán, az utolsó csengő hibátlan működésének felelőssége is rajtuk nyugszik. — Ahhoz, hogy a kórház betöltse feladatát — mondja a fiatal mérnök — orvos és műszaki szoros együttmunkálkodása szükséges. Ezt a szemléletet meg kellett tanítani és tanulni. Életek múlnak rajtunk is. A biztonságos biztonsága is kevés akkor, amikor emberéletről van szó. Az új szépsége Pont nyolcvanhárom éve, 1892. november 3- án adta aláírását Mikecz alispán arra az írásra, mely a már akkor is ódon menhelyet kórházzá emelte Kisvárdán. Az itt folyó gyógyító munka hősies, de mindig elkeserítő volt. Ebből a hajdani ispotályból költözik folyamatosan az újba a kisvárdai kórház. Elég néhány szót váltani Richter Edit, Hozdik Edit vagy Lengyel Gyuláné főnővérekkel, akik innen jöttek az újba, hogy megértsük a változást. Egy olyan épületből, ahol a folyosón voltak az öltözőszekrények, ahol zsúfoltság jellemzett mindent. Most virágoknak keresnek helyet, korszerű társalgókat rendeznek be, ismerkednek a csengőkulccsal, és szinte gyermeki örömmel élvezik a tág folyosókat, és maguk is megdöbbennek, amikor 3 és 5 ágyas kórterem levegős helyiségébe lépnek. Itt csak egy gombnyomás, és a szellőztető 10 perc alatt kicseréli az egész épület levegőjét. A műtőben klímaberendezés biztosítja az állandó 20 fokos steril levegőt. — Ebben az épületben — mondta Hozdik Edit — egy gondolat öltött testet: az ember szolgálata. Magas színvonalon Talán jogos kérdés: vajon a kórház felkészült-e arra, hogy az új épület adta lehetőséget úgy használja ki, amint azt elvárják. Az igazgató így foglalja össze mondandóját: —A város és a járás párt- és állami vezetése az építés és a szervezés idején is olyan segítséget adott, amely a legmagasabb felelősségtudatot tükrözte. A követelményei?, melyeket állítanak, ugyanakkor megfelelnek annak az igénynek, amelyet minden ember megkövetelhet egy gyógyintézettől. Hogy az indulás zavartalan legyen, kezdetnek 20 lakást adtak arra a célra, hogy az ide jövő orvosokat fogadni tudjuk. A szakemberek olyan helyzetet élvezhetnek, mint amilyet kevés város tud biztosítani. Fiatalok jöttek, akik máris beilleszkedtek a régi kollektívába, és megbecsülik azt, amit az új és modern kórház kínál. — De ebben nem merülhet ki a tevékenység. Hatni kell a járás egészének egészségügyére. Ennek érdekeben a körzeti orvosok és kórháziak rendszeres találkozásait szervezzük, növeljük a felülvizsgálok felelősségét, szeretnék, ha a kisvárdai kórház egyféle szellemi központja, tudományos műhelye is lenne a gyógyító orvosoknak. Ez nem túlzás, főleg akkor, ha számításba vesszük; olyan orvosok vannak, akik teltek ambícióval, s akiket serkent az új izgalmas varázsa. A beteg érdekében Ez az egyedi terv szerint épült kórház a gyógyítók és gyógyítandók szolgálatában áll. Igaz, gond is van, hiszen kellenek még orvosok; nővérek, szükséges sok tapasztalat, amit a munka ad majd meg, lesznek menetközben kibukó bajok is. ötszázan állnak készen, hogy fehér köpenyben, tudásuk javával álljanak az ágyak, műtők, berendezések mellé. Mérnök, technikus, energetikus ügyel arra, hogy a technika beteget és orvost szolgáljon. — Nevel ez az épület külsőségeivel is — magyarázza dr. Fekete Imre. Esztétikus, ami nem kis szó. Aki ide belép, meg kell hogy érezze, a tisztaság, a fény, a világosság, a csend, a virág nem öncél, hanem segítője a gyógyulásnak. Nem lehet szebb cél, egyben követelmény, mint az, hogy a kisvárdai kórház tartalmával, munkájával is hozzájáruljon az ideforduló bizalmának. „Épült a IV. ötéves terv időszakában” — hirdeti az előcsarnok márványfalán a tábla. Épült, mégpedig határidő előtt, munkások, műszakiak, orvosok, tanácsiak közös buzgalmával, szándékával. Százezer ember egészségéért. Bürget Lajos P'VOP'VI fíLSfTÍ' CL V V/ CL y ILtiUvI LQy J cJ J
