Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

2 KELET-MAG YARORSZÁG 1975. november 29. Közlemény Losonczi Pál felszólalása a tunéziai nemzetgyűlésen Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, tunéziai programjának második nap­ján, pénteken a nemzetgyű­lésbe látogatott el és részt vett annak ünnepi ülésén. A kép­viselők hosszas tapssal kö­szöntötték, amikor a nemzet- gyűlés elnökének társaságá­ban az ülésterembe lépett és elfoglalta helyét az elnöki emelvényen. Dr. Szádok Mo- kaddem, a nemzetgyűlés el­nöke meleg szavakkal kö­szöntötte Losonczi Pált, hang­súlyozva, hogy látogatása nagy jelentőségű állomás a két ország közötti gyümöl­csöző együttműködés meg­teremtésének útján. Ez a lá­togatás is azt mutatja — mondotta —, hogy megvan a lehetőség a hasznos együtt­működésre az eltérő társadal­mi és gazdasági berendezésű országok között a kölcsönös tisztelet, egymás megbecsülé­se alapján, amikor az érde­kelt feleket a béke és a nem­zetközi biztonság erősítésének őszint<| vágya, jó és az egész emberiség számára hasznos nemzetközi kapcsolatok elő­mozdítása vezérli. Losonczi Pál köszönetét mondva az üdvözlésért, utalt Karthago ősi történelmére, nagy kulturális örökségére, szólt a tunéziai népnek a gyarmati uralom ellen vívott harca jelentőségéről, a füg­getlenség kivívása óta vég­zett országépítő munkájáról, majd nemzetközi kérdésekkel foglalkozva hangsúlyozta: — Az európai népek kép­viselői, államaik felelős veze­tői nagyfokú bölcsességről tettek bizonyságot, amikor hosszú-hosSzú tárgyalások után ez év nyarán sikeresen fejezték be az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezletet. A részvevő álla­mok legfelső szintű képvise­lői által befejezett tanácsko­zás történelmi értékű lépést jelent előre az európai kol­lektív biztonsági és együtt­működési rendszer megte­remtésének útján. Meggyő­ződésünk, hogy az európai biztonság megteremtése és megszilárdítása kedvező ha­tással lesz a föld más térsé­geinek — így a Földközi-ten­ger medencéjének — politi­kai légkörére is. A Magyar Népköztársaság változatlanul síkraszáll a válsággócok felszámolása, az agresszív újgyarmatosító és fajüldöző törekvések el­len. Kiállunk a közel-keleti helyzet igazságos és átfogó rendezéséért, az '1967-ben megszállt arab területek fel­tétel nélküli és teljes ki­ürítéséért, a palesztin nép törvényes jogainak helyre- állításáért, beleértve a pa­lesztin nép önálló állami lét­re való jogát is. Meggyőződésünk, hogy a politikai enyhülés csak ak­kor bizonyul tartósnak, ha a leszerelés irányába tett lépések követik. A humá­numot, haladást, a nép ja­vát hathatósan szolgálná, ha a fegyverkezésre fordított hatalmas összegeket fokoza­tosan békés célokra irányí­tanák át. A Magyar Népköz- társaság kormánya ezért üd­vözli őszintén azokat a szov­jet kezdeményezéseket, ame­lyek a teljes leszerelésre, a nukleáris és más tömegpusz­tító fegyverek eltiltására, valamint a leszerelési világ­értekezlet összehívására irá­nyulnak. E javaslatoknak rendkívüli jelentősége van az egész emberiség és az egyes népek, nemzetek jö­vője szempontjából egy­aránt. Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban a szocializ­must építő magyar nép munkájának eredményeiről szólt, majd hangsúlyozta: örömünkre szolgál, hogy az országaink közötti kapcso­latok egészségesen fejlőd­nek. Ugyanakkor úgy vél­jük , hogy a magyar—tuné­ziai együttműködés lehető­ségeit még távolról sem me­rítettük ki. Bizonyos vagyok abban, hogy tárgyalásaink jó alkalmat nyújtanak a két­oldalú együttműködés új te­rületeinek feltárására, a köl­csönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális kapcsolatok konk­rét formáinak kimunkálá­sára. Losonczi Pál végül továb­bi sikereket kívánt a nem­zetgyűlés tagjainak munká­jához, a tunéziai népnek ha­zája felvirágoztatásáért vég­zett munkájához. Szavait hosszan tartó taps­sal fogadták a nemzetgyűlés tagjai. Az Elnöki Tanács elnöke a nemzetgyűlésből távozva a közeli Bardo-palotában lé­vő nemzeti múzeumban megtekintette a tunéziai év­ezredekre visszatekintő múltját szemléltető archeo­lógiái kiállítást. Útja innen a Den-Den-i népművészeti központba vezetett, ahol megismerkedett a fém-, bőr-, textilanyagokból, gipszből ké­szített népművészeti termé­kek, használati tárgyak elő­állításának folyamatával. A látogatásokat követően Hédi Nuira miniszterelnök ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére. (Folytatás az 1. oldalról) Megkülönböztetett figyelmet kell for­dítani a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejterme­lés növelésére, a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztésre. Az ország cukorszükség­letét döntően hazai termelésből kell fedezni. Az állami gazdaságok mutassanak példát a termelés hatékonyságának fokozá­sában. A mezőgazdaság élen járó szocia­lista üzemei, állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek folytassák a magas színvo­nalú termelési rendszerek elterjesztését. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek nö­veljék teljesítményeiket, a közepesek zár­kózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaiknak jobban megfele­lő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepesek szintjét. Az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek termelésének fejlesztése mel­lett változatlanul fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokban lévő lehetősé­gek kihasználásának ösztönzése és támoga­tása, a megtermelt áruk átvételének jobb megszervezése. © A szállítás összteljesítménye — a hazai és a nemzetközi szükségle­tekkel összhangban — 35 százalékkal nö­vekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukció­ja, a fővonalak és csomópontok korszerű­sítése, az átállás a villamos- és dieselvon- tatásra. A fejlesztésben továbbra is kap­jon megfelelő helyet a közúti közlekedés. A fővárosban és az öt nagyvárosban a tö­megközlekedés javításának változatlanul elsőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti metró. © A szocialista szektor beruházásait 850—870 milliárd forintban kell előirányozni. Ez a IV. ötéves terv idején megvalósult beruházásokhoz képest 25—26 százalékos növekedést jelent. Az erőket a megkezdett létesítmények mielőbbi befeje­zésére és a tervidőszak első felében induló nagyberuházásokra kell összpontosítani. Az új beruházásokat a népgazdaság szük­ségletei alapján, az eddigieknél szigorúb­ban kell rangsorolni. Növekedjék a ver­senyképes exportot szolgáló, gyorsan meg­valósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. © Fejlesztési céljainkkal összhangban még nagyobb mértékben vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése segítse elő a népgazdaság kiegyensúlyozot­tabb fejlődését, a hatékonyság fokozását, a gyorsabb műszaki haladást, a termelési szer­kezet átalakítását, a nyersanyag- és energia­szükséglet kielégítését. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelemnél gyor­sabban, 45—48 százalékkal növekedjék. Aki­vitel a behozatalnál nagyobb ütemben bő­vüljön. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunió­val, a KGST-országokkal fennálló kapcsola­tok sokoldalú fejlesztésére fordítjuk. Aktí­van részt veszünk a szocialista gazdasági in­tegráció megvalósításában. Növeljük részvé­telünket az energetikai és nyersanyag-kiter­melő ágazatok közös beruházási tevékenysé­gében, az ipari szakosodásban és kooperáció­ban, a mezőgazdasági együttműködésben. A külkereskedelmi forgalom a KGST- országokkal 1976 és 1980 között 40 százalé­kot meghaladóan növekedjék. Legyen első­rangú feladat a következő ötéves tervidő­szakra szóló államközi megállapodások tel­jesítése. A kölcsönös előnyök és érdekek alapján a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és hatékony bővítésére kell törekedni a tőkés­országokkal. A külkereskedelmi forgalom növelésén túlmenően törekedjünk aktív gaz­dasági együttműködésre, kezdeményezzünk termelési, kooperációkat, licencvásárlásokkal segítsük elő a fejlett technika átvételét. Az eddiginél is gyorsabban bővüljenek kapcsolataink a gyarmati sorból felszaba­dult, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal. Növekedjék a gazdaságos kivi­tel, valamint a nyersanyagok félkész- és késztermékek behozatala. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk, a népgazdaság fejlődéséhez szükséges behoza­tal és kivitel szilárd bázison valósuljon meg, s távlataiban is tervszerű legyen. © Az ötéves terv időszakában a la­kosság életszínvonala — a gazda­sági fejlődéssel összhangban — rendszeresen emelkedjék, életkörülményei javuljanak. A lakosság reáljövedelme 18—20 száza­lékkal, a munkások és alkalmazottak reálbé­re 14—16 százalékkal növekedjék. A munka szerinti elosztás elvének következetes érvé­nyesítésével ösztönözni kell a nagyobb telje­sítményekre, a hatékonyabb munkára. A keresetek a végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban emelkedjenek. Továbbra is megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a nagyüzemi munkásság jövedelemviszonyaira, munka- és életkörül­ményeinek alakulására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók reálkere­sete a munkásokéval, alkalmazottakéval azo­nos ütemben növekedjék. Az egyes terme­lőszövetkezetek közötti indokolatlan jövedel­mi különbségek mérséklődjenek. Alapvető követelmény, hogy az árak kellően tükrözzék a hazai ráfordításokat és a nemzetközi árarányokat. Ez szükségessé teszi, hogy mind a termelői, mind a fogyasz­tói árak bizonyos körében központi intézke­désekre kerüljön sor. Az árintézkedések se­gítsék a termelés hatékonyságának növelé­sét, a népgazdasági egyensúly javítását. A fogyasztói árváltozások az életszínvonal-po­litikai célokkal, a reálbér és a reáljövedelem tervezett növekedésével összhangban való­suljanak meg. Biztcsítani kell az árak ala­kulásának tervszerű irányítását, az árfegye­lem erősítését, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és a visszaélések megelőzését. Az alapvető fogyasztási cikkek árának emelését jövedelempolitikai intézke­désekkel ellensúlyozni kell. Biztosítani kell a vásárlóerő és az áru­alapok összhangját. A termelő- és a keres­kedelmi vállalatok tegyenek megfelelő in­tézkedéseket az áruellátás és a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére, a vásárlási körülmények javítására. A társadalmi gondoskodás fejlesztésében a jövőben is alapvető törekvésünk a dolgo­zó nők, a több gyermekes családok és az idős sek helyzetének javítása. Az állam nagyobb mértékben járuljon hozzá a gyermekek el­tartásához. Növekedjék az évi nyugdíj-kiegé­szítés összege, növelni kell az alacsony nyug­díjakat. Társadalmi, politikai céljainkkal össz­hangban nagy figyelmet kell fordítani a la­káshelyzet javítására. Tartani kell a lakás­építés dinamikus ütemét: 420—440 ezer la­kás épüljön, az állami lakások száma 150— 160 ezer legyen. A lakásépítés elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, az ipari centrumokban gyorsuljon. A lakások felújí­tására és karbantartására szolgáló eszközö­ket célszerűbben használják fel. Nagy figyelmet kell fordítani az egész­ségügy fejlesztésére, mindenekelőtt a kórhá­zi ágyak számának növelésére és a betegel­látás színvonalának emelésére. A gyermekek számának növekedése mellett is biztosítani kell az óvodai ellátás elért színvonalát. Ja­vuljon a bölcsődei ellátás, főként a főváros­ban, a megyei városokban és az ipari köz­pontokban. O A közművelődés intézményhálóza­tának fejlesztésével és korszerűsí­tésével, a kulturális szolgáltatások bővítésé­vel tovább kell javítani a lakosság, elsősor­ban a munkásság és az ifjúság kulturális el­látását. Változatlanul nagyfontosságú feladat az általános iskolai oktatás és a szakmunkás- képzés színvonalának emelése és tárgyi fel­tételeinek javítása. A Központi Bizottság megvitatta az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit és azokat a következőkben hagyta jóvá: a növekedés százalékban: A nemzeti jövedelem 5 —5,5 A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3 Az ipari termelés 6 Az országos építési-szerelési tevékenység 5 —6 A mezőgazdasági termékek termelése 3,5—4 Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7,8 Az egy lakosra jutó reáljövedelem 3 Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó nominálbér 6,3 Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó reálbér 1,5 Az egy termelőszövetkezeti keresőre jutó reálkereset 1,5 A fogyasztói árszínvonal 4,5 A kiskereskedelmi áruforgalom 4 —5 A szocialista szektor beruházásainak összege 148—150 milliárd Ft Az elkészülő lakások száma 82 ezer db ebből állami lakás 28 ezer db Az 1976. évi tervben kitűzött gazdaság- politikai célok sikeres megvalósítása döntő jelentőségű az V. ötéves terv megalapozásá­ban, gz elkövetkező esztendők kiegyensúlyo­zott fejlődésében. Ez az irányításban, a vég­rehajtásban és az ellenőrzésben határozott magatartást, fegyelmezett munkát követel, a személyi felelősség növelését igényli. Ennek érdekében már 1976-ban érvénye­süljenek a következő főbb követelmények: — növekedjék a gazdaságos és verseny- képes termékek aránya, csökkenjen a gazdaságtalan termékek gyártása; — lényegesen javuljon a népgazdaság exportképessége, szélesedjenek a tar­tós és biztonságos értékesítési kap­csolatok; — intézkedni kell a munkaerő-gazdál­kodás javítására, a munkaerő terv­szerű átcsoportosítására, az admi­nisztratív létszám csökkentésére, a munkafegyelem erősítésére; — gondoskodni kell az energia és a nyersanyag ésszerű felhasználásáról, a takarékos gazdálkodást általánossá kell tenni. E célokat szolgálják a gazdasági szabá­lyozók 1976. január 1-ével életbe lépő mó­dosításai. 1976-ban három nagyberuházás kezdőd­het meg: a Dunai Vasmű konverteres acél­műve, a Tiszai Vegyi Kombinát új gyárrész­leggel való bővítése és a zalaegerszegi hűtő­ház építése. Budapesten át kell adni a forgalomnak a metró Nagyvárad tér és Deák tér közötti szakaszát. Az életszínvonal — a gazdasági lehetősé­gekkel összhangban — szerényebb mértékben emelkedhet, mint a korábbi években. Köz­ponti bérintézkedésekre 700 millió Ft fordít­ható. Ez fedezetet nyújt január 1-től a böl­csődei és az óvodai dolgozók béremelésére, valamint vállalati bérpreferenciára. Ezenkívül január 1-től az évenkénti nyugdíjkiegészítés legkisebb összegét havi 30 Ft helyett 50 Ft-ban kell megállapítani. 1976- ban sor kerül a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok nyugdíjkorhatárának egy év­vel történő leszállítására. IV. Dolgozó népünk a IV. ötéves terv meg­valósítása során eredményes munkát végzett, maradandót alkotott, büszke lehet az elért sikerekre. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki mindazoknak, akik helytállásukkal, felelősségteljes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak szocialista hazánk fejlődésé­hez. Az elmúlt években is sok gondon, nehéz­ségen lettünk úrrá, de munkánk egyes fogya­tékosságai miatt lehetőségeinket nem tudtuk teljesen kiaknázni. Még nagy tartalékok van­nak a termelésben, a termelő berendezések, a munkaidő jobb kihasználásában, a tudo­mány eredményeinek felhasználásában, a műszaki haladás gyorsításában, az irányító tevékenység színvonalának további emelésé­ben, a szervezettség erősítésében, a fegyel­mezett munkában. A Központi Bizottság szilárd meggyő­ződése, hogy az V. ötéves terv megvalósí­tásával, a XI. pártkongresszus iránymuta­tását követve, tovább haladunk a fejlett szocialista társadalom építésében. A célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve meg­teremthetők. Az V. ötéves terv, valamint az 1976- os népgazdasági terv megvalósítása hazánk minden állampolgárától kezdeményező­készséget és fegyelmezett munkát igényel. Népünk érdeke, hogy társadalmunk anya­gi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervben foglalt célok szolgálatában jól hasznosítsuk. A Központi Bizottság számít dolgozó népünk cselekvő támogatására. Felkéri az üzemek, a termelőszövetkezetek, az intézmények dolgozóit; vegyenek részt az V. ötéves terv végrehajtását segítő szo­cialista munkaverseny-mozgalmakban. A minisztériumok és a főhatóságok, a gazdasági irányító és felügyeleti szervek segítsék a vállalatokat, üzemeket, szövet­kezeteket abban, hogy saját feladataikat az éves terv és az V. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai céljaival összhang­ban alakítsák ki. A vállalati tervek ala­pozzák meg a hatékonyabb munkát, reáli­san irányozzák elő a helyi fejlesztést és a jövedelmek növelését. A gazdasági feladatok teljesítése most nagyobb igényeket támaszt a vezetőkkel szemben. A tennivalók jó elvégzése a vál- lati önállóság körülményei között színvo­nalas, kezdeményező, irányító, munkát kö­vetel. A vezetők osszák meg gondjaikat, elképzeléseiket a kollektívával, támasz­kodjanak a dolgozók alkotó tettrekészsé- gére. A gazdasági építő munkában céljaink egységes képviseletében és megvalósításá­ban nagy felelősség hárul a pártszerveze­tekre, a párt tagjaira. A kommunisták képviseljék következetesen a párt gazda­ságpolitikáját, a népgazdasági tervet, és személyes helytállással mutassanak példát a munkában. A pártszervezetek erősítsék politikai, gazdaságirányító, szervező és el­lenőrző tevékenységüket. Határozottan tá­mogassák a terv megvalósításán dolgozó gazdasági vezetőket. Segítsék elő, hogy a vállalati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoztatást kapjanak. Igényeljék, bátorít­sák az aktivitást, az egészséges kritikai szellemet. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy aki a közösségért többet tesz, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülés­ben részesüljön. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy a Hazafias Népfront Országos Taná­csa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa, az Országos Szövetkezeti Tanács, a tomegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői a maguk területén mindent megtesznek gazdasági terveink megvalósításáért. A szakszervezetekben, a tömegszerve- zetékben a szövetkezetekben és a tömeg- mozgalmakban tevékenykedő kommunis­ták és aktivisták mozgósítsák a dolgozókat a gazdasági feladatok jó megoldására. Á Kommunista Ifjúsági Szövetség legyen kezdeményezője a fiatalok újabb konkrét vállalásainak, az országos és a helyi ak­cióknak. -'i. Pártunk felhívja a munkásosztályt, a termelőszövetkezető Tiäräsztsägöt es az ér­telmiséget, a szocializmus minden hívét egész népünket, hogy 1978. évi és új ötéves népgazdasági tervünk valóra váltá­sát tekintse közös nemzeti ügynek. III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom