Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
2 KELET-MAG YARORSZÁG 1975. november 29. Közlemény Losonczi Pál felszólalása a tunéziai nemzetgyűlésen Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, tunéziai programjának második napján, pénteken a nemzetgyűlésbe látogatott el és részt vett annak ünnepi ülésén. A képviselők hosszas tapssal köszöntötték, amikor a nemzet- gyűlés elnökének társaságában az ülésterembe lépett és elfoglalta helyét az elnöki emelvényen. Dr. Szádok Mo- kaddem, a nemzetgyűlés elnöke meleg szavakkal köszöntötte Losonczi Pált, hangsúlyozva, hogy látogatása nagy jelentőségű állomás a két ország közötti gyümölcsöző együttműködés megteremtésének útján. Ez a látogatás is azt mutatja — mondotta —, hogy megvan a lehetőség a hasznos együttműködésre az eltérő társadalmi és gazdasági berendezésű országok között a kölcsönös tisztelet, egymás megbecsülése alapján, amikor az érdekelt feleket a béke és a nemzetközi biztonság erősítésének őszint<| vágya, jó és az egész emberiség számára hasznos nemzetközi kapcsolatok előmozdítása vezérli. Losonczi Pál köszönetét mondva az üdvözlésért, utalt Karthago ősi történelmére, nagy kulturális örökségére, szólt a tunéziai népnek a gyarmati uralom ellen vívott harca jelentőségéről, a függetlenség kivívása óta végzett országépítő munkájáról, majd nemzetközi kérdésekkel foglalkozva hangsúlyozta: — Az európai népek képviselői, államaik felelős vezetői nagyfokú bölcsességről tettek bizonyságot, amikor hosszú-hosSzú tárgyalások után ez év nyarán sikeresen fejezték be az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. A részvevő államok legfelső szintű képviselői által befejezett tanácskozás történelmi értékű lépést jelent előre az európai kollektív biztonsági és együttműködési rendszer megteremtésének útján. Meggyőződésünk, hogy az európai biztonság megteremtése és megszilárdítása kedvező hatással lesz a föld más térségeinek — így a Földközi-tenger medencéjének — politikai légkörére is. A Magyar Népköztársaság változatlanul síkraszáll a válsággócok felszámolása, az agresszív újgyarmatosító és fajüldöző törekvések ellen. Kiállunk a közel-keleti helyzet igazságos és átfogó rendezéséért, az '1967-ben megszállt arab területek feltétel nélküli és teljes kiürítéséért, a palesztin nép törvényes jogainak helyre- állításáért, beleértve a palesztin nép önálló állami létre való jogát is. Meggyőződésünk, hogy a politikai enyhülés csak akkor bizonyul tartósnak, ha a leszerelés irányába tett lépések követik. A humánumot, haladást, a nép javát hathatósan szolgálná, ha a fegyverkezésre fordított hatalmas összegeket fokozatosan békés célokra irányítanák át. A Magyar Népköz- társaság kormánya ezért üdvözli őszintén azokat a szovjet kezdeményezéseket, amelyek a teljes leszerelésre, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek eltiltására, valamint a leszerelési világértekezlet összehívására irányulnak. E javaslatoknak rendkívüli jelentősége van az egész emberiség és az egyes népek, nemzetek jövője szempontjából egyaránt. Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban a szocializmust építő magyar nép munkájának eredményeiről szólt, majd hangsúlyozta: örömünkre szolgál, hogy az országaink közötti kapcsolatok egészségesen fejlődnek. Ugyanakkor úgy véljük , hogy a magyar—tunéziai együttműködés lehetőségeit még távolról sem merítettük ki. Bizonyos vagyok abban, hogy tárgyalásaink jó alkalmat nyújtanak a kétoldalú együttműködés új területeinek feltárására, a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok konkrét formáinak kimunkálására. Losonczi Pál végül további sikereket kívánt a nemzetgyűlés tagjainak munkájához, a tunéziai népnek hazája felvirágoztatásáért végzett munkájához. Szavait hosszan tartó tapssal fogadták a nemzetgyűlés tagjai. Az Elnöki Tanács elnöke a nemzetgyűlésből távozva a közeli Bardo-palotában lévő nemzeti múzeumban megtekintette a tunéziai évezredekre visszatekintő múltját szemléltető archeológiái kiállítást. Útja innen a Den-Den-i népművészeti központba vezetett, ahol megismerkedett a fém-, bőr-, textilanyagokból, gipszből készített népművészeti termékek, használati tárgyak előállításának folyamatával. A látogatásokat követően Hédi Nuira miniszterelnök ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére. (Folytatás az 1. oldalról) Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztésre. Az ország cukorszükségletét döntően hazai termelésből kell fedezni. Az állami gazdaságok mutassanak példát a termelés hatékonyságának fokozásában. A mezőgazdaság élen járó szocialista üzemei, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folytassák a magas színvonalú termelési rendszerek elterjesztését. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek növeljék teljesítményeiket, a közepesek zárkózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaiknak jobban megfelelő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepesek szintjét. Az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek termelésének fejlesztése mellett változatlanul fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokban lévő lehetőségek kihasználásának ösztönzése és támogatása, a megtermelt áruk átvételének jobb megszervezése. © A szállítás összteljesítménye — a hazai és a nemzetközi szükségletekkel összhangban — 35 százalékkal növekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a fővonalak és csomópontok korszerűsítése, az átállás a villamos- és dieselvon- tatásra. A fejlesztésben továbbra is kapjon megfelelő helyet a közúti közlekedés. A fővárosban és az öt nagyvárosban a tömegközlekedés javításának változatlanul elsőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti metró. © A szocialista szektor beruházásait 850—870 milliárd forintban kell előirányozni. Ez a IV. ötéves terv idején megvalósult beruházásokhoz képest 25—26 százalékos növekedést jelent. Az erőket a megkezdett létesítmények mielőbbi befejezésére és a tervidőszak első felében induló nagyberuházásokra kell összpontosítani. Az új beruházásokat a népgazdaság szükségletei alapján, az eddigieknél szigorúbban kell rangsorolni. Növekedjék a versenyképes exportot szolgáló, gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. © Fejlesztési céljainkkal összhangban még nagyobb mértékben vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése segítse elő a népgazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődését, a hatékonyság fokozását, a gyorsabb műszaki haladást, a termelési szerkezet átalakítását, a nyersanyag- és energiaszükséglet kielégítését. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, 45—48 százalékkal növekedjék. Akivitel a behozatalnál nagyobb ütemben bővüljön. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunióval, a KGST-országokkal fennálló kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére fordítjuk. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció megvalósításában. Növeljük részvételünket az energetikai és nyersanyag-kitermelő ágazatok közös beruházási tevékenységében, az ipari szakosodásban és kooperációban, a mezőgazdasági együttműködésben. A külkereskedelmi forgalom a KGST- országokkal 1976 és 1980 között 40 százalékot meghaladóan növekedjék. Legyen elsőrangú feladat a következő ötéves tervidőszakra szóló államközi megállapodások teljesítése. A kölcsönös előnyök és érdekek alapján a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és hatékony bővítésére kell törekedni a tőkésországokkal. A külkereskedelmi forgalom növelésén túlmenően törekedjünk aktív gazdasági együttműködésre, kezdeményezzünk termelési, kooperációkat, licencvásárlásokkal segítsük elő a fejlett technika átvételét. Az eddiginél is gyorsabban bővüljenek kapcsolataink a gyarmati sorból felszabadult, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal. Növekedjék a gazdaságos kivitel, valamint a nyersanyagok félkész- és késztermékek behozatala. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk, a népgazdaság fejlődéséhez szükséges behozatal és kivitel szilárd bázison valósuljon meg, s távlataiban is tervszerű legyen. © Az ötéves terv időszakában a lakosság életszínvonala — a gazdasági fejlődéssel összhangban — rendszeresen emelkedjék, életkörülményei javuljanak. A lakosság reáljövedelme 18—20 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növekedjék. A munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítésével ösztönözni kell a nagyobb teljesítményekre, a hatékonyabb munkára. A keresetek a végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban emelkedjenek. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság jövedelemviszonyaira, munka- és életkörülményeinek alakulására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók reálkeresete a munkásokéval, alkalmazottakéval azonos ütemben növekedjék. Az egyes termelőszövetkezetek közötti indokolatlan jövedelmi különbségek mérséklődjenek. Alapvető követelmény, hogy az árak kellően tükrözzék a hazai ráfordításokat és a nemzetközi árarányokat. Ez szükségessé teszi, hogy mind a termelői, mind a fogyasztói árak bizonyos körében központi intézkedésekre kerüljön sor. Az árintézkedések segítsék a termelés hatékonyságának növelését, a népgazdasági egyensúly javítását. A fogyasztói árváltozások az életszínvonal-politikai célokkal, a reálbér és a reáljövedelem tervezett növekedésével összhangban valósuljanak meg. Biztcsítani kell az árak alakulásának tervszerű irányítását, az árfegyelem erősítését, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és a visszaélések megelőzését. Az alapvető fogyasztási cikkek árának emelését jövedelempolitikai intézkedésekkel ellensúlyozni kell. Biztosítani kell a vásárlóerő és az árualapok összhangját. A termelő- és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket az áruellátás és a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére, a vásárlási körülmények javítására. A társadalmi gondoskodás fejlesztésében a jövőben is alapvető törekvésünk a dolgozó nők, a több gyermekes családok és az idős sek helyzetének javítása. Az állam nagyobb mértékben járuljon hozzá a gyermekek eltartásához. Növekedjék az évi nyugdíj-kiegészítés összege, növelni kell az alacsony nyugdíjakat. Társadalmi, politikai céljainkkal összhangban nagy figyelmet kell fordítani a lakáshelyzet javítására. Tartani kell a lakásépítés dinamikus ütemét: 420—440 ezer lakás épüljön, az állami lakások száma 150— 160 ezer legyen. A lakásépítés elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, az ipari centrumokban gyorsuljon. A lakások felújítására és karbantartására szolgáló eszközöket célszerűbben használják fel. Nagy figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére és a betegellátás színvonalának emelésére. A gyermekek számának növekedése mellett is biztosítani kell az óvodai ellátás elért színvonalát. Javuljon a bölcsődei ellátás, főként a fővárosban, a megyei városokban és az ipari központokban. O A közművelődés intézményhálózatának fejlesztésével és korszerűsítésével, a kulturális szolgáltatások bővítésével tovább kell javítani a lakosság, elsősorban a munkásság és az ifjúság kulturális ellátását. Változatlanul nagyfontosságú feladat az általános iskolai oktatás és a szakmunkás- képzés színvonalának emelése és tárgyi feltételeinek javítása. A Központi Bizottság megvitatta az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit és azokat a következőkben hagyta jóvá: a növekedés százalékban: A nemzeti jövedelem 5 —5,5 A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3 Az ipari termelés 6 Az országos építési-szerelési tevékenység 5 —6 A mezőgazdasági termékek termelése 3,5—4 Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7,8 Az egy lakosra jutó reáljövedelem 3 Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó nominálbér 6,3 Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó reálbér 1,5 Az egy termelőszövetkezeti keresőre jutó reálkereset 1,5 A fogyasztói árszínvonal 4,5 A kiskereskedelmi áruforgalom 4 —5 A szocialista szektor beruházásainak összege 148—150 milliárd Ft Az elkészülő lakások száma 82 ezer db ebből állami lakás 28 ezer db Az 1976. évi tervben kitűzött gazdaság- politikai célok sikeres megvalósítása döntő jelentőségű az V. ötéves terv megalapozásában, gz elkövetkező esztendők kiegyensúlyozott fejlődésében. Ez az irányításban, a végrehajtásban és az ellenőrzésben határozott magatartást, fegyelmezett munkát követel, a személyi felelősség növelését igényli. Ennek érdekében már 1976-ban érvényesüljenek a következő főbb követelmények: — növekedjék a gazdaságos és verseny- képes termékek aránya, csökkenjen a gazdaságtalan termékek gyártása; — lényegesen javuljon a népgazdaság exportképessége, szélesedjenek a tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok; — intézkedni kell a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, az adminisztratív létszám csökkentésére, a munkafegyelem erősítésére; — gondoskodni kell az energia és a nyersanyag ésszerű felhasználásáról, a takarékos gazdálkodást általánossá kell tenni. E célokat szolgálják a gazdasági szabályozók 1976. január 1-ével életbe lépő módosításai. 1976-ban három nagyberuházás kezdődhet meg: a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a Tiszai Vegyi Kombinát új gyárrészleggel való bővítése és a zalaegerszegi hűtőház építése. Budapesten át kell adni a forgalomnak a metró Nagyvárad tér és Deák tér közötti szakaszát. Az életszínvonal — a gazdasági lehetőségekkel összhangban — szerényebb mértékben emelkedhet, mint a korábbi években. Központi bérintézkedésekre 700 millió Ft fordítható. Ez fedezetet nyújt január 1-től a bölcsődei és az óvodai dolgozók béremelésére, valamint vállalati bérpreferenciára. Ezenkívül január 1-től az évenkénti nyugdíjkiegészítés legkisebb összegét havi 30 Ft helyett 50 Ft-ban kell megállapítani. 1976- ban sor kerül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárának egy évvel történő leszállítására. IV. Dolgozó népünk a IV. ötéves terv megvalósítása során eredményes munkát végzett, maradandót alkotott, büszke lehet az elért sikerekre. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki mindazoknak, akik helytállásukkal, felelősségteljes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak szocialista hazánk fejlődéséhez. Az elmúlt években is sok gondon, nehézségen lettünk úrrá, de munkánk egyes fogyatékosságai miatt lehetőségeinket nem tudtuk teljesen kiaknázni. Még nagy tartalékok vannak a termelésben, a termelő berendezések, a munkaidő jobb kihasználásában, a tudomány eredményeinek felhasználásában, a műszaki haladás gyorsításában, az irányító tevékenység színvonalának további emelésében, a szervezettség erősítésében, a fegyelmezett munkában. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy az V. ötéves terv megvalósításával, a XI. pártkongresszus iránymutatását követve, tovább haladunk a fejlett szocialista társadalom építésében. A célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthetők. Az V. ötéves terv, valamint az 1976- os népgazdasági terv megvalósítása hazánk minden állampolgárától kezdeményezőkészséget és fegyelmezett munkát igényel. Népünk érdeke, hogy társadalmunk anyagi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervben foglalt célok szolgálatában jól hasznosítsuk. A Központi Bizottság számít dolgozó népünk cselekvő támogatására. Felkéri az üzemek, a termelőszövetkezetek, az intézmények dolgozóit; vegyenek részt az V. ötéves terv végrehajtását segítő szocialista munkaverseny-mozgalmakban. A minisztériumok és a főhatóságok, a gazdasági irányító és felügyeleti szervek segítsék a vállalatokat, üzemeket, szövetkezeteket abban, hogy saját feladataikat az éves terv és az V. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban alakítsák ki. A vállalati tervek alapozzák meg a hatékonyabb munkát, reálisan irányozzák elő a helyi fejlesztést és a jövedelmek növelését. A gazdasági feladatok teljesítése most nagyobb igényeket támaszt a vezetőkkel szemben. A tennivalók jó elvégzése a vál- lati önállóság körülményei között színvonalas, kezdeményező, irányító, munkát követel. A vezetők osszák meg gondjaikat, elképzeléseiket a kollektívával, támaszkodjanak a dolgozók alkotó tettrekészsé- gére. A gazdasági építő munkában céljaink egységes képviseletében és megvalósításában nagy felelősség hárul a pártszervezetekre, a párt tagjaira. A kommunisták képviseljék következetesen a párt gazdaságpolitikáját, a népgazdasági tervet, és személyes helytállással mutassanak példát a munkában. A pártszervezetek erősítsék politikai, gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységüket. Határozottan támogassák a terv megvalósításán dolgozó gazdasági vezetőket. Segítsék elő, hogy a vállalati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoztatást kapjanak. Igényeljék, bátorítsák az aktivitást, az egészséges kritikai szellemet. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy aki a közösségért többet tesz, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljön. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Szövetkezeti Tanács, a tomegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői a maguk területén mindent megtesznek gazdasági terveink megvalósításáért. A szakszervezetekben, a tömegszerve- zetékben a szövetkezetekben és a tömeg- mozgalmakban tevékenykedő kommunisták és aktivisták mozgósítsák a dolgozókat a gazdasági feladatok jó megoldására. Á Kommunista Ifjúsági Szövetség legyen kezdeményezője a fiatalok újabb konkrét vállalásainak, az országos és a helyi akcióknak. -'i. Pártunk felhívja a munkásosztályt, a termelőszövetkezető Tiäräsztsägöt es az értelmiséget, a szocializmus minden hívét egész népünket, hogy 1978. évi és új ötéves népgazdasági tervünk valóra váltását tekintse közös nemzeti ügynek. III.
