Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

1975. november 29.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

Milliós

tettek

GONDOS ELŐKÉSZÍTÉS, a fiatalokkal történő tanácskozás, az észrevételek, javaslatok összegzése és írásba foglalása után elkészült a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának a kongresz- szusi intézkedési terve és az 1976—77-es mozgalmi év akcióprogramja. Ezek a dokumentumok képezték a november 28-i megyei bizottsági ülés fő témáját.

Csaknem fél esztendő választ el a magyar ifjúság holnapját is meghatározó fontos eseménytől. Zsúfolt, de hasznos menetrendet adott a KISZ megyei bizottsága a fiataloknak, az 1200 alapszervezetnek. s annak a több, mint 35 ezer ifjú kommunistának, akik az elmúlt időszakban is bebizonyították: lehet számítani rájuk.

Ott voltak ezek az elkötelezett fiatalok a politikai megmozdulásokban, a kommunista szombatokon, helyt álltak a földeken és a munkapadoknál, szép sikereket értek el az Együtt Nyíregyházáért mozgalomban.

Társadalmi munkában építettek óvodákat, bölcsődéket, ifi szocialista brigádok vállalták ezek patro- nálását, s ha szükség volt rá. feláldozták szabad idejüket js a közösség javára. Cselekedeteik milliókban mérhető.

GAZDAG A KONGRESSZUSRA KÉSZÍTETT feladatterv és a mozgalmi év programja. Ügy is mondhatnék: bőséges a

választék. Példát mutat, hogyan készítsenek megvalósítható, a társadalom hasznát, az, 5. ötéves terv céljait is segítő feladattérveket, programokat a KISZ járási, városi, nagyközségi bizottságai és az alapszervezetek.

E két dokumentum felhív a szocialista munkaversenyre, a társadalmi munkaakciókra, a gazdasági építőmunkára.

Szép feladat hárul a mátészalkai KISZ-esekre. Az épülő kötszövőgyá; egyik legjelentősebb beruházása Szabolcsnak. Ez KISZ-védnökséggel épül. A mátészalkai fiatalokon a sor, hogy megmutassák, mit tudnak, hogyan állnak helyt ebben. Reméljük, méltóképpen teljesítik ezt a fontos pártmegbízatást.

/

EZ ALKALOMMAL HIRDETTE MEG a KISZ megyei bizottsága az „Együtt a lakóhelyünkért" mozgalmat, amely újabb lehetőséget ad a fiataloknak a bizonyításra. A feladatterv másik fontos akciója a vas-, fém- és papírhulladék-gyűjtési akció. „Gyűjtsünk annyi mázsa hulladékot, ahány tagja van az alapszervezetünknek” hirdetik.

Sokrétű feladatot jelöl az intézkedési terv. Szó van benne az Alkotó ifjúság-pályázat és kiállítás további népszerűsítéséről, az újítómozgalomról úgy. hogy egy-egy alapszervezet egy fontosai tás megvalósítása érdekében fogjon össze. Újra javasolja megrendezni a Ki minek mestere vetélkedőket, a 8 általános elvégzése érdekében megyei olvasótábort szerveznek. ,

OPTIMISTÁK LEHETÜNK, mert a KISZ-ben megkezdődött egy fellendülési folyamat. S ha ezt sikerül az egész mozgalomban erősíteni, elterjeszteni, akkor szép sikerekkel érkezhetnek el a IX. .kongresszushoz, s adhatnak majd számot nemes tetteikről, cselekedeteikről.

F. K.

Nyírbogdányi képek

B

enzin, gázolaj, fűtőolaj. különböző ipari, kozmetikai és gyógyászati vazelinek a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat fő termékei. Mind szélesebb körben ismerik a „Korall 200” elnevezésű korrózió ellen kikisérletezett gyártmányukat.

Árbevételük 1975-ben eléri az egymilliárd forintot. A hagyományosan gyártott 37 féle termékből megszüntették nyolc cikk gyártását, de helyettük újdonságként húsz keresett áruval jelentkeztek a piacokon. A vállalat műszaki gárdája jelentős munkát végzett az új gyártmányok előállítása és kikísérletezése terén, s jól együttműködik az üzem tizenöt szocialista brigádjával.

1. Zsíros Sándorné laboráns: „Negyedszázada csinálom, de ma is szépnek találom munkámat.”

Húszféle új termék

o e

2. Cs. Nagy József. „1946. február 20. Akkor léptem be. Mikor jubiláltam, arany órát kaptam. Nagyon pontos. Én is szeretek nagyon pontos lenni.”

3. Varga Tibor tmk-hegesztő. „A mi munkánk is jelentős, az üzem egy napi leállása egymilliónál is nagyobb kár lehet."

4. Keresztessy Zsoltné. Laborvezető, kutatómérnök. „Kísérletezéseink eredménye-a sok új termék. Jóllehet a vállalat újévtől a Tiszai Kőolajipari Vállalathoz tartozik, mi éppen az új termékeinkkel maradunk verseny- képesek.”

5. A csöveken áramlik a benzin és a fűtő-, vagy gázolaj a sűrűn érkező szállítókocsikba. (Hammel József képriportja.)

o

LEHETNE

JOBBON?

Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, hogy mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat.

Aki válaszol: Vezse József, a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat termelési osztály- vezetője.

— A hálós programozással kezdeném, amelyik .elég új a megyében ahhoz, hogy büszkék legyünk rá, de azért is, mert ennek kihasználásában rejlenek legnagyobb tartalékaink. Minden építkezésünkről hálót készítünk, s a józan becslés, valamint az építésvezetősé- gekre leginkább jellemző adottságok alapján már ma is viszonylag reális programot készít számítógépünk. A továbbfejlesztés alapja lehet az a tanulmány, amelyet szervezőcsoportünk készített egy országos pályázatra. ahol csak két nagy szervezőintézet előzött meg bennünket.

— Az építőipar egyik

legjelentősebb tartaléka az anyaggazdálkodásban rejlik, amelyet igazol, hogy a termelési érték 50—55 százalékát az anyagköltség teszi ki. E téren mi az idén is léptünk előre: bevezettük a raklapos téglaszállítást. Korábban míg a tégla a gyárból az építkezésre került, hatszor—nyolcszor kellett megmozgatni és ez rengeteg törést okozott. Most a raklappal közvetlenül a daruhoz szállítjuk, ezzel a szállításnál gyakorlatilag megszűnt a törés.

— Ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy az anyaggazdálkodás terén minden lehetőséget kihasználunk. Mosfkészül és decemberben kapjuk meg egy szervezőintézettől az anyaggazdálkodási rendszer kidolgozását, amely a jövő év elejétől lehetővé teszi, hogy a számítógép létesítményenként kimutatást készít az anyagszükségletről és minden szükséges informá-. ciót megad a hatékonyabb gazdálkodáshoz. Ezzel az anyagtakarékosságon túl is

VÁLÁSZOL:

Vezse József

javítható a termelés, hiszen a számítógép gondoskodik majd arról, hogy minden anyag időben a helyére kerüljön.

— Már persze amennyire ez a vállalattól függ. Azt ugyanis hozzá kell tennem, hogy a körülbelül 20 ezer féle anyagból, amellyel dolgozunk 5—10 százalék szinte mindig hiányzik. Miért? Van olyan anyag, amelyet két évvel előbb kell megrendelni és az is előfordul, a visszaigazolt anyag szállítása előtt akadáiyközlést kapunk, hogy csak később kapjuk amit várunk. Ha egy építkezésen csak egyetlen anyagra kell várnunk, az minden további munkát hátráltat. Nem dicsekvés, de pillanatnyilag a mi munkáink átlagos átfutási ideje egyik legjobb a megyében, de ennél is sokkal jobb lehetne, ha az anyaghiány sokszor nem hátráltatna bennünket.

— A hatékonyobb anyag- gazdálkodás javítására vásároltunk a közelmúltban egy mikromészgyártó berendezést. Ez annyit jelent, hogy jövőre 610 tonna mész helyett csak 330 tonna szükséges, a festők munkáját pedig a mikromésszel működő festékszóró csaknem megtízszerezi. Azt még elmondanám, hogy az idén bevezettük a két műszakot a téliesített munkahelyeken, hogy ha már fűtünk, legalább 16 órán át használjuk ki a meleget. Az alagútzsalus építkezéseken egyébként a gépek és eszközök jobb kihasználása miatt már korábban bevezettük a három műszakot.

— Ahogy én látom, az eddigieken túl komoly lehetőségek rejlenek még az irányítás jobb megszervezésében. Ma még nincs kellő összhang az építésvezetőségek és a vállalati érdekek között. Körültekintőbb munkát kell végeznünk a tervezővel és a beruházóval együtt az építkezések jobb előkészítésén.

VALTOZO FALUKÉP

G

émeskút, nádtető, kórókerítés, sáros zsákutca, zsúfolt vegyes bolt. A felsorolás után az idősebbek előtt bizonyára megjelenik egy régi falukép, igaz hozzá tehetik:

„Azért a tehetősebbek udvarán kerekeskút adta a vizet, a porta szélét pedig mo- hásodó deszkapalánk jelezte.” A harmincévesek korosztálya is emlékszik még arra, hogy ilyenkor ősszel a szatmári falvak eresz alatt függő csöves kukoricával, pirosló paprikával és a karókra akasztott szilkékkel fogadták a látogatót. Mindezt lassan elfelejtjük, egyre inkább a vezetékes ivóvíz, a palatetős ház és az ÁBCáruház válik a falu jellemzőjévé.

A városba áramlás mellett is bővülnek, földrajzilag is terjeszkednek a falvak — igen kevés a kivétel. A terjeszkedést jelzik a névváltozások is: nem rég lett nagyközség Nyírtelek, Jánk- majtis és Máriapócs. Egymás után épülnek az új utcasorok tömblakásokkal. Igaz, a lakások mindössze egy-két típusterv szerint készülnek és kissé sablonosak, de a néhol fellelhető emeletes házak, pavilonszerű épületek változatossabbá, vonzóbbá teszik a faluképet

S ez a változatosság, a falak magasságának emelkedése az életszínvonal emelkedését is jelzi. Ilyen emeletes házat láthatunk egyebek között Ti- szavasváriban, Apagyon és őrben.

Az épülő, s a leendő faluközpontok külön figyelmet érdemelnek. A legtöbb sza- bolcs-szatmári község elkészíttette középtávú és távlati rendezési tervét. A tervek az igényeknek és a mai ízléseknek megfelelően készültek. Az intézkedést soksok kérés és javaslat előzte meg, a jövő falujának arculatát a tanácstagok es a

lakosság elképzelései alapján formálják. A tervrajzokon már jól láthatók a be- vásrló központok, a falu lakóinak az új üzletek megnyitása után kevesebbet kell a városokba és a járási székhelyekre utazgatni bevásárlás céljából. A tervrajzokon lévő faluközpontokból nem hiányzik a művelődésre, szórakozásra alkalmas helyiség sem, sok helyen egészségügyi létesítményt jelöltek a központba a tervezők. A társadalmi munkaakciónak köszönhető, hogy rendezettebbek, virágosabbak a falusi utcák. örvendetes, hogy a jövőben még szebbek lesznek, mert a tervrajzokon parkok, köztéri szobrok és zöld övezetek körvonalai bontakoznak ki.

A faluközpontok kialakítására mindenütt állami támogatással kerül sor. Az állami támogatás ésszerű felhasználása, valamint a helyi alapok és a társadalmi munka értékének növelése tovább csökkenti a város és a falu közötti különbséget. A vonzóbb és gazdagabb falu nemcsak a vendégeket mrasztal- ja jobban, hanem a helyi fiatalokat is ...

Nábrádi Lajos

o

o