Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

2 KELET-M AGYARORSZÁG 1975. november 28. Közlekedési vitaest Á tv várja a nézők kérdéseit M inél fejlettebb tech­nikai eszközökkel rendelkezünk, minél gyorsabbá válik életünk, annál inkább mindennapi életünk előterébe kerül a közlekedés. Ezért is vá­lasztotta a televízió köz­lekedési műsora címéül: Mindenki közlekedik. Szemtanúi, sőt aktív ré­szesei is vagyunk a közúti és a tömegközlekedés nagyarányú fejlődésének. Éppen ezért, talán soha­sem volt olyan időszerű és fontos közlekedésünkről, közlekedési kultúránkról beszélni, vitatkozni, mint napjainkban. 1975. december 4-én a televízió „Közlekedési kultúránk 76” címen vita­estet rendez, amelyen köz­lekedésünk irányítói, leg­avatottabb szakértői vála­szolnak a nézők kérdései­re. A vita alapjául azok a kérdések szolgálnak, ame­lyeket a nézők telefonon és levélben beküldenek. A műsor szerkesztői nem­csak az új KRESZ-szel kapcsolatos kérdéseket várják, hiszen közlekedési, kultúránk, közúti közleke­désünk és nem utolsósor­ban tömegközlekedésünk sok kérdése vár válaszra, megvitatásra! Megyénk, városaink, fő és mellék út­vonalaink forgalmának irányítása, szervezése — a közlekedésben résztvevők neveléséről nem is beszél­ve — ugyancsak sok kér­dezni- és megválaszolni- valót kíván. Levélben a következő címen lehet kérdezni a vi­taest résztvevőitől: Min­denki közlekedik, 1810 Budapest, Szabadság tér 17. Aki telefonon szeretné feltenni kérdését, a 329- 571-es budapesti telefon­számot hívhatja, az adás kezdetéig. A kérdezők másfél percnél nem hosz- szabb időt igénylő kérdé­seit BRG-üzenetrögzítő berendezés veszi fel mag­netofonszalagra. Virágbeporzó denevérek A trópusokon nemcsak a rovarok, hanem számos de­nevérfaj is közreműködik a növények beporzásában. Fő táplálékukat, a rovarokat ugyanis a legnagyobb tömeg­ben a virágok körül találják meg, így táplálékkeresés közben, virágtól virágig csa- pongva, a beporzást is el­végzik. Mivel rovarevő lé­tükre a növényi táplálékot, például a hüvelyesekhez tar­tozó páternoszterborsó pi­ros bogyóit sem vetik meg, a növények elterjesztésében is közreműködnek azzal, hogy a bogyók magját 'szét­hurcolják. így érthető, hogy miért terjed fokozott mér­tékben a páternoszterborsó különösen Nyugat-Afrika területén: ott gl a legtöbb ilyen denevér. Szakember nélkül? 3. KIUTAT A BŰVÖS KÖRBŐL HOZZÁSZÓLÁS •Ma még üresen állnak a szakosított telepekhez készült fekete-fehér csempés öltö­zők, pedig az ott dolgozók fi­zetése duplája például egy pedagógusénak, s üresen áll mindaddig, míg az iparhoz jobban hasonlító munkakö­rülményeket meg nem te­remtik. Ehhez azonban sok, jól képzett szakmunkás kel­lene, akik előteremtik az iparhoz hasonlítható munka- körülményekhez szükséges forintokat. S az ördögi kör itt bezárul. Vajon ígérhet­nek-e kiutat a gazdaságok? Ha lenne kinek... Nagyhalászban megadnák a plusz 15 százalékot, ha len­ne kinek. Nyírmadán és a szatmár-beregi szövetséghez tartozó sok termelőszövet­kezetben másképp véleked­nek. Ha ugyanis azonos mun­kát végez egy tanult és egy tanulatlan munkaerő, nem vállalják a következményeit annak, hafey bizonyítványra bérezzenek. Ez — a nyírma- daiak szerint — sértené az azonos munkáért azonos bért ■— elvet. Ezek az elvek azonban el­feledkeznek egy láthatatlan tartalékról. Azt kellene meg­fizetni, hogy a ma azonos munkát végző két dolgozó közül az egyik holnap a mo­dernebb munkafolyamato­kat is el tudja majd látni. A „potenciális munkaerő” felis­merése azonban még nem ál­talános. A bérezés — bármilyen ke­csegtető összeget tudnak ígérni, nem minden. Nagyha­lászban más Jdutakat is ke­resnek. Például az ösztöndíj különböző formáit, — ame­lyet jelenleg ipari tanulók kapnak meg — sőt, egészen modern az az ötlet, hogy egy harminc—negyven lakásos társasház építésének módjait kutatják, szintén a leendő mezőgazdasági szakemberek letelepítése miatt. Hogy helyi megoldásokról is gondoskodni kell, s leg­alább a már dolgozó, képzet­teket, vagy képzés előtt ál­lókat meg kell tartani, arra előbb-utóbb mindenütt rá­döbbennek. Nyírmadán kris­tálytisztán fogalmazták meg a néhány éven belül várható, meglehetősen vigasztalan­nak látszó helyzetet, amikor a technika bosszúját emleget­ték. — Nem is kellenek ide évek, elég ha a jelenlegi kor­szerű szakosított telepe­ket nézzünk — fog­lalta össze véleményét Tóth László. — A modern eszkö­zökkel dolgozóktól nagy, ha­tékony eredményeket vár­nánk, de ez a korszerű tech­nika máris megbosszulja ma­gát, hiszen az ott foglalkoz­tatottak egy része képzetlen. Hogy is tudna alkalmazkodni néhány év múlva a még kor­szerűbb követelményekhez! Vélemény és álláspont Meglepően egybeesnek a szakmunkásképző iskolák­ban és a gazdaságokban hal­lott vélemények. Meglepő az is, hogy itt is, ott is tudnak róla, a közös álláspontot mégis képtelenek megtalálni. A helyzetet — mint mond­ják csak tovább nehezítette, hogy a szakmunkásképző, bár mezőgazdasági szakem­bereket képez — iskola lá­pén — az Oktatási Miniszté­rium irányításához tartozik. Az új gazda csakúgy, mint a Mezőgaidasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, gyak­ran került szóba a beszélge­téseknél, hiszen a gondok megoldására a helyi kezde­ményezések is szolgálhatnak, ezek a gondok azonban sok­szor nagyobbak annál, amit egy megye saját hatásköré­ben rendezhet. Országos probléma a mezőgazdasági munkaerő-utánpótlás, ezen belül is a legnagyobb a kva­lifikált szakemberek képzése. Nem véletlen, hogy a ME- DOSZ-dolgozókat képviselő kongresszuki küldöttek az el­múlt napokban éppen ezt a napirendet tárgyalták. Egyértelmű megoldást Idézzük fel végül a megol­dást sürgető gondok közül a legjellemzőbbeket. Az általá­nos iskolák nem tudnak a korszerű pályairányításban hathatós segítséget nyújtani az egyéni és a népgazdasági érdekek összhangjának meg­teremtéséhez. Háromból két iskola — fennmaradása érde­kében — a tanulók „összeva- dászására” kényszerül. A há­rom év alatt a tanterv nem mindig ad módot a legkorsze­rűbb ismeretek megszerzé­sére. A könyvek elavultak, nem tartanak lépést a gazda­ságok fejlődésével. A termelő gazdaságoknak van pénzük szakemberkép­zésre. Egy részük felismeri a korszerűsödés követelmé­nyeit, próbál szerződéseket kötni, más részük rákénysze-. rül erre saját, vagy a terüle­ti szövetségek rendezte tan­folyamokon keresztül. Amit az iskola egy lépcsőben meg­old, ugyanazt dupla ráfizetés­sel, két-három lépcsőben tud­ják csak végrehajtani. Vajon ' mikor, hogyan és milyen módon tudják enyhí­teni, vagy megoldani ezeket a mielőbbi intézkedéseket sürgető gondokat? A megkér­dezettek közül egyértelmű megoldást senki sem tudott javasolni. Nagyobb ez a ^té­ma annál, hogy egy iskola vagy üzem saját hatásköré­ben változtathatna. Úgy érez­tem, hogy a gondok megol­dásával nem lehet, nem sza­bad addig várni, míg erre minden érdekelt egyenként döbben rá. (Vége) Baraksó Erzsébet Iszákos férj Tragédiák az utakon Ismét szaporodik a köz­lekedési balesetek száma — hangzott el a figyel­meztetés a megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács el­nökségének legutóbbi ülé­sén. A tények azért ag­gasztóak különösen, mert az elmúlt néhány évben — ha lassan is, de csök­kent a balesetek száma. Az ok: az alkohol Megyénkben nyolcvanez­ren rendelkeznek gépjármű­vezetői engedéllyel, az év első tíz hónapjában négy­ezer új gépjárművet állítot­tak forgalomba. Ez idő alatt hatvan halálos közlekedési baleset történt — hatvan­ötén vesztették életüket. Az arányok évek óta vál­toznak: most is nagyon sok esetben játszik közre az alkohol, a gyorshajtás. A legtöbb balesetet a személy- gépkocsit vezetők okozzák, az idén újabb tíz százalék­kal többet,1 paint tavaly. 1975-ben október 31-ig 888 közlekedési baleset történt. A balesetek körülményei gyakran utalnak a jár­művezetők kedvezőtlen személyi tulajdonságaira, erőszakosságára, túlzott ag­resszivitására. Nagy elté­rések vannak a zsúfolt- belterületeken és az ország­utakon történt balesetek kö­zött: előbbieknél a koccaná­sos, utóbbiaknál a súlyos, Nyolcvanezer jogosítvány - száz baleset — Nyomjuk-e erősebben a gázpedált? Kilenc­Á Kelet-Magyarország október 29-i számá­ban „Iszákos férj” címmel megjelent jegyzetre felfigyeltünk. írója az al­koholizmus szövevényes gondjának egyik legfonto­sabb elemét tűzte tollára: az asszonyok gondját, ba­ját, nehéz sorsát az alko­holista férj mellett. Vannak ugyan jogi, egészségügyi le­hetőségek, de hogyan éljen velük a megfélemlített, sok­szor agyonkínzott feleség? Hangot kell, hogy kapja­nak ezek az asszonyok, és segítenünk kell rajtuk. Er­re nemcsak a szocialista emberségünk kötelez, de számarányuk is. A megala­pozott becslések 3—400 000 alkoholistával és nagyivóval számolnak. Tehát minden hatodik—hetedik család érintett a nőtanács, a nép­front, a szakmaközi bizott­ságok, a Vöröskereszt, az üzemek és tanácsok vezetői fel kell, hogy karolják ezt a család gondjával egyma­ga küzdő — széles réteget. A társadalmi érdek ez!^ Hogyan? Például ilyen cikkekkel, amilyen a Kelet- Magyarország hasábjain is megjelent. Tanácsadó szolgálattal, mint ahogy Ózdon teszik. Az elvonóke­zelést javasló asszony fede­zésével, a kezdeményezés átvállalásával, amint ez a Vöröskereszt és az alkohol- izmus elleni társadalmi bizottságok gyakorlatában kialakult. A fizetés letiltá­sával — és a csáfednak va­ló kézhez adásával — gyám- hatósági és szakszervezeti lehetőségek szerint. Jó szó­val és kényszerrel, a szocia­lista elveknek, a törvényes­ségnek megfelelően. Arra kérjük a lap mun­katársait, hogy az asszo­nyok hangját messzehang- zóan képviseljék ezentúl is. A közvélemény átformálása nagyreszt a ma még sorsu­kat takargató, de csöndben szenvedő asszonyok meg­szólalásán is múlik. Van olyan szociálpszichi- átriai nézet, mely szerint az alkoholista felesége maga is sérült személyiség és neu­rózisa, idegessége nemcsak következménye, de oka is a férfialkoholizmusnak. Akik ezt a nézetet vallják arra szoktak hivatkozni, hogy az ilyen szerencsétlen asszo­nyok, ha elválnak, rendsze­rint másodjára is alkohol­ista férfihez kötődnek. Ha így is volna, ez a kezdemé­nyezés szükségét még csak fokozza. Ha kell, családte­rápia jellegű orvosi segít­séggel kell, hogy párosuljon a szociális beavatkozás az alkoholizmus sújtotta csalá­dok életében. A tévedés menthető. Egyedül a közöny megbocsáthatatlan. Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság Fekete János iőelőadó Megyénkben vendégszerepei a Kárpát-ukrajnai Szimfonikus Zenekar Háromnapos vendégszerep­lésre november 28- álP Sza- bolcs-Szatmár megyébe ér­kezik a Kárpát-ukrajnai Szimfonikus Zenekar. Az öt- ventagú együttes , főleg klasszikus szerzők műveiből összeállított műsoraival há­rom alkalommal találkozik a megye zeneszerető közönsé­gével. Pénteken a mátészal­kai, szombaton pedig a vásá- rosnaményi művelődési köz­pontban adnak koncertet. Vendégszereplésüket arra is felhasználják, hogy meg­ismerkedjenek megyénk ne­vezetességeiül, megtekintik a nyírbátori műemlékeket, a nyíregyházi Jósa András Múzeum kiállításait, vala­mint az új megyei könyvtá­rat, ahol a megye műemlé­keit bemutató filmek ve­títésén vesznek részt. Talál­koznak a vásárosnáményi művelődési központ művé­szeti csoportjaival, majd vasárnap délelőtt megko­szorúzzák a szovjet hősi em­lékművet. Programjuk vasárnap es­te a megyei művelődési köz­pontban rendezendő hang­versenyen fejeződik be. A hét órakor kezdődő koncer­ten a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar közreműködésével közös hangversenyen mu- - tatkoznak be a nyíregyházi közönségnek. nem ritkán halálos áldozat­tal járó balesetek a jellem­zők. Kerékpáros „rekord“ Figyelemre méltó, hogy az idős emberek nagy számbán szerepelnek a halálosan vagy súlyosan sérültek között. Továbbra is gondot jelent, hogy változatlanul sokan ül­nek járműre alkoholfogyasz­tás után. Nem kevesebb, mint 250 balesetnél ját­szott közvetlen, vagy köz­vetett szerepet az ittasság. Ebben a szomorú elsőség a kerékpárosoké: 78 balesetet okoztak. Aránytalanul nagy az italozó motorosok által okozott balesetek száma: 68, de az ittas _gyalogosok is sok közlekedési tragédia kivál­tói. A rendőrhatóság, a bí­róság több, mint két és fél ezer ügyben hozott hatá­rozatot szabálysértési vagy vétségi eljárás során a tíz hónap alatt. A rendőrök ál­tal tettenért ittasan vezetők száma meghaladja a 2800-at, ennyien indultak el a köz­úti forgalomban, vezettek vagy hajtottak járművet sze­szes ital fogyasztása után. És a szám évről évre nő. ■Most a hatásosabb visszatar­tás érdekében a vezetői en­gedélyt minden esetben meg­határozott időre visszavon­ják, s az időtartamot a 1975. harmadik negyedévében lé­nyegesen felemelték. Csúcsforgalom Szombat a legbalesetveszé- lyesebb nap — 156 szemé­lyi sérüléssel járcu baleset történt szombati napokon, vasárnapokon 138, pénteki napokon pedig 135 baleset. A balesetek jelentős része a délutáni csúcsforgalomban 16—19 óra között következett be. Mindezek együttesen már jelzik a legfontosabb tenni­valókat: nyugodtabban, több türelemmel és megértéssel kell vezetni, az idegesség rossz tanácsadó, a hét végi, és az esti csúcsforgalom pedig nem a sétaautózás ideje. Több, mint hatvan család tragédiája, s tejbb mint ezer járművezető, utas, gyalogos sérülése figyelmeztet: az utakon már-már hiánycikk az óvatosság, a figyelem, de hamar nyílik a járművezetők italos üvege és sokan túl erősen nyomják a gázpedált. (marik) Fotópályázatunkra érkezeit TÖPRENGÉS Takács Csaba felvétele Nyíregyháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom