Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-23 / 275. szám
\ MA Közelíteni a várost (3. oldal) Túl a sorompón (5. oldal) JELENTÉS A FÖLDEKRŐL Még 60 ezer hektáron kell szántani Az egyre jobban elnéptelenedő határban a tavaszi vetések alá a szántást végző traktoroknak még bőven akad dolguk. A mezőgazda- sági üzemek összesített terve szerint a megyében 122 ezer hektár őszi mélyszántást kell legkésőbb december 15-ig elvégezni. E munkában jelenleg a félidőnél tartanak, 60 ezer hektár a már leszántott terület. HÁZTÁJI LEHETŐSÉGEK A háztáji és kisegítő A gazdaságok a fejlett szocialista társadalom építése idején sem „kapitalista maradványok” nem túlhaladottak, melyekre már ne lenne szükség. Az elmúlt évek különféle híreszteléseire a párt legmagasabb fóruma adott választ. A párt XI. kongresszusa ebben a kérdésben így fogalmazott: „Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett népgazdasági érdekeinknek megfelelően továbbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését.’’ Egy országos felmérés szerint a háztáji gazdaságok 25 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. Ennék 60 százaléka az állami és szövetkezeti felvásárlás útján bekerül a népgazdaság áruforgalmába. A 40 százalék túlnyomó részét a tsz-tagság önellátását biztosítja, a kisebb hányad pedig szabad piacon értékesül. Megyénkben, ahol bőve'o- l*m van munkaerő, mint az ország más részein, nagyobb a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés a háztáji gazdaságokban, még nélkülözhetetlenebb e gazdaságok fenntartása, támogatása. A nyolcezer hektár háztáji almáskert termése mellett ez év első tíz hónapjában a felvásárolt tej 58 százaléka a háztáji gazdaságokból került ki. Az első háromnegyed évben értékesített vágósertésnek és -marhának a 28—29 százalékát itt állították elő. A kukorica vetésterületének közel fele, a burgonyának 30 százaléka van a háztájiban. A baromfi, a tojás, a méz és még sok más termék tekintélyes hányadát szintén a háztáji és kisegítő gazdaságok adják. A szövetkezeti csalá- ** dók jövedelmének nem kis hányada a háztájiból ered. Megyénkben is több ezer idős ember és családtag itt hasznosítja munkaerejét. A tsz-ek sok helyen így sem tudják tagjaikat rendszeresen foglalkoztatni, a háztáji nélkül pedig még súlyosabb lenne a helyzet. Az állatállomány csökkenése ellenére is annyi istállót, ólat hasznosítanak a háztájiban, aminek a közösben való felépítése — országosan — mintegy 80 milliárd forintba kerülne. Ez az összeg a termelőszövetkezetek öitéves teljes beruházását lekötné. Mindezekből világos a következtetés: a háztáji gazdaságok visszafejlesztése sehol nem lehet cél. Sőt, az eddiginél szervezettebben kell segíteni a jobb minőségű árutermelést, az értékesítést. Ez érdeke a népgazdaságnak, a szövetkezeti közösségnek és maguknak a tagoknak is. A megfelelő ár-adó és támogatási politika mellett a szövetkezetek maguk tehetik a legtöbbet a háztáji termelésért. Nagy szerepe van ebben a tsz-vezetők szemléletének, magatartásának. Éppen ezért indokoltnak tekinthetjük azt az álláspontot, mely a tsz-vezetők munkájának megítélését, erkölcsi és anyagi megbecsülését a háztáji gazdaságok termelési eredményeitől is függővé kívánja tenni. A közös gazdaságokkal együtt, a velük szoros, szerves egységet alkotó háztáji gazdaságok is sokat változtak az utóbbi években. A közös gépek egyre többet tudnak segíteni a háztáji földek megművelésében, a termés betakarításában. Megfelelő tenyészállatok juttatása, takarmánybiztosítás, a felvásárlás szervezése, a termelőszövetkezetek mellett feladata- az állami gazdaságoknak, a szövetkezeti és állami felvásárló és ellátó kereskedelemnek egyaránt. A háztáji termelést több termelőszövetkezetben az utóbbi években azzal is akadályozták, hogy válogatás nélkül váltották meg pénzben a háztáji földet. Felül kell vizsgálni az olyan pénzbeni megváltásokat, ahol nemcsak a magatehetetlen öregek, betegek földjét fizették ki pénzben. Természetesen az is mérlegelendő, ha a háztáji értékét a szövetkezeti tag takarmányban, vagy előnevelt baromfiban kívánja megváltani. Az azonban nem egyezik a szocialista elosztási elvekkel, ha életerős emberek, akik a termeléshez szükséges épületekkel és eszközökkel rendelkeznek, több ezer forintot munka nélkül kapnak a közösből. Cok ága-boga van tehát ** ennek a kérdésnek. Éppen ezért szükséges óvakodni a sablonos megítéléstől és intézkedéstől. Eddig is jól bevált az, ha részlet- kérdésekben adottságainak és a tagok igényeinek -megfelelően, maguk a tsz-ek alakítják ki a legalkalmasabb megoldást. A lényeg az, hogy a következő években is minél teljesebb mértékben hasznosítsák a háztáji gazdaságokban lévő lehetőségeket. Cs. B. „Vietnamnak Európában őszinte barátai vannak” Le Du an nyilatkozata körútja után Szombaton délelőtt visz- szaérkezett Hanoiba a Vietnami Dolgozók Pártjának és a VDK kormányának küldöttsége, amely Le Duan- nak, a VDP KB első titkárának vezetésével baráti látogatást tett az európai szocialista országokban. A delegációt az elnöki palota dísztermében Pham Van Dong miniszterelnök, a VDK más párt- és állami vezetői, valamint a meglátogatott szocialista országok diplomáciai Szombaton a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, Landler Jenő születésének. 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak Budapesten, a Kun Béla téri Landler-szoképviseleteinek vezetői, köztük Némety Béla, hazánk nagykövete fogadták. ' Le Duan hangsúlyozta, hogy Vietnamnak Európában őszinte, becsületes és segítőkész barátai vannak, örömmel tapasztaltuk — mondotta — hogy a szocializmus politikai és gazdasági súlya Európa- szerte növekszik és hogy a béke megóvásának lehetőségei Európában éppen úgy megnövekedtek, mint az ázsiai kontinensen. nevében dr. Molnár Endre titkár és Bakó Ágnes, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese helyezték el a megemlékezés koszorúit. Az emlékünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. A munka végzése járásonként eltérő. Jó eredménynek számít, hogy a kötött talajú, mély fekvésű területeken a homokos földű járásokhoz viszonyítva az őszi szántással előbbre tartanak. A fehérgyarmati járás termelő- szövetkezetei kihasználva azt a kedvező körülményt, hogy októberben, novemberben kevés csapadék hullott, a tervezett 14 ezer hektárból már több mint 7,5 ezer hektárt felszántottak. A vá- sárosnaményi térségben 11 ezer hektár a szántanivaló, több mint ötezer hektáron végeztek a munkával. Hasonlóan jó ütemű az őszi mélyszántás a mátészalkai és kisvárdai járásokban. Homokos területű járásainkban, a nagykállói, nyírbátori és a nyíregyházi járás egy részében sajnos nem tapasztalható a szatmár-beregi intenzitás. Az őszi mélyszántást a nagykállói és a nyírbátori járásokban eddig a terület alig harminc százalékán végezték el. A nyíregyházi járásban a tervezett 30 ezer hektárból még több mint 15 ezer hektár szántanivaló van. Városainkban Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban és Nyíregyházán jól halad a munka, a kisvárdai termelőszövetkezetben gyakorlatilag már befejezték az őszi szántást. A termelőszövetkezetekben lévő erőgépek számához viszonyítva a szántásban aránylag kevés traktor vesz részt. Kevés a kettős műszak. Ha a még szántatlan 02 ezer hektáron mezőgazdasági üzemeink december közepéig el akarják végezni a munkát, úgy a gépek nagyobb arányú átcsoportosítására, több kettős műszak szervezésére van szükség. Az őszi mélyszántásban is törekedni kell a mezőgazdasági üzemek egymást segítő tevékenységének javítására, szélesítésére. Az őszi mélyszántáshoz, a tavaszi vetések jó előkészítéséhez tartozik a talajerőutánpótlás. A megye termelőszövetkezetei 27 ezer hektáron tervezték a szerves trágyázást. A kiszórást eddig 20 ezer hektáron végezték el, így ezzel a munkával november végéig végezhetnek. Az őszi mélyszántás mellett megyeszerte fokozódott a talajjavító tevékenység. Sokhelyütt végeznek terep- rendezéseket, meliorációs jellegű munkákat. Nagy erőket összpontosítottak a rekonstrukciós jellegű gyümölcsfa-telepítésekhez is. Idén .ősszel a megyében több mint ezer hektáron ültetnek gyümölcsfákat, főleg almafát. A kertépítés, telepítés üteme megfelelő. Koszorúzás Landler Jenő születésének 100. évfordulóján bornál. Az MSZMP Központi Bizottsága névében Szerényi Sándor, a Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagja és Pothornik József, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP budapesti bizottsága Megjelent a vállalati jövedelemszabályozás új jogszabálya A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint megjelentek a vállalati jövedelemszabályozás 1976. január 1-én életbe lépő változásaira vonatkozó jogszabályok. Az alapvető miniszter- tanácsi rendeletek és határozatok, a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter végrehajtási rendelkezései a Magyar Közlöny november 15-i és november 2'2-i számában találhatók. A rendeletek tartalmazzák a vállalati jövedelemszabályozás előírásait, a befizetendő adókat, a vállalati alapok képzését és felhasználását, az alkalmazandó bérszabályozási módszereket; a kedvezményeket és támogatásokat. A szabályozó rendszer módosításával egyidejűleg kiadásra kerültek azok a rendeletek is, amelyek az ágazati sajátosságok figyelembe vételével egyes ágazatokra az általánostól eltérő szabályok alkalmazását rendelik el. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a jövőben bruttó jövedelmük alapján adóznak. A szociális és kulturális alap képzését az állami vállalatokhoz hasonlóan végezhetik. Uj rendelkezések lépnek életbe a termelő nagyberuházások finanszírozásával kapcsolatban is. LEESETTAHÓ Helytállnak a vasutasok AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■Szombaton reggel pár órára fehérbe öltözött Nyíregyháza. A nagyállomás cz\ht%. hármas és ötös őrhelyének területén 52 váltó tisztítását, karbantartását látja el jíriies János, Szíjártó Margit és Málta Károlync. ifi. kép) Az állomás rakodóján rossz időben is dolgozni kell. A,2. képen: Mátészalkáról érkezett bútorokat raknak ki a vagonokból. (Hammel József felv.)
