Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-23 / 275. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 23. NEM KISCSELÉDEK Ezer gyermek nevelőszülőknél r Csicsószki Gyula új kabátot kapott a ne­velőotthontól. A pró­bánál Szabolcsi Já- k nosné és Lászlófi Já- nosné nevelőszülő- felügyelő segédkezik. (Gaál B. felv.) mint a mátészalkai és a vá- sárosnaményi járás, ahol ennél is alacsonyabb a ne­velőszülők átlagéletkora. Viszonzott szeretet Érthető, hogy amennyiben a nevelés-gondozás és egyéb szükséges körülmények meg­felelőek, az idősebbek is fo­gadhatnák magukhoz gyér­Már Mária Terézia ide­jében is voltak gyermekek nevelőszülőknél, de intéz­ményesen 1898 óta vált a gyermeknevelés egyik sa­játos formájává a nevelő szülői hálózat. Szabolcs- Szatmár megyében az utóbbi tíz év alatt az ál­lami gondozásban lévő gyermekek száma meg­duplázódott. Jelenleg 2800 állami gondozott gyer­mek él a megyében, akik közül 979 nem az álla­mi gyermekotthonban, hanem családoknál, ne­velőszülőknél él. A család melegével Két legfontosabb oka e magas gyermeklétszám­nak: a többnyire lelkileg sérült, rossz családi körül­ményekből állami gondo­zásba kerülő gyermekek­nek valami módon pótolni kell á családi otthon mele­gét, légkörét. S nem mellő­zendő körülmény: a gyer­mekotthonok zsúfoltsága. Dr. Nyers János, a megyei gyer­mek- és ifjúságvédő intézet igazgatóhelyettese szívesen beszél a nevelőszülői mun­káról, mert a tapasztalatok általában kedvezőek. Ma már elvétve, vagy egy­általán nem fordul elő, hogj felnőttek azért fogadnak ma­gukhoz állami gondozott gyermeket, hogy kiscseléd- ként, házimindenesként dol­goztassák, kevés étellel, ru­hával, s így megspórolják a gyermekek gondozásáért já­ró,. az állam által fizetett ha­vonkénti összegeket. A csa­ládok a gyermekek iránti szeretetből vállalják a nem vérszerinti gyermek felneve­lését, így válk teljessé a csa­ládi és egyéni boldogságuk. Fiatalodó szülőle Hajlamosak lehetnénk azt hinni, hogy az állami gondo­zott gyermek többsége ár­va, vagy félárva, ezért ke­rülnek az intézetekbe, onnan egy részük nevelőszülőkhöz. Valójában a gyermekeknek egv kis százáléka árva, a többségnek vannak vérsze­rinti szüleik, mégis az inté­zeti gyermekek hetven szá­zalékát a hivatalos forma és vérszerinti szülők egyálta­lán nem látogatják, még ünnepnapokon sem. Az évek során a ' megyé­ben iSJ kialakult égy n épes nevelő szülői csoport, akik hosszú évek óta nevelnek gyermekeket. Van olyan ne­velőszülő, aki a gyermeket kéthetes korától házasság- kötésig nevelik, mint az újfehértói File néni. Faze-^ kas Piroska Nagykállóban 22 gyermeket nevelt fel, de negyvenöt azoknak a nevelő­szülőknek a száma, akik 16 —20 évig, illetve 20 évnél tovább neveltek állami gon­dozott gyermekeket. S milyen foglalkozásbe­li családok vállalnak gyer­mekeket? A nevelőszülők közül 161 a munkás, 90 a paraszt, 17 az értelmiségi, 102 az alkalmazott, 150 az egyéb, főként nyugdíjasok, magá­nosok. A gyermekvédelmi szakemberek igen örvende­tesnek tartják, hogy az utób­bi tíz-tizenöt évben jócskán „fiatalodott” a nevelői szü­lői hálózat. Még 1989-ben a nevelőszülők átlagéletkora 60 év körüli volt, jelenleg 48 év. De akadnak körzetek, Az újfehértói Majoros Sán­dor még csak harmincéves, de már négyszer volt büntet­ve. Az enyveskezű fiatalem­bert háromszor lopásért ítél­ték el. Egy újabb lopási so­rozata után furcsa módon önként jelentkezett a rend­őrségen és kijelentette, hogy kéri újabb büntetését — persze ezt fölösleges volt kér­nie. Az elmúlt év nyarán sza­badult legutóbbi büntetése alól, majd rövidebb időre több helyen is munkát vál­lalt. Legutóbb egy fővárosi építőipari vállalatnál volt segédmunkás. Mindig az őrizetlenül ha­gyott tárgyakat emelte el, erőszakos behatolásra az utóbbi időben nem veteme­dett. Az egyik érettségi ban­kettre például meghívó nél­kül érkezett és örömmel lát­ta, hogy a zakók pénztár- cástól a folyosón sorakoznak őrizetlenül. Az ünnepi han­gulatban nyugodtan „dolgo­zott”, három zakót is magá­hoz vett és feltűnés nélkül távozott. Röviddel később arra gondolt, hogy a zakókat Hajdúdorogon értékesíti. El­indult üzleti útjára, de nem sokáig kellett gyalogolnia, mert az út szélén meglátott egy őrizetlenül hagyott ke­rékpárt. A zakókat komóto­san elhelyezte a kerékpáron és Uajdúdorogra . (hajtott, alr ' 00 forintot kapott az meket. Dé a fiatalabb szü­lőknél a tanulás, a fejlődés, a harmonikus családi légkör és egyéb tényezők jótéko­nyabban segítik a gyerme­kek fejlődését. A nevelőszü­lőknél lévő gyermek több­sége ugyanis — szám szerint 528 — tanköteleskorú, akik­nél az iskolai előmenetel, az életben való beilleszkedés igen fontos egyéni és társa­dalmi érdek. S mit kapnak a nevelőszü­lők — az állami juttatáson kívül — a gyermekek neve­léséért? Általában viszont­szeretet, s ez a legnagyobb dolog, hisz aligha pótolható anyagiakkal az a hála, ami­vel a nevelőszülőket a felne­velt és önálló útra lépő, vagy a szülőkkel maradó gyermekek körülveszik azo­kat, akik többet tudtak nyúj­tani számukra, mint a vér­szerinti szülők... Páll Géza értékes zakókért. Termé­szetesen visszafelé is kerék­páron jött, de megunta a pedálozást. Megállított egy segédmotorkerékpáron köz­lekedő fiatalembert, s arra hivatkozott, hogy nagyon el­fáradt, mivel hosszú útról jön. Kérte a motorost, hogy egy kötélen vontassa be őt Ujfehértóra. A motoros „kö­télnek állt”, mert megsajnál­ta az „országút fáradt ván­dorát”. Kis idő múlva meg­álltak és Majoros felaján­lotta, hogy megveszi a mo­tort, de előbb kipróbálja, A próba sokáig tartott, a be­csapott fiatalember hiába várt... Kárpótlásul ott volt neki a lopott kerékpár. Majoros az újfehértói tsz- től is ellopott néhány zsák pétisót, aztán megunta a so­rozatos bűncselekményt, s búcsúlevelet írt volt felesé­gének és a rokonainak, ön- gyilkosságot kísérelt meg, de szándékosan, vagy vélet­lenül vékony zsineget vá­lasztott... Elkeseredésében nem keresett vastagabb kö­telet, felült a lopott motor­ra és a rendőrségen feljelen­tette magát. Fellebbezés után a megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa 3 évi fegvházban le­töltendő szabadságvesztésre ítélte és három évre a köz-! ügyektől' is - eltiltották mt | ' ~ CnáBrad') Lopott motorral a rendőrségre Jövőre száz éve megyeszékhely Pályázat amatőrcsoportoknak Nyíregyháza 1978-ban ün­nepli megyeszékhellyé vá­lásának 100. évfordulóját. A jeles esemény alkalmából a városi tanács művelődési osztálya, a KISZ városi bi­zottsága és az úttörőelnök­ség, a városi művelődési köz­pont a nyíregyházi művé­szeti hetekre pályázatot hir­detett a város amatőr mű­vészeti csoportjainak. A pályázat célja a megye nép- művészeti hagyományainak ápolása, továbbfejlesztése. A legszínvonalasabb teljesít­ményt nyújtó csoportok 1976 március—áprilisában a Alig van eszlári, aki még most is meg ne állna, ha a község közepén lévő posta és pártház épülete előtt el­megy. Rátekint a sgrafittóra. Megbarátkozott az, aki elő­ször fanyalgott, örül, aki­nek készítésekor is tetszett. Szabó Zoltán festőművész készítette a figurális kompo­zíciót, amely nem egyszerűen egy épület dísze, de szépí- tője a falu központjának. Van abban valami jó és szép, hogy egy községi épít­Moszkvában megjelent a háromkötetes Öceánatlasz első része, amely a Csendes­óceánt ábrázolja. A bel- és külföldi oceanográfiai és me­teorológiai kutatások anya­gának felhasználásával ösz- szeállított -.munka több mint 900 témát ölel fel. Elsőként a víz alkotóelemeinek leg­fontosabb fizikai tulajdonsá­gait elemzi 5000 méter mély­ségig, a légköri tulajdonsá­gokét pedig 16—18 kilomé­ter magasságig. Részletesen ismerteti boly­gónk legnagyobb óceánjá­nak medrét, éghajlatát, hidrológiáját, hidrokémi- áját és más jellem­zőit. Értékes információkat szolgáltat az erős víz alatti földrengések epicentrumai­nak eloszlásáról, a vulkánok elhelyezkedéséről. A víz ké­„nyíregyházi művészeti he­teken” gálaműsort adnak. Hat művészeti ágban ne­vezhetnek a csoportok: szín­játszás, irodalmi színpad, bábjáték, vers- és prózamon­dás, néptánc-népijáték, ének­zene. Képzőművészeti körök csoportos kiállítási anyag­gal, végül a pályázók készít­hetnek úgynevezett diapo- ráma műsort, melyben a megyeszékhely fejlődését, a 100 éve megtett utat kell képben, zenében, szövegben bemutatni. A rendező szer­vek a különböző kategóriák győzteseit 45 ezer forinttal jutalmazzák. kezés esetében nem fukar­kodtak azzal, hogy képző­művész alkotásával ékesítse­nek egy nagy falfelületet, amely valóban kínálta ma­gát. Nézve a városi házak sokszor siralmas egyhangú­ságát, az ember csak tisztel­ni tudja a kisebbek erőfeszí­téseit, akik nem kibúvót ke­resnek, de művészt találnak, és így maradandó művel ál­doznak a szépnek, és ami több: az embernek, (b) miai szerkezetének térképeit is belevették az atlaszba. A Hidrogeológia című fe­jezet számos térképe a víz hőmérsékletéről, sótartalmá­ról és sűrűségéről, felületi és víz alatti terjedési sebessé­géről, valamint az áramlá­sokról tartalmaz informá­ciókat. A kötet a legfontosabb óceáni hajózásokról és ex­pedíciókról is beszámól, amelyek jelentős mérték­ben segítették a felfedezése­ket. Az Óceánatlasz első- köte­tének megjelenése nagy ér­deklődést keltett a szakem­berek körében, hiszen ilyenfajta kiadvány, amely teljes részletességben meg­világítja az óceán jellemzőit, még sehol a világon nem je­lent meg. Albérleti önvédelem 4 általános probléma az országban, hogy a kol­légiumi helyeket nem tudják olyan ütemben nö­velni, mint ahogy a diákok száma növekszik, így évről évre többen kénytelenek al­bérleti szobát keresni maguk­nak. Ez a helyzet jellemző a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskolára is, bár itt a kollégiumi helyek aránya a hallgatói létszámhoz viszo­nyítva még mindig kiemelke­dően jó. Azonban a modern, és szinte szállodai kényel­met biztosító kollégium falai sincsenek gumiból, és a ter­vezett 1200 diáknál többet nem helyezhetnek el benne, így jelenleg háromszáz körül van azoknak a száma, akiket nem tudtak a kollégiumba felvenni, a jövőben pedig várhatóan még többen lesz­nek. Az ő védelmükre, szer­vezésükre, elhelyezkedésük megkönnyítésére alakult a tanév elején egy úgynevezett albérleti bizottság. Négy tag­gal működnek, lényegében az albérletek közvetítésével fog­lalkoznak. A jelentkező váro­si tulajdonosok felkínált la­kásait ellenőrzik, jegyzékbe veszik, megpróbálják az ára­kat szabályozni. Időnként meglátogatják az albérlő fő­iskolásokat, tájékozódnak helyzetükről. Munkájuk ered­ményeként lassan kezd egy viszonylag áttekinthető kép kialakulni az albérletes nyír­egyházi diákok körülményei­ről. Elmondható, hogy hely­zetük nem rossz. Ebben nagy szerepet játszik a Jósaváros léte és rohamos gyarapodása. A diákok nagy része ugyanis ott lakik kényelmes és kul­turált körülmények között. Ketten-hárman bérelnek egy szobát, a bér a háziak anyagi helyzetétől' és be­látásától függően 400— 600 forint között mozog, Ez az összeg a budapestinél például jóval kevesebb, de így is elérte azt a határt, amelyen felül már túlzott terheket róna a diákok szü­leire. Jelenleg több a kiadás­ra váró szoba, mint a bérel­ni szándékozó diák, és ez az arány a közeljövőben sem módosulhat jelentősen. Szin­te havonta adnak át az épí­tők új, hatalmas lakóházakat, ahol a többnyire fiatal, több . gyermekes családok szívesen lemondanak egy szobáról né­mi többletjövedelem remé­nyében. Olyan hivatalos albérlet­egyeztető iroda felállítására tehát, mint amilyen például Szegeden is működik, nincs szükség. A főiskolai, mozgal­mi keretek között tevékeny­kedő bizottság létrehozása azonban már az albérlők nagy számára való tekintet­tel is időszerű volt. György Péter Falusi sgrafitto Óceánatlasz 900 téma, 5000 méter mélység, 18 kilométer magasság Fotópályázatunkra érkezett: SZERELEM '7S. (I to: Ylikita Viktor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom