Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

2 KELET-M AGYARORSZÁG 1975. november 1. Beszélgetés úttörővezetőkkel Á pajtások csillagai Október 23. és 25. között Dunaújvárosban tanácsko­zott az úttörővezetők hato­dik országos konferenciája. A Szabolcs-Szatmár megyét képviselő delegáció három tagjával beszélgetett lapunk munkatársa: Kursinszky Tündével, a megyei úttörő- vezetői tanács titkárával, Kovács Annamáriával, a me­gyei úttörőház igazgatójával és Zachár Attilával, az Újfe­hértói 4. számú Általános Is­kola úttörőcsapat-vezetőjé­vel. — A konferencia állás­foglalása szerint elsőren­dű feladat az' úÜÖt ószö­vetség politikai-társadal­mi jellegének további erő­sítése. Hogyan valósítha­tó ez meg a napi munká­ban? — Kovács Annamária: — Jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a gyerekek világ­nézetének formálására. A napi politikával például a tévé, újságok útján rendsze­resen találkoznak ők is — gyakoribbá kell tenni az olyan beszélgetéseket, ahol az úttörők magyarázatot kap­hatnak bizonyos alapfogal­makról, az események hátte­réről. Persze a maguk szint­jén! Szó sem lehet holmi unalmas kiselőadásokról... Kursinszky Tünde: — Más­részt jóval szélesebb társa­dalmi kapcsolatokra van szükségük az úttörőszerveze­teknek. A népfronttal, a KISZ-szel, művelődési intéz­ményekkel, üzemekkel, szö­vetkezetekkel szükséges szo­ros kapcsolatokat építeni. Üzemlátogatások, közös ren- ' dezvények együttes, társadal- ! mi munkát, kihelyezett szak­körök — széles a skála az együttműködésre. Jóval több lehetőséget kapnak így a gye­rekek arra, hogy kipillant­sanak az életbe... Meg kell ta­nulnia mindegyikőjüknek, hogy a munka az alapja mindennek. És azt, hogy az ő legfontosabb munkája a tanulás. Zachár Attila: — Az úttö­rőélet a KISZ-re készít elő, így a KISZ-esekkel való együttműködés folytán meg­ismerkednek az ifjúsági szö­vetség életével. A két szövet­ség közötti átmenet egyéb­ként sok gondot jelent — en­nek áthidalására a két moz­galomban alkalmazott mód­szerek közelítésével törek­szünk. Ezt szolgálják az út­törőszövetség működési sza­bályzatában történt módosí­tások is. — Megyénkben az álta­lános iskolások 94 száza­léka kisdobos vagy úttö­rő. A második osztályosok szinte automatikusan megkapják a kék nyak­kendőt. A módosított sza­bályzatban viszont már bizonyos követelmények­ről is szó esik... Zachár Attila: — A kon­ferencia javaslatot tett egy olyan követelményrendszer kidolgozására, amellyel meg­szűnik ez az automatizmus a felvételben. A KISZ Kilián- próbáihoz hasonlóan a kis­dobos-, illetve az úttörőélet­tel előre meg kell ismerked­niük a gyerekeknek. Tud­ják, hogy hová lépnek be, és érdekelje is őket a mozga­lom! Kursinszky Tünde: — A tartalmi munka fejlesztésén van a hangsúly. Inkább ke­vesebb úttörő és kisdobos le­gyen az iskolások között, de ők tartalmas, mozgalmas, ér­dekes életet éljenek, hogy vonzó legyen a kívülállók' sz4mára. ; Kovács Annamária: — És' ehhez kapcsolódik a konfe­rencia másik központi témá­ja: a szövetség gyermekszer- vezeti jellegének erősítése. — Vagyis a játékosabb, romantikusabb úttörőelet kialakítása? Kovács Annamária: — Részben erről van szó. Ám a játékosság, izgalmasság csak módszer, és az is marad megfelelő tartalom nélkül. Elsősorban az a feladat, hogy jobban be kell vonnunk a gyermekeket a közvetlen környezet, a társadalmi élet megismertetésébe. Kapjanak több cselekvési lehetőséget. Zachár Attila: — Erre a különféle mozgalmak adnak jó lehetőséget. A Vörös csil­lag-akció például a lakóhe­lyükön, környezetükben fel­lelhető „csillagok” felkutatá­sára irányult — új, korszerű üzemek éppúgy lehettek csil­lagok, mint egy-egy érdekes ember... Igen nagy lelkese­déssel csinálták az úttörők. , Elnevezték az önálló kuta- ■ tást. Kursinszky Tünde: — Más­részt pedig jóval több játék­ra van szükség. Gyerekek a tagjai az úttörőközösségek­nek, szője át tehát az úttörő- munkát a játékosság. A kü­lönféle programokat úgy kell tervezni, hogy érdekes, játé­kos erőpróbát jelentsen szá­mukra minden feladat. A ta­nulás is lehet ilyen — példa erre a sikeres szaktárgyi ve­télkedősorozat. Kovács Annamária: —Na­gyon fontos, hogy érzelmileg közelebb kerüljenek a gyere­kek a feladatokhoz. Hogy ne immel-ámmal, hanem lelke­sedéssel vegyenek részt ben­nük. S ehhez az életkori sa­játosságok figyelembevétele nélkülözhetetlen: itt van szükség a romantikus, iz­galmas körülményekre, hogy ne „őrsi óra” legyen az őrsi foglalkozás... — A tanóraszerű úttörő­foglalkozásokért, azt hi­szem, leginkább az úttö- rövezető tanárok okolha­tók. Az ö munkamódsze­rük változása nélkül nem várható eredmény... VILÁGTAKARÉKOSSÁGI NAP Ünnepélyes megemlé­kezés Rakamazon Mintegy 500 cipőipari szö­vetkezeti dolgozó jelenlété­ben tartotta meg az OTP megyei igazgatósága, a MÉSZÖV és a Hazafias Népfront megyei Bizottsá­ga, a szövetkezet szalagüze­mében a • világtakarékossági napi megemlékezést. Az OTP megyei igazgatója bevezető beszédében tájékoz­tatást adott arról, hogyan fejlődik megyénk lakosságá­nak a takarékbetétben törté­nő takarékoskodása. Elmond­ta: a rakamazi. takarék­szövetkezet a világtakaré­kossági nap tiszteletére vál­lalt célját teljesítette, s el­érte a 100 millió forintot. Rakamaz már korábban el­érte a „Takarékos község” címet, s ezúttal jelentette be az OTP igazgatója, hogy a cipőipari szövetkezetét, s ezen belül is a KlSZ-szerve- zetet is megilleti ez a cím. Ezt követően a Hazafias Népfront megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Az esemény színvonalas műsorral ért véget. Zachár Attila: — Éppen ezért fogalmazza meg egy­értelműen a konferencia ál­lásfoglalása : fejleszteni kell a vezetői munkastílust. S ez elsősorban a különféle veze­tőképzések tartalmi és for­mai kiszélesítését kívánja. Kovács Annamária: — A szövetség szervezeti életén is akad javítanivaló. Elsősor­ban a gyerekek otthoni, la­kóterületi életével kell töb­bet törődniük az úttörőcsa­patoknak. Az úttörőházak fontos központjai ugyan a lakóterületi úttörőmunkának — elég, ha a szünidőben lét­rehozott „nyári őrsök” fog­lalkozásait említem —, de a csapatók által szervezett ve­télkedők, játékok, kirándulá­sok sem hiányozhatnak az úttörők szabad idejéből, kü­lönösen a nyári szünetben. Kursinszky Tünde: — És itt ismét a „nyitást” kell hangsúlyozni. Az állami, tár­sadalmi szervekkel, az üze mekkel, intézményekkel ki­alakított kapcsolatokat. Az úttörőmunka színtere ne az iskolára korlátozódjék, le­gyen több a külső program, ahol KISZ-esekkel, felnőt­tekkel együtt lehetnek a gye­rekek: könyvtárban, üzem­ben, sportpályán vagy kirán­duláson,.. Jó példája volt a társadalmi -kapcsolatok kiszé­lesítésére való törekvésnek a konferencia egyik szekciójá­nak összetétele: néhány pe­dagógus úttörővezető mellett szülők, üzemi brigádvezetők, KISZ-titkárok voltak több­ségben... — A konferencia úgy dön­tött: ezután nem két, hanem három évenként ül össze hogy több idő maradjon a feladatok végrehajtására. így hát azzal zárnánk, le ezt a beszélgetést, hogy a hetedik országos úttörővezetői konfe­rencia előtt érdemes lesz át­tekinteni az itt elhangzottak megvalósulását... TarnavölgyI György HOGYAN KÉSZÜL A MENETREND ? Csúcsforgalom autóbuszon Mindennapos eset, hogy idegesen, türel­metlenül topogunk a megállóban és azon bosz- szankodunk, miért nem járnak gyakrabban a buszok?! Különösen a csúcsforgalomban jó len­ne, ha több autóbusz közlekedne az egyes jára­tokon. A sűrűbb járat megvalósí­tásának azonban a legegy­szerűbb akadálya az, hogy kevés, busz van és nincs is pénz többre. Így a meglévő­ket kell. úgy-megsz’eryezni a nyíregyházi és a vidéki já­ratokra, hogy a lehetőségek­hez mérten minél több helyre és minél gyakrabban induljanak. Tartalék nélkül Mezei Tibor, az 5. sz. Vo­lán Vállalat menetrendi és díjszabályozási csoportve­zetője nagy autóbuszhiány­ról beszél: — A megyében összesen 202 autóbuszunk van. Eb­ből Nyíregyházán 114 a he­lyi közlekedést szolgálja. A vidéki járatokon 31, szerző­déses pedig 23 darab közle­kedik. Ez azt jelenti, hogy a KEMÉV, a SZÁÉV és a tu- zséri fatelep vezetőségével szerződést kötöttünk, hogy reggel és este a mi autóbu­szunk szállítja a munkásai­kat a munkahelyre. A me­gyében 24 tartalékautóbusz van. Csakhogy ebből na­gyon sok műszaki javítás és ellenőrzés alatt áll, a töb­bit éppen felújításra viszik, így aztán gyakorlatilag tar­talékautóbuszunk nincs. Érdemes összehasonlítani más vidéki városok helyze­tével a nyíregyházit. Általá­A falu bankja Milliók a takarékszövetkezeteknél Megyénkben a takarékszö­vetkeztek száma jelenleg 23. Tevékenységüket összesen 201 településen végzik, amelyben 440 ezer lakos él. A működési körzetnek több mint ötödében — 92 helyen — van takarékszövetkezeti szolgáltató üzlet. Ezek nagyobb hányada kor­szerű, s hosszabb távon is alkalmas a feladatok ellátá­sára. Ebben az évben Nyírbátor városban és Vásárosna- ményban létesült kirendelt­ség, Panyolán és Tiszanagy- faluban pedig betétgyűjtő­pénztár nyílt. A felsorolt adatok jelzik hogy a takarékszövetkezetek mindinkább teljesítik azt az elvárást, hogy a pénzügyi i szolgáltatásokhoz is helyben vagy lakóhelyéhez minél közelebb jusson hozzá a tagság, illetőleg a lakosság. Az üzlethálózat még most sem teljes, szélesítése to­vábbra is'fontos feladatként szerepel a takarékszövetke­zetek terveiben. A takarékszövetkezeti ta­gok száma meghaladja a 90 ezret. A vidéki családok át­lagos létszámát figyelembe véve ez azt jelenti, hogy kör­zetükben csaknem minden családból van már tagjuk. A befizetett részjegyalap összege 14 millió forint. A takarékszövetkezetek gazdasági és mozgalmi fel­adatainak megvalósításán az alkalmazottakkal együtt te­vékenykednek a tagok sorai­ból választott igazgatósá­gok, felügyelőbizottságok és intézőbizottságok. A válasz­tott testületekben munkál­kodó szövetkezeti tagok ban a meglévő autóbuszpark 15 százalékának megfelelő darab tartalékbuszuk van. Nálunk is javítani kellene a helyzeten. •T- 1976-ban .húsz új autó­buszra lenne szükség, hogy a helyi közlekedést zavarta- ' lanabbá tegyük és a csúcs- forgalmat enyhítsük. Való­színű, hogy két autóbuszt kapunk, de elképzelhető, hogy hatot is sikerül szerez­ni. De ennél többre semmi­képpen sem számíthatunk. A vasúttal közösen így a gondokon csak rész­ben sikerül enyhíteni. Még nagyobb munkát, felelőssé­get, számítgatást, egyeztetést igényel a menetrend összeál­lítása. — Minden évben a vasút­tal közösen állítjuk össze az új menetrendet. Kölcsönö­sen alkalmazkodunk egymás­hoz, a vonatok és a buszok is — ahol erre lehetőség van megvárják egymást, hogy az utasok elérjék a másik jár­művet. Ezt főként ott igyek­szünk megtenni, ahová so­kan utaznak a nagyvállala­tokhoz. A menetrend összeállítását széles körű tájékozódás előzi meg. A Volán szakemberei felkérik a helyi és a községi tanácsok vezetőit, hogy a la­kossági véleményének meg­kérdezésével tegyenek javas­latot a körzetükben az autó­buszok indulási idejére, meg­állóhelyeire. Sokszor az a tapasztala­tunk, hogy a községi taná­csok nem veszik komolyan ezt a felmérést. Beírnak va­lamit, hogy ne üresen kell­jen „ visszaküldeni a kérdő­ívet. Az ilyen igényeknek ter­mészetesen nem tudunk ele­get tenni. Nyíregyházán is megkérdezzük a vállalatokat, hogy milyen időpont a leg­alkalmasabb nekik az autó­buszok indulására és érke­zésére. A sok-sok javaslatot aztán a menetrend-értekez­leten megtárgyaljuk. Ezen részt.vesznek 9 megyei ta­nács. építési, közlekedési . és vízügyi osztályának illeté­kesei, a járási hivatalok mű­szaki osztályának kép'vise- lői, a művelődési osztály ve­zetője és a Volán menetrend­készítői. Minden elhangzott javaslatot megvizsgálunk és a végén kezdődik a mérés, a centizés, hogyan tudjuk eze­ket az igényeket megvaló­sítani a közlekedésben. Ál­talában az igények nyolc­van százalékát sikerül telje­síteni. A menetrend készíté­se általában három hóna­pig tart. Reggelenként iskolába Az iskolakörzetesítések so­rán 8500-zal több gyerek jár reggelenként iskolába a megyében autóbusszal 1967 óta. Ez időtől viszont egyet­lenegy tanulóbuszt sem tud­tak beállítani, egyszerűen nem volt rá lehetőségr így aztán az amúgy is zsúfolt járatokkal kellett biztosíta­ni a gyerekek utazását is. Gondok tehát vannak. A megoldás sem jöhet máról holnapra. Addig viszont le­gyünk több türelemmel, meg­értéssel a Volán iránt. T. K. száma 690, akik közül 210 nő. A takarékszövetkezetek legfontosabb feladata a nép- gazdasági és a tagsági érde­ket egyaránt szolgáló betét- gyűjtés, s ezzel együtt a ta­karékos életvitel népszerűsí­tése. A szövetkezeteknél elhelye­zett betétállomány közel 600 millió, amelyből 550 millió kamatozó betét, a többi gép- kocsinyeremény, illetőleg nyereménybetét. A megtaka­rításokat 45 700 betétkönyv­ben helyezte el a szövetke­zeti tagság, illetőleg a lakos­ság. A betétállomány évről év­re 22—23 százalékkal nő. A megyei teljes betétből a takarékszövetkezetek része­sedési aránya 20 százalék. Kölcsönállományuk 1975. III. negyedévben 189 millió forint, amelyből 16 millió a kisgazdaságban folyó me­zőgazdasági termelést szol- gátjá. 'Változatlanul sok' tag igényli a különböző nagyobb értékű iparcikkek (pl. bútor, háztartási gépek, felszerelé­sek, rádió, televízió) megvá­sárlásához az úgynevezett áruvásárlási kölcsönt. Számos takarékszövetkezet kedvezőbb hitelfeltételekkel folyósít építési kölcsönt a fiatal házasoknak és a több gyermekes családoknak, ezzel is támogatva a lakás- problémáik megoldását. Ez a gyakorlat összhangban van a kormányzat szociálpoliti­kai törekvéseivel. A szövetkezeti tagság sok­oldalú pénzügyi szolgálta­tásra irányuló igényeinek kielégítését segíti az Állami Képünkön: a gavavencsellői takarékszövetkezet helyisége látható. , Biztosítóval kötött megálla­podás is. Szoros kapcsolat alakul ki az állatforgalmi és húsipari vállalat és a takarékszövetkezetek között. A magánszemélyek által az állatforgalmi vállalattal kö­tött szerződésre tenyésztett állatok átadásakor koráb­ban a felvásárló által fize­tett nagyobb összegek fel­vétele a takarékszövetkeze­tek közreműködésével — biztonságosabbá vált. A múlt évben 75 millió Ft-ot, az év III. negyedévében 80 millió forintot fizettek ki ilyen címen a takarékszövetkeze­tek. A tapasztalatok indokolják a takarékszövetkezetek pénz­tárosi funkciójának fejlesz­tését, ezért tárgyalások kez­dődtek a tejipari vállalattal is. Számos nagy településen OTP-fiók és takarékszövet­kezet is működik. A tapasz­talatok szerint a takarékszö­vetkezetek és az OTP-fiókok ezeken a helyeken összehan­goltan munkálkodnak azon, hogy a lakosság kiszolgálá­sa gyorsabb, színvonalasabb legyen. Az együttműködés abban is megnyilvánul, hogy közös takarékossági akciót szervez­nek a takarékossági világ­nap alkalmából. Jelenleg 13 takarékszövetkezet és ki- rendeltségnél közösen emlé­keznek meg az OTP-vel a takarékosság jelentőségéről. Bartha Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom