Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

2 * KELET-MAGYARORSZAG 1975. október 2. Könyvtárosokat, népművelőket, gyors- és gépíró szakos tanát okát képeznek Új szakok a tanárképző főiskolán Az oktatás és a közmű­velődés régóta megoldást sürgető gondjain enyhí­tenek a tanárképző főis­kolákon idén szeptember­ben bevezetett új szakok. Az új tanévben a nyíregy­házi tanárképző főiskolán is megkezdték a könyvtá­ros- és népművelőképzést. Ugyanakkor az országban egyedül itt indult a gyors- és gépíró szakos tanárok oktatása. Az új szakok bevezetése több okból volt szükséges. Az egyik legfontosabb az, hogy a közművelődési intéz- ayekben, a művelődési jakban, a klubokban, s ibban a nagyüzemekben oművelőként alkalmazott igozóknak csak igen kis jsze rendelkezik a megfelelő munkához szükséges szak- képzettséggel. Az egyetemi bölcsészkarokon végző szak­emberek nincsenek annyian, mint amennyire szükség len­ne, újabban pedig a debrece­ni tanítóképző intézet könyv­tár-népművelő szakán is csu­pán a még tanuló levelezők képzését végzik, mivel a nap­pali szak megszűnt. A gyors- és gépíró szak bevezetése is indokolt, hiszen az ilyen sza­Nemrég még bosszankod­va emeltük fel a kagylót. A vonal bejött, az idegessé­günk alább hagyott. Egy év telt el azóta, hogy 1974. au­gusztus 20-án adták át Nyír­egyházán a modern, Cross­bar rendszerű telefonköz­pontot. Sokat vártunk az új automata berendezéstől. Far­kas Ferencné távközlési osz­tályvezető tájékoztatott az eltelt időszak munkájáról: — Várakozáson felül si-, kos tanárok képzése mind­eddig meglehetősen rendezet­len volt. Vajon milyen feltételekkel rendelkezik mindehhez a nyíregyházi főiskola? A főigazgató tájékoztatása szerint az érdeklődés már az első alkalommal többszörös volt. A népművelés és az ezzel kapcsolt két tanári szak — orosz és földrajz — tizen­két helyére kilencvenkilen­cen jelentkeztek. A könyv­tár-ének és a könyvtár-bioló­gia tizennégy helyére negy­venkilencen, míg a magyar­gyors- és gépírás szak húsz helyére kilencvenketten ad­ták be jelentkezési lapjaikat. Tehát már az első tanévben több mint ötszörös volt a túl­jelentkezés, pedig a keret­számok az első tervszámok­hoz képest emelkedtek. Az érdeklődéssel egyelőre nem állnak arányban azok a feltételek, amelyeket a ré­gebbi szakok hallgatóinak nyújtani tudnak. A negyven­öt lány és az egyetlen fiú­hallgató a főiskolai gyakorló mögött, a SZÁÉV egykori, s el nem bontott felvonulási épületében, a nyárfásnak ne­vezett udvari részen kapott helyet. Elhelyezésükkel egye­lőre még nincs gond, sőt, ha a gyors- és gépírók 66 négy­zetméteres speciális tanter­gyorsabb fejlesztést sok he­lyen gátolja a hálózat ala­csony kapacitása. A budapesti hívás is meg­gyorsult. Előfordult eddig, hogy nyolc órát is kellett várni a vonalra, most ez kö­rülbelül 30—40 másodperc alatt történik. Míg az előző, 7 DU rendszerű telefonnal naponta mintegy 250 buda­pesti hívást lehetett lebo­nyolítani, addig ma ez a szám szinte korlátlan. Min­den készülékről közvetlen lehet hívni a fővárost. Budapest az idén kapcso­lódott be a nemzetközi táv­hívó rendszerbe. Nemsoká­ra néhány vidéki város — köztük Nyíregyháza is — tagja lesz ennek a hálózat­nak. Ez a nemzetközi hívá­sokat fogja gyorsítani. mére, az írógépek zajára gondolunk, bizonyos fokig még szerencsés is, hogy egy' különálló részt kaptak. A szakok párosítása az el­ső évben szerencsésnek lát­szik, bár egyes szakok össze­vonása bizonyos vitákra is alkalmat adott, ezzel kapcso­latos változtatásokat azonban egyelőre nem terveznek. A minisztérium tájékoztatása arra utal, hogy a nappali szakos oktatást hamarosan követi a levelezőképzés is. Az új szakokon a tan­könyvekkel és a jegyzetek­kel kapcsolatban nem rosz- szabbak a feltételek, mint az egyetemi szakokon, ugyanis elsősorban nem jegyzetekből tanulnak, hanem a témákkal kapcsolatban megjelenő könyveket, cikkeket tanul­mányozzák, s a képzésben fontos részt jelent majd a közművelődési és a könyvtá­ri gyakorlat. A gyors- és gép­író szakosok tanulmányaik­hoz egyetemi jegyzeteket használnak fel. A három szakra eddig négy új tanár érkezett a főiskolá­ra. A tervek szerint három népművelés, három könyv­tár, illetve négy gyors- és gépíró szakos tanár alkalma­zásával a képzés valamennyi gondját meg tudják oldani. B. E. Ugyancsak a fővárosban, a lágymányosi lakótelepen ve­zették be a 3 perces beszél­getési időt. Nálunk is rövi­desen elkészül az a beren­dezés, amely az időt méri és Nyíregyháza is tagja lesz ennek a rendszernek. A több mint egy év ta­pasztalatai kedvezőek. A Crossbar rendszer minden előnyét még nem is használ­tuk ki, viszont az eddigi eredményekre már büszkék lehetünk. T. K. Jelesre vizsgázott Egyéves a Crossbar Lehetne több autóbusz, Sokan elégedetlenek a megyében az autó­közlekedéssel. Az autóbusszal utazók a zsúfolt­ságot, az igényektől elmaradó színvonalat em­lítik, a fuvaroztatók arra panaszkodnak, hogy egyes időszakokban nincs elég szállítási kapa­citás, emiatt veszteség éri őket. Mások — tud­ván a Volán 5. számú Vállalatának problémái­ról — inkább abban bíznak, hogy a következő években változik a helyzet, természetesen ked­vezően. Ezért kerestük meg a vállalat vezetőit, Erőss Károly igazgatót és Németh Antal for­galmi igazgatóhelyettest, hogy tájékozódjunk a következő évek terveiről. Pillantás a panoráma mögé teher­autó Elöljáróban le kell szögez­ni, hogy a jelenlegi gazdálko­dási viszonyok mellett a Vo­lán sem kereshet olyan uta­kat, amelyek valamiféle lát­ványos változtatásokat ered­ményezhetnek. A belső és a külső körülmények, tehát egyrészt a vállalati fejlesz­tési lehetőségek korlátozott volta, másrészt egyes jármű­vek beszerzési nehézségei ar­ra ösztönöznek, hogy a meg­lévő járműparkkal igyekez­zenek hatékonyabban dolgoz­ni, mind több utast és árut elszállítani. Minőségi csere A következő évek legfonto­sabb feladata az autóbusz­parknál a minőségi csere végrehajtása. Jelenleg az au­tóbuszok közel negyede kor­szerű, az úgynevezett panorá­más, nagyablakos busz. Ugyanakkor viszont vannak elavult, egyajtós, kis befoga­dóképességű buszok is, ame­lyek már megértek a selejte­zésre. A helyettük beszerzen­dő új buszok több utast ké­pesek szállítani, így a Volán a darabszám különösebb nö­velése nélkül is mintegy ne­gyedével több utast szállít­hat. Ezek után mire számítha­tunk Szabolcs-Szatmárban a következő években? Az igé­nyek jelenlegi növekedési szintjével a buszközlekedés nehezen fog lépést tartani. A típusváltás miatt nem lesz ki­bírhatatlan a helyzet, viszont a meglévő vonalak mellett újabb területi igények kielé­gítése már nehézségekbe üt­közik. Ott, ahol áttérnek a két, vagy három műszakos termelésre, lehetőség lesz az utasok elszállítására, mint például Űjfehértó vagy De- mecser környéke, Kisvárda és Mátészalka, ahol nagyarányú iparosítás várható a követke­ző években is. A városi tömeg­közlekedés Kiemelt feladatként kezeli a Volán a városi tömegközle­kedést, elsősorban a megye- székhelyen. Itt már lényegé­ben befejeződött a típusvál­tás, egyedül a csuklós autó­buszoknál időszerű néhány éven belül új kocsik beszer­zése. A törzsvonalakon — 7- es, 3-as, 12-es, 13-as — na­gyobb járatsűrűséget kíván­nak megvalósítani. A jelenle­gi hálózat bevált, egyedül a 12-es, 13-as körjárat útvona­lán érdemes módosítani, egy­szerűbb vonalvezetést kiala­kítani. Jövőre a vasútállomá­son és a tbc-szanatóriumnál forgalomirányító pontokat lé­tesítenek a zavartalanabb közlekedés érdekében. Fog­lalkoznak még a városköz­pont terheltségének csökken­tésével, az átmenő forgalom bővítését vizsgálva. Gond, hogy különösen a reggeli csúcsban nagy a zsúfoltság. A távlatokban csak a lépcső­zetes munkakezdés hozhat változást, hiszen a csúcsidő­ben az elszállított utasok szá­ma többszöröse, mint más­kor. Az árufuvarozásban jelen­leg a tömegáruk és különösen a rakodási kapacitás ala­csony, még a mezőgazdasági csúcsidőn kívül is. Ezért el­sősorban ezt kívánják fej­leszteni nagyobb raksúlyú billenős teherautók és újabb rakodógépek vásárlásával. Bár a Volán tehergépkocsi­parkja alig tizedét teszi ki a megyei szállítási kapacitás­nak, azonban az elszállított mennyiségnél már másfélsze­res aránnyal bír, ami a nagy­üzem előnyét bizonyítja. Mi­vel darabszámra nézve külö­nösebben nagyobb fejlesztést nem terveznek, ezért főleg a raksúlykapacitás, de még in­kább az elszállított áru meny- nyiségének növelése a fontos. Ehhez különböző intézkedé­sekre van szükség. Jól be­vált például a konzervgyár­ral közösen megvalósított szállításszervezés, egyéb áruk­nál is előnyben kívánják ré­szesíteni a saját szervezést a gazdaságosság érdekében. A darabáru-fuvarozásnál, a la­kosság jobb kiszolgálásánál is további lehetőségek van­nak. Százmilliós beruházás fokozatosan A személy- és teherszállí­tás javításának feltétele a ja­vítóbázis kiépítése is. Az 5. Számú Volán Vállalat a jelen­legi központi telephelyén, Nyíregyháza közepén hosszú ideig nem maradhat. A ter­vek szerint a déli iparnegyed­be települ ki a következő években a teljes teherforgal­mi profil. Mindez százmilliós nagyságrendű beruházást igé­nyel, amit csak fokozatosan lehet megvalósítani. Nyíregyháza már akkor ki­nőtte autóbusz-pályaudvarát, amikor az még el sem ké­szült. A nyírvidéki kisvasút megszüntetése — amelyre né­hány éven belül mindenkép­pen számítani kell — magá­val vonja egy új, távolsági autóbusz-pályaudvar megépí­tését is a vasútállomás kör­nyékén. A vidéki telephelyek közül jövőre Fehérgyarmaton elké­szül az új telep, a tanáccsal közösen autóbusz-pályaudvar épül. Mátészalkán tovább bő­vítik a főnökséget, Kisvárdán viszont — éppen az anyagi le­hetőségek korlátozott volta miatt — csak később kerül sor az új telep építésére. L. B. került a Crossbar vizsgája. Lényegesen megkönnyítette a telefonközpontosok mun­káját. Az előző 7 DU fél­automata rendszerű telefon­nál egy helyi hívásnál 3—4 percet kellett várni a vonal­ra, addig most ez néhány másodpercet jelent. Azt hinnénk, hogy a köz­pontosok munkája így csök­kent. Az igazság az, hogy majdnem nőtt, mert kétszer annyi készüléket kapcsoltak be a hálózatba. A vidéki beszélgetéseknél is érezzük a Crossbar elő­nyét. A vidéki városok, já­rási székhelyek lényegesen gyorsabban hívhatják a me­gyeszékhelyt. Ennek az el­lenkezője viszont nem igaz. A látszólagos ellentmondás oka, hogy Nyíregyházáról a vidéki hívás kézi kapcsolás­sal történik. Ezért kell töb- Hlt várni a vidéki hívásra, mint vidékről a nyíregyhá­zira. A jövőben, ha a köz­pontot tovább automatizál­ják, a vidéki hívás bejelen­tése, a 01 megszűnik. A 0 Az anya- és gyermekvéde­lem fokozott támogatására az utóbbi években számos párt­ós kormányintézkedés tör­tént, melyeknek alapján a társadalombiztosítás kereté­ben is — valamint a gyer­mekgondozási segély rendsze­rében — fokozott anyagi tá­mogatást kapnak a terhes- és kisgyermekes anyák és a több gyermekes családok. Gyermekvédelmi szempont­ból például rendkívül nagy jelentőséggel bir, hogy 1974. január elsejétől a gyermek- ápolási táppénzre való jogosultságot kiterjesztet­ték. Több mint másfél év telt el a rendelkezés élet­be lépése óta. Milyen felada­tot jelent ez a társadalombiz­tosítási igazgatóságnak és milyen tapasztalataik vannak e rendelkezéssel kapcsolato­san? Erről beszélgettünk Tassy Jenővel, a nyíregyházi társadalombiztosítási igazga­tóság vezetőjével. ' — Megyénkben naponta át­lagosan háromszázan veszik igénybe a gyermekápolási táppénzt. Ezen a címen ha­vonta 7500—8000 napra folyó­sítunk táppénzt, mintegy 460 000 forint összegben. Tapasztalataik szerint jól ismerik a rendeletet, a gya­korlatban helyesen alkalmaz­zák? — Általában igen, azonban teljes részletességgel már jó­val kevesebben ismerik. Pél­dául kevesen tudják, hogy huszonkét napi táppénz illeti meg az anyát vagy az egye­dülálló apát, aki 14 évesnél fiatalabb vörheny beteg gyermekét otthon ápolja. Vagy például jogosultnak kell tekinteni a mostoha­anyát és -apát, valamint a nevelőszülőket, akkor, ha a gyermek szülei meghaltak, vagy gyermekükről nem gondoskodnak. Bővült a jo­gosultak köre azokkal, akik­hez a gyermek- és ifjúságvédő intézet állami gondozás alatt álló gyermeket helyezett el. A szerkesztőségünkhöz ér­kező levelekből tudjuk, hogy sok esetben problémát jelent, hogy a hajadonokon, nőtle­neken, özvegyeken, elválta­kon vagy házastársától kü­lönélőkön kívül (kivétel ha élettársa van) kiket lehet még egyedülállóknak tekin­teni? — Az egyedülállók köre egyébként igen széles körű. A felsoroltakon kivül például egyedülállónak kell tekinteni akinek házastársa kórházi ápolásban részesül. vagy külföldön tartózkodik, vagy a házastárs a háztartásukban lévő gyermekről — a gyám­Kinek jár, mikor jár? ügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv igazolása szerint — két hónap óta nem gondoskodik. Szintén egye­dülálló, akinek házastársa letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Méltányosságból lehet-e va­lakit egyedülállónak tekinte­ni? — Igen. A társadalombizto­sítási bizottság méltányosság­ból — kérelem alapján — egyedülállónak nyilváníthat olyan személyt is, aki egyéb­ként a jogszabályok értelmé­ben nem minősül annak. Sokan tévedésben vannak, és olyan esetben is igényel­nek táppénzt, amikor a gyer­mek nem beteg, hanem az anya beteg, kórházban van, és emiatt természetesen nem tudja gyermekét gondozni. Ilyen esetben tehát az apa látja el a gyermeket, vagy más személy. Mi a helyzet ezzel kapcsolatosan? — Hangsúlyozni szeretném, hogy a gyermekápolási táp­pénzre való jogosultság alap­ja a gyermek betegsége. A táppénzt tehát gyermekápo­lás címén annak jár, akinek a gyermeke beteg. A jogosultság szempontjá­ból hogyan kell értelmezni a gyermek egy-, három-, illetve hatéves korát? — Az igényjogosultság a gyermekek születésének nap­jához, illetve az egy, három, hat év betöltéséhez igazodik, nem pedig a naptári évhez. Az év mindig a gyermek életkorának dátum szerinti betöltésének másnapjától kez­dődik. Ebből következik az is, hogy a gyermekápolási táppénz egy adott gyermek­re vonatkozik, vagyis min­den gyermek után az életko­rának megfelelő időre jár a gyermekápolási táppénz. Ha egy családon belül ugyanazpn gyermek után egyszer az anya, másszor az apa vette igénybe a gyermekápolási táppénzt, akkor az e gyer­mek utáni táppénzes napokat össze kell számítani. Nem le­het viszont összeszámítani az anya, vagy az apa saját be­tegsége címén igénybe vett táppénzsegélyezés idejével. Meddig lehet érvényesíteni a gyermekápolási táppénz igénybevételét? — A gyermekápolási táp­pénzre vonatkozó igény az esedékességet követő hat hó­nap után elévül. Tehát a táp pénzre vételtől számított legkésőbb hat hónapon belül a jogosultnak az igényt elő kéll terjesztenie. Soltész Agnes fl gyermekápolási táppénzről

Next

/
Oldalképek
Tartalom