Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-02 / 231. szám
1975. október 2. KELET-MAGYARORSZÁG 3 11 DECEMBERI HATÁROZAT NYOMÁN Céltudatosan, cselekvőén „EZ ÍGY NEM MEHET TOVÁBB! Ki szóljon,’ ha nem mi, kommunisták. A felhasználó üzemben rosz- szul ürítik a hordókat, némelyikben 10—12 kiló földgáztermék is marad. Ha napi 5—10 hordót számolunk, akkor is jelentős összeget pazarolunk el havonta.” Ez volt a lényege annak a felszólalásnak, amelyet a nyíregyházi gumigyár egyik alapszervezetének taggyűlésén mondott egy munkás, majd megkereste a feldolgozó üzem- kommunistáit is, akik nem sértődtek meg a bíráló szóért, hanem megköszönték a segítő szándékú javaslatot. Pártunk XI. kongresszusa, majd a Központi Bizottság decemberi határozata gazdasági eredményeink értékelése mellett őszintén feltárta azokat a gondokat, amelyek fékezik terveink teljesítését, s amelyeket tetéznek a tőkésországokban kialakult magas anyag- és energiaárak, az értékesítési nehézségek, az infláció, a hátrányos megkülönböztető intézkedések hatásai. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG a decemberi határozat után jó fél évvel menet közben felülvizsgálta a határozat végrehajtását és újólag leszögezte: „A Központi Bizottság a XI. kongresszus állásfoglalásait követve a legközvetlenebb és legfőbb feladatnak tartja, hogy negyedik ötéves tervünk sikeres befejezése és ötödik ötéves tervünk jó megalapozása érdekében maradéktalanul megvalósuljanak az 1975. évi nép- gazdasági terv céljai.” Már csak egy negyedév van hátra ahhoz, hogy kihasználjuk a termékszerkezet korszerűsítésében, a munka- és üzemszervezés javításában, az anyaggazdálkodásban, az idővel, a pénzzel, az energiával való takarékosabb gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Az idő tehát sürget, amely azonban- nem jelenthet kapkodást, elhamarkodott döntéseket, végrehajtást. Ezért is szól a határozat elsősorban a kommunistákhoz, hiszen a küzdőszellem, a tenni akarás ébrentartása rájuk vár, akiknek most nem csak a közhangulat formálásában, de a példamutatásban is élen kell járniuk. MEGYÉNK TÖBB ÜZEMÉBEN így van ez és ezeken a helyeken munkájuk a jobb gazdasági eredményekben is kifejezésre jut. Ezekben az esetekben nem arról van szó, hogy a párt- szervezetek átveszik, magukra vállalják a gazdasági vezetők szerepét, tevékenységét. Ám arról igen — miként a határozat is kiemeli —, hogy a gazdasági munka egyetlen szintjén sem szakadhat meg a pártszervezetek irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége. Nem a véletlen műve, hogy év elején, majd a júliusi határozatot követően üzemeink pártszervezeteinek többsége a gazdasági vezetőkétől függetlenül — de azzal összhangban — intézkedési terveket dolgoztak ki, amelyekben benne szerepeltek a kommunisták javaslatai, észrevételei és az sem véletlen, hogy az eredmények nem maradtak el. AZ ÉV ELEJÉN 8 MILLIÓ FORINT értékű anyag, 1.2 millió értékű energia megtakarítását vállalták a gumigyár kommunistái és a minősítési értékveszteség csökkentése révén 1 millióval kívánták növelni a gyár eredményét. Mi jelenleg a helyzet? A mostani számok még nem pontosak, így az év első feléről szólunk, amellyel nincs mit szégyenkezni. Az egész évre vállalt 8 milliós anyagmegtakarításból már fél év végére közel 10 millió lett, amelyből 1.2 milliót a nyugati importból származó alapanyagok megspórolásával értek el, de túlteljesítették az energiatakarékossági tervüket is. A terv túlteljesítése nem tette a gumigyári kommunistákat elbizakodottá, sőt az is kiderült, hogy nem minden téren váltották valóra elképzeléseiket. Nem sikerült például a minősítési értékveszteségből származó kiesést a tervezett szerint csökkenteni és nem tapasztaltak előrelépést a DH-mozgalomban sem, holott mindkettő a takarékosság eredményeit, a minőséget javítaná. SZIGORÚ ÖNKRITIKÁVAL értékelték munkájukat a gyár kommunistái és hasonló módon tették ezt megyénk más üzemeiben is, ahol helyesen értelmezték a a Központi Bizottság határozatait, s ahol a kommunisták konkrétan és cselekvőén befolyásolják azok végrehajtását. Balogh József Az Elektromechanikai Vállalat Beregi Gyárában folyamatosan áttérnek a vasszerkezeti munkák készítéséről a híradásipari elektromos alkatrészek gyártására. Képünk: Gál Sándomé betanított dolgozó nyomtatott áramkör panellját fúrja. (Elek Emil felv.) Közel hatmillió tonna nyersolaj érkezik a Szovjetunióból a fényes- litkei fogadóállomásra. Innen Százhalombat- V tára és Szőnybe fut a vezeték. Képen : Visevszki József és Ács János a tolózárt ellen- - őrzi. (Hammel József felvétele) ELSŐKÉNT A MEGYÉBEN: BEFEJEZTÉK A IY. ÖTÉVES TERVET Á Szabolcs Cipőgyár bravúrja KÉTMILLIÓ 320 EZER PÁR FÉRFICIPŐ A Szabolcs Cipőgyái megyénkben elsőkén! fejezte be a IV. ötéves tervét. A gyár munkáskollektívája 1975. szeptember 15- re 2 millió 320 ezei pár férficipőt gyártott. Forintban ez 550 milliót jelent. A gyái dolgozóinak a száma 550. Hi a siker titka ? Abban a cipőgyáriak sikerének a titka, hogy a kommunisták munkaterületükön következetesen érvényt szereztek a párt politikájának. Tudatában voltak annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet minden egyes dolgozó elé magasabb követelményeket állít. Az éves terv indulásának az első hónapjaiban megismertették a párttagokkal a tervet. A kommunisták ezt termelési tanácskozáson elfogadtatták dolgozó társaikkal is. így aztán a feladat ismeretében számon tudták kérni vezetőktől és beosztottaktól egyaránt a terv teljesítését. Ha pedig valamilyen oknál fogva elmaradás mutatkozott, akkor közösen megkeresték az okokat és az elhárításon is közös erővel fáradoztak. Tízezer párral több A cipőgyárban különös lendületet adott a terv túlteljesítéséhez a csatlakozás a kongresszusig és felszabadulási munkaversenyhez. A tizennyolc szocialista brigád 400 tagja vállalta: a tervet évente tízezer pár cipővel teljesíti túl. A kommunisták példamutatásával vállalásaikat teljesítették. Sőt most már az egész ötéves ' tervet véve figyelembe szeptember 15-től pótvállalásuk teljesítésén szorgoskodnak. Exportra például még plusz 25 ezer pár cipőt küldenek. Tévedés lenne azt hinni, hogy a 35 tagú pártszervezet kiragadta a gazdasági vezetés kezéből a termelés irányítását. A kommunisták a féléves mérleg elkészülte után számoltatták be a gazdasági vezetést. Ahol dicsérni kellett, ott is felemelték szavukat. A menetközben adódó hibák feltárására szintén volt erejük. Különösen az utóbbi két évben jelentett gondot a bőrök, a festékek, a formatalpak beszerzése. Emiatt sokszor kellett menetközben átállítani a szalagot egyik termék gyártásáról a másikra. A szalag átállítása sok munkaidő-kieséssel jár. Számtalanszor előfordult, hqgy a szalagoknál dolgozók maguk rakták le a gépkocsiról a formatalpot, hogy ezzel is kevesebb legyen a kieső idő. Az ilyen és hasonló jellegű kezdeményezések azt eredményezték, hogy jobban kihasználták gépparkjukat is. Takarékossági és minőségi terv Az 1974 évi decemberi párthatározat előtt is voltak a gyárban takarékossági intézkedések. Ettől az időtől viszont a takarékossági terv mellé az alapszervezet javaslatára a gazdasági vezetés külön minőségi tervet készített. Ez azért fontos a Nyíregyházi Cipőgyárban, mert termékeik egyik fele szocialista exportra megy. A párttagok kezdeményezésére bevezették a „Hibás árut ne adj tovább” mozgalmat. Sikereik kovácsa volt még a tervidőszak alatt a mun/- '|OJ kahelyi demokrácia f ,,uos mainak a működtetése. ~'sz vezetői szintű megbeszéled sekre mindig meghívták _ tárgyalt témában legjárta3 sabb fizikai munkásokat és a döntések meghozatala előtt kikérték véleményüket. A termelési tanácskozás idejére a tervfeladat papíron már ott volt, a szakszervezetiek, a KISZ-esek a brigádok kezében. Jó közérzet Azon is fáradoztak a cipőgyári párttagok, hogy megteremtsék a jó munkahelyi közérzetet. Különösen a bérezéseknél és a normák állandó karbantartásánál hallatták szavukat. A központi bérfejlesztés idején a női dolgozók egy százalékkal magasabb bérfejlesztést kaptak. Évente átlagban hat százalékos bérfejlesztést valósítottak meg. Most közel 28 ezer forint az éves bérszintjük, mely közelíti az országos szakmai bérszínvonalat. A gyár termelése 1960-ban napi 25 pár cipő volt- Ma a két műszak 2300 párat gyárt. És a jövő még nágy- szerűbb eredmények elérését ígéri. A januárban kezdődő ötödik ötéves tervben évente egymillió pár cipőt fognak gyártani. Most erre _ gyűjti erejét a cipőgyári munkáskollektíva. Sigér Imre P orzik a föld, hullámzik a gépen az ember. Vetnek. Két traktor húz egy vetőgépet. Dombra fel, völgybe le, halad a munka, aztán a fordulók után az akácfasorba állnak, ~a kiürült vetőgéptartályt feltölteni. A tele gabonás zsákokkal Veres Miklós és Takács István bajlódik. Az erőgépvezetők, Ragányi György és Jenei Miklós nézik. — Nem férnénk hozzá annyian — mondja Ragá- gányi —, és hogy igazolja, neki amúgy is más a dolga, babrálni kezd a gépén. Beszélgetünk. Arról, hogy a nyírtassi Dózsában szeptember 1-én kezdték a vetést és jól haladnak. Egy olyan mondat is elhangzik: „Jobban állunk, mint tavaly." Ebben a mondatban megkapaszkodunk. Miért érdekes, o traktorosnak, hogy a tavalyinál jobban megy a munka? — A szántásból, vetésből élünk. Ha most nem vetünk, vagy késő vetünk, akkor nem aratunk. Nem szeretnék olyan búzát aratni, mint a nyáron Berkeszen. Ragányi György a nyáron vendégarató volt a szomszédban. Volt ahol 4—5 mázsa terményt kombájnolt egy hektár földről. — Restelltem. Itt, nálunk 24 mázsát adott a búza, a rozs 20 mázsát hektáronként. Jó az, ha kimozdul néha az ember, a rossz tapasztalat is hasznára van. Zavarba ejtő kérdés, hogyha a nyírtassi határban terem az a 4—5 mázsa, vajon akkor is felemlegetné Ragányi György. Egy kis félrenézés, napba- hunyorítás, aztán határozottan hangzik a válasz: — Nálunk olyan nem fordulhat elő. Ha mégis, akkor szólnánk, vagy nem. tudom én mit tennénk, de nem hagynánk annyiban. Már csak azért sem, mert rajtunk nem múlik, az biztos. Mi hajtunk reggel 6- tól este, ameddig látunk. A felszabadulási munka- verseny-vállalás az őszi szántásra-, vetésre is vonatkozik. Van ilyen verseny a nyírtassi Dózsában, de a traktoros nem kertel, kimondja: — Akár van verseny, akár nincs, aki ember, az önmagának diktálja a tempót. Én például azért hajtok, mert megéri, napi 150—160 forintot keresek. Úgy igaz, hogy a traktorosok még nem alakítottak szocialista brigádot, így aztán a mi versenyünk a felfogásunk szerint megy. Ügy, hogy dolgozunk. A kác, nyár és fűz öleli a jókora táblát. Készséges a talaj a termékenyülésre és keményen kitartó az ember a művelésben. Ezért is biztos; lesz kenyér jövőre. Seres Ernő „HA NEM , NEM ÁRATOK"
