Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-05 / 234. szám
2 KILET-M AGYARORSr AO 1975. október 5. HIDEG RADIÁTOR ÉS UTCAFŰTÉS Meleg lesz 5400 lakásban? TÜRKMÉNIÁTÓL AZ NDK-IG — Meleg lesz a távfűtött lakásokban? . ' v,i '" Az ingatlankezelő vállalat forr 'érnöke határozott igenbe; . válaszolt a kérdésre. — A több, mint ötezer laxás lakóinak döntő többsége biztos lehet abban, hogy nem fog fázni. Az erőmű körülbelül olyan kapacitású jelenleg, amilyen a csúcsfogyasztás lehetséges: 53 millió kalória hőt képes termelni óránként. Ez évben működésbe lép az új egység is, ez plusz 10 millió kalóriát adhat szükség esetén. Az említett csúcs egyébként mínusz 20 fokos hideg esetén lenne szükséges... Márpedig, ha olyan telünk lesz, mint tavaly... Hósavárosban hűvösebb — A Jósaváros felépülte után több panasz elhangzott, hogy az ottani lakások jóval hűvösebbek, mint az északi lakónegyediek... — Bizony jóval! Számításaink szerint az Északiban mintegy 75—80 kalória jut egy légköbméterre, míg a Jó- savárosban ennek a fele! Ez annak köszönhető, hogy régebben épült házakban jócskán ráhagytak a fűtőfelület- ré. A Jósavárosban viszont már szigorúan az előírt fűtőfelületet építették be. A minimum: 20 fok egy lakásban... — ... és mennyi szokott lenni? — 22—23 fok. Ezt mérések igazolják. — És a panaszok miből származnak? — Egy panaszra magam mentem ki tavaly télen. Az idős néni panaszkodott, hogy hideg van. Huszonhárom fokot mértem. „De neki ez nem elég” — mondta. Most mit tehetünk? Annyit mondhatok, hogy 1974 telén nem fordult elő nagyobb műszaki hiba, a kisebbeket pedig hamar kijavítottuk. A Jósavárosban például 1360 lakást lát el egyetlen hőközpont. Mindenüvé egyforma hőmérsékletű víz megy a radiátorokba. Hogy egyik helyen magasabb, másutt meg alacsonyabb a hőmérséklet, annak számtalan, rajtunk kívül álló oka lehet. Ne nevessen, de még a madarak is... Egy panelháznál például kicsipkedték a szigetelést az elemek közül. Egy nyitva hagyott lépcsőházi ajtó négy-öt fokkal lehűtheti a fölötte lévő lakást... Százhúsz hőközpont Mi az összefüggés a nyíregyházi TITÄSZ- erőmű és a Jósaváros között? A válasz: ötven centiméter átmérőjű csőpár köti össze a megye- székhely két sarkát — forró víz kering benne. A másik gerincvezetékkel együtt összesen 5400 nyíregyházi lakásba juttat meleget az áramló víz. Október 15-én kezdődik a fűtési idény. Október 15-én kezdődik a fűtési idény sokan szóvá tettek. Vagyis, hogy jó időben is melegek a radiátorok, s az ablakokon engedik ki a meleget az izzadó lakók... — Ez idén is könnyén megeshet, így hát örülök a kérdésnek. Dolgozóink már 15-e előtt megkezdik a város 120 hőközpontjának beszabályozását, hogy a fűtési idény — Az időjárási előrejelzéseket figyelembe veszik? A panaszok sorsa — Megpróbáljuk. A kimenő forró víz a várható napi középhőmérséklethez igazodik. Csak néha a hőmérséklet nem igazodik "hozzá... kezdetére normális hőmérséklet legyen mindenütt. Lehetséges, hogy a langyos ősz folytatódik heteken át, ennek ellenére nem kockáztathatjuk meg, hogy egy hirtelen hideg felkészületlenül érjen bennünket, mint 1973 őszén. Tehát fűtenünk kell, ha minimálisan is... Már csak a meleg víz miatt is. A kettő ugyanis ilyenkor közös. Emiatt a déli órákban lehet túl meleg... Másrészt, ha egy fagyos éjszaka után délre 15 fokig felmelegszik az idő, az erőmű nem képes egyik percről a másikra lehűteni a 10 kilométer hosszú gerincvezeték 100—120 fokos vizét. Mire órák múlva érezhető lenne a lakásokban a fűtés enyhülése, akkorra már a hidegre panaszkodnának. A távfűtés elzárása nem annyit jelent, hogy megcsavarnak egy csapot, mint a gáztűzhelyen... Egyébként a radiátoron is van elzáró! — Az ingatlankezelő tehát jó távfűtést ígér télre. Eszerint idén nem lesznek hideg lakások? t — A távhőszolgáltatás rendkívül bonyolult műszaki rendszer. Hiba bármelyik percben előfordulhat benne Áramkimaradás, vízhiány is okozhat leállást — de csak részlegest. Tavaly például locsolókocsikkal kellett vizet hordanunk a legnagyobb jó- savárosi hőközpont táptartályába. Olyan nagymérvű kiesés viszont, amely egész városrészek fűtését akadályozná meg, szinte biztos, hogy nem lesz. A helyi panaszokat azonnal megvizsgáljuk, ha a 11—040-es telefonon bejelentik. Készenlétben állnak szerelőink. T. Gy. A sóstói nemzetközi művésztelep tárlata Kicsit csendben, majdnem bántóan csendben nyílt meg a múlt héten pénteken a sóstói nemzetközi művésztelep alkotásaiból rendezett kiállítás Nyíregyházán, a városi művelődési központ Szabadság téri kiállítótermében. Eredetileg, a nyomtatott programok szerint szeptember 27-ére tervezték a kiállítás megnyitását, de ezt valamilyen okból egy nappal előbbre hozták. A nem éppen hivatása magaslatán álló rendezés, ellenére sok érdeklődő volt je’lén a ’ megnyitón, s azóta is több százan keresik fel a színvonalas, meglepően sok kiváló alkotást felvonultató tárlatot. A Sóstón több mint egy hónapig együtt élő és alkotó magyar és külföldi képzőművészek alkotásainak java került a közönség elé, bizonyítva: a sokszínű művészi ábrázolás, egyéni látás- és kifejezésmód ellenére a művek sok közös vonást Is mutatnak. Érdeklődésük a ma embere és problémái iránt közösek, csakúgy, mint az a törekvés, hogy saját országuk életének egy-egy villanásnyi bemutatását is kötelességüknek érzik. Érthető, hogy a sóstói, a szabolcsi táj* pontosabban a táj és az ember kapcsolata szinte valameny- nyi művésznél megjelenik. Pintér Éva tollrajza, vagy textilképe éppúgy jelzi ezt, mint férje, Váci András Ti- sza-parti tája. Védő'asora, és egyéb alkotásai. Ugyanez érezhető *a külföldi művészek — Jordánka Petrova Radéva (Bulgária), Sztaniszlav Ko- szenko és Bajramov Jarli (Szovjetunió), Juraj Szkatulor (Csehszlovákia), Szatmári Ágnes (Románia), Máriusz Glazowszki (Lengyelország) és Peter Juschtér (NDK) kiállított munkáin. Hasonlóan a hazai színeket képviselő Lakatos József, Berecz András, Horváth János és Csíki Tibor munkái is ide sorolhatók. A tájábrázolás mellett azonban figyelemreméltóan fontos helyet kapott az alkotók munkájában az ember sokrétű, sajátos árnyalatú bemutatása a ma emberének örömeit és gondjait sűrítő alkotó szándék. Ez a tematika izgatta Sztaniszlaw Ko- szenkót, amikor „Egyedül” című képét megalkotta, erre mutat Berecz Ándrás Vetőmagárus alakja, Peter Muschter „Fehér ház” című munkája. Külön hely illeti meg a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságból érkezett vendégünket, aki hazája motívumait hozta el hozzánk, sóstói alkotásaiban a türkmén élet színes epizódjait tárja elénk „Futó teve”, „Fehér borjú”, „Lirika”, „Türkmén asszonyok” című munkájában. Lírai hangvételű alkotásokkal mutatkozott be a romániai Szatmári Ágnes, a bolgár Jordánka Petrova Radeva, a csehszlovák Juraj Skatulor, újszerű kísérletező alkotókedvének néhány termését hozta a kiállításra á lengyel Máriusz Glozowszki. A sóstói nemzetközi művésztelepen készült idei alkotások bizonyítják: mindinkább megérlelődnek a sokszínű álkotómunka feltételei a Sóstón, amelyet azonban még tovább lehet és kell is tökéletesíteni, majd céltudatosabb rendezéssel, komolysággal a közönséggel is megismertetni a művésztelep legjobb alkotásait. P. G. ELAVULT AZ ATLASZ Változik megyénk térképe Egy tíz évvel ezelőtti földrajzatlasz került a kezembe. Nézegettem hazánk és megyénk városait, valamint a városok mellé rajzolt jeleket. A jelek egy-egy város iparát szimbolizálják. Az akkori térképen Nyíregyháza mellett egy. É betű és egy fogaskerék látható, ami az érdeklődők és az akkori diákok számára azt jelentette, hogy Szabolcs fővárosában híres az élelmiszeripar és a gépgyártás. Mátészalka, Kisvárda és Fehérgyarmat mellett semrryilyen iparra utaló jelzés nincs óz akkori térképen. Az elavult atlasz helyébe örömmel vettem újat. Az új térkép 1975-ben, tehát az idén került forgalomba és meglepő, hogy Nyíregyháza mellett most is csak az említett két jelzés látható. Valószínű, a dunántúli iskolások nem is tudják, hogy megyénk székhelyén már jóhirű papírgyár működik. A kartográfiai jelzések között nyitott könyv utal a papírgyárakra. Ezt a könyvet hiányolja a lokál- patrióta a térképen, Nyíregyháza mellett. Viszont kellemes látni, hogy a Mátészalkát jelző kiskör mellé három jelet is tettek a térképészek. Az egyik az élelmiszeripart, a másik a gépgyártást, a harmadik a faipart demonstrálja. A Szamos mellett, Fehér- gyarmat vonalában egy téglagyárra utaló jelzés látható az új térképen. Fölösleges tovább sorolni a régi és az új térkép közötti örvendetes különbséget. Örömünket és büszkeségünket azonban nem fontos titkolni. Hazánk tizennyolc megyéjében* (és a külföldi magyar nyelvű iskolákban) most mást tanít a föld- rajztanár, mint tíz évvel ezelőtt, a diákoknak is más a benyomásuk, ha a térkép keleti részére tekintenek. A kartográfia beszédes jelei nemcsak eredményeinket jelzi, a rólunk alkotott véleményt is kedvezőbbé teszik. Valószínű, újabban az autós térképet is szívesebben veszik kezükbe azok, akik megyénkbe akarnak utazni. A felüljáró mellett új és felújított utak szelik át a sza- bolcs-szatmári tájat, A Jánk- majtis és Kölese, valamint a Baktalórántháza—Kisvárda közötti vasútvonalat viszont hiába keresik a térképen, a mozdonyokat autóbuszok váltották fel. Idegenforgalmi térképünk a réginél gazdagabb lehetőségeket kínálhat az idelátogató turistáknak. Domborzati térképünk szintén változott. Kivágták a nagyecsedi és a kömörői kiserdőt, de számos helyen .új facsemetéket helyeztek a földbe. S a térkép tovább változik. Kisvárdán például az Izzó és a baromfifeldolgozó vállalat jelent új ipart. Ismét örülünk, ha szorgalmas munkánk nyomán újabb tíz év múlva ez a térkép is elavul... (N. L.) Bútor — csak borravalóért — Es mi a helyzet az „utcafűtéssel”, melyet A bútorgyárak kínálata még mindig nincs összhangban a vásárlók keresletével. A Balkányi ÁFÉSZ bútorboltjában ezt használták fel a vásárlók megkárosítására és jogtalan haszonszerzésre. Az első rendű vádlott Kiss Ferenc boltvezető, másodrendű vádlott Kiss Ferencné eladó. Az eddigi vizsgálat eredménye szerint a Kiss házaspár 1973-ban határozta el, hogy a jövőben a balkányi boltban csak azok kapnak bútort, akik a nem éppen olcsó vásárlás alkalmával pluszt fizetnek. Az egyik tanú az elmúlt év decemberében igényének megfelelő bútort látott a boltban. Bejelentette vásárlási szándékát, mire az eladónő közömbösen kijelentette: „El van adva”. A csalódott vásárló nem távozott azonnal, még nézegette a bútorokat. Ekkor hozzálépett egy számára ismeretlen asszony és odasúgta: adjon bőséges borravalót és akkor lesz bútor. A vásárló nem akart újabb hónapokat, várni, hamar széppé kívánta tenni otthonát, ezért hajlandó volt borravalót adni. Ügy érezte,, hogy kényszerhelyzetben van, ezért a 17 ezer 500 forintos bútor megvásárlása előtt 500 forintot csúsztatott a „főnöknőnek”. Kiss a pénzszerzésnek egy másik formáját is feltalálta. Borravaló nélkül adott el bútort, majd felajánlotta maszek szolgáltatásait. Egy tanú elmondta, hogy konyhabútort akart vásárolni, de csakis kék színűt. örült, amikor ilyen bútort látott a boltban. Kiss azonban neki is szinte gépiesen mondta: „Eladva”. Egy másik színű bútorra is rákérdezett a vevő, amit meg is vásárolhatott. A blokkolás után azonban a vezető odalépett a vevőhöz és arra kérte, hogy ne hívjon drága maszek’asztalost, majd ő összeszereli a bútort és mindössze száz forintot kér érte. A vevő azt hitte, bonyolult szerelésről van szó, még örült is, hogy csak száz forintjába kerül. Akkor lepődött meg, mikor a boltvezető a „szerelést” néhány mozdulattal elintézte. A másik meglepetés akkor érte, amikor az említett kék színű bútort egy jó hét múlva is ugyanott látta. Különösen elgondolkodtató az egyik geszterédi tanú kálváriája. Az elmúlt év végén gyakran bement_a boltba és mindig „nincs” szó után távozott. Ez év januárjában szomszédjának panaszkodott az újabb hasztalan útjáról. A szomszédja így biztatta: „Adjál borravalót, akkor lesz bútor, más is így csinál”. Röviddel ezután a tanú Kissnének (férje jelenlétében) átadott 200 forintot, ő megígérte, ha megjön a kívánt bútor, küld értesítést. De nem küldött sokáig, ezért újabb utazgatás következett. Márciusban végre meglátták a bútort az eladótérben, s ezt már nem lehetett letagadni. Ez a vásárlás négy hónapig tartott. Kissék visszaélési sorozata pedig legalább két évig. Bizonyára azért ilyen sokáig, mert ritkán ellenőrizték őket, nem nézték meg, hogy mi van az „Eladva” táblácska háttterében és a becsapottá vevők sem akartak feljelentést tenni, örjiitek, hogy bútort kaphattak. A házaspár ellen az ügyészség vesztegetés vétsége miatt emelt vádat. (nábrádi)
