Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-05 / 234. szám

2 KILET-M AGYARORSr AO 1975. október 5. HIDEG RADIÁTOR ÉS UTCAFŰTÉS Meleg lesz 5400 lakásban? TÜRKMÉNIÁTÓL AZ NDK-IG — Meleg lesz a táv­fűtött lakásokban? . ' v,i '" Az ingatlankezelő vállalat forr 'érnöke határozott igen­be; . válaszolt a kérdésre. — A több, mint ötezer la­xás lakóinak döntő többsége biztos lehet abban, hogy nem fog fázni. Az erőmű körülbe­lül olyan kapacitású jelenleg, amilyen a csúcsfogyasztás le­hetséges: 53 millió kalória hőt képes termelni óránként. Ez évben működésbe lép az új egység is, ez plusz 10 mil­lió kalóriát adhat szükség esetén. Az említett csúcs egyébként mínusz 20 fokos hideg esetén lenne szüksé­ges... Márpedig, ha olyan te­lünk lesz, mint tavaly... Hósavárosban hűvösebb — A Jósaváros fel­épülte után több pa­nasz elhangzott, hogy az ottani lakások jóval hűvösebbek, mint az északi lakónegyediek... — Bizony jóval! Számítá­saink szerint az Északiban mintegy 75—80 kalória jut egy légköbméterre, míg a Jó- savárosban ennek a fele! Ez annak köszönhető, hogy ré­gebben épült házakban jócs­kán ráhagytak a fűtőfelület- ré. A Jósavárosban viszont már szigorúan az előírt fűtő­felületet építették be. A mini­mum: 20 fok egy lakásban... — ... és mennyi szo­kott lenni? — 22—23 fok. Ezt mérések igazolják. — És a panaszok miből származnak? — Egy panaszra magam mentem ki tavaly télen. Az idős néni panaszkodott, hogy hideg van. Huszonhárom fo­kot mértem. „De neki ez nem elég” — mondta. Most mit tehetünk? Annyit mondha­tok, hogy 1974 telén nem for­dult elő nagyobb műszaki hi­ba, a kisebbeket pedig ha­mar kijavítottuk. A Jósavá­rosban például 1360 lakást lát el egyetlen hőközpont. Mindenüvé egyforma hőmér­sékletű víz megy a radiáto­rokba. Hogy egyik helyen magasabb, másutt meg ala­csonyabb a hőmérséklet, an­nak számtalan, rajtunk kívül álló oka lehet. Ne nevessen, de még a madarak is... Egy panelháznál például kicsip­kedték a szigetelést az ele­mek közül. Egy nyitva ha­gyott lépcsőházi ajtó négy-öt fokkal lehűtheti a fölötte lévő lakást... Százhúsz hőközpont Mi az összefüggés a nyíregyházi TITÄSZ- erőmű és a Jósaváros között? A válasz: ötven centiméter átmérőjű csőpár köti össze a megye- székhely két sarkát — forró víz kering benne. A másik gerincvezetékkel együtt összesen 5400 nyíregyházi lakásba juttat meleget az áramló víz. Október 15-én kezdődik a fűtési idény. Október 15-én kezdődik a fűtési idény sokan szóvá tettek. Vagyis, hogy jó időben is melegek a radiáto­rok, s az ablakokon en­gedik ki a meleget az izzadó lakók... — Ez idén is könnyén meg­eshet, így hát örülök a kér­désnek. Dolgozóink már 15-e előtt megkezdik a város 120 hőközpontjának beszabályo­zását, hogy a fűtési idény — Az időjárási elő­rejelzéseket figyelem­be veszik? A panaszok sorsa — Megpróbáljuk. A kimenő forró víz a várható napi kö­zéphőmérséklethez igazodik. Csak néha a hőmérséklet nem igazodik "hozzá... kezdetére normális hőmérsék­let legyen mindenütt. Lehet­séges, hogy a langyos ősz folytatódik heteken át, en­nek ellenére nem kockáztat­hatjuk meg, hogy egy hirtelen hideg felkészületlenül érjen bennünket, mint 1973 őszén. Tehát fűtenünk kell, ha mi­nimálisan is... Már csak a me­leg víz miatt is. A kettő ugyanis ilyenkor közös. Emi­att a déli órákban lehet túl meleg... Másrészt, ha egy fa­gyos éjszaka után délre 15 fokig felmelegszik az idő, az erőmű nem képes egyik percről a másikra lehűteni a 10 kilométer hosszú gerinc­vezeték 100—120 fokos vizét. Mire órák múlva érezhető lenne a lakásokban a fűtés enyhülése, akkorra már a hi­degre panaszkodnának. A távfűtés elzárása nem annyit jelent, hogy megcsavarnak egy csapot, mint a gáztűzhe­lyen... Egyébként a radiátoron is van elzáró! — Az ingatlankezelő tehát jó távfűtést ígér télre. Eszerint idén nem lesznek hideg la­kások? t — A távhőszolgáltatás rendkívül bonyolult műszaki rendszer. Hiba bármelyik percben előfordulhat benne Áramkimaradás, vízhiány is okozhat leállást — de csak részlegest. Tavaly például lo­csolókocsikkal kellett vizet hordanunk a legnagyobb jó- savárosi hőközpont táptartá­lyába. Olyan nagymérvű ki­esés viszont, amely egész vá­rosrészek fűtését akadályoz­ná meg, szinte biztos, hogy nem lesz. A helyi panaszokat azonnal megvizsgáljuk, ha a 11—040-es telefonon bejelen­tik. Készenlétben állnak sze­relőink. T. Gy. A sóstói nemzetközi művésztelep tárlata Kicsit csendben, majdnem bántóan csendben nyílt meg a múlt héten pénteken a sóstói nemzetközi művészte­lep alkotásaiból rendezett ki­állítás Nyíregyházán, a váro­si művelődési központ Sza­badság téri kiállítótermében. Eredetileg, a nyomtatott programok szerint szeptem­ber 27-ére tervezték a kiál­lítás megnyitását, de ezt va­lamilyen okból egy nappal előbbre hozták. A nem éppen hivatása magaslatán álló rendezés, ellenére sok érdek­lődő volt je’lén a ’ megnyitón, s azóta is több százan kere­sik fel a színvonalas, megle­pően sok kiváló alkotást fel­vonultató tárlatot. A Sóstón több mint egy hónapig együtt élő és alkotó magyar és külföldi képzőmű­vészek alkotásainak java ke­rült a közönség elé, bizonyít­va: a sokszínű művészi ábrá­zolás, egyéni látás- és kifeje­zésmód ellenére a művek sok közös vonást Is mutat­nak. Érdeklődésük a ma em­bere és problémái iránt közö­sek, csakúgy, mint az a tö­rekvés, hogy saját országuk életének egy-egy villanásnyi bemutatását is kötelességük­nek érzik. Érthető, hogy a sóstói, a szabolcsi táj* ponto­sabban a táj és az ember kapcsolata szinte valameny- nyi művésznél megjelenik. Pintér Éva tollrajza, vagy textilképe éppúgy jelzi ezt, mint férje, Váci András Ti- sza-parti tája. Védő'asora, és egyéb alkotásai. Ugyanez érez­hető *a külföldi művészek — Jordánka Petrova Radéva (Bulgária), Sztaniszlav Ko- szenko és Bajramov Jarli (Szovjetunió), Juraj Szkatulor (Csehszlovákia), Szatmári Ágnes (Románia), Máriusz Glazowszki (Lengyelország) és Peter Juschtér (NDK) ki­állított munkáin. Hasonlóan a hazai színeket képvise­lő Lakatos József, Berecz András, Horváth János és Csíki Tibor munkái is ide sorolhatók. A tájábrázolás mellett azonban figyelemreméltóan fontos helyet kapott az al­kotók munkájában az ember sokrétű, sajátos árnyalatú be­mutatása a ma emberének örömeit és gondjait sűrítő alkotó szándék. Ez a temati­ka izgatta Sztaniszlaw Ko- szenkót, amikor „Egyedül” című képét megalkotta, erre mutat Berecz Ándrás Vető­magárus alakja, Peter Muschter „Fehér ház” című munkája. Külön hely illeti meg a Türkmén Szovjet Szo­cialista Köztársaságból érke­zett vendégünket, aki hazája motívumait hozta el hozzánk, sóstói alkotásaiban a türk­mén élet színes epizódjait tárja elénk „Futó teve”, „Fe­hér borjú”, „Lirika”, „Türk­mén asszonyok” című mun­kájában. Lírai hangvételű alkotá­sokkal mutatkozott be a ro­mániai Szatmári Ágnes, a bolgár Jordánka Petrova Radeva, a csehszlovák Juraj Skatulor, újszerű kísérletező alkotókedvének néhány ter­mését hozta a kiállításra á lengyel Máriusz Glozowszki. A sóstói nemzetközi mű­vésztelepen készült idei al­kotások bizonyítják: mindin­kább megérlelődnek a sok­színű álkotómunka feltételei a Sóstón, amelyet azonban még tovább lehet és kell is tökéletesíteni, majd céltuda­tosabb rendezéssel, komoly­sággal a közönséggel is megismertetni a művésztelep legjobb alkotásait. P. G. ELAVULT AZ ATLASZ Változik megyénk térképe Egy tíz évvel ezelőtti föld­rajzatlasz került a kezembe. Nézegettem hazánk és me­gyénk városait, valamint a városok mellé rajzolt jele­ket. A jelek egy-egy város iparát szimbolizálják. Az ak­kori térképen Nyíregyháza mellett egy. É betű és egy fo­gaskerék látható, ami az ér­deklődők és az akkori diákok számára azt jelentette, hogy Szabolcs fővárosában híres az élelmiszeripar és a gép­gyártás. Mátészalka, Kisvárda és Fehérgyarmat mellett semrryilyen iparra utaló jelzés nincs óz akkori térképen. Az elavult atlasz helyébe örömmel vettem újat. Az új térkép 1975-ben, tehát az idén került forgalomba és meglepő, hogy Nyíregyháza mellett most is csak az emlí­tett két jelzés látható. Való­színű, a dunántúli iskolások nem is tudják, hogy megyénk székhelyén már jóhirű papír­gyár működik. A kartográfiai jelzések között nyitott könyv utal a papírgyárakra. Ezt a könyvet hiányolja a lokál- patrióta a térképen, Nyíregy­háza mellett. Viszont kelle­mes látni, hogy a Mátészal­kát jelző kiskör mellé három jelet is tettek a térképészek. Az egyik az élelmiszeripart, a másik a gépgyártást, a har­madik a faipart demonstrál­ja. A Szamos mellett, Fehér- gyarmat vonalában egy tég­lagyárra utaló jelzés látható az új térképen. Fölösleges to­vább sorolni a régi és az új térkép közötti örvendetes kü­lönbséget. Örömünket és büsz­keségünket azonban nem fontos titkolni. Hazánk tizen­nyolc megyéjében* (és a kül­földi magyar nyelvű iskolák­ban) most mást tanít a föld- rajztanár, mint tíz évvel ez­előtt, a diákoknak is más a benyomásuk, ha a térkép ke­leti részére tekintenek. A kar­tográfia beszédes jelei nem­csak eredményeinket jelzi, a rólunk alkotott véleményt is kedvezőbbé teszik. Valószínű, újabban az au­tós térképet is szívesebben veszik kezükbe azok, akik megyénkbe akarnak utazni. A felüljáró mellett új és fel­újított utak szelik át a sza- bolcs-szatmári tájat, A Jánk- majtis és Kölese, valamint a Baktalórántháza—Kisvárda közötti vasútvonalat viszont hiába keresik a térképen, a mozdonyokat autóbuszok vál­tották fel. Idegenforgalmi tér­képünk a réginél gazdagabb lehetőségeket kínálhat az ide­látogató turistáknak. Dom­borzati térképünk szintén vál­tozott. Kivágták a nagyecsedi és a kömörői kiserdőt, de szá­mos helyen .új facsemetéket helyeztek a földbe. S a térkép tovább változik. Kisvárdán például az Izzó és a baromfifeldolgozó vállalat jelent új ipart. Ismét örülünk, ha szorgalmas munkánk nyo­mán újabb tíz év múlva ez a térkép is elavul... (N. L.) Bútor — csak borravalóért — Es mi a helyzet az „utcafűtéssel”, melyet A bútorgyárak kínálata még mindig nincs összhang­ban a vásárlók keresletével. A Balkányi ÁFÉSZ bútor­boltjában ezt használták fel a vásárlók megkárosítására és jogtalan haszonszerzésre. Az első rendű vádlott Kiss Ferenc boltvezető, másod­rendű vádlott Kiss Ferencné eladó. Az eddigi vizsgálat eredménye szerint a Kiss házaspár 1973-ban határoz­ta el, hogy a jövőben a bal­kányi boltban csak azok kapnak bútort, akik a nem éppen olcsó vásárlás alkal­mával pluszt fizetnek. Az egyik tanú az elmúlt év decemberében igényének megfelelő bútort látott a boltban. Bejelentette vásár­lási szándékát, mire az el­adónő közömbösen kije­lentette: „El van adva”. A csalódott vásárló nem távo­zott azonnal, még nézegette a bútorokat. Ekkor hozzálé­pett egy számára ismeretlen asszony és odasúgta: adjon bőséges borravalót és akkor lesz bútor. A vásárló nem akart újabb hónapokat, vár­ni, hamar széppé kívánta tenni otthonát, ezért hajlan­dó volt borravalót adni. Ügy érezte,, hogy kényszerhely­zetben van, ezért a 17 ezer 500 forintos bútor megvásár­lása előtt 500 forintot csúsz­tatott a „főnöknőnek”. Kiss a pénzszerzésnek egy másik formáját is feltalálta. Borravaló nélkül adott el bútort, majd felajánlotta ma­szek szolgáltatásait. Egy ta­nú elmondta, hogy konyha­bútort akart vásárolni, de csakis kék színűt. örült, amikor ilyen bútort látott a boltban. Kiss azonban neki is szinte gépiesen mondta: „Eladva”. Egy másik színű bútorra is rákérdezett a ve­vő, amit meg is vásárolha­tott. A blokkolás után azon­ban a vezető odalépett a ve­vőhöz és arra kérte, hogy ne hívjon drága maszek’aszta­lost, majd ő összeszereli a bútort és mindössze száz fo­rintot kér érte. A vevő azt hitte, bonyolult szerelésről van szó, még örült is, hogy csak száz forintjába kerül. Akkor lepődött meg, mikor a boltvezető a „szerelést” né­hány mozdulattal elintézte. A másik meglepetés akkor érte, amikor az említett kék színű bútort egy jó hét múl­va is ugyanott látta. Különösen elgondolkodta­tó az egyik geszterédi tanú kálváriája. Az elmúlt év vé­gén gyakran bement_a bolt­ba és mindig „nincs” szó után távozott. Ez év január­jában szomszédjának pa­naszkodott az újabb haszta­lan útjáról. A szomszédja így biztatta: „Adjál borravalót, akkor lesz bútor, más is így csinál”. Röviddel ezután a tanú Kissnének (férje jelen­létében) átadott 200 forintot, ő megígérte, ha megjön a kí­vánt bútor, küld értesítést. De nem küldött sokáig, ezért újabb utazgatás következett. Márciusban végre meglátták a bútort az eladótérben, s ezt már nem lehetett leta­gadni. Ez a vásárlás négy hó­napig tartott. Kissék visszaélési soroza­ta pedig legalább két évig. Bizonyára azért ilyen sokáig, mert ritkán ellenőrizték őket, nem nézték meg, hogy mi van az „Eladva” táblácska háttterében és a becsapottá vevők sem akartak feljelen­tést tenni, örjiitek, hogy bú­tort kaphattak. A házaspár ellen az ügyészség vesztege­tés vétsége miatt emelt vá­dat. (nábrádi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom