Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
1975. október 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á szervezéstudomány gyakorlati haszna Beszélgetés Frank Tiborral, az SZVT főtitkár- helyettesével Gazdasági építőmunkánkban alapvető a termelés szervezése és irányítása. Ez a szocialista tábor minden országát érintő és mindenütt megoldásra váró feladat, amelyet bizonyít, hogy ez év májusában Jerevánban nemzetközi kongresszuson vitatták meg az országonként elért eredményeket. A kongresz-' szuson hazánkat a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság képviselte. A . delegáció tagjai a gazdasági élet különböző területeinek jeles képviselői voltak. Az ott elhangzottakról, a gondokról és eredményekről tartott előadást Nyíregyházán Frank Tibor, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitká- helyettese. Tőle kértünk interjút. Mi a közös gond a szocialista országok termelésirányításában és mi a sajátosan magyar? — Az első, amire választ kerestünk; van- e már egyáltalán szocialista termelésszervezés és irányítás. A kongresszus — amelyen 800 szakember vett részt és 148 előadás hangzott el — azt igazolta, hogy van, és egyre inkább kialakulnak ennek sajátos vonásai. Ha csak a vita során elhangzott néhány témát említem — mint például a centralizált állami irányítás, tervezés, a távlati tervek jelentőségének növekedése, a gondolat felvetése és a megvalósítás közötti idő csökkentése, a vezetés formái és módszerei, a dolgozók aktivitásának növelése, az irányítás hatékonyságának növelése — mind-mind jelzik, hogy az irányítás és szervezés szoros összhangban van az egyes országok saját, és a szocialista országok közös tervezésével. Ezt igazolja, hogy határozatot hoztunk a munkamegosztás irányítására, a kutatások összehangolására a KGST-ben, amelyet az azóta megtartott 29. ülésen elfogadtak és elhatározták égy koordinációs központ létrehozását. Mi, a magyar delegáció tagjai örömmel tapasztaltuk, hogy eredményeinkkel nem kell szégyenkeznünk, de van még mit tanulnunk testvérországainktól. Milyen lehetősége van az SZVT-nek, mint társadalmi szervnek a tudományos kutatások eredményeit a gyakorlati életnek átadni? tározatot a fővállalkozás rendszerének módosításáról, amelynek előkészítésében mi is részt vettünk. A 44 órás munkahét bevezetése után sok vállalat küzd munkaerőgondokkal. Az utóbbi időben azonban egyre nagyobb igény jelentkezik a 40 órás munkahét bevezetésére, amelyet a XI. kongresszuson pártunk is megcélzott 15 éves programjában. Milyen segítséget tud adni a tudományos társaság a valódi, olykor azonban csak vélt munkaerőhiány megszüntetésére? — Szép, nehéz és egyben jelentős feladata a társaságnak, hogy részt vegyen a munkaerőgondok megoldásában. A demográfiai számok alapján az elkövetkező években még kevesebb lesz a munkaerő, úgy látjuk, hogy legnagyobb segítséget a szállítás, az anyagmozgatás gépesítése adhatja. Magyarországon ma 1 millió ember foglalkozik anyagmozgatással, amelyen nem lehet egyik napról a másikra változtatni, hiszen a korábbi években épült üzemek nagy részében nincs mód korszerűbb szállítás bevezetésére, mert már a tervek sem úgy készültek, hogy megfelelő helyet biztosítsanak a szállításhoz. Ehhez hasonlóan nagy gond a gépek, berendezések és az emberek munkaidejének kihasználása. Nem illik vele dicsekedni, de sajnos igaz; ugyanolyan gépek, berendezések és más országokban lényegesen többet termelnek, mint nálunk. Ez nyilván múlik a műszakok számán is, de majdhogynem ilyen mértékben azokon, akik e berendezéseket nem megfelelően szolgálják ki. Mennyire veszik igénybe a vállalatvezetők az SZVT által feltárt tartalékokat? — A rendezvényeink iránt megnövekedett érdeklődésből arra következtetünk, hogy a hasznos tapasztalatokból, javaslatokból leszűrik a vállalatukat leginkább érintő dolgokat és azokat hasznosítják munkaterületükön. Erre enged következtetni az is, hogy megnőtt a tanulmánykötetek iránti érdeklődés, amelyekben az érintett terület legjobb ismerői adják közre tapasztalataikat. — Magyarországon a tudományos társaság mindössze ötéves múltra tekint vissza. Azt azonban elmondhatjuk, hogy dinamikusan fejlődő szervezet, hiszen a kezdeti szervezési és vezetési kutatási terület ma már sok lényeges, a gazdálkodás szempontjából alapvető fontosságú területeket érint. Ilyen a pénzügy és ellenőrzés, a vállalati tervezés, az anyagi, műszaki ellátás, vagy éppen a kommunikáció kapcsolata a szervezéssel, vezetés- sél. A társaságnak ma 7200 egyéni tagja van és a társaság által szervezett konferenciákon, kerekasztal-beszélgetéseken, ankétokon, szim- pozionokon az év első felében 29 ezer ember vett részt. Fél év alatt ennyien ismerkedtek meg a szervezés és irányítás legújabb ered- I ményeivel, amelyeket saját munkaterületükön iól hasznosíthatnak. Sokat segít az ismeret- terjesztésben a sajtó, a rádió, és saját folyóiratunk, az Ipargazdaság. Az utóbbi időben 46 klub alakult, ahol a kis csoportok kötetlen formában beszélhetik meg az eredmé- r.yeket. A tudományos társaság eljuttatja véleményét a párt, a Minisztertanács illetékeseihez és az együttműködésből jó határozatok születnek. Csak a legfrissebb példát említem; a Minisztertanács az elmúlt héten hozott haII Ml I IN I ...............I .1 .1 ■■ Milyen feladatok megoldására vállalkozik az elkövetkező időben a tudományos társaság? —• Megkezdi rendszeres működését az igazgatók klubja, amelynek programját a legnagyobb érdeklődésre számot tartó munkaterületekről állítottuk össze. Egyik ilyen a személyzeti munka tudományos alátámasztására szervezett foglalkozás A minősítés kérdéseiről címmel, de szó lesz a vezetők munkaidő-kihasználásáról, amelyről-legutóbb 1967-ben készült felmérés, pedig rendkívül fontos a szellemi munka szervezése, tervezése és értékesítése. Novemberben vezetéstudományi konferenciát tartunk, ahol a nagy és közepes vállalatok irányítási gondjai, a vezetés utánpótlása lesz a fő téma. Decemberben a szellemi munka értékesítésének gondjairól, valamint az ipar és a külkereskedelem kapcsolatának kérdéseiről tartunk ankétot. Jövőre a vezetés és az üzemi demokrácia, a hitelezés kérdései, a vezetők képzése, a piacszervezés lesz konferenciánk témája és egyik nagy feladatunk, hogy jól megszervezzük a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság testvérszervezeteinek Budapesten megrendezésre kerülő konferenciáját. Balogh József Zbigniew Herbert: A HOLD KARCOLATOK A NYELV Óvatlanul átléptem a fogak határát és lenyeltem mozgékony nyelvét. Most bennem él, akár egy japán halacska. Szívemmel és rekeszizmommal mint az akvárium falaival ütközik ösz- sze. Homokot hoz föl a fenekéről. Elvittem vele a hangot, és most nagy szemekkel kutat bennem, szavamra vár. Én pedig nem tudom, melyik nyelvemmel szóljak hoz- /.a, a rablottal, avagy az- * zal, amely a nehéz jóság bőségétől szétolvad a. számban. A TEMPLOM EGERE A csatorna peremén isz- kol az éhes egér. Fehér sajt helyett a templom áll előtte. Nem alázatosságból, pusztán véletlenül ment be. Mindent megtett amit kell: odacsúszott a kereszthez, térdelt az oltár előtt, aludt a padban. Egyetlen szem manna sem hullt elébe. Az úristen ezúttal az óceánok le- csendesítésével foglalkozott. Az egér nem tudott kimenni a templomból. Templomi egér lett belőle. Alapvető különbség. Mezei nővérétől idegen, porral él mirrha szagot áraszt, ezért könnyű fölkutatni. Igen hosz- szan böjtölhet. Persze egy bizonyos határig. Az arany kehely fenekén egyszer megtalálta a szomjúság fekete csöppjét. Nem értem, hogy lehet verset írni a holdról. Kövér és maszatos. A kémények orrát piszkálja. Kedves foglalatosságra bemászni az ágy alá, és szaglászni a cipőkben. A KÉMÉNY A házútra egy másik, tető nélküli ház nő — a kémény. Arrafelé mennek ki a konyha illatai és a sóhajaim. A kémény igazságos, nem választja szét a kettőt. Nagy tollforgató. Fekete, nagyon fekete. AZ ÓRA Színleg a molnár nyugodt arca, telt és fényes, mint az alma. Csupán egyetlen sötét hajszál metszi át. Es kicsit belenézve a közepébe: férgek fészke, hangyaboly belseje. Cipelnünk kell örökkön örökké. Fábián László fordítása Csathó Zoltán villamos targoncával hordja a készárut. píig illlll Ott, ahol tíz egy néhány éve ócska kendergyár bűz- lött, ma exportképes, keresett konzerveket gyártó üzemet létesítettek.. A mátészalkai és fehérgyarmati járás zöldség- és gyümölcstermésének egy részét dolgozzák itt fel. Az idén gyártott termékeik értéke eléri majd a 100 millió forintot. Jelenleg hámozott almát adnak további feldolgozásra a Nyíregyházi és a Debreceni Konzervgyárnak, ugyanakkor olajos lecsóval töltenek üvegeket. Ez utóbbiból mintegy 1600 tonna készül szovjet megrendelésre. Képeink a tyukodi üzemben folyó munkákról adnak mozaikokat. A lezárósoron olajos lecsó „fut”. A laboratóriumban minden árut szigorúan vizsgálnak. Andrási Ilona a vajbab sótartalmát ellenőrzi. (Hammel József képriportja) Lányok dolgoznak a cimkézőgépnél. Tóth Tünde szilvabefőttel.
