Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 1975. október 23. Partközeiben a zsákmánnyal telt háló. HEJ HALÁSZOK. Hit fogott a hálótok ? A nyíregyházi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezetben, amely közel ötezer hold vízfelülettel rendelkezik, megkezdődött az őszi lehalászás. A Rozsrétszőlő határában lévő Szelkó- tó víztükre látszólag nyugodt, csak a szél borzolja felszínét. De a kétszázméteres hálók már dolgoznak, néhány perc múlva megindul a nyüzsgés a hálóba akadt halak között. A háló két végét a parton 6—6 ember húzza. Lippai Sándor halászmester irányítja a munkát. Tíz- tizenket perces megfeszített munka után pezsegni kezd a víz, a hálók összeszűkítette területen alig férnek el a halak. A nagyobbaknak mór ki-kivillan a hátfarokuszo- nya, megpróbálnak keresztül ugrani a hálón, de kevés sikerrel. A parton állók készítik a kosarakat, ezekben hordják majd ki a halakat a kádakba. Közben a háló partközeibe kerül, a combközépig érő gumicsizmát viselő halászok a kosarakkal begázolnak a néhány négyzetméternyire szűkült vízbe, s megkezdődik a halak partra hordása. Először a rendkívül érzékeny ragadozók, a csukák, a süllők kerülnek a kosarakba, majd a vízzel telt kádakba. A halászmester közben osztogatja a tanácsokat. — Tudják, hogy a süllő milyen könnyen elpusztul, óvatosabban rakják a kosarakba! Sok az idénymunkás köztünk, ők nem szeretik úgy a halat, mint mi, hivatásosak — fordul felém. — Pedig a halak királynője, a süllő nagyon kényes, elég ha durván megszorítjuk, elpusztul. — Egy húzásra hány mázsát fognak ki? — kérdezem. — Negyven-ötven mázsát. Ha szerencsénk van, naponta 200—250 mázsát is kifogunk. Attól függ, milyen az időjárás, milyen nagyságúak a halak. Most viszonylag nagyok, nem ritka a 10—15 kilós sem. Különösen a növényevő hal, a busa-, az amuranya nő nagyra, egy- egy példány 1000—1500 forintot is megér. — A kifogott több száz mázsa halnak mi lesz a további sorsa? — Egy része a vásárlók asztalára, a nagyobb része viszont a telelőtavakba kerül. Innen aztán folyamatosan szállítják majd a külföldi és a belföldi jpiacokra, . ry- >>>>><'■ 3* **.» A nap legnagyobb fogása. gunk, a jég alatt halászunk. Szép a tavasz is, ilyenkor telepítjük a kis halakat. Egykét centiméteresek ilyenkor, s őszre már 30—40 dekások lesznek. A következő lehalászáskor pedig már másfélkét kilót nyomnak. A nyarat a gyerekek szeretik a legjobban. Az enyéim is már hajnalban velem csónakáznak, segítenek etetni a halakat, borsót, árpát, csillagfürtöt, takarmánybúzát szórunk a vízbe. Pedig a hal húsát ők sem szeretik, a víz, a halak, a madarak kedvéért járnak velem. Közben a parton javában folyik a halak mérése, s az első szállítmányok már el is indultak végső céljuk felé. A halászok ezalatt rövid pihenőt tartanak, a következő húzásra készülnek. Balogh Géza Ezer hektár új erdő Befejeződött megyénkben az erdősítések idei műszaki átvétele. Az egy-két évesen kiültetett facsemetéket 5—6 éves korukban ellenőrzik a szakemberek. Ekkor már „bezáródik az erdő”, önálló életre képesek a felserdült csemeték. Ebben az évben 860 hektár újonnan telepített területet ellenőrzött az Állami Erdőrendezőség Felügyelősége, amiből 596 hektárt minősített eredményesnek. Ez 69 százalékos eredmény, a korábbi évekhez viszonyítva kedvező átlag. A fennmaradt 31 százalékon jórészt kipusztultak a csemeték, így ezt a területet újra kell majd telepíteni. Legnagyobb területre — 202 hektáron — erdei fenyőt ültettek. Ez a fafajta elsősorban a száraz, savanyú homokra került, oda, ahol másfajta nagyon nehezen élne meg. 164 hektáron fűz és nyár, több mint száz hektáron pedig akácot telepítettek. A szakemberek ezenkívül átvettek 110 hektár vörös és kocsányos tölgyet. Megyénkben különösen a vörös tölgyet érdemes telepíteni, bírja a szárazságot, természetes úton kiválóan újul, mikro- klimatikus hatása nagyon jó. Ezeken kívül átvettek még közel 20 hektár úgynevezett kísérő fafajtát, főleg kőris, hazai nyár- és sziltelepítést. Az erdőfelújítások — a kivágott erdő helyére ültetett facsemeték —• nagy része is, több, mint kétharmada megmaradt; egészségesek, szépen fejlődnek. A minőség tehát jó, a mennyiség viszont nem megfelelő. A termelőszövetSZÜRET UTÁN Erjed a must, érik a bar Mintegy 50 millió forintos beruházással két év alatt modern, az igényeket kielégítő borkombinátot kapott Szabolcs-Szatmár megye. Az Eger—Gyöngyös-vidéki Pincegazdaság Sóstóhegyen építette ki a nyírségi borkombinátot, amelynek hármas célja van: egyrészt a megye szőlőtermésének felvásárlása, másrészt a feldolgozás, a borászat, végül a kereskedelmi forgalom lebonyolítása. Sokkal jobbnak ígérkezett az idén a szőlőszüret, mint ahogyan megvalósult. Az előzetes becslések szerint a borkombinát 40—45 ezer mázsa szőlő felvásárlására készült fel a szabolcsi állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, valamint néhány Hajdú megyei gazdaság szőlőskertjéből. Azonban szeptember elején volt néhány olyan esős nap, ami után nagyarányú rothadás kezdődött a tőkéken lévő fürtökön, s még a gyorsított szürettel sem sikerült elkerülni, hogy a legnagyobb meny- nyiséget képviselő fajtánál, az ezerjónál ne legyen 40— 45 százalékos csökkenés. így — a lassan mindenütt befejeződő szüret — 30—32 ezer mázsa szőlőt jelent. Mindez kihatással volt a minőségre is, a vártnál gyengébb, általában . 15 cukorfokú volt a szőlő. A nyírségi borkombinát létrehozásával elő akarják segíteni a szabolcsi szőlőkultúra fejlődését is. Erre szolgál a sóstóhegyi célgazdaság, ahol a legmodernebb művelési eljárásokat mutatják be. Mivel az alma és a szőlő fő szezonja időben egybeesik, így a szőlő művelése másodrendű a megyében. A gazdaság téesz-együttműködéssel, társulási alapon kívánja a termelést elősegíteni, a termésátlagokat javítani a mintegy kilencezer hektárnyi területű szőlőskertekben. A sóstóhegyi borkombinátban olyan folyamatos üzemelésű szovjet gyártmányú szőlőfeldolgozó gépsort állítottak be, amelyik naponta 1500 mázsa szőlő feldolgozását teszi lehetővé. Ezt kiegészíti a kibővített tároló- kapacitás. Már nem a földbe mélyített pincékben erjed a must, érik a bor, hanem osztrák és olasz gyártmányú műanyag tartályokban tárolják. A beruházással összesen 43 ezer hektoliter a tárolókapacitás. A beruházással épült fel egy panelszerkezetből készült palackos üdítőital- és borraktár is, ahol egyszerre 45 vagon árut, hat-nyolc fajta Márka üdítő italt, 120 —130 fajta bort tárolnak, s szállítanak ki a megye üzleteibe. Jövőre iparvágányt is építenek, hogy gyorsítsák, könnyebbé tegyék a szállítást. A következő években továbbfejlesztik a borkombinátot. Bővítik a tárolókapacitást, s üzembe helyeznek egy üdítőital- és egy palackozó gépsort, amely óránként 12 ezer üveget tölt meg. Ezzel a sóstóhegyi telepről lehetővé válik a Szovjetunióba irányuló export lebonyolítása is. lérés közben. (Elek Emil felvételei) Beszélgetésünk közben megindul a küzdelem a hálóba akadt embemyi harcsával. Néhány perces üldözés után végül is a partra kerül, súlya az utólagos mérés szerint jóval több, mint 20 kiló. Miután összefogdosták a csukákat, süllőket busa- és amuranyák kerülnek sorra. Mintha éreznék, őket úgysem eszi meg senki, jámboran tűrik, hogy a kádakba tegyék. Ahogy halad az idő, úgy lankad a küzdelem. Elfáradtak a halak, az emberek, már csak néhány ponty vár sorsára. — A halásznak minden évszak szép, de mégis az ősz talán a legszebb — mondja Rentkó István. — Az ősz a legszebb, a tél a legnehezebb. Ilyenkor egész nap kint vagyunk a jégen, léket yár Keresztszemes és rafiapapucs HÁZIIPAR MÁTÉSZALKÁN A legutóbbi Kis Jankó Bori-kiállításon nívódíjjal jutalmazták a mátészalkai háziipari szövetkezet beregi keresztszemes térítőjét. A KISZÖV kiállításán is első díjat nyertek szép munkáik és az OKISZ versenyén harmadik -díjat kaptak hímzéssel díszített ruháik. Az elismerésekből bőven jutott az idén a kis szövetkezetnek, ami egyben azt is jelenti, hogy évről évre igényesebb termékekkel jelentkeznek itthon és külföldön. A kézimunka és a konfekció mellett foglalkoznak még kosárfonással, seprűkötéssel, rafiapapucs, háztartási faáru készítésével és fafaragással. Termékeik nagy része exportra kerül, sőt egyes cikkekből, a . külföldi vásárlók jobban ismerik a szövetkezet munkáját, mint a hazaiak. Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban dolgoznak a kosárfonók. A szövetkezet saját fűztelepén termeszti a zöldvesszőt, amelyből évente 2000 mázsát dolgoznak fel. Több cigánybrigád készíti bámulatos gyorsasággal és ügyességgel a francia kandallókat, a húzott hajókosarat, a csipkézett szélű piaci kosarat, évente 2 millió 500 ezer forint értékben. Létszámproblémáik nincsenek, de néhány év múlva gondot fog okozni az utánpótlás biztosítása. Nincs jelentkező erre a szép szakmára. A seprűkészítéssel egy 8 , tagú brigád foglalkozik. Nyolcán egymillió 200 ezer forintot termelnek évente. Hosszú ideig nehéz kézi munkával gyártották a seprűket, de az idén már gépekkel végzik a munka nagy részét. A rafiapapucsot és a kesztyűt külföldre szállítják, itthon értékesítik a háztartási faárut, a fafaragó zsűrizett munkáit. A sok profilból elég nehéz kilencmillió forintos termelést produkálni. A fejlesztési összeget ebben az évben elvitték a gépek, az áruszállítást gyorsító tehergépkocsi és egy új üzlet. Hatszázezer forintos költséggel a város központjában nyitják meg novemberben új szaküzletüket, ahol az árusításon kívül lehetőségük lesz több termékük bemutatására. kezetek erdőiben még mindig sok a „pusztavágás”, a kivágott erdőrészeket nem pótolják, pedig erre törvény kötelezi őket. Már évek óta húzódik több mint ezer hektár felújítása. Ez a terület pusztán áll, nagy részén pedig akácsarj nő, ami talán még az előbbinél is károsabb. Az így felnőtt fákat ugyanis szinte semmire nem lehet hasznosítani. Ebben az évben a tervezettnél majdnem száz hektárral kevesebb erdőrészt újítottak fel a termelőszövetkezetek. Az erdőfelügyelőség szakemberei 647 hektár felújított területet ellenőriztek, amiből 494 hektárt tartottak megfelelőnek. így ebben az évben megyénk több print ezer hektár új erdővel gyarapodott. A halott folyó A nyíregyházi Érpatak már- már fedetlen szennyvízcsatornához hasonlít. Jellemző például, hogy a patak — miután eléri a várost — megszűnik mint élő folyó. Vízében nem él meg a hal. A patak Téglás környékén ered, s már itt kisebb fokú szennyeződés éri a Hajdúsági Iparművek nem kellőképpen tisztított szennyvizétől. Ezen a szakaszon azonban a patak vízminősége még nem aggasztó, hiszen az igénytelenebb halfajták itt még megélnek. Azonban amikor Nyíregyháza területére ér, vízminőség szerint IV. osztályú, azaz nagyon szennyezett lesz, amelyben az élet feltételei nincsenek biztosítva. Egyes nyíregyházi üzemek a szennyvizet rosszul tisztítják, s közvetlenül beleengedik az Érpatakba. Vannak „agyafúrtabb” üzemek is, amelyek a rosszul megtisztított szennyvizet már nem közvetlenül a patakba bocsájtják, hanem a városi csapadékcsatornába. így elkerülik annak a látszatát, mintha szennyeznék, azzal már nem sokat törődnek, hogy a csatornák az Érpatakba szállítják a szennyezett vizet. Gondot okoz, hogy a városi szennyvízcsatorna-hálózat nincs minden üzemhez, intézményhez bekötve, így az itt szeriy- nyezett víz is a Csapadékcsatornába, majd az Érpatakba kerül. A KÖJÁL 1975-ben végzett vizsgálatai alapján a „Nyíregyháza komplex közegészség- ügyi felügyeleti ellenőrzése” című kiadványában ezt írja: „A Széchenyi úti híd alatt torkollik az Érpatakba a dohánygyár szennyvize, s a víz minőségének romlása innen már katasztrofális ütemben halad — elsősorban a konzervgyár nagy mennyiségű szennyvize útján, s kisebb mértékben a VAGEP, illetvé a HAFE által kibocsátott szennyvíztől.” A húsipari vállalat nagy mennyiségű szennyvize is aggasztó. Ezen a szakaszon az Érpatak, vagy ahogy szaknyelven nevezik, a VIII. számú főfolyás vize gyakorlatilag halottá válik, öntisztító képességét elveszti, a vízben és az iszaprétegben rothadásos folyamat indul meg, súlyos fertőzésveszélyt kialakítva. De nemcsak az üzemek, intézmények járulnak hozzá a patak szennyeződéséhez, a lakosság is. A felelőtlenül eldobált szemét, hulladék egy része az Érpatakba kerül, s így tovább szennyeződik a víz. Pedig a lakosság érdeke is, hogy minél kevesebb szemét, hulladék kerüljön a megyeszékhely egyetlen patakjába. B. G. Tanácskozás az ellátásról Ülést tart pénteken délelőtt 9 órakor a városi tanács vb. tanácstermében a megyei tanácstagok városi és járási csoportja. Az értekezleten a kereskedelmi ellátás helyzetéről készített, a megyei tanács elé kerülő beszámoló előzetes megtárgyalására kerül. Előadó dr. Hagymási József, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályvezetője. s rÖLGY, KŐRIS, NYÁR, SÜL
