Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-22 / 248. szám
1975. október 22. X3L.ET-M AG Y ARORSZÁG 3 Légkör a munkahelyen HOGYAN ÉRVÉNYESÜL AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA? Mennyiben segítik a dolgozók javaslatai és a kölcsönös tájékoztatás a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, á gazdasági célok megvalósítását? Milyen érdemi intézkedések történtek a panaszok és bejelentések orvoslására? Nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe a dolgozók őszinte bírálataikért? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kértek választ a nyírbátori népi ellenőrök a helyi' MEZÖGÉP-gyáregység, a faipari szövetkezet, az erdőgazdaság, a Nyírlugosi Állami Gazdaság, a máriapócsi szociális otthon, a Nyírbél- tek és Vidéke ÁFÉSZ, valamint tizenöt különböző kereskedelmi és vendéglátó- egység dolgozóitól. Az általános megállapítások közül egyik legfontosabb: az utóbbi időben fejlődött az üzemi demokrácia, a különböző fórumokon — szocialista brigádok tanácskozásain, az ifjúsági parlamenteken — nőtt a dolgozók aktivitása. Ez jelentős segítséget nyújt a megfelelő üzemi döntések kialakításához, a távlati célok megvalósításához. Egyben hozzájárul a munka- és üzemszervezés továbbfejlesztéséhez, a termelés hatékonyságának növeléséhez, a tulajdonosi szemlélet elmélyítéséhez és ami ebből következik: a társadalmi tulajdon hatékonyabb védelméhez. Bár a vizsgálatot végző népi ellenőrök nem találkoztak az üzemi demokrácia durva megsértésével, a bírálat nyílt megtorlásával, figyelemre méltó, hogy a dolgozók jelentős része mégis úgy érzi: javaslatait, észrevételeit fölösleges volt megtenni, bírálatuk miatt a későbbiekben hátrányos helyzetbe kerültek és ezek miatt _ kedvezőtlennek ítélik a munkahelyi légkört, végső soron i nem érzik jól magukat a | munkahelyükön. A KÜLÖNBÖZŐ FÓRUMOKON elhangzott javaslatok többsége közérdekű, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemi demokrácia néhány fórumán kisebb az aktivitás, az üzemi élet legfontosabb összefüggéseiben és jelentős kérdéseiben bátortalanabb a véleménynyilvánítás. Ebből adódik a következtetés : még mindig nem felel meg a követelményeknek az üzemi tanácskozások előkészítése, még mindig nem előzik meg az azonos témát sajátosan és részleteiben tárgyaló brigádgyűlések. Ami pedig a tájékoztatókat, előterjesztéseket illeti; nem eléggé közérthetők, a számok özönéből a dolgozók első hallásra nem tudják kiszűrni a lényeget. Igazolja ezt, hogy a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Üzemnél a másfél év alatt megtartott 4 termelési tanácskozáson mindössze öt felszólaló volt, de egyetlen javaslat sem hangzott el, ugyanakkor a brigádértekezleteken sok dolgozó tett közérdekű javaslatot. Kényelmességre, a dolgozók véleményének lebecsülésére utal, hogy a megvizsgált üzemek, szövetkezetek többségében hiányos a dolgozók észrevételeinek nyilvántartása. Gond az is, hogy a bonyolultabb kérdésekre is kapásból, kellő mérlegelés nélkül válaszolnak és nem térnek következetesen vissza a javaslatok megvalósítására. Ez annál is inkább fontos lenne, mert például a Nyírbátori Faipari Szövetkezetnél szinte csak ez a fórum — termelési tanácskozás —, adott, hiszen nem tartanak brigádértekezletet, az erdő- gazdaságnál pedig a termelési tanácskozásokon nem vesznek részt a munkások, csak munkacsoportonként egy-két dolgozó képviseli őket. Ha ilyen az üzem szervezettsége — már tudniillik, hogy a szétszórt munkaterületről nehéz összehozni az embereket — akkor a vezetőknek kell megtalálni az üzemi demokrácia kibontakoztatásához legmegfelelőbb formát. Például úgy, hogy üzemegységenként, munka- területenként tartják meg a termelési tanácskozást, amely sok üzemben jól bevált formája lett a demokrácia ki- szélesítésének. Ahol ez hiányzik, ott tulajdonképpen korlátozzák a javaslatok elmondásának lehetőségét, de a tájékoztatást is. ELGONDOLKODTATÓ, HOGY A KÉRDŐÍVEK kitöltői közül minden harmadik úgy vélekedett: hátrányos helyzetbe kerül azért, ha őszintén elmondja véleményét. A vizsgálat konkrét megtorlást nem tárt fel, részben azért, mert a hátrányos helyzet teremtésének olyan kifinomult formál vannak, amelyek konkrétan nem bizonyíthatók, mégis az üzemi demokrácia korlátozását, a munkahelyi légkör romlását, a bírálat visszafojtását eredményezik. A népi ellenőrök vizsgálata az üzemi demokrácia fejlődése mellett feltárta azokat a hibákat is, amelyeket mindenütt ki kell javítani. Ezt sürgeti a megyei pártbizottság 1975. szeptember 25-i határozata, amely kimondja: „Az üzemi, szövetkezeti demokrácia, mint a szocialista demokrácia alapvető része azt a célt szolgálja, hogy az üzemek, a szövetkezetek, a kollektívák erejét, tudását, tapasztalatát felhasználják a termelés fejlesztése, a szocialista ember formálása érdekében a társadalmi, a gazdasági feladatok végrehajtására. Az üzemi, szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésében legfontosabb feladatunknak tekintjük a XI. kongresszus határozataiban megfogalmazott elvek gyakorlatban történő megvalósítását, érvényesítését.” A MEGYE VEZETŐ TESTÜLETÉNEK HATÁROZATA kötelezettségeket ró a gazdasági vezetőkre, akiknek az üzemi_ demokrácia gyakorlása segítség is a helyes vezetési stílus kialakításában, a helyes döntések meghozatalában, ha úgy tetszik: nem más ez, mint a gondok megosztása. De kötelezettségeket ró a párt- szervezetekre, minden kommunistára. Ugyanakkor megálljt parancsol a segítő szándékú bírálat elfojtóinak és kellő biztosítékot nyújt a dolgozóknak ahhoz, hogy bátran élhessenek jogaikkal. Balogh József Párbeszéd Szombat reggel volt, Hosszú sor kanyargóit a fél nyolc körül járhatott az idő. hentesbolt pultja előtt. Hatalmas, eladásra váró húsdarabok, friss virslihalmok, szalámirudak sorakoztak az üveg mögött. A negyven év körüli kövér, kosaras asszony úgy a tizenkettedik vásárló lehetett. Mögötte piros nadrágos fiatal nő állt. Látszott, szeretne minél előbb sorra kerülni. Fáradt arcáról ítélve talán éjszakai műszakból tartott hazafelé. A hentes egyedül volt. Alig győzte a kiszolgálást. Múltak a percek: lassan haladt előre a sor. Mikor a kövér asszony előtt már csak egyetlen ember állt, megszólalt a fiatal nő. — Kérem, asszonyom, engedje meg, hogy ön előtt kérjek. Pár perc múlva indul a buszom, szeretném elérni. — Én jöttem előbb! — hangzott a válasz. — Ha most nem érem el a buszt, öt kilométert kell gyalogolnom hazáig, vagy két órát várnom a következő járatig. — Keljen fel máskor hamarabb! Micsoda szemtelen emberek vannak! — méltatlankodott az asszony, s dühösen fordult a hentes felé. Kettejük dialógusát döbbenten figyelték az emberek. Senki sem szólt. A kis piros nadrágos sírásba hajló hangon kérte a húst, majd szaladva indult a kijárat felé. Mikor a küszöbhöz ért, akkor indult el a megállóból a busz. Házi Zsuzsa Olasz exportra 18 ezer női csizmát készítenek a gávavencsellői Victória Cipőipari Szövetkezetben. Váradi Ágnes hőprésgépen műszakonként 300 pár csizma bélésragasztási részműveletét végzi el. (Elek Emil felvétele) iiüiii Az 1974—75-ös tanév második felére nagy textil- és papírgyűjtési versenyt hirdetett meg a MÉH. A felhívásra megyénk csaknem valamennyi iskolája jelentkezett. Az értékelést a MÉH az iskolák határidőre beküldött bizonylatai alapján végezte. Ez alkalommal 48 intézmény igazolta vissza a gyűjtést. A többi csapat vagy egyáltalán nem, vagy csak késve postázta az igazolást. Ha feltételezzük, hogy megyénk mind a 139100 kisiskolása részt vett a versenyben, akkor 122 500 pajtás munkája értékeletlen maradt. Vitathatatlan, hogy a pedagógusok túlterheltek, áldozatos munkájukért mindenképp köszönet jár. E mulasztásuk azonban az úttörők munkájának lebecsülése, amiért maguk sem várhatnak köszönetét. Az 1975—76-os tanév első felére újabb akciót: vasgyűjtési versenyt hirdetett a MÉH. Ez alkalommal is számítanak a gyerekekre, s bizalommal várják a csapatvezetők segítségét. (h. zs.) — Ez a módszer jobban ki tudja bontani a dolgozók ötleteit, szervezési javaslatait — vélekedik Hársfalvi Gábor, a Nyíregyházi Konzervgyár munkaügyi osztályvezetője a bértömeg-gazdálkodásról. Kevesebb munkással nagyobb termelés, több fizetés -— valahogy röviden, ha nem is pontosan, de ezzel lehet megmagyarázni a bérek szabályozásának egyik módját, a bértömeg-gazdálkodást. Elsősorban ott van értelme, nagyobb ösztönző hatása, ahol nagyon nagy a munkaigény a gyártás során. A konzerviparban pedig köztudottan sok munkáskéz kell a gyártáshoz, s valamikor arról volt híres, hogy a bérek meglehetősen alacsonyak voltak. Azóta viszont valamelyest változott a helyzet, többek között éppen a bértömeg-gazdálkodás eredményeképpen. Öt év eredménye A nyíregyházi gyárban 1970-ben tértek át a bértömeg-gazdálkodásra. A lényege, hogy a termelési feladatok elvégzésére egy adott bérmennyiség áll rendelkezésre, közömbös, hogy ezt Kevesebb munkás — nagyobb fizetés A KONZERVGYÁRI KÍSÉRLET mennyi emberrel hajtják végre. Nem számított az átlagbér változása sem —amit más vállalatoknál mint az egyik legfontosabb szabályzót vezettek be. A béremelkedés számai önmagukért beszélnek. Amíg 1970-ben egy dolgozó évi keresete átlagosan 18 700 forint volt, addig az idén a tervezett átlag 26 670 forint, vagyis mintegy 40 százalékos öt év alatt a bérnövekedés. Célfeladatok jutalmazása A gyáron belül úgy állapították meg a szabályzást, hogy a konkrét termelési feladatoknak megfelelően az egyes üzemek kapták meg a bért. így akár szalagokra, csoportokra lebontva is tudták, hogy körülbelül mennyi létszám kellett annak elvégzéséhez, ugyanakkor ha megtakarítást értek el, akkor annak a fele az üzemben maradt, szétoszthatták a dolgozók között. A megtakaríA déli iparnegyeden gépkocsival áthaladók szeme végigsimogatja a KPM Közúti Igazgatóság Tünde ut- eai telepén sorakozó narancssárga útépítő és karbantartó gépkocsikat, erő- és munkagépeket. A telephez tartozó 200 rendszámos jármű 26 típust képvisel. A dolgozóknak 2200 kilométer hosszú úthálózat karbantartásáról kell gondoskodni. Az igazgatóság területén 540-en, a géptelepen pedig 75-en — zömében szerelők — dolgoznak. Feladatuk a gépek karbantartása. A telepiek nyolc szocialista brigádja közül a Zalka Máté ezüstkoszorúsnak Szilágyi Gusztáv gépszerelő a helyettes vezetője, akit az itt dolgozó szakszervezeti tagok főbizalminak, az építők szakszervezetének megyei küldöttértekezlete pedig kongresszusi küldöttnek választott meg. A műhelycsarnok hatalmas. A sze- relőplaccok és -aknák fölött javítás alatt álló gépek. Alkatrészeket és a kövezeten szétfolyt olaj foltokat kerülgetve jutunk el egy hatalmas „szétdobott” földgyaluhoz. Hárman A küldött portréja szorgoskodnak körülötte. Egyikük a kongresszusi küldött, Szilágyi Gusztáv. — A sebességváltója hibásodott meg — mutat a földgyalura. Magyar nyelvű műszaki leírás nem készült hozzá, így az orosz eredeti alapján, meg tudásunkat összeszedve javítjuk. Tizennyolc ész — mert annyian vagyunk a brigádban — meg harminchat kéz ezeken a gépeken minden javítást el kell, hogy végezzen. Szilágyi Gusztávot a vezetői és a kollégái ma az egyik legjobb szakembernek tartják. De az elismerésig hosszú volt az útja a Gégényből induló fiatalembernek. — A 110-es szakmunkásképzőben végeztem. A kisvárdai gépállomásra kerültem. Kevés szakember, töménytelen munka jellemezte ezt az időszakot. Innen nem a kalandvágy, hanem a gazdasági szükség vitt tovább. Termelőszövetkezeti gépműhelybe küldtek. Még több gond, még nagyobb felelősség. Közben megnősültem. Családom, lakásom Nyíregyházához kötött. így kerültem két évvel ezelőtt a géptelepre. Az első napokban idegenkedve fogadták. Mit tudhat ez a tsz-es?! Egykét mesteri munkafogás, néhány pontosan és ésszerűen megoldott feladat után kezdték befogadni. Ma már nemcsak rutinmunkát végeznek, újítanak is. Ahogy hallgatja az ember ezt a halk szavú, könyökig olajos fiatalembert, megfeledkezik az idő múlásáról, a munkahely kalapácsok ütésétől, motorok zúgásától hangos zajáról. — El sem lehet képzelni — mondja, hogy milyen jó érzés, amikor az ember kint van a műúton, megy a sárga járművön, és a kocsi vezetők baráti intéssel üdvözölnek bennünket. Ilyenkor nemcsak a sárga kocsit érezzÜK magunkénak, hanem a közutat is. Kongresszusi felajánlásként is ezért vállaltuk, hogy mind a Il-es szemlés, mind a műszaki vizsgás gépeket rövidített határidővel és gondosan megjavítva küldjük vissza a munkahelyekre. Q Vezetőként a szakszervezeti mozgalomban csak a választások óta tevékenykedik. Hallatja szavát a szociális épületek zsúfoltságának a megszüntetéséért éppen úgy, mint az üdülőjegyek elosztásánál. Példamutatással búzdít a politikai és szakmai továbbképzésekre. Terve, hogy jövőre szakmunkásként egyetemre jelentkezik. — Munkánk a közúton közlekedők biztonságát szolgálja — mondja. Itt az alkatrészhiány mások tragédiáját okozhatja. A milliókat érő, okos UNIMOG-gépeink például adapterek hiányában garázsban állnak. Az ilyen hiányosságoknak meg kell szünniök, mert ezek rontják a munkánk értékét. S. I. tás másik felét pedig központi alapba tették, amiből jutalmaztak, célfeladatok elvégzését honorálták. — Az újítások például tavaly kétszeresére nőttek a korábbinak, s ami még soha sem volt, vannak női újítók is, munkásnők a szalagok mellett gondolkodnak azon, hogyan lehet könnyebben, jobban termelni — mondja az osztályvezető. Feltárni a belső tartalékokat A szezonmunkát már régen megszüntették a nyíregyházi gyárban. Most átlagosan 2000—2100 munkás dolgozik egész éven át, míg kezdetben előfordult, hogy alig ezres állandó létszám mellett csúcsidőben háromezer embert is foglalkoztatott a gyár. Ma már ezt meg sem tudnák tenni, hiszen Nyíregyházán sincs különösebb munkaerő-felesleg, azzal kell számolni, hogy törzsgárdát alakítsanak ki. A bértömeg-gazdálkodásnak — a szakemberek szexint is — van egy felső határa, hiszen nem lehet elképzelni, hogy a meglévő létszám mind nagyobb és nagyobb terheket vállal magára, hogy részesedjen a megtakarított bérből. Arra viszont nagyon jó, hogy feltárja a belső tartalékokat, megszüntesse az úgynevezett belső munkanélküliséget. A következő ötéves tervben tovább finomítanak a közgazdasági szabályozókon, ekkor megváltozik a konzervgyárban is a szabályozás. (Jelenleg is van módosítás, az idén már az átlagbér-emelkedés is számít, ha 5 százaléknál nagyobb a bér- növekedés, akkor az adó úgy emelkedik, hogy lecsapolja a többi jövedelmet.) Az országosan csak kísérletként bevezetett bértömeg-gazdálkodás viszont azt bizonyította, hogy az élő munkával való takarékosabb gazdálkodásnak a forrásait mindenütt keresni kell, ehhez igazítják a következő években is a szabályozókat. L. B.
