Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-19 / 246. szám

8

KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET

1975. október 19.

Nehéz poszton a húsiparban

Fehér köpeny és gumicsizma

ISMERETLEN ISMERŐSEINK. Nap mint nap találkozunk velük. Tudják, hogy mit viszünk haza vacsorára, mikor megyünk bonbonnal vagy egy üveg itallal vendégségbe, néha talán még azt is, hogy mi a kedvenc csokoládénk... Emberek százai mennek el mellettük naponta. És nagyon sokan szinte őket magukat is gépnek nézik — a sokbillentyűs pénztárgép részének.

— Fél éve sincs, hogy pénztáros vagyok, május elsején kerültem a gép mögé. Nem volt teljesen ismeretlen számomra, hiszen a szakmunkásképző évei alatt többször gyakoroltunk a pénztárgépen is... Itt voltam tanuló a Kígyó utcai ABC-ben három éven át, ismerem hát az üzletet is.

Teli kosarat cipelő asszony lép a pénztárhoz, leteszi a pultra a vásárolt holmit. A vékony» arcú, szőke lány gyakorlott mozdulatokkal munkához lát. Sorra emeli át a különféle cikkeket egy üres kosárba, bal keze eközben sebesen üti a billentyűket. Fel-felzúg a gép, fehéren villannak a számjegyek. Kész, üres a kosár. Megnyomja a nagy billentyűt, zakatol a masina, és mutatja a végösz- szeget. A helyéről elősikló fiókba kerül a pénz, a többi közé.

— AZ ÜZLETBEN TALÁLHATÓ több száz félé cikk árát bizony jó tudni már rá- pillantásra is. Nagyon lelas-j. sítja a munkát, ha keresgélni kezdem az árat... Persze, így is előfordul, hogy ha változott az ára, akkor meg kell néznem. Aztán, ha leszakadt vagy rosszul olvasható... De legtöbbször a kezem szinte automatikusan üti a számokat. Megesett már ugyan az is, hogy tévedtek az ujjaim: 29,10 helyett 229,10-et ütöttem be. De észrevettem időben, aztán stornóznom kellett. A műszak végi elszámoláskor viszont általában nincs j hiba, pontosan egyezik a sza-1 lagon lévő összeg és a fiók- j ban tartott pénz. 20—30—40, ezer Ft. Pedig alaposan rá lehet fizetni, ha teszem azt, rosszul adok vissza, vagy más figyelmetlenséget követek el.

A PÉNZTÁR ELHELYEZÉSE nem véletlen — az áruval rakott „gondolák” között végigtekinthet a pénztárosnő. Ha van ideje. Délután, amikor hemzsegnek a vásárlók az ABC-ben, sokszor felpillantani sem tud az előtte elhaladókra. Most egy kissé enyhült a roham, ölébe ejti a kezét, megropogtatja ujjait, kicsit megmozgatja a vállát. Aztán feláll a szűk kis fülkében. így talán könnyebb lesz emelgetni az árut. Vajon hány mázsa jönne ki, ha ösz- szeadná egy napon...

— Először én is azt gondoltam, kényelmes munka a pénztárosé. De rájöttem, hogy bizony komoly testi munkát is kíván, nemcsak szellemit. Nem gondoltam, hogy rögtön pénztárba tesznek, hiszen általában csak külön vizsga után lehetséges. De kineveztek, amikor megkaptam a szakmunkás-bizonyítványt. Igaz, hamarabb, mint vártam... „A szakma kiváló tanulója” kirnet nyertem márciusban Budapesten... Megyei elsőként kerültem föl. Igaz, csak a mi iskolánkon belül versenyeztünk előtte, hiszen nincs több kereskedelmi szakmunkásképző Szabolcsban. Most aztán továbbtanulok, beiratkoztam levelezőre a kereskedelmi szakközépbe. Szerződést kötöttem a vállalattal, munkaidő-kedvezményt kapok a hétfő délutáni hatórás konzultációk előtt... Persze délelőtt azért dolgozom — fáradt is vagyok estére... De mindenképpen szeretnék leérettségizni.

A tizennyolc éves, mosolygós kék szemű Vatamány Ildikó ismét közelebb húz égy kosarat. Felnéz, bólint az

előtte állóra, fürgén munkához lát. Az idősebb férfi ellép a keskeny pulttól, elköszön Ildikótól. Törzsvásárló.

ZŰG A PÉNZTÁRGÉP,

csörren az aprópénz, morcos vagy vidám tekintetű vásárlók vonulnak sorban, a fehér .köpenyes lány feszült arccal dolgbzik. Gondolatban megcsóválja a fejét: a kisöreg

megint pálinkát vett; a csöpp fiú nagy szelet csokoládét szorongat, rögtön összemasza- tolja magát. Végigpillant a kígyózó soron, félresimít egy arcába hulló szőke tincset és megnyomja a billentyűt: „Negyvennyolc-hetven — tessék, ezzel ötven...’*

(tgy)

Az itt dolgozó közel négyszáz asszony nera rossz szándékkal veszt kezébe a hatalmas disznóölő kést. Az állatforgalmi és húsipari vállalat munkásnőjé- nek mindennapos munkaeszköze a kés.

Fehér köpenyben, gumicsizmában valamennyien. Minden üzemrész — a sertésvágástól a töltelékáru készítéséig — más-más munkafolyamatot végez.

A vállalatnál magas az átlagkereset. Betanított munkások, segédmunkások is alig-alig keresnek 2200—2500 forint alatt. A végzett munka viszont lényegesen nehezebb. Szinte. kivétel nélkül mindenki végigállja a nyóltí órát. Kétműszakba járnak. A gépesítéssel a nehéz fizikai munkát majdnem teljesen kikapcsolták. Amit azonban igen nehéz megszokni itt: az üzemrészekben terjengő, kellemesnek egyáltalán nem nevezhető illatot. A dolgozók azt mondják, megszokták. De a friss levegőn észrevenni: nem lehet megszokni ezt.

Naponta általában 800—900 sertést . vágnak. Percenként ölnek egy disznót. Ha abban

NEGYEDSZÁZAD

OSZTATLAN ISKOLÁBAN

Parányi, egytantermes iskola a hata'mas nyárfák alatt. Az udvarán gyerekek játszanak, óraközi szünetben. Itt tanít immár huszonhatodik éve Magocsa Andrásné. 1951-ben végzett kitűnő eredménnyel a nyíregyházi tanítóképzőben, s azóta egyfolytában összevont osztályokat vezet. Énnek a munkának a/ nehézségeit csak azok ismerhetik igazán, akik látták már, hogyan folyik itt Rápolton a tanítás. Ä tanítónak egyszerre négy felé kell figyelni, négyféle munkát kell végeznie egyidőben.

— Mikor a tanítóképző utolsó, gyakorlóévében Rá- poltra kerültem, s az 1—4. osztályokat kaptam, bizony nagyon el voltam keseredve. Azzal bíztattam magam, még csak ezt a hetet bírd ki. S kibírtam, már több mint másfél ezer hete élünk, dolgozunk itt férjemmel. Pontosabban mondva férjem néhány éve már nem itt tanít, a rápolti felsősökkel Ököritófülpösre jár át, ott igazgatóhelyettes.

Az eltelt huszonöt év alatt számtalan alkalom lett volna, hogy nagyobb helyre, iskolába költözzenek. Hívták őket Tiszalökre, Vásá- rosnaményba, de maradtak. Eggyé nőttek a faluval. A községben nincs olyan ház, amelyben legalább kétszer- háromszor ne fordultak volna meg. A televízió hőskorában együtt szorongott a fél falu a kuitúrnáz tv-je előtt, ők is ott ültek. Ha valakinek ügyes-bajos dolga akadt, ki máshoz fordult volna, mint Magocsa tanító néniékhez? Hiszen a faluban egyedül ők az úgynevezett értelmiségiek. Itt nincs orvos, tsz-elnok, tanácselnök, óvónő, de még pap sem. Tudták, hogy szükség van a falunak rájuk.

— Legnagyobb gondunk az óvoda hiánya — folytatja a tanító néni. — Az első osztályba kerülő gyerekek többsége még a ceruzát sem tudja helyesen fogni, nem beszélve arról, hogy a Tcö- zösséggel, a fegyelemmel nálunk találkoznak először. De megéri a fáradozás, nincs meghatóbb, mint a gyerekek^ hálája. S nekem még a szülőkkel sincs semmi problémám, hiszen szinte valamennyiüket tanítottam. Csoda-e, ha mostani tanítványaimat unokáimnak érzem?

Huszonöt év után először nem négy osztályt tanít. Ez év szeptemberében új' tanító érkezett a faluba, így Magocsa tanító néni az idén „csak” a 2. és a 4. osztályt kapta. A gyerekekkel tekintjük meg az osztálytermet. A falakon hímzett térítők, korsók, szilkék. a faluban gyűjtötte^ közösen. Büszkén mutatják szekrényük belsejét is. Diavetítő, magnó, lemezjátszó, logikai készlet áll egymás mellett.

— össze sem lehet hasonlítani a mostani helyzetünket a 25 évvel ezelőtíivel. Akkor minden szemléltetőtárgyat nekünk kellett elkészíteni, technikai eszközökről meg szinte nem is hal-‘ lőttünk. Tanítványaink közül mégis többen magas végzettségű szakemberek lettek. Van közöttük gyógyszerész, villamosmérnök, tanító, orvos.

Arról már nem beszél, hogy a két saját fiúk is egyetemre került. A nagyobbik Leningrádban tanul az Oktatási Minisztérium ösztöndíjával, filológus lesz. A kisebbik pedig a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karára nyert felvételt.

A Magocsa házaspár aszó igazi értelmében vett tanítók. A férj amellett, hogy tanít, az általános iskola igazgatóhelyettese, tanácselnök-helyettes, kultúrház- igazgató, a felesége pedig a községi könyvtár vezetője. Munkájukra az 1970-es év tette fel a koronát. A Művelődésügyi Minisztériumban „Kiváló tanító” kitüntetést adtak át Magocsa Anürás- nénak.

Balogh Géza

a pillanatban feldolgoznák, 30 perc alatt nyers csemegekolbász lenne belőle. A vágás ptán előhűtés, a töltelékáru elkészítése után viszont hőkezelés következik. így körülbelül 4—5 óra alatt dolgoznak fel egy sertést.

A művelet a vágással kezdődik. Ezt férfiak végzik. A következő lépés a perzselés, mosás. Itt már asszonyok is dolgoznak. Ez fárasztó, nehéz munka.

szakmunkás lesz. Nem mindennapos és nem kifejezetten „nőies” elfoglaltság.

— Az általános iskola után -ide jöttem dolgozni. Elvégzem most a 12 hetes szakmai tanfolyamot, november végén vizsgázok. Valószínű, hogy továbbtanulok ebben a szakmában. Már most 3300 forintot keresek, megéri bejárni Napkorról. Szerintem jó állás.

Továbbmenve a sertésbontás következik. Egy úgynevezett „mozgó fogasra” akasztják a sertést, fejjel lefelé. Négy-öt nő áll egymás mellett és mindannyian a bontás más-rhás műveletét végzik. Az egyik legfontosabb munka a minőségi ellenőré.

— Azt vizsgáljuk, hogy a sertés húsa és belső szervei egészségesek-e és megfelel- nek-e az előírásoknak — mondja Angyal Vera. — Mi Pesthez tartozunk, szakmai tanfolyamra járunk. Állatorvosok tartják az előadást és a gyakorlati foglalkozást is. Ez a munka egyben szellemi és fizikai megterhelést is jelent. Nagy a felelősség, ha véletlenül tévednénk és a beteg állatot feldolgoznák, halálos mérgezés is lehetne belőle.

Amikor a sertést már feldarabolták, több üzemrészben folytatják a feldolgozást. Ugyancsak ebben a csarnokban történik a még aprólékosabb, a részenkénti bontás.

Kerekes Klára húsipari

A kicsontozott nyers hús nagy része a töltelékáruba kerül. Megdarálják, fűszerezik. A fűszerezést a férfiak végzik. Ebben az üzemrészben kellemes fűszecillat terjeng. A hatalmas üstökben sózzák, borsozzák a húst, a szembenlevő asztalon pedig már töltik a virslit, csemegekolbászt, disznósajtot.

Enyedi Jánosné betanított munkás Kemecséről jár már nyolc éve:

— Kicsit későn jöttem dolgozni, ez az első munkahelyem. Először féltem a gépektől. Otthon gyakran fájt a fejem, betegeskedtem. Mióta dolgozom, nyolc év alatt egy hétig voltam táppénzen. Azóta nem tudom, mi a betegség.

A sertés bontása után a bőr, a szalonna a másik feldolgozóhelyre kerül. A zsírüzemben találtuk meg Ménes Katalin üzemmérnököt. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán végzett, hús- tej-, baromfiszakon:

— A húsiparban 1974 óta dolgozom. Kötetlen a munkaidőm, de reggeltől estig benn vagyok. Nagyon kell vigyázni az alkotórészek összeadásánál, mindig nagy tételben számolunk. A kár óriási lehet.

Innen már a készáruraktárba vezet az utunk. Itt látszik meg a háromszázötven asszony nem könnyű, de igen fontos munkája.

(T. K.)

Mit hoz a téli divat?

Az őszi holmik még csak nemrég kerültek elő a szekrényekből, a divattervezők és kivitelezők már a télre készülnek. A Nyíregyházi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat raktárai megteltek téli ruházati cikkekei és már szállítják is a megrendelő üzleteknek a szép, divatos holmikat.

A női divat gyakran változik. Az idei télen a női kabátok továbbra is nagykockás, vagy színes, import kártnlt alapanyagból készülnek. Tavaly a babavonalú kabát „ment”, idén a karcsúsított midi kabát lesz divatos. Kedvelt színösszeállításnak ígérkezik a barna-fehér és a barna-drapp. A hagyományos panofix és ocelot bundák mellett a nők kedvelik a különböző és jóval olcsóbb import műszőrme bundákat.

A kosztümöknél sok változás nincs. A legnépszerűbb most is a nylonjersey lesz. A szoknyák közt egyaránt divatos a hollos, gloknis, zsebes és gombos megoldású. Valamennyi bő szabású, térdig, vagy lábközépig ér. Színes, kockás, import kártolt anyagból, vagy nylonjerseyből készülnek. A maxiszoknya ezután is csak alkalmi viselet lesz.

A nők egyik legkedveltebb viselete idén is a nadrág. Szolidan bővonaluak, főként pasztell és sötét színűek. A rikító, élénk nadrágok nem divatosak.

A kismamaruhák igen gazdag választékban állnak a fiatalasszonyok rendelkezésére. Különböző színösszeállítású, egyszínű és mintás tunikák nadrággal vagy anélkül egyaránt kaphatók. A kötényruhák, ruhák és nadrágok praktikusak, a terhesség után átalakíthatok és így tovább lehet hordani a jóminőségű holmikat.

Bakfisok és kamaszok legkedveltebb anyaga a farmer. Öltöny a fiúknak és szoknya-mellényes összeállítás a lányoknak készül belőle.

A legkisebbek divatja a legsokrétübb. A gyermekholmik praktikusak, könnyen tisztítható anyagból vannak. A-kislányoknál sok a hímzés a ruhán, blúzon, még a nadrágon is. Már a kétéves kisfiúknak is lehet farmeröltönyt vásárolni.

Űjjak a billentyűn