Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-13 / 215. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1975. szeptember 13. Az OMÉK sztárjai A mezőgazdasági kiállítás látogatóit vonzzák az egyedül álló, vagy különleges kiállítási tárgyak. Egyedülálló és különleges az NDK mezőgépiparának legújabb terméke, az E—516-os gabonakombájn. A kiállított gép mielőtt vásári látványosság lett egy állami gazdaságban dolgozott. Érdekessége nem az, hogy egy óra alatt két és fél hektár búza betakarítására képes, és felszerelhető napraforgó, kukorica adapterrel, inkább az, hogy automatikus vezérlésű. A kombájnra felszerelt vezérlőmű lehetővé teszi, hogy a gép vezető nélkül is dolgozzon. A kiállítócég szakemberei elmondták, hogy az E—516-os kombájn világviszonylatban is az egyik legsikerültebb betakarítógép. Sok a látogatója a budapesti vásáron az állattenyésztési pavilonoknak. A pompás lovak, a Holstein-friz tenyész- üszők és a hússertések megtekintései után sokan időznek el az 505 kilós sertés külön óljánál. A Bercinek nevezett apaállatot a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet küldte az OMÉK-re. Gondozója Perák József elmondta, hogy mielőtt sztár lett belőle 158 kocától 1478 malacutódot hagyott maga után. A vásár délelőtti, délutáni programjából egyetlen nap sem hiányzik a lófogatok és hajtők parádés felvonulása. Az E—516-os gabonakombájn. Kalmár András lovasbemutatója. (Hammel József felvételei) Á fizetség: gyermekmosoly Két és fél milliós társadalmi munka Szeptember 15-án benépesül az új kisvárdai óvoda. A legifjabbak boldogan vehetik birtokukba a rózsaszín, világoskék székeket, asztalokat, játékokat. Két héttel hamarabb játszhatnak a szebbnél szebb faburkolatos szobákban. A kicsik csak örülni tudnak neki, de hogy valójában kinek is köszönhetnék a szép új óvodát, erről sok kisvárdai fiatal mesélhetne. Még 1973-ban vállalták az üzemek és vállalatok fiataljai, hogy kommunista műszakban, vagy társadalmi munkában segítik egy új, száz személyes óvoda felépítését és berendezését. Voltak olyan dolgozók is, akik a nyereségükből adtak bizo-1 nyos összeget erre a célra. A négymillió forintos beruházással felépült óvodához 2,5 millió forintot adtak össze az üzemi kollektívák, többit a kisvárdai városi tanács fedezte. A legtöbb társadalmi munkát az Elektroakusztikai Gyár Faipari és Akusztikai elemek gyáregységének kilenc szocialista brigádja végezte, több mint háromszázezer forint értékű munkát. Danes Ferenc gyáregységvezető megértéssel fogadta a tanács felhívását. — Az első terv szerint körülbelül 100 ezer forint értékű munkát akartunk végezni. Később felmértük, hogy még mire lesz szükségük a kicsiknek és módosítottuk a tervet, többet dolgoztunk. A szeptember 1-re tervezett átadási idő helyett augusztus 15-én elvégezték az utolsó simításokat is. Juszku Ferenc KISZ-titkár szervezési feladatokkal foglalkozott. — Nehéz volt lebontani a kilenc szocialista brigádra a munkát, mert más-más területen dolgozhatnak a szerelők, az asztalosok, a festők vagy éppen a női brigádok, de mégis sikerült. Sára József szerelő, az aranykoszorús Zalka Máté szocialista brigád vezetője. Az ő kollektívája volt a legigyekvőbb. — Mind a tizenhármán száz óra társadalmi munkával segítettük az óvoda építését. Senkit sem kellett nógatni. Karsai Tibor asztalos is sokat dolgozott. A külső beszerelési munkákat végezte. Amikor a brigádvezető megbetegedett akkor sem maradtak ki a munkából, a brigád becsületbeli kötelességének tekintette a vállalásuk teljesítését. Balogh Erzsébet a szervezéssel foglalkozott. A munkaideje 14 óráig tart, de gyakran még este 6-kor is számolt, csoportosított, szervezett. — Több mint egy éves közös munka gyümölcsét most szedhetjük le: szeptember 15- én beköltöznek a kis óvodások — mondja a KISZ-titkár. — Ezen az örömteli napon mi is meglátogatjuk őket. Tóth Kornélia Olyasóklubok - munkásoknak ... é. Hogyan érhető el, hogy többet olvassanak a munkások? Milyen formák lennének a legalkalmasabbak az olvasmányélmények megvitatására? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kulturális osztályán. Hogy a munkások többet olvassanak, ahhoz mindenekelőtt újabb és újabb üzemi könyvtárakra van szükség. Jelenleg a megyében a megyei központi könyvtárral együtt 75 szakszervezeti könyvtár van. Ez év első felében létesítettek könyvtarat a kisvárdai villamosszigetelő gyárban, a TITASZ-nál és a fehérgyarmati HODIKÖT- üzemben. Ez év második felében újabb három helyen nyitnak letéti könyvtárat: a nagykállói posztóüzemben, az újfehértói fésüsfonóban és a nyírbátori Auróra Cipőgyárban. Százezer .könyv között válogathatnak az üzemi munkások, melyek 32 százaléka ismeretterjesztő, 68 százaléka szépirodalom. Biztató adat, hogy azokon a helyeken, ahol van üzemi, intézményi szakszervezeti könyvtár, ott a dolgozók 22' százaléka rendszeres olvasó, akiknek 65 százaléka munkás. Bebizonyosodott, hogy a munkások szívesen olvasnak, ha erre lehetőségük van és könnyen hozzájutnak a könyvhöz. Sajnos azonban még nincs minden üzemben könyvtár, ahol pedig van, sokszor a folyosón, vagy irodahelyiségekben jut csak hely a könyvszekrénynek. Mostoha körülmények között dolgozik a könyvtár a SZAEV asztalos- és lakatosüzemében, a fehérgyarmati kórházban, a nyírbátori motörke- rékpár-evárban, a mátészalkai ERDÉRT-nél. önálló helyiség ellenére sem megfelelő a könyvtár elhelyezése és berendezése a nyíregyházi dohányfermentálóban, nincs megoldva a könyvtár elhelyezése a tejioari vállalatnál, önálló könyvtáros alkalmazása válik szükségessé jövő év január 1-től a gumigyárban és a tiszavasvári Alkaloidában. További munkásolvasók megnyerésének egyik útja: ne legyen egyetlen munkahely se üzemi könyvtár nélkül. A meglévőket viszont Fácáncsirkék Vannak emberek, akik vadabbak a vadnál, ha vadat látnak. Nem az ijedtségtől, hanem a mohóságtól. Évente egyetlen járásban is ötvenhatvan büntetést szabnak ki a vadak engedély nélküli pusztítása, zaklatása, vagy éppen a kötelező védelem elmulasztása miatt. Olyan eset is előfordult, amikor nagy mezőgazdasági üzem fontos beosztású szakembere légpuskával lövöldözte a fácánokat. Most két másik — jó szándékú és jó célú — emberről szeretnék szólni. + + + Az egyik szereplője Laczkó Józsi bácsi, a kocsordi tsz nyugdíjasa volt. Szénát kaszált a Sándortanya közelében, egy csatorna partján. A sűrű fűben észrevette a fácánfészket. Felröppent róla a fácántyúk. Józsi bácsi közelebb ment, megnézte a fészket és azt is megszámolta, hogy másfél tucat tojás van benne. Ez az idős ember ösztönösen is tudta kötelességét. Körülkaszálta a fészket, de úgy, hogy a magas fű egy ölnyi területen megmaradjon, sőt, egy maréknyi füvet is szórt a tojásokra, nehogy a ragadozó madarak (vércse, héja, sas) észrevegyék. Azt is tudta az öreg, hogy a fácántyúk visz- szatér a fészekre, lekaparja róla a füvet, ráül a tojásokra és kikölti a kis fácáncsirkéket. Szólt a vadőrnek is, hogy figyelje a fészket. Ö maga is megnézte néha. És a tojások mind kikeltek, nemsokára apró fácáncsirkék szaladoztak a növekvő sarjúfű közt. + + + Egy másik esetben Számos- szeg határában kaszálás közben szintén fácánfészket talált egy férfi. Töprengett: mit csináljon a tojásokkal? Támadt egy ötlete. Hazaviszi és otthon kotlóstyúkkal kikelteti. Úgy is tett. Otthon a kotló meg is ülte és kikeltette a tojásokat. De az apró fácáncsibéknek idegen, szokatlan volt a környező világ, a kopár baromfiudvar. Enni se akartak, csak csipegettek és sipitoztak. Végeredmény: néhány nap múlva az összes fácáncsirke elpusztult a szamosszegi ember udvarán. így sopánkodott a gazda: pedig én jót akartam, azt akartam, hogy jó kosztolás után megerősödve térhessenek vissza a mezőre. Tanulság: a jó akarat nem minden. Ártani is lehet vele. Laczkó Józsi bácsi cselekedett okosan, helyesen. + + + A vad nemzeti vagyon. Közös tulajdon, de ez nem jelenti azt, hogy bárki űzheti, pusztíthatja a vadat. Szendrei József korszerűsíteni kell, frissíteni a könyvállományt, népszerűsíteni a műveket. Fogódzót kell adni a munkásoknak, amellyel elkezdhetik, majd folytathatják az olvasást A központi szakszervezeti könyvtár ajánló jegyzékkel segíti az érdeklődés felkeltését. Hagyományossá váltak az író-olvasó találkozók, irodalmi estek is, azonban hiba, hogy ezek nem arányosan következnek, hanem egy- egy alkalomhoz kötődnek: ünnepi könyvhét, könyvhónap, jubileum, stb. Újdonság és szép eredményekkel kecsegtet az ifjúmunkás könyvbarátklubok létrehozása. Kettő van belőlük, a kisvárdai öntödei vállalatnál és a Nyíregyházi Konzervgyárban. A munkások havonta jönnek össze, irodalomhoz értő, általában középiskolai tanár vezetésével megvitatják az elolvasott műveket, véleményt mondanak, kiegészítik ismereteiket. A szakszervezeti könyvtárak vezetői arra törekszenek, hogy a jelenleginél több olvasóklubot hozzanak létre, ahol a részvevők még jobban kifejleszthetik irodalmi, tudományos érdeklődésüket. Mindehhez azonban az szükséges, hogy a gazdasági vezetők tartsák kötelességüknek a könyvtárak és olvasóklubok ügyét, gondoskodjanak mindenütt alkalmas helyiségekről. A többi, hogy ellássák könyvekkel a dolgozókat, a szakszervezeti bizottságok dolga. P. G. Tanfolyamok, önkéntes vizsga Az új KRESZ ismertetése A közúti közlekedésben január 1-én életbe lépő új KRESZ szükségessé teszi, hogy a gépkocsit vezetők elsajátítsák az új szabályokat. A közlekedés- és postaügyi miniszter irányelveket adott ki, amelyek megkövetelik, hogy az új szabályokat olyan szakemberek oktassák, akik megfelelő képzésben részesültek. Megyénkben is hozzá láttak a gépkocsivezetők oktatásának előkészítéséhez. Az Autóközlekedési Tanintézet három munkatársa Budapesten továbbképzésen vesz részt. Hazatértük után a tanintézet az ő vezetésükkel készíti fel azokat az oktatókat, akik majd az új KRESZ-tanfolyamokat vezetik. A tanfolyamokra több ezer szabolcsi gépkocsivezetőt várnak, akik nyolcvan forintos jelentkezési díj mellett 16 órás képzésben vehetnek részt. A nem kötelező tanfolyam befejezése után elméleti és gyakorlati vizsgát lehet tenni — mintegy ellenőrzésként: jól ismerik-e az új KRESZ-t. Azok a vállalatok, ahol megfelelő számú jelentkező van, saját szervezésében is indíthatnak tanfolyamot. Megyénkben az Autó- közlekedési Tanintézeten kívül az MHSZ, a Magyar Autóklub, és a Közlekedésbiztonsági Tanács is szervez tanfolyamokat. Pálinka a kuktából Kilencvenhét szeszfőzdében állítanak elő szeszt Sza- bolcs-Szatmárban. Az itt főzetett pálinka után tetemes adót kell fizetnie a tulajdonosnak — ezt rendszeresen ellenőrzi a vám- és pénzügy- őrség. A engedélyezett szeszfőzdék mellett azonban másutt is előállítanak pálinkát: a házi zugfőzőkben. Ez a pálinka lényegesen olcsóbb — gondolják a tiltott főzésre vetemedők. fíol- lott ez egyáltalán nem biztos----a lefülelt zugfőzdék tulajdonosai súlyos ezreseket fizettek. Az ezért kiróható szabálysértési bírság tízezer forintig terjedhet. 1975-ben az elmúlt évekhez képest megnövekedett a tiltott pálinkafőzők száma — már ami a leleplezetteket illeti. A megyei pénzügyőrség szeptember elejéig 64 esetben rótt ki bírságot — több, minit Ráfizetnek a zugfőzők 56 ezer forint összegben. Negyvenöt „barkácsolt” készüléket koboztak el — ez pedig máris több, mint az eddigi évi átlag. Hatszázötven liter zugpálinkát foglaltak le az ellenőrzések során — kétszer annyit, mint tavaly egész évben. Ezek a megnövekedett számok viszont nemcsak a zugfőzés terjedését jelzik — a pénzügyőrök hatékonyabb ellenőrző munkáját is. Több esetben tartottak rajtaütés- szerű razziákat a vonatokon, mivel az udóbbi időben „idegen” pálinkák is felbukkantak megyénkben. Ezt az ország más megyéiben főzték, és ide hozták eladni. Az összeeszkábált házi készülékeken főzött pálinkának azonban nemcsak zsebbe vágó következményei lehetnek. Súlyosan veszélyezteti az egészségét is annak, aki iszik belőle. Ezek a készülékek nem képesek megtisztítani a szeszt minden szennyező anyagtól — ezt mutatta az a példa is, amikor a zugpálinkával koccintgató lakodalmas népet kellett sürgős orvosi segítségben részesíteni. A tiltott szeszfőzés elsősorban a tanyákon terjedt el — mutatják a statisztikák. Az életszínvonal alacsonyabb, a tudati szint is elmaradottabb stb. — kézenfekvőnek tűnik a válasz. De akkor hogyan magyarázzuk a városokban a „fazékfőzések” elterjedését? A kuktában főzött pálinka nyomára bukkanni nem könnyű — mondják a pénzügyőrök —, de jó néhány esetben ráfizettek már az ügyeskedők... Az utóbbi időben országszerte egy sok veszéllyel fenyegető folyamat indult meg: a birtokló gazdaságok, vállalatok sok olyan kisebb szeszfőzdét megszüntettek, amelyek a lakosságot szolgálták ki. Látszólag szöges ellentétben áll ez a kijelentés az antialkoholista propagandával — ám egyszerű a magyarázat. Ha az állami szeszfőzde becsukja kapuit, és a gyümölcsöt, — amely ugyanúgy megterem, mint addig — nincs hová vinni kifőzetni, akkor virágzásnak indul a tiltott pálinkafőzés. Megyénkben még időben felmérték ezt, így nem csökkent a hivatalos szeszfőzdék száma. (t. gy.) Kalmár András két szürke ló hátáról vágtában hajtja. A mutatványt a világon senki nem tudja utánozni. S. E. Rendre nagy sikert aratnak az ötös fogatok, de ami ámulatba ejti a látogatókat az, hpgy az Országos Lótenyésztési Felügyelőség öt lovát
