Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1975. szeptember 28. A javulás folyamatosr de nem ugrásszerű Összefogást Záhony jobb ellátásáért Záhony a kereskedelmi ellátás szempontjából kiemelt településnek számít. A népgazdaságig is igen fontos település csaknem hatezer munkásának — főleg az alapvető élelmiszerekből — átlagon felüli ellátást biztosítanak. Különböző fórumokon mégis elmondják, levelekben is panaszolják, hogy a kereslet még mindig nagyobb a kínálatnál. Magyarán: a munkások számának és fizetésének növekedésével a kereskedelmi hálófot nem fejlődött párhuzamosan. Hálézatleflesztés Az elmúlt napokban helyi szempontból a legmagasabb fórumon tárgyalták a kereskedelem helyzetét: a nagyközségi pártbizottság végrehajtó bizottsága kibővített ülésen vitatta meg a témát. Az ülésen részt vett a megyei tanács, a Tuzséri ÁFÉSZ, a tejipari vállalat és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat képviselője is. Szó volt az elmúlt, években történt fejlődésről, a jelenlegi gondokról és a biztató tervekről. Elmondták, tjogy nemcsak az ellátásra, de a hálózat fejlesztésére is különös gondot fordítottak az illetékesek. 1972 őszén tejboltot nyitottak a községben, majd élelmiszerpavilon megnyitására került sor, bővítették a boltok alapterületét, a raktárakat. Tavaly kenyérpavilon és iskolabolt megnyitására is sor került. Csak tervezték A fejlődés ütemével elégedetlenek a térségben lakó és dolgozó emberek. Azt mondják, hogy Kisvárda és Mán- dok térségéből is sokan ide járnak vásárolni húst, kenyeret és egyebet. Ez pedig újabb sorbaállásra készteti őket, ezzel hamarabb kiürülnek a polcok ... Többször a hiánycikkek listájára kerül Záhonyban a levestészta, a konzerv,, a mosópor. Tőkehúsból 'már majdnem teljesen kielégítő az- ellátás, de a húskészítmények választéka még mindig nem megfelelő. A fejboltban gyakori a személycsere, a szakemberek szerint a jelenlegi boltvezető sem áll hivatása magaslatán, néha ezért van kevés tejtermékekből. A zöldség- gyümölcs-ellátás már majdnem megfelel az igényeknek. A vendéglátóhelyek korszerűtlenek, nem felelnek meg a mai igényeknek. Tervezték egy melegkonyhás kisvendéglő építését, de ehhez az anyagi támogatást a megyei tanács a helyi erő hiánya miatt nem adta meg. Iparcikkekből a vasutasvárosban is gyakori a hiány. Főleg a vasáruk, a papíráruk és a tanszerek hiányoznak. Növeli a gondokat, hogy Záhonyban még mindig kevés a szakképzett kereskedő. Néha a vásárlókkal és az árukkal nem úgy bánnak, ahogy kellene... Javít a helyzeten, hogy a közeljövőben a társközségek vásárlói már nem lesznek ennyire Záhony-centriku- sak. A Tuzséri ÁFÉSZ még az idén önkiszolgáló boltot nyit Zsurkon. A szövetkezet Tiszaszentmártonbán a jövő tavaszra húsbolt megnyitását ígéri. Arról is szó van, hogy egyesül Tuzsér. Mándok és Tornyospálca ÁFÉSZ-e. Az egyesített és megerősített szövetkezetek pedig többet tehetnek Záhonyért is. BŐVÜL A VÁLASZTÉK NYÍREGYHÁZÁN Sonkástekercs és grillcsirke Szolgáltatóház hétmillióért Végül a .helyi és biztató tervekről. Még az ősszel új zöldségboltot nyitnak a községben. Jó ütemben épül a kenyérgyár, tavasszal már nem. kell a kisvárdaiakra várni, helyből lesz bőséges ellátás kenyérből és péksüteményből. A melegkonyhás kisvendéglő építési terve a következő ötéves terv elején valóra válik. Hétmillió forintos költséggel már elkezdték építeni az új szolgáltatóházat, ennek átadására 1977- ben kerül sor. A vb-ülésen a kereskedelem képviselői megígérték, hogy a lehetőségeken belül tovább segítik a nagyközség ellátását. Hatékony segítségre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a MÁV, a megyei tanács és a MÉSZÖV szorosan összefog ... N. L. Uj üzlettel gazdagodik Nyíregyháza. Október közepén nyit a hidegkonyhai termékek boltja a Rákóczi utca elején az Ezerjó étterem mellett. Nemcsak azért örülhetünk az új üzletnek, mert több terméket vásárolhatunk, bővül a választék, hanem azért is, mert olyan ételkülönlegességeket is kaphatunk ezentúl a megyeszékhelyen, amelyet eddig csak a nagyobb városokban láthattunk. Manapság sokat beszélünk a helyes táplálkozásról, a korszerű étrend összeállításáról. Azokat az ételeket azónban, amelyek korszerűvé teszik a hagyományos étrendet, eddig nem lehetett kapni. A szálloda- és vendéglátó- ipari vállalat nagy gonddal készül az üzlet megnyitására. A bolt neve valószínűleg „Imbisz-grill” lesz, kifejezve a megvásárolható ételek milyenségét. Elsősorban zöldség, tojás, gyümölcs, tej alapanyagból készült ételeket fognak árusítani. Emellett kapható lesz a grillcsirke, meleg szendvics, frissen sült. Kávé, üdítő ital és turmix egészíti ki' a választékot és valószínűleg megkedvelik majd a vásárlók a rétesküiönlegessé- geket. Nemcsak a hagyományos, hanem sonkával és gajttal töltött réteseket is árusítanak majd. Az üzlet egész napon át nyitva tart. Ahhoz, hogy minél kulturáltabb, higiéniku- sabb környezetet teremthessenek a fogyasztóknak, az üzletben nem árusítanak szeszes italt és a dohányzás is tilos lesz. Az ott kapható hidegtálakat, készételeket el is lehet vinni, később a házhoz szállítást is megoldják. Uj üzlet, új szakembereket is kíván. A Pannónia Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalatnál 4 ’fiatal nyíregyházi szakács tanulta a hidegkonyhai termékek készítésének csinyját-binyját. A szeptember 25-én tartott hidegkonyhai bemutató -az új szaküzlet főpróbája is volt egyben. Az ott látott és nagy sikert aratott étélkü- lönlegességek és még sok újdonság várja majd a vásárlókat, október közepétől az új hidegkonyha szakboltban. ít. k.) A bicskás Baki esete Ez év áprilisában történt Mátészalkán: Báki László helyi lakos ittas állapotban kerékpározott az egyik utcán, közben szembetalálkozott volt feleségével és annak élettársával, Nagy Józseffel. Báki durván az asz- szonynak hajtott, majd hirtelen letámasztotta a kerékpárt és Nagyot puszta kézzel ütlegelni kezdte. Ö védekezett, ezért az ittas ember bicskát rántott és a sértettet kétszer fejen szúrta, majd nagy erővel a mellka- sába vágta a kést. A meglepett embernek a tüdeje is megsérült. A bicskás ember mindig durva és italozó volt. Rosz- szul bánt feleségével és gyermekeivel is. A gyakori kimaradás és italozás miatt 1967-ben megfázott, majd a kocsordi tüdőszanatóriumban gyógykezelték. Betegsége és távolléte alatt felesége ismerettséget, majd kapcsolatot teremtett Nagy Józseffel. Gyógyulás után a garázda ember féltékenységi jeleneteket rendezett, az előzőektől is durvább volt feleségéhez, egyszer késsel meg is sértette őt. A teljesen reménytelen családi életnek 1968-ban válás lett a vége. Az asszony Naggyal élettársi kapcsolatot létesített, majd vele és két kiskorú gyermekével albérleti lakásba költözött. A két ember kapcsolatának a törvényes válás sem vetett véget. Báki nem sze- retetből, inkább bosszúból kereste a kapcsolatot. Többször megjelent az albérlet előtt és veszekedést provokált. Az élettársak mindig csitították, békítették. Több esetben be is hívták és megvendégelték. Mindig visz- szaélt a vendégszeretettel, botrányosan viselkedett, vendéglátóit megöléssel fenyegette. Volt felesége ennek ellenére többször gondoskodott ellátásáról. A sértett férfi pedig példásan viselkedett, megfelelően segítette a két gyermek nevelését, Báki ennek nem örült, sőt, irigykedett „vetélytársára”. Hús- vétkor hízelegve állított be az albérletbe locsolódni, azonban megjelenése később ünneprontó lett... Egyszer megtudta, hogy volt felesége élettársával a nem éppen jó hírű birkacsárdában szórakozik. „Spicces” állapotban odament és a szó szoros értelmében kizavarta őket. Ök futásnak eredtek, hogy elkerüljék az újabb botrányt. A bicskázó ellen így szólt a vád: bűnös emberölés bűntettének kísérletében. A megyei bíróság a mérlegelésnél figyelembe vette, hogy már büntették vereke désért, igaz, hogy később mentesítették a büntetés tér he alól, azt is szem előtt tar tották a bírák, hogy felesége az ő betegsége alatt ismerkedett meg Naggyal. Az ítélet: 2 év 6 hónap börtön- büntetés és 2 évre a közügyektől való eltiltás. A vádlott éj védője az ítéletet tudomásul vette, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. (nábrádi) ÖTVENNÉGYEZER ÉJSZAKA IDEGENEK SZABOLCSBAN Korai lenne szezonzárásról beszélni — az idegenforgalmi idény még nem ért véget. A java azonban már a hátunk mögött van, a meleg őszi nap sem képes igazi nyári forgalmat varázsolni. Augusztus végéig ötvennégyezer vendégéjszakát számlált a NYlRTOURIST a megyében — ez a szám hatezerrel magasabb a tavalyi hasonló időszakénál. Egy- egy vendég körülbelül egy hetet töltött Szabolcs-Szat- már valamelyik részén — már ahol az idegenforgalmi hivatal szállást tudott biztosítani számára. Összesen hatszáztíz hellyel rendelkezik a NYÍRTOURIST — ebből 268 fizetővendég-szoba Nyíregyházán, Nyírbátorban, Kisvárdán, Mátészalkán és Záhonyban. Az 1973-ban épült Igrice nyaralófalu, amely elsőosztályú nyaralóként működik, egyszerre kilencven vendéget fogadhat, a kisvárdai Strand motel — az idén épült új faházakkal együtt ötvenkettőt, a sóstói Fenyves turistaház pedig ötvenet. Az ugyanitt kialakított kempingben százötven sátorozó részére van hely. Sajátos helyzetű idegen- forgalmi hivatal a NYÍRTOURIST : rendkívül kevés szálláshellyel kezdte munkáját, s ezért vagy emellett a megye idegenforgalma jelentéktelen volt néhány évvel ezelőtt. A külföldi vendégek száma 1974-ben és 75-ben növekedett meg ugrásszerűen — elsősorban a Sóstón, mivel bővült az elhelyezési lehetőség. A belföldi turisták is egyre többen keresik fel Sza- bolcs-Szatmárt — különféle helyi rendezvények várják őket. Nem bizonyult viszont eredményesnek a budapesti IBUSZ-irodával kötött szerződés — közel másfél ezer vendégéjszakát veszített a NYÍRTOURIST, mivel az IBUSZ nem volt képes megszervezni az ide irányuló utakat. (így belebukott a meghirdetett „jonatántúrákba” is — érdeklődés hiányában ezek az újszerű autós kirándulások elmaradtak.) Idén a nyár végéig harmincnyolc társasutazást szervezett meg a NYÍRTOURIST — több, mint másfél ezer megyénkbeli vett részt ezeken. A néhány évvel ezelőttihez képest többszörösére nőtt a különféle rendezvények száma is: csaknem tízezer részvevővel huszonegy rendezvény lebonyolításában vett részt a hivatal. Ezek között szerepel a nyírbátori zenei napok, a kisvárdai napok programja, tájismertető verseny stb. Újdonság a Nyírbátorban bevezetett műemlékismertető szolgálat is: háromezerötszáz idegen vette igénybe 1975-ben. A szálláshelyek bővítése szerepel az idegenforgalmi hivatal terveiben: megkezdték az Igrice nyaralófalu melletti kemping kiépítését, és hamarosan birtokba veszik a Sóstón azt az épületet, amely a szovjet gázvezetéképítők távozása után immár üres. Harmincöt- negyvenágyas másodosztályú motelt alakítanak ki belőle a jövő évben. (tgy) Epizódok a Tisztelt Házból Kiállítás a nemzetközi müvésztelep alkotásaiból Befejeződött az alkotómunka a sóstói nemzetközi művésztelepen. Tizenegy külföldi és hazai képzőművész dolgozott egy hónapon át az alkotótáborban. Műveiket ezúttal is kiállításon mutatják be, amely szeptember 26-án délután nyílt meg a városi művelődési központban. A vendégművészek képeiből rendezett tárlatot Berecz And. rás, Horváth János, Lakatos József és Pál Gyula szabolcsi festőművészek képei egészi tik ki. A bemutatót október 12-ig tekintheti meg a közönség. M ennyivel emelkedik a képviselő vérnyomása s, dobog szaporábban a szíve, amikor odalép a mikrofonhoz és meghallja a saját hangját? Mire gondol, amikor felolvassa, vagy kötetlen szavakkal elmondja felszólalását? A szavak tartalmára, a helyes kiejtésre, vagy arra a sok ezer és százezer nézőre, hallgatóra, akikhez szól. A képviselő az országhoz szól, jól meg kell gondolnia minden szavát. Nagy a felelőssége... Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatták a riportert, amikor az országgyűlés szünetében egy kis időre odaült a szabolcsi képviselők „Ijis- padjára”. A szabolcsi képviselők rendszerint a szünetben is együttmaradnak, úgy látszik ekkor is akad megbeszélni való, és elkel a bíztatás annak, aki szót kért és kapott... Széles Lajos képviselőtől azt tudakoltam, mi késztette arra, hogy a vitában elmondja véleményét, amely tulajdonképpen megegyezik a választókerület lakosságának véleményével is. — Úgy gondoltam, egy ilyen fontos ülésszakon, ahol a gazdasági életünk továbbfejlesztését vitatjuk meg, feltétlenül el kell mondani a mi szabolcsi gondjainkat, feladatainkat is. Nem igénybenyújtásra, kérések továbbítására kértem szót, hanem a meglévő belső tartalékaink jobb kihasználását szeretném képviselőtársaimmal együtt előmozdítani... Vajon otthon, a felszólalás megfogalmazása közben felbukkantak-e olyan kérdések is, amelyekre eredetileg nem gondolt, de mégis úgy látta ezekről is beszélni kell? — Igen, volt ilyen menetközben előkerült probléma. Az almatermelés, amelyben mi szabolcsiak különösen érdekeltek vagyunk. Az a véleményem — tekintettel az almatermesztés nép- gazdasági jelentőségére, — hogy a télialma-re- konstrukciót a jelenleginél gyorsabb ütemben kellene megvalósítani. Jelenleg ennek az anyagi és egyéb feltételei nincsenek meg. Úgyszintén jónak tartottam kiegészíteni a felszólalásom egy másik problémával: ez a mező- gazdasági üzemek és a velük kapcsolatban álló vállalatok közötti szerződéses viszony. Ez jelenlegi formájában nem felel meg a mai követelményeknek, ezen jó lenne minél előbb változtatni... ★ Másik beszélgető partnerünk Balogh Katalin nagykállói tanárnő, szabolcsi képviselőnő. Irodalom szakos tanárnő, aki a Parlamentben gazdasági hatékonyságról, a népgazdasági döntések jó megvalósításáról, a határozatok ellenőrzéséről és hasonló dolgokról hallott. Vajon egy humán érdeklődésű, a neveléssel foglalkozó képviselő, hogyan tud eligazodni a gazdasági élet sokszor bonyolult problémáiban? — Bevallom nem köny- nyen, de az idősebb képviselőtársak és a megyei szervek munkatársai sokat segítenek, hogy legalább alaptájékozottságot kapjak az ország, a megye gazdasági helyzetéről. De jól jön a főiskolán tanultak felfrissítése is, a politikai gazdaságtan egyes témáiról. S mire jut ideje a képviselőnőnek, amikor véget ér egy-egy fárasztó nap az országházban? — Színházrajongó vagyok. Minden estémet, amit Pesten töltök felhasználom arra, hogy éljek a lehetőséggel. Kapunk színházjegyeket, első nap este például a Madách Színházban láttam Bródy Sándor három egyfelvonásosát. Jót. tesz ez, másnap frissebben láthatok munkához, itt a Parlamentben, hétfőn pedig a Nagykállói 2. sz. Általános Iskolában, ahol tanotok. »Végül a Parlament folyosóján olyan szabolcsival is találkoztunk, aki nem képviselő, mégis ott volt az ülésszakon; a vendégeket megillető karzaton. Kovács Évát a Nyírbélteki Községi Tanács dolgozóját Palóczi Lajosné képviselőnő „hozta” magával. — Egy régi, négyéves ígéretet váltott valóra Klári néni — magyarázta a húszéves Kovács Éva izgalommal. Meghívták őt egy KlSZ-gyűlé- sünkre, akkor ígérte meg, viszonzásul egyszer elvisz majd az országgyűlésre. Most sikerült. Páll Géza
