Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

1975. szeptember 27.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

(Folytatás a 2. oldalról)

Lázár György megállapította, hogy a vitában a jövő feladatainak számbavételekor sok szó esett a fejlesztés kérdéseiről, a takarékosság, a termelési struktúra korszerűsítésének feladatairól és a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának fontosságáról. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta :

— Egy pillanatra sem szabad kisebbíteni a takarékosság fontosságát. Sőt, mint ahogy a vitában is elhangzott, az erre irányuló okos erőfeszítéseinket még tovább kell fokoznunk.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyensúly helyreállításában a legfontosabb a fejlesztés. Ezért, amikor a takarékosságról, tartalékaink feltárásáról szólunk, ugyanilyen, sőt még nagyobb hangsúllyal kell beszélnünk a fejlesztés feladatairól.

A Minisztertanács elnöke ezzel összefüggésben rámutatott: sokan, amikor a fejlesztésről van szó, kizárólag a beruházásokra gondolnak, pedig ez a, fejlesztéssel ösz- szefüggő feladatok leszűkítése. Az is alapvető módja a fejlesztésnek, ha a már meglevő termelőerők felhasználásának módját és minőségét változtatjuk meg. Ebben óriási lehetőségek, hatalmas erőforrások rejlenek.

Lázár György ezután felBevezetőben hangsúlyozta: a népgazdaság fejlesztésének és a társadalmi ellátásnak 1974. évi tervét teljesítettük, noha a népgazdaság egyensúlyviszonyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbül alakultak. Népünk életszínvonala az előirányzatot meghaladó mértékben javult. A költségvetés keretébe tartozó oktatási, kulturális, tudományos, egészség- ügyi, szociális, védelmi és igazgatási feladatok pénzellátása a törvényben jóváhagyott céloknak . megfelelően történt. Az eredményekkel bíztatóan hozzájárultunk a

IV. ötéves terv megvalósításához.

A miniszter rámutatott, hogy az 1974-es esztendőben több nehézséggel kellett szembenéznünk, mint a megelőző időszakban. Különösen nagy gondot okozott a tőkés világpiac hatása, mert a nyers- és alapanyagimport jobban drágult, mint ahogy exporttermékeink árát emelni tudtuk; élőállat- és húskivitelünket a Közös Piac korlátozó intézkedései gátolták. Köztudomású, hogy a mostoha időjárás miatt csak komoly veszteségek árán sikerült a mező- gazdasági termést betakarítani, mégis arról számolhatunk be: a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb ütemben 7 százalékkal növekedett.

A szocialista ipar 8,2' százalékkal, a mezőgazdaság 3,7 százalékkal adott több terméket, mint az előző évben. A termelési eredményekben nagy szerepet játszott a pártunk XI. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny. A tervezettnél valamivel gyorsabban nőtt a munka termelékenysége: az iparban egy foglalkoztatottra számítva 7—8 százalékkal haladta meg az előző évit. Jelentősen bővült kereskedelmi tevékenységünk. A veszteség azonban a külkereskedelmi cserében olyan nagy volt, hogy felemésztette a megtermelt nemzeti jövedelem többletének nagy részét. Ráadásul a belső fel- használás szintén meghaladta az elgondolásainkat. Ezek kedvezőtlenül hatottak a kereskedelmi és fizetési mérlegre, valamint az állami költségvetés — egyébként is érzékeny — egyensúlyi állapotára. Ezt fokozatosan helyre kell állítanunk.

1974-ben a költségvetés kiadásai 7,8 százalékkal, bevételei csak 7,4 százalékkal

hívta a figyelmet arra: a

struktúra átalakításában az eddiginél komplexebb és gyakorlatiasabb megközelítésre, a társadalmi és a műszaki feladatok egyidejű számbavételére és megoldására van szükség. Enélkül nem koronázhatja sikej; törekvéseinket.

A Minisztertanács elnöke egyetértett a felszólalt képviselőkkel abban, hogy a munkaerő-gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés, a munkafegyelem javítása sürgető feladat. Mély meggyőződésem — mondotta —, hogy ezeken a területeken csak akkor jutunk előre, ha a vállalatok felelősen cselekszenek. Olyan feladatokról van szó, amelyeket kívülről csak segíteni lehet, megoldani azonban vállalaton belül kell. Mindezekből következően mélységesen egyetértek azokkal, akik a kormány, a minisztériumok és általában a vezetők felelősségét hangsúlyozták. Hozzáteszem: az

élet minden területén harcolnunk kell a középszerűség visszahúzó erejével, de különösen fel kell lépnünk a középszerűség ellen a vezetés minden szintjén, mert a feladatot, amelyet meg kell oldanunk — a fejlett szocialista társadalom építését — nem lehet középszerű munkával megvalósítani.

Teljes egyetértését fejezte ki a Minisztertanács elnöke azokkal a felszólalókkal, akik

emelkedtek, ennyivel haladták meg a tervezettet. Az előző évhez képest a költségvetési pénzforgalom 22 százalékkal növekedett, miközben a társadalmi termék 11 százalékkal bővült. A költségvetésből ugyanis

megtérítettük az importőrök

— A jövőben nem tartható fenn a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költségvetés és a vállalatok között érvényesült. Erre nyomatékosan felhívta a figyelmet kormányunk elnöke, amikor a pénzügyi politika feladatairól szólt. A költségvetés — a forint vásárlóképességének veszélyeztetése nélkül — nem vállalhatja tartósan a cserearányromlás terhét. De végső soron a vállalatok számára is előnytelen, hogy nem érzékelik kellően a nemzetközi arányok változását, a megváltozott feltételeket, mert így nem is tesznek meg mindent termelési szerkezetük gazdaságosabb átalakítására. Ezért kellett 1975-ben és kell a jövő év január 1-től is egyes anyagok és importtermékek termelői árát emelni, és az adózási szabályok módosítására is sor kerül.

hangsúlyozták, hogy fejlesztési politikánkban szorosan együtt kell működnünk mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi országával. Valóban ez az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy azok a nagyszerű tervek, amelyeket magunk elé tűztünk, megvalósulnak, és szándékainkkal egyezően mindinkább hatékonyan valósulnak meg.

Lázár György befejezésül bejelentette, hogy a vitában elhangzott javaslatokat és észrevételeket a kormány az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően feldolgozza, és erről a képviselőket tájékoztatni fogja. Végül a kormány nevében még egyszer köszönetét mondott az alkotó vitáért, és kérte, hogy az előterjesztett munkaprogramot, a választ az országgyűlés fogadja el.

Lázár György válasza után határozathozatal következett, az országgyűlés a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány munkaprogramjáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette.

A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Nép- köztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett.

Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter emelkedett szólásszámára a tőkés piacról származó energia és nyersanyag áremelkedések túlnyomó részét, így az importtámogatásokra a tervezettnél csaknem 16,8 milliárd forinttal többet fordítottunk.

— Az összes beruházási teljesítés 11 százalékkal meghaladta az előző évit. Kedvező, hogy növekedett a gépberuházások aránya — különösen a szocialista országokból importált gépeké. Az üzembe helyezések a népgazdaság eszközállományát 105 milliárd forinttal növelték. Sajnos e fölé nőtt a befejezetlen beruházások értéke, s ennek majdnem fele költségvetési eszközöket köt le. A kellő ütemű megvalósítást még sokszor akadályozza a kiviteli tervek hiánya és a rosszul szervezett előkészítés.

A tanulságokat igyekeztünk levonni és a legfontosabb létesítmények befejezése érdekében az idén kilenc fontos beruházás meggyorsítását szorgalmazzuk. Ha a tervezett intézkedések megvalósulnak, akkor 2,7 milliárd forint értékű termékhez jutunk hamarabb. Ebből exportálunk is, és mintegy 400 millió forinttal nő a társadalmi jövedelem. Arra kell törekednünk, hogy ne csak külön kormányzati intézkedésekkel és különleges ösztönzéssel készüljenek el idejében a beruházások, hanem a gyors és jó munka az általános beruházási folyamat természetes része legyen.

— A költségvetés egyensúlyát 1974-ben is a gazdálkodó szervek költségvetési kapcsolatai határozzák meg. Főként ezek következménye, hogy a költségvetés hiEzután elmondta a miniszter, hogy a nemzeti jövedelem háromnegyedét — az elmúlt években kialakult arányoknak megfelelően — fogyasztásra fordítottuk. Megvalósítottuk az életszínvonal emelésére vonatkozó elgondolásainkat, sőt az életkörülmények javításában, az életmód formálásában tavaly többet tettünk, mint a IV. ötéves terv előző éveiben. A lakosság teljes pénzbevétele közel 12 százalékkal növekedett. Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is. Az egy keresőre jutó reáljövedelem 6,6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 5,5 százalékkal — a tervezettnél gyorsabban — nőtt. Állami erőből tavaly 30 700 lakást, állami segítséggel 57 100 lakóházat építettünk, 26 000 lakást pedig felújítottunk.

A miniszter szólt arról, hogy 1974-ben társadalom- biztosítási célokra összesen

36,8 milliárd forintot, 17 szá^ zalékkal többet fordítottunk® mint a megelőző évben. Szociális-egészségügyi és kulturális létesítmények bővítésére és korszerűsítésére 7 milliárd forintot, fenntartásukra 31,5 milliárd forintot költöttünk.

Az oktatás és az egészségügy területén 16 ezer állásra várnak jelentkezőt. A munkahelyek számának további növelése nem javíthatja az ellátást. Ezért arra kell törekednünk, hogy a hivatás- tudat erősítésével, munkahelyhez kötődés és a megbecsülés új formáival, a meglévő munkaerő szervezettebb felhasználásával is elősegítsük a jobb ellátást.

— Olyan időszakban — hangsúlyozta a miniszter — amikor az eddiginél határozottabb, rugalmasabb gazdasági munka szükséges, különösen időszerű, hogy felhasználjuk az ellenőrzés tapasztalatait. Mindenekelőtt figyelmet kell fordítani arra, hogy a készletek az indokoltnál jobban ne növekedjenek. Nem lehetünk elégedettek a termelési és forgalmi költségek alakulásával sem. A 100 forint termelési értékre számított költségek szintje mindössze fél százalékkal csökkent. Ez annak a következménye, hogy az általános igazgatási költségek — az adminisztráció, az utazás, a bírságok, a kötbérek — olyan mértékben növekedtek, hogy a közvetlen anyag- és munkabérköltségekben jelentkező megtakarítás nagy részét felemésztették.

A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában 40 százalékkal növekedett az egy főre jutó ipari termelés — folytatta a miniszter. — Ez önmagában kedvező, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy ez alatt az idő alatt ugyanilyen mértékben emelkedett az egy főre jutó gépek, berendezések értéke is. A gépegységre jutó termelés, a gépkihasználás pedig nem változott, sőt az alapanyag- és kitermelő iparokban romlott. Az élőmunka termelékenységének növekedését tehát legnagyobbrészt a technikai felszereltség fejlődésének köszönhetjük, a munkaszervezé^ alig játszott szerepet.

— Az 1974. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján háánya 1,2 milliárddal nagyobb volt a tervezettnél, s erre hitelforrásokat kellett igénybe vennünk. A költség- vetés helyzetének javítására ebben az évben már több intézkedést tettünk. A túlzott exportnyereségek egy részét elvontuk a vállalatoktól; intézkedési tervek születtek, amelyek megvalósításától jelentős megtakarításokat várunk. Felülvizsgáltuk a pénzügyi tartalékokat, úgy számítjuk, hogy ezek együtt 6—8 milliárd forintot hoznak a költségvetésnek.

A bér és az év végi részesedés együttes összege 5 százalékkal, a fejlesztési alap 7 százalékkal nőtt.

— A tervcélokkal és a külpiaci feltételekkel összefüggésben módosításokat kell végrehajtanunk a mezőgazda- sági nagyüzemek ártámogatási és adórendszerében. Arra számítunk, hogy így a mező- gazdaságban a termelési kedv változatlanul élénk marad. Ezt segíteni fogja a biztosítási rendszer is, amelyet korszerűsítünk. A kibővített feltételek csökkentik majd a növénytermesztés és az állattartás üzemi kockázatait, növelik a termelés biztonságát.

— Népgazdaságunk tervszerű és zavartalan fejlődésének feltétele a külgazdasági kapcsolatok folyamatos bővítése, a külkereskedelem és nemzetközi fizetéseink egyensúlyának biztosítása. 1974-ben és 1975 eddig eltelt időszakában behozatali többlet keletkezett és ezért a tervezettnél nagyobb mértékű külföldi hitelt kellett felvennünk. Erőfeszítéseink, amelyek a kiviteli szerkezetnek a megváltozott világpiaci feltételekhez való rugalmasabb igazodását, az exporttevékenység növelését szolgálták, csak fokozatosan hozhatják meg a várt eredményeket, de ezeket sürgetnünk kell.

Pénzügyi

kapcsolataink

— Jövőbeni gazdasági fejlődésünk egyik kulcskérdése a KGST-tagországokkal — elsősorban a Szovjetunióval — való együttműködésünk, a szocialista gazdasági integrá- ciá Pénzügyi kapcsolatainkban arra törekszünk, hogy a KGST-tagországok valutáris rendszerének fejlesztéséhez való hozzájárulásunkkal ösztönözzük a nagyobb hatékonyságot biztosító szakosítást, a kooperációkat, a tudományos és műszaki együttműködést. A komplex program szellemében tovább szeretnénk szélesíteni hitelkapcsolatainkat a KGST-bank- rendszerrel. Elsősorban olyan létesítményekre szóló hitel- felvételekre számítunk, amelyeket a szomszédos szocialista országokkal közös érdekeltség alapján valósítunk meg.

— Gazdasági fejlettségünk szintje, valamint a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünk egyaránt indokolja, hogy aktív kereskedelmi és hitelkapcsolatokat alakítsunk ki a világ sok országával a kölcsönös előnyök alapján. Ezért áruexportunkhoz növekvő összegű hiteleket nyújtunk, ugyanakkor gazdaságunk fejlesztésére, elsősorban a korszerű technika importjára, hazai alapanyagforrásaink bővítésére hosz- szabb lejáratú külföldi hiteleket veszünk fel A hitelkapcsolatokban biztonságra törekszünk.

Helyes és gyors információt

— Az elmúlt esztendő eseményeiből azt a következtetést is levontuk, hogy nagyobb előrelátással, kritikával kell elemeznünk a világ- gazdasági előrejelzéseket, s belőlük beszerzési, értékesítési és valutapolitikánkban idejében gyakorlati következtetéseket kell levonnunk. A nemzetközi tőkés infláció körülményei között, amikor a. valuták értékarányai hullámzóak, készen kell állnunk arra, hogy aktív árfolyampolitikát folytassunk. Szükségessé teszi ezt a forint értékállandóságának megőrzése, továbbá az a szándék, hogy a vállalatokat gyorsan és helyesen informálhassuk.

Beszéde befejező részében Faluvégi Lajos ezeket mondta :

(Folytatás a 4. oldalon)

Á nemzeti jövedelem alakulása

Hagy óbb figyelmet a készletgazdálkodásra

— A közvélemény joggal elvárja, hogy állandó figyelmet fordítsunk a tanácsi gazdálkodás sokoldalú fejlesztésére, hiszen ez mindennapi életünkkel szoros kapcsolatban van. 1974-ben a tanácsok már több mint 60 milliárd forinttal rendelkeztek, ez 9 milliárd forinttal több volt az előző évinél. A tanácsok pénzügyi helyzete rendezett volt. A korábbihoz képest valamelyest növekedett a városi és községi tanácsoknak a részesedése az anyagi forrásokból. A társadalmi munka értéke megközelíti a 2 milliárd forintot.

Egybevetve a társadalmi közkiadásokat: a központi, a társadalombiztosítási és a tanácsi intézmények összesen 109 milliárd forintot használtak fel, az előző évinél 12 százalékkal többet. A munkából származó 100 forint jövedelemnövekedést 1968-ban a társadalmi juttatások 38 forintos növekedése kísérte. Ez az arány 1974-ben már 54 forint volt, s tovább csak akkor növelhető, ha a munka termelékenységét a jövőben nem 7—8 százalékkal, hanem ennél sokkal jobban tudjuk javítani!

A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. Elmondotta : vállalataink és

szövetkezeteink gazdasági ereje 1974-ben is tovább nőtt. Állóeszközeik értéke 52 milliárd forinttal gyarapodott. Árbevételük, illetve értékesítésük 13 százalékkal, nyereségük 16 százalékkal növekedett. A pénzügyi eredmények egy része azonban a költségvetési támogatásokból származik.

rom fontos követelmény áll iparvállalataink előtt:

— Először: a gyártmányszerkezetet gyorsabban kell korszerűsíteni; a világgazdaságban végbemenő tartós változásokhoz a hazai gazdálkodás minden területén okosan igazodni kell, mert az ettől való elszakadás vagy a tartós egyensúlyhiány fékezheti egész fejlődésünket.

— Másodszor: az anyagés energiatakarékosságban az intézkedési terveket mindenütt következetesen végre kell hajtani. A miniszter közölte: ésszerű takarékosságra való serkentés, továbbá az importanyagok és energiahordozók külpiaci áremelkedése miatt 1976-ban emelni fogják az energiahordozók és a villamos energia, az üzemanyagok, egyes építőanyagok, vegyipari cikkek termelői árait, s rendezik az áruszállítási tarifákat.

— A harmadik követelmény: a jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben részesíteni, amelyek egyszerre anyag- és munkaerő-megtakarítást is eredményeznek, és javítják a vállalat pénzügyi eredményeit is.

A mezőgazdasággal kapcsolatban elmondta: az állami gazdaságok 1974-ben jó termelési eredményeket értek el. Ez pénzügyi helyzetünkben is megmutatkozott. Először sikerült elérniük, hogy nem volt közöttük veszteséges gazdaság. A termelőszövetkezetek brutto jövedelme az előirányzottat meghaladóan 5 százalékkal nőtt. Ennek alapján a személyes jövedelem növekedése és a beruházások is meghaladták a tervezettet.

Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja

A pénzügyi politika feladatai