Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1975. szeptember 27. (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb mértékben a költségvetésre hárultak ezek a terhek. — 1976. január 1-től egyes mezőgazdasági termékek fel- vásárlási ára is emelkedik. Ezzel mintegy ellensúlyozni igyekszünk a termeiőeszköz- ár-növekedéseket, a gazdaságok többletkiadásait. A termelés állami támogatásának rendszere bizonyos módosításokkal, fennmarad. Ez a támogatás az utóbbi években fokozatosan növekedett és az elmúlt évben elérte hektáronként az 1500 forintot. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek számára adott támogatás célja, hogy az adottságaikhoz jobban igazodó termelési szerkezetet alakítsanak ki. Teendőink megvalósításában a vállalati gazdálkocjás- ra, az ott dolgozó emberekre igen fontos feladat hárul. Természetes tehát, hogy a következő években erősíteni akarjuk a vállalati gazdálkodást, növelni a kezdeményezés szerepét mind az állami, mind a szövetkezeti gazdasági egységekben. A minisztérium nem akar és nem is tud a vállalatok helyett cselekedni és gondolkodni. De tudunk és akarunk velük együtt tenni, dolgozni. — A feladatok megvalósításában a politikai helytállásnak, a hozzáértésnek, a műveltségnek és felkészültségnek döntő szerep jut. Mezőgazdasági és feldolgozó üzemeink törzsgárdája, és mind több új dolgozója, rendelkezik e fontos feltételekkel. Ágazataink — »a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet — valamennyi munkahelyén kiki a maga területén sokat tehet az alkotókészség, a közösségi szellem kibontakozásáért, az üzemi és a szövetkezeti demokrácia érvényesítéséért. — A múlt év őszének súlyos napjaira mindenki emlékszik. Az idei nyár sem szűkölködött olyan napokban 'és hetekben, melyek a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlenek voltak. Kenyérgabona-termésünk a tervezettől elmaradt, de jelenthetem a tisztelt ország- gyűlésnek, hogy mind a hazai ellátás, mind a nemzetközi kötelezettségeink teljesítése biztosított. Köszönet és elismerés érte mindazoknak, akik szorgalmas és eredményes munkával ezt lehetővé tették. Az ország 1976—1977. évi kenyerének biztonságos megtermelése, a jelentős nemzetközi kereslet egyaránt azt kívánja, hogy minden gazdaságban jól szám- bavegyék és hasznosítsák a korszerű búzatermesztés eddigi tudományos . eredményeit és gyakorlati tapasztalatait. — Megannyi példát, megoldásra váró feladatot lehetne még sorolni, amely csak erőteljesebben kifejezésre juttatna pártkongresz- szusunknak azt a megállapítását, hogy „... folytatjuk agrárpolitikánkat”. Folytatjuk, mert fő elveinek helyességét az eredmények igazolták. Folytatjuk mert ahogy pártunk általános politikája sikeres volt, úgy sikeres volt ennek a politikának szerves része, az agrárpolitika is. Folytatjuk, mert a következő évek újabb eredményeinek is előfeltétele, hogy agrárpolitikánkat helyesen értelmezzük és a követelményeknek megfelelően, a gyakorlatban is egységesen alkalmazzuk. Dr. Romány Pál miniszter beszéde után felszólalt a vitában Gócza József (Szolnok), dr. Komócsin Zoltán (Csongrádi és Széles Lajos Szabolcs- Szatmár megyei képviselő. Széles Lajos szabolcsi képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Pártunk XI. kongresszusának határozatát országunk lakossága kedvezően fogadta. Ez vonatkozik Szabolcs-Szat- már megyére is. Mpst az a legfontosabb, hogy az ország- gyűlés által segítve, a kormány biztosítson kedvező feltételeket a határozatok végrehajtásához. Mivel a kormány elnöke által beterjesztett kormány- program szelleme, elvei és céljai megfelelnek a kongresszusi határozatoknak, és mert kellő biztosítékot nyújthat a határozatok megvalósításához, a Szabolcs-Szatmár megyei képviselők a kormány munkaprogramjával teljes mértékben egyetértenek. Úgy gondolom, most nem az igényeket kell megfogalmazni, hanem azt, hogy mit kell tennünk a kongresszus határozatainak, a kormány programjának megvalósítása érdekében. Megyénk lakossága eredményesen munkálkodik a IV. ötéves terv megvalósításán. Az iparban és a mezőgazdaságban teljesítjük a kitűzött célokat, termelési terveket, — mondta, majd részletesen szólt eredményeinkről. A IV. ötéves terv céljainak megvalósításával párhuzamosan kidolgozzuk az V. ötéves terv legfontosabb feladatait. Az ipari és mező- gazdasági üzemeinkben rejlő jelentős tartalékok kihasználásával fejlődésünk tovább gyorsítható. Alapvetőnek tartjuk a meglévő ipar továbbfejlesztését, elsősorban: ésszerű szerkezet-változtatással, a hatékonyság növelésével, a termelékenység fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával. Ezen túl számolunk azzal, hogy a mezőgazdaságból további munkaerő szabadul fel. A következő öt évben keresőképessé váló mintegy 30 ezer fiatalnak munkalehetőséget kell biztosítani. A jelenleg meglévő közel 20—25 ezer munkaalkalomra váró, főleg női munkaerő foglalkoztatását is elő kell segíteni — mondta, majd így folytatta : — Engedje meg a Tisztelt országgyűlés, hogy a mező- gazdasági termelés fejlesztésével összefüggően egy-két megjegyzést, illetve javaslatot tegyek. Napjainkban elég gyakori az olyan jelenség, amely zavarólag hat a termelésre, azt károsan befolyásolja, vagy esetenként vissza is veti. Az egyik kérdés, amit meg szeretnék említeni, az alma termesztésével függ össze. Úgy látjuk, hogy a té- lialma-rekonstrukciót a jelenleginél gyorsabb ütemben kellene megvalósítani. Jelenleg ennek anyagi és egyéb feltételei nincsenek meg. Az alma önköltsége az utóbbi időben ismert okok miatt jelentősen, növekedett. Szükségesnek látszik a felvásárlási árak felülvizsgálata és ösztönzőbb árak kialakítása. A másik kérdés, amit szeretnék megemlíteni, a termelő és a felvásárló, a termelőüzemek és a termelés eszközeit biztosító vállalatok kapcsolata, jobb együttműködése, az ezzel kapcsolátos problémák megszüntetése. — Köztudomású, hogy a kocalétszám jelentősen csökkent, ennek hatásaként a sertésállomány csak a mi megyénkben 100 000 darabbal csökkent. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a felvásárlás és a feldolgozás nem volt zavartalan. Ebből le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Ezért nagy örömmel üdvözöljük a kormányprogramban azt a megfogalmazást, amely a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak fejlesztését célozza. A múlt évben nagy meny- nyiségi burgonyát kellett külföldről behozni. Most mégis olyan gondunk van, hogy a várható termésből mintegy 800—1000 vágóinak nincs biztos piaca. Ez egyáltalán nem ösztönző a termelésre. Úgy vélem, a vállalati önállóság rosszul értelmezése esetenként sérti a népgazdaság érdekeit. Meg kellene vizsgálni azt is, hogy a mezőgazdasági üzemek és a velük kapcsolatban lévő vállalatok szerződései megfelelnek-e a mai változó élet követelményeinek. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ennek felülvizsgálata indokolt, biztonságosabb garanciákat kell nyújtani a termelés elősegítésére. v — Többször elhangzott már, hogy egyes termékek útja nagyon hosszú a termelőtől a fogyasztóig. Sok a közbeiktatott szerv. Ennek hátrányát a termelő és a fogyasztó egyaránt megérzi. Nem szólva PÚJA FRIGYES arról, hogy a termelőnek fizetett ár, és a fogyasztói ár közötti különbség a hosszú úton ide-oda felszívódik, és az állam kasszája ezzel nem igen növekszik. Az a véleményünk, hogy a kormányprogram megvalósítását jelentősen elősegíthetjük az ipar és a mezőgazdaság tartalékainak gyorsabb feltárásával, az ésszerű koncentráció és specializáció fejfejlesztésével, az anyagi és szellemi erők jobb összefogásával, kihasználásával. A kormánytól azt kérjük, hogy ahol és amilyen mértékben szükséges, lépjen fel szigorúan a népgazdasági érdekeket sértő magatartással szemben. Mi képviselők pedig mozgósítsuk a lakosságot a program megvalósítására, társadalmunkért, az emberért ! A kormányprogramot elfogadom. Ezt követően Ollári István (Borsod) szólaltáéi, majd Púja Frigyes külügyminiszter mondott beszédet. Kormányunk a béke és a biztonság megszilárdítását szolgálja A külügyminiszter bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben az utóbbi években történt kedvező fejlődésre az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése, 35 ország legmagasabb rangú vezetőjének a találkozása, a záróokmány aláírása tette fel a koronát. Ezek és más eredmények jelzik, hogy a nemzetközi élet új szakaszához érkezett, az enyhülés, a békés egymás mellett élés eszméje tért hódít, a hidegháború koncepciója és gyakorlata viszont egyre inkább a múlté. — A helyzet kedvező alakulása elsősorban annak a nagy változásnak köszönhető, amely a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői javára az utóbbi évtizedben végbement — folytatta. Közrejátszik a helyzet jó irányú fejlődésében, hogy a vezető tőkésországok uralkodó osztályain belül jelen vannak és növekvő.befolyásra tesznek szert azok az erők, amelyek a nemzetközi fejlődést reálisan ítélik meg és a termonukleáris háború alternatívájával szemben a békés egymás mellett élést-választják. .* — Az enyhülés azonban nem érvényesül automatikusan és azonos módon minden térségben és minden kérdésben. A békés egymás mellett éléssel szembeszegülő erők új akciókat szerveznek az enyhülés folyamatának feltartóztatására; gátat akarnak emelni a szocialista és a tőkésországok kapcsolatainak fejlődése, a még rendezetlen nemzetközi problémák megoldása elé; kiforgatják és félremagyarázzák az érvényes egyezmények rendelkezéseit. Várható, hogy a biztonsági és együttműködési értekezlet kedvező hatását is megkísérlik majd csökkenteni. Sajnos, e hidegháborús körök kezére játszanak a kínai vezetők, akik a szocialista forradalom jelszavaival manipulálva a legreakciósabb imperialista körökkel szűrik össze a levet a szocializmus, a haladás békés törekvéseinek keresztezése, meghiúsítása céljából. — A Szovjetunió, a szocialista közösség, más haladó és békeszerető országok és mozgalmak növekvő erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nemzetközi imperializmus, a szélsőséges reakció, a hidegháború és a fasizmus maradványai, a minden rendű és rangú opportunisták aknamunkája ellenére előrehalad és sikereket ér el a szocializmus, a haladás, a béke és a biztonság ügye. Tisztelt országgyűlés! — Közel két hónapja fejeződött be Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ennek a tanácskozásnak a történelmi jelentősége elvitathatatlan. Első ízben került sor az európai és az észak-amerikai térség szocialista és tőkésországai legmagasabb rangú vezetőinek a találkozására, egy Olyan kiemelkedő fontosságú békeokmány aláírására, amely mélyen befolyásolja földrészünk jelenét és jövőjét. — Történelmi tény, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívását a szocialista országok kezdeményezték, az értekezlet sikeres befejezése, a záróokmány kidolgozása és aláírása azonban valamennyi részt vevő állam érdeme. — Mi úgy véljük: a következő hónapok és évek egyik leglényegesebb nemzetközi feladata az lesz, hogy a biztonsági értekezleten képviselt országok kormányai közösen átültessék az életbe mindazt, amit Helsinkiben elfogadtak. Az, hogy az európai biztonsági értekezlet milyen mértékben segíti elő a béke és a biztonság megszilárdítását, elsősorban attól függ, hogy a résztvevő országok miképpen hajtják végre a záróokmányban foglaltakat. A Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit. Kormányunk máris intézkedéseket tett a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtására. Ezt tette a többi szocialista ország kormánya is. — A záróokmányban foglaltak végrehajtásáról is különös véleményeket lehet hallani Nyugaton. Egyesek szerint a szocialista országok a záróokmány harmadik fejezetének, azaz a kulturális és oktatási kapcsolatokra; az információk cseréjére és az úgynevezett emberi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseknek a hiánytalan végrehajtásával bizonyíthatják majd, hogy őszintén akarják-e az enyhülést. Mintha a szocialista országoknak bizonyításra lenne szükségük! Azt, hogy a szocialista országok az enyhülés, a békés egymás mellett élés hívei, egész eddigi politikájuk cáfolhatatlanul igazolja: ezt a nyugati politikusok egy részéről bizony nem lehet elmondani. A szocialista országok — köztük hazánk — természetesen végrehajtják majd a záróokmány harmadik fejezetét is. Nem árt azonban emlékeztetni arra, hogy a biztonsági értekezlet záróokmánya nemcsak egy fejezetből áll, abban van első és második fejezet is, s ezek legalább olyan fontosak, mint a harmadik. Tisztelt képviselő elvtársak! — A biztonsági értekezlet záróokmányának a végrehajtása hozzájárul majd az európai béke és biztonság megszilárdításához, a részt vevő államok kétoldalú kapcsolatainak bővítéséhez és segíti a vitás kérdések békés megoldását. Ezen túlmenően — ismerve Európa és Észak- Amerika jelentőségét és hatását a nemzetközi folyamatokra — pozitív befolyást gyakorol majd az egész világ békéjére és biztonságára is. Ezért a záróokmány végrehajtásának rendkívüli fontossága van az enyhülési folyamai elmélyítésében általában. — Amikor azonban erről beszélünk, nem szabad szem elől tévesztenünk a kérdés másik oldalát sem. A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltakat csak szívós munkával, a hidegháborús erőkkel vívott szüntelen harcban válthatjuk valóra. — Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. A fegyverkezési verseny megállítása vagy ütemének csökkentése jótékonyan befolyásolná az enyhülési folyamatot, és lehetővé tenné, hogy az egyes országok kormányai anyagi eszközöket szabadítsanak fel a békés építésre és más országok megsegítésére. Kormányunk egyetért minden ésszerű leszerelési indítványnyal. Ebből indultunk ki, amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez vezérel bennünket most is, amikor egyetértünk a szovjet kormánynak az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakára beterjesztett javaslataival. a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, az új tömeg- pusztító fegyverek kidolgozásának és gyártásának megtiltását előirányzó indítványával. Támogatjuk a genfi leszerelési bizottság két társelnökének javaslatát a környezeti hadviselés tilalmáról, valamint a közép-európai haderők csökkentésére vonatkozó elképzeléseket. — A Magyar Népköztársaság népe örömmel üdvözölte azokat a kedvező változásokat, amelyek a fasiszta uralom megdöntését követően Portugáliában végbementek. Üdvözöljük, hogy Portugália kormánya következetesen törekszik a gyarmatok függetlenségének biztosítására. Ugyanakkor bizonyos jelenségek aggodalomra adtak okot. Mindig is az volt a véleményünk, hogy egyedül a portugál népre tartozik, milyen irányt szab országa fejlődésének, és ebbe senki sem szólhat bele kívülről. Elfogadhatatlan, hogy egyes nyugati államférfiak — átlátszó szovjetellenes koholmányok ürügyén — beleavatkoznak Portugália belső ügyeibe. — Az európai biztonság ügyétől és az arab népek iránti szolidaritásunktól vezettetve továbbra is nagy figyelmet fordítunk az izraeli agresszió következményeinek a felszámolására. — Mi továbbra is azon a véleményen vagyunk, hogy a közel-keleti konfliktus rendezésének legcélszerűbb eszköze a genfi békekonferencia lenne, amelyen az érdekelt arab államok, a Palesztin Felszabadítási Szervezet, továbbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői vennének részt. A legfontosabb azonban annak a tudomásul vétele, hogy a közel-keleti krízis tartós és igazságos rendezése elképzelhetetlen a szocialista országok, mindenekelőtt a -Szovjetunió közreműködése nélkül. Ezután szólt az Indokínában bekövetkezett örvendetes eseményekről majd így folytatta: — A Magyar Népköztársaság kormánya folytatja bevált és az élet által igazolt külpolitikáját. Külpolitikai irányvonalunkat megerősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, és egyben aláhúzta, hogy azt a jövőben még hatékonyabban kell érvényesítenünk. Szoros együttműködésünk a szocialista közösség államaival nagyban hozzájárul építő munkánk külső feltételeinek biztosításához, szocialista rendszerünk zavartalan fejlődéséhez. Kiemelkedő szerepet tölt be ebben a Szovjetunió. A nagy szovjet nép, amely felszabadította országunkat a hitleri hordák és magyar csatlósaik uralma alól, óriási segítséget nyújtott népünknek új élete megindításához is. Csütörtökön volt 30 esztendeje annak, hogy a felszabadult Magyarország és a Szovjetunió helyreállította diplomáciai kapcsolatait. Ez annak idején hathatós támogatás volt ahhoz, hogy hazánk megtalálja helyet a világban. Országunk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatai azóta is szüntelenül fejlődnek pártjaink, kormányaink és népeink teljes megelégedésére. — Mi mindig fontos követelménynek tartottuk külpolitikánk összehangolását a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A korábbival bonyolultabbá váló nemzetközi osztályharcban ez ma időszerűbb, mint volt valaha. Kezdeményezően dolgozunk azon, hogy szélesítsük együttműködésünket a Szovjetunióval a nemzetközi politikában is. Befejezésül a külügyminiszter ismételten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a szocialista országok töretlenül folytatják küzdelmüket az enyhülés folyamatának kiszélesítéséért, visz- zafordíthatatlanná tételéért. A szocialista országok szüntelen kezdeményezései nélkül — mondta — az enyhülés megtorpanhat, lefékeződhet és ez nagy veszélyekkel járna. Kijelentette: kormányunk az enyhülés, a béke és a biztonság megszilárdításának ügyét szolgálja, amikor aktívan munkálkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásán. Púja Frigyes beszéde után négy felszólalás hangzott el a Minisztertanács munka- programja fölötti vitában, mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Péter János ezért megadta a szót Lázár György, nek, a Minisztertanács elnökének, aki válaszolt az elhangzottakra. Lázár György válaszbeszéde Bevezetőben hangsúlyozta: az egész vita azt tükrözte, hogy a képviselők helyeslik a kormány előterjesztett munkaprogramját. A vita tartalma, hangvétele méltó volt az ügyhöz, ahhoz a felelősséghez, amely a párt XT. kongresszusa határozatainak végrehajtásában az ország- gyűlésre, a törvényhozókra és a kormányra egyaránt hárul. A vita kifejezte a nézetek azonosságát, a nemzeti egységet és az összefogás szándékát. Megfelelő arányban kapott helyet a hozzászólásokban az eredmények számbavétele és a nehézségek feltárása. — Ezt különösen fontosnak tartom — folytatta Lázár György. — Először azért, mert így teljes a valóságunkról alkotott kép, s mert tartozunk népünknek, munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek azzal, hogy elismerjük és megtiszteljük az eredményekben megtestesülő munkájukat. Azt a munkát, amelynek értelmét éppen abban látják, hogy egész társadalmunk és benne-önma- guk életét szebbé, gazdagabbá tegyék. — Másodszor azért, mert a gondok, a nehézségek feltárásában benne volt a javító szándék, annak elismerése, hogy jobban, eredményesebben kell dolgoznunk. Ez adja meg magabiztosságunkat, ezért lehetünk optimisták. Ezért bízhatunk abban, hogy a ma gondjait leküzdve, holnap újabb eredményeket érünk el. Mély meggyőződésünk, hogy terveink végrehajtásában — amint ez a vitában is megnyilvánult — számíthatunk népünk hozzáértő munkájá(Folytatás a 3. oldalon)
