Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
XXXII. ÉVFOLYAM, 227. SZÄM ÄRA: 80 FILLÉR 1975. szeptember 27, szombat ELFOGADTÁK A KORMÁNY MUNKAPROGRAMJÁT Befejezte munkáját az országgyűlés Felszólalt a vitában dr. Romány Pál és Púja Frigyes Az 1974. évi költségvetés végrehajtásáról Faluvégi Lajos tett jelentést Pénteken délelőtt a kormány munkaprogramjának megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. DR. ROMÁNY PÁL: Folytatjuk pártunk agrárpolitikájának valóra váltását A mezőgazdaság a szántóföldi növénytermelés, a kertészet, az állati eredetű termékek termelése, mindezzel együtt a termékfeldolgozás és forgalmazás — a felszabadulás óta eltelt három évtizedben hatalmasat lépett előre — mondta bevezetőben dr. Romány Pál. Erről tanúskodnak a növekvő termésátlagok, erről tanúskodik az árutermelés. A termelés növekedésének évi üteme emelkedő tendenciájú. A termelési mutatók, a technológiai paraméterek alakulásánál is nagyobb jelentőségűek a társadalmi változások, s ezen belül is a parasztság átalakulása. Ismét csak egy statisztikai mérőszám: ez év végén hazánkban az aktív keresőknek 20 százalékára, azaz egymillióra tehető a mezőgazdasági keresők aránya, illetve száma. Abban az országban tehát, amelyben még nem is olyan régen minden második ember a mezőgazdaságban dolgozott, most csak minden ötödik található ott. És hozzá kell tenni: a mezőgazda- sági keresőknek csak kereken a fele szövetkezeti paraszt, a többi munkás, alkalmazott, és egyéb kategóriába tartozó. — Szeretnék az elmondottakhoz három következtetést a tisztelt országgyűlés figyelmébe ajánlani és a következtetéseket megindokolni. Először: a mezőgazda- sági népességnek ez a létszám- és aránycsökkenése, és ezzel egyidejűleg a mező- gazdasági termelés említett növekedése úgy valósulhatott meg, hogy hazánkban a társadalmi munkamegosztás lényegesen fejlődött, mélyült. A második következtetés szorosan összefügg az előzőekkel. A mezőgazdasági foglalkozásúak arányának csökkenése ugyanis együttjár a saját fogyasztásra való termelés csökkenésével, azzal, hogy növekszik az igény a feldolgozott, rendszeresen forgalmazott élelmiszerek iránt. Az iparág nehezen birkózik a megnövekedett feladatokkal, jóllehet, szintén nagyot népett előre. A lakossági igények, hazai adottságaink, külkereskedelmi lehetőségeink egyértelműen indokolják a mezőgazdasági feldolgozó- ipar továbbfejlesztését, azt hogy a kormány munkaprogramjában elhangzottaknak megfelelő figyelemben részesüljön a következő években. Helyzetünk megítéléséhez fűzött harmadik következtetésként a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelésének és gazdálkodásának egyre fokozódó fontosságára szeretnék utalni. A mezőgazdaság brutto termelési értékének 2/3-át állítják elő a nagyüzemek. Természetesen van olyan termék is, ahol csaknem 100 százalékát, de olyan is, ahol csak a felét, vagy még kisebb hányadát. — Figyelmünk előterében a nagyüzemi termelés fejlesztésének kell állnia. Ez a figyelem a meglévő termelési lehetőségek jobb hasznosítását és újabb nagyüzemi kapacitások megteremtését kell, hogy jelentse, főleg az állat- tenyésztésben. Gazdaságpolitikánk látómezejében kell maradnia az összes termelési lehetőségnek, a több szektoré mezőgazdaságnak, hogy a mezőgazdasági lakosság csökkenését ne kövesse közvetlenül a mezőgazdasági termelés hasonló arányú, pótlást igénylő csökkenése — hangsúlyozta dr. Romány Pál, majd így folytatta: — A gazdasági ágazatok fejlesztésében nagy fontosságot tulajdonítunk az erőforrások jobb összehangolásának. Ennek sikere nemcsak anyagiakon, hanem legalább ennyire a helyes szemléleten és az erre támaszkodó konkrét szervezésen múlik. Ez mondható el az összességében sikeres, ipari jellegű módszereket alkalmazó termelési rendszerekre is. Ma már sok beváltnak tekinthető tapasztalat birtokába jutottak az üzemek. Éppen ezért az új rendszerek indokolatlan létrehozása helyett sokkal inkább a jó tapasztalatok hasznosításához, általánossá tételéhez adjuk meg a kellő támogatást. — Ott érdemes és ott kell beruházni, ahol ezzel jelentős többletéredményhez jutunk, ahol a társadalmi munka hatékonyabb. Nagy tartalékokat tárhatunk fel és az állattenyésztés belterjességét fokozhatjuk például azzal, ha a fehérjetermelés területén ruházunk be. Olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek egyesítik az erőket, figyelembe veszik egy adott gazdasági körzet sajátosságait, a különböző érdekeket és azt, hogy az élelmiszertermelés meglehetősen szerteágazó, esetenként több gazdasági egységre, nagyobb területre kiterjedő folyamat. — Életszínvonal-politikai céljaink elérésében, fizetési mérlegünk és gazdaságos exportunk javításában az élelmiszeriparnak jelentős a feladata. Mindezt a beruházás- politikában is érvényre kívánjuk juttatni. A kormányprogramok szintjére emelt fejlesztési elgondolások — a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldségtermelés és más ágazatok megkülönböztetett figyelmet kapnak a beruházási programok kidolgozásánál. Ezután beszélt a mezőgazdasági szövetkezetek szocialista jellegének további erősödéséről, az ezt gátló jelenségekről, majd így folytatta: — Köztudott, hogy a köz- gazdasági szabályozórendszert 1976. január 1-vel módosítjuk. Alapelvünk, hogy a támogatásra érdemes célokat jobban differenciáljuk és a szabályozók jobban igazodjanak a megváltozott külső gazdasági körülményekhez. A jövő év elejétől egyes mezőgazdasági termelőeszközök és anyagok ára — például a műtrágya, a növényvédő és gyomirtó szereké, a fehérjetakarmányoké — növekszik. Arról van ez esetben szó, hogy az utóbbi évek világpiaci áremelkedése a mezőgazdaságban felhasznált eszközökre, anyagokra is kiterjed. Eddig ez nem így volt, (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezett az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására pénteken hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége. Az indiai államfő kíséretének tagjai: Szurendra Pál Szingh idegenforgalmi és polgári repülésügyi államminiszter, V. C. Trivedi külügyminiszter-helyettes, K. Bala- chandran, az elnöki titkárság vezetője. A. M. Abdul Hamid, az elnök sajtótitkára és K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. Az Indiai Köztársaság elnökét ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel fogadták a Ferihegyi repülőtéren. Az épületet magyar és indiai zászlók, magyar és hindu nyelvű üdvözlő feliratok díszítették. A repülőtér betonján katonai díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rö- dönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Ta-. nács elnöke, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. A hazánkba érkező államfő fogadására eljöttek a Képünkön: a Ferihegyi repülőtéren Losonczi I’al fogadta a vendégeket. (Kelet-Magyarország telcfoto) budapesti indiai kolónia képviselői is. Fél kettő előtt néhány perccel tűnt fel a légtérben az Indiai Köztársaság elnökének különrepülőgépe, amelyet a határtól a magyar légierők vadászgépköteléke kísért Budapestre. Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte a repülőgépből kilépő indiai kormányelnököt, feleségét és kíséretét. Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett F. A. Ahmednek, majd felcsendült az indiai és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövés dördült el a magas rangú vendég tiszteletére. Fakhruddin Ali Ahmed Losonczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt, s köszöntötte az egységet. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai egység díszmenetével fejeződött be. Az Indiai Köztársaság elnöke és felesége pénteken este látogatást tett Losonczi Pálnál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökénél és feleségénél a Parlamentben. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége pénteken vacsorát adott Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége tiszteletére az Országház Vadásztermében. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Losonczi Pál és Fakhruddin Ali Ahmed pohárköszöntőt mondott. Százhuszonnyolcezer szervezett dolgozó képviseletében Megtartónak a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét Szabolcs-Szatmár több mint 128 ezer szervezett dolgozóját 168 küldött képviselte az SZMT küldöttértekezletén, amelyre szeptember 26-án Nyíregyházán, az SZMT székházában került sor. A tanácskozás munkájában részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Gál László, a SZOT titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, dr. Péter János, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, Fabók Zoltán, a KPVDSZ főtitkára, továbbá kiváló munkások, kitüntetett szocialista brigádvezetők, szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták. Az SZMT küldöttértekezletét Vass János, a KISZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Kanda Pál vezető titkár az írásos beszámolóhoz az SZMT-elnökség szóbeli kiegészítését mondta el. Az SZMT beszámolója A beszámoló utalt arra, hogy az elmúlt 4 esztendő során Szabolcs-Szatmárban az ipartelepítés, az iparfejlesztés eredményeként erőteljesen nőtt a szakszervezetek létszáma, társadalmi szerepe. A különböző fórumokon, szak- szervezeti tanácskozásokon elhangzott javaslataikkal, észrevételeikkel részt vállaltak a megye fejlődését gátló gondok, a gazdasági, társadalmi, kulturális kérdések megoldásában, a munkássá válás folyamatában. Az utóbbi négy esztendőben, de főként a XI. párt- kongresszus és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott széles körű munkaverseny eredményei bizonyították, hogy a szakszervezetek fontos szerepet vállaltak a termelés segítésében, szervezésében, a szocialista brigádmozgalom fellendítésében. Erről tanúskodtak a nemrégiben lezajlott alapszervezeti választások, az ott szerzett tapasztalatok. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a szakszervezeteknek most egyik legfőbb feladata segíteni az MSZMP KB 1974.. decemberi határo(Folytatás a 4. oldalon) K; .,, vs*5íf'$££$4. ,'r
