Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

1975. szeptember 24. KELET-MAG Y ARORSZÄG 3 Egymás becsülése egyenlősdi Hég 28-an — Nem szabad azt gon­dolni, hogy mindenki egyfor­mán kapott — jegyezte meg Buji Ferenc. — Differenciál­tunk a szakmai tudás, az itt eltöltött idő alapján és azzal, hogy kinek-kinek mennyire lehet számítani a munkájá­ra. Mindenki megértette ezt, s elgondolásainkat igazolta a munkások hangulata. A több, mint 800-as lét­számú gyárban a dolgozók többségének kartona egyen­ként került a vezetői tanács elé. A döntésről abból a le­Hosszú hónapok munkáját zárták le a júliusi bérrende­zésekkel az UNIVERSIL-ben. Az alsó határ alatti kerese­tűek közül 28-an maradtak ki a mostani korrigálásnál, ök a „problémások”, ahogyan azt mondani szokták, s csak alaposabb megfontolás után döntenek a bérükről. A „rá­zós témát” tulajdonképpen megoldották, a maguk erejé­ből és simábban, mint aho­gyan azt egy fél évvel ezelőtt gondolták. Balogh Júlia Diákok a betakarításban az ilonatanyai tangazda­ságban és a Tiszalöki Állami Gazdaságban. A Zrínyi Gim­názium diákjai közül 200-an a sóstóhegyi borkombinát­ban, 100-an a nyírszolŐsi ter­melőszövetkezetben szőlőt szüretelnek, 100-an paprikát szednek a nyíregyházi Dó­zsa Termelőszövetkezetben, és szintén 100-an almát szednek Császárszálláson. C zinte törvényszerű, ^ hogy azok, akik egy­mással évtizedek óta együtt dolgoznak, egy levegőt szív­nak, figyeljenek is egymás­ra. Alapvető kritériuma ez egymás becsülésének. Törő­dünk is egymással csak né­ha nem úgy, ahogy ille­nék. Törődik X azzal, hogy Y mennyi prémiumot ka­pott. Figyeli az egyik a má­sikat, miből telik Z-nek er­re vagy arra. De az már nem, vagy aligha jut eszé­be, hogy megkérdezze: van-e gondod barátom? Szüikséges-e, hogy valami­ben segítsünk? Tudok eset­ről, amikor a terhes mama — míg tudta — eltitkolta, hogy gyermeket vár. Tar­tott a következményektől. Tudok azonban olyan eset­ről is, amikor a gyermekét váró mama az utolsó pilla­natig dolgozott a Munka­asztal mellett, s az egyik vezető — vitte be saját gépkocsiján a kórháziba. Ha mentőt hívnak, talán már késő. Esti séta közben találkoz­tam egyik megyei vezető­vel. Érdeklődtem tőle, kit vár, mi dolga? Elmondta, van egy fiatal munkatársa. Panaszkodott neki, hogy'a kisbabájuk súlyos beteg, orvoshoz kellene vinni, de közben megbetegedett a felesége is. A főnöke át- érezte helyzetét. Segített. Elkísérte az orvoshoz, meg­várta, kiváltotta az orvos­ságot. Magam is vele tar­tottam. Nem kérdeztem meg a lakatostól, jólesett-e főnöke figyelmessége. Lát­tam az arcán. Hallottam, hogy az egyik asszisztens- nőt tv-torna közben otthon baleset érte. Pillanatok múlva ott voltak nála a kollégák. Ápolták, gondoz­ták. Walamelyik reggel a hi- ’ vatalba korábban ér­kezett az egyik takarítónő. Mit keres itt Annuska? — kérdezték tőle azok, akik jól tudták, hogy ma dél- utános lenne. Fontos teen­dője van — említette. A szomszédjában . van egy idős, magatehetetlen néni­ké. Hozzátartozója nincs. Ö gondozza-ápolja, hónapok óta. Most orvosságért jött be a városba a néninek. Meg elintézni, hogy a men­Kép: a záhonyi Lenin Termelőszövetkezetben a környéken elsőként kezdtek a búza vetéséhez. (H. J.) Hétfőtől szombatig segí­tenek az őszi betakarítás munkáiban termelőszövet­kezeteinknek a nyíregyházi Közgazdasági Szakközépis­kola, a Krúdy és a Zrínyi Gimnázium tanulói. A szé- chenyisek és a krúdysok al­mát szednek a demecseri, a nagyhalászi, a kemecsei ter­melőszövetkezetben, illetve tő kimenjen érte, mert fe­lülvizsgálatra kell vinni a kórházba. Annuska miér1 teszi? Mit kap érte? Talán bántó is volt a kérdés mert olyan pillantásokkal vádolt. Tiszta jószívből csi­nálom. Szomszédasszonyom — válaszolta. Sokszor az ember arcára van írva, szeméből olvasha­tó, hogy rossz a hangulata, bántja valami. Vajon csak figyelmességből is megkér­dezzük-e mi bántja, tu­dunk-e segíteni? Az embe­ri humanizmusból ered, hogy segítsük egymást, le­gyünk tekintettel a másik­ra, próbáljuk megérteni gondját is, örömét is, s osz­tozzunk vele. Az is igaz, hogy attól kérdezzük meg elsősorban segíthetünk-e, azokkal osszuk meg örö­meinket, gondjainkat is, akiket tisztelünk, szeretünk, akiket bizalmunkba foga­dunk. | ehet-e ez egyik vonása “ a párton belüli fi­gyelmességnek? Igenis le­het. Ez a párt munkastílu­sából következik. Sok eset­ben persze csak a feladato­kat adjuk, a megbízatást, s rakjuk a terheket, de ar­ról megfeledkezünk, hogy megkérdezzük: bírod-e még elvtárs? És meddig? Egyáltalán felfigyelünk-e arra, hogy ma már nem bír annyit, mint tíz—húsz év­vel ezelőtt. Érdeklődünk-e megszült-e a felesége, per­sze, ha egyáltalán tudjuk, hogy gyermeket várnak! Érdeklődünk-e lánya tanu­lása iránt. Érzed-e, hogy becsülnek, vagy esetleg mellőznek? És lehetne so­rolni a kérdéseket. S erre a pártéletben ép­pen olyan szükség van, mint másra. Ha arról szó­lunk, hogy a követelmé­nyek még hatékonyabb pártmunkát igényelnek, ak­kor ebben benne van az is, hogy még figyelmesebbnek kell lennünk az emberek­kel, elvtársainkkal, bará­tainkkal, munkatársaink­kal szemben. Tőlük a kom­munisták és a pártonkívüli- ek tömegétől függ, tu­dunk-e a jövőben még ha­tékonyabban dolgozni mindannyiunk javára. Farkas Kálmán Szovjet exportra csomagolják a jonatán al­mát a Balkányi Állami Gazdaság abapusztai üzemében. (Elek Emil felv.) Dohányrakodás a Nyírtassi Állami Gazdaság területén. (Hammel József felv.) Az UNIVERSIL-ben sokan még élénken emlékeznek a február végi izzó hangulatú termelési tanácskozásra. Az emberek tele voltak kérdé­sekkel, mert nem tudták, meddig tart az alapanyag- hiány, a tmk-ban a bérfe­szültség, az elektroakusztikai egység hogyan fog dolgozni tervszámok nélkül és így to­vább. Az ebédlőt megtöltők közül hat- vagy hetediknek egy munkaügyes fiatalember kapott szót. — Az országos szakmai bértáblázat megjelenése után elkészítettük a felmérést. Az alsó határ alatt 148 dolgozó­nak van a bére. Ha egyszer­re történne a korrigálás az az éves bérfejlesztés felét el­vinné. Milyen szakaszokban lehet a jogos bérkorrekciókat végrehajtani? A vártnál korábban A törzsgyár igazgatójának válasza nem volt kielégítő. A kedélyek csillapítására a nyíregyházi gyár vezetője, Buji Ferenc hozzátette: „Ezek­ről a kérdésekről rövidesen tanácskozni fogunk.” BÉRFEJLESZTÉS MIBŐL ÉS HOGYAN? Az ígéretet beváltották, s egy fél évvel a termelési ta­nácskozás után már azt mondhatják, a béreket a szakmai bértáblázat szerint rendezték. Bálint Elek, aki azon a bizonyos tanácskozá­son az említett kérdést fel­tette, a következőket mond­ja: — Nem egy, több megbe­szélés követte a fél évvel ez­előttit. Alaposan számba vet­tük az alsó határ alatti bé­reket, s nem 148, hanem 195 dolgozó órabérének javítását kellett elsősorban rendezni. A korábbi elképzelés szerint az idén a dolgozók egyik fe­lének, a következő évben a másiknak korrigáljuk a bérét. Mégsem ez valósult meg. A gyár jó munka- és üzemszer­vezéssel olyan eredményeket ért el, ami lehetővé tette, hogy az áprilisi és a júliusi általános bérfejlesztéseknél sor kerüljön majdnem min­denkire. A két bérfejlesztés 7,5 szá­zalékos volt. Ekkor azonban nemcsak a határ alattiak óra­bére emelkedett, hanem mindazok kaphattak béreme­lést, akik jól dolgoztak. Nincs vélből értesültek, amelyből besorolásukat és új órabérü­ket megtudták. Mit írtak Prekup Margit, a mérőműszer üzem betanított munkásának papírjára? — Kilenc forintos órabé­rem lett, a 8,20 helyett, s megmondom őszintén nem számítottam rá. Valahogy el­kerülték a figyelmemet a szakmai bértáblázattal kap­csolatos előző megbeszélések. — Most már 1800—2000 fo­rintot viszek haza havonta. Hogy hány éve dolgozom? Már három, és itt látható a munkám — mutat a tartóban lévő bemért pipettákra. — Géppel húzom bele a szá­mokat és a vonalakat. A mérőüzemmel szemben nyitva áll a kalibráló ajtaja. Hatan-nyolcan végzik a gé­pek mellett az utolsó műve­leteket. Pár perc múlva vége a munkaidőnek. A szélső gép­nél kissé fáradt, szőke asz- szony ül, Facsar Lászlóné: — Két napja dolgozom, nemrégen operáltak, de már a műtétem előtt tudtam a bérrendezésről. Hat éve dol­gozom itt, s most sikerült el­érnem a 9 forintos órabért. Betanított munkás vagyok. Már nem „rázós" téma A szerelők bizalmából C öldbe lapuló épüle­“ tek ölelnek zsúfolt udvart Nyíregyházán, a Vasgyár utca 18 alatt. Itt most nem gyártják, ha­nem munkálják a vasat. A Szabolcs megyei Épí­tőipari Vállalat segéd­ipari föépítésvezetőségé- nek lakatosai, hegesz­tői szorgoskodnak itt. Körülöttük egyik oldalon rendben megmunkálásra váró idomacélok, szög- és T-vasak. A másik ol­dalon az apró és mostrum kész acélszerkezetek, könnyű fémszerkezetek. Az udvarra lépőt egy hatalmas festmény meg­elevenedett képe fogad­ja. A mozgás, a színek és hangok együttes kaval- kádja jelenti itt a terem­tő munkát. A prések, a fúrógépek és az esztergapadok is az embert szolgálják. Száz- nyolcvan belső és külső szerelő második otthona a lakatosüzem. Az itt dolgozók nem csak a csa­lád kenyerét keresik a lakatosüzemben, de örö­meik, gondjaik egyik része is itt születik. Mun­kahelyi életük szervező­je a szakszervezet. Az év első felében lezajlott vá­lasztáson új műhelybí- zottságot választottak. Titkára a mindössze hu­szonöt éves géplakatos, Veress Géza lett. A fiatalembertől nem idegen a közösségért vég­zett munka. A Kossuth Lajos Szakközépiskolá­ban, a honvédségnél és a lakatosműhelyben egy­aránt KISZ-vezetőségi tag volt. A szakszerveze­ti munkát mint informá­ciós felelős ízlelgette. A pártba a múlt hónapban vették fel. — A lakatosüzem kol­lektívája már évekkel korábban az élvonalba küzdötte magát. A tizen­két szocialista brigádot ismerik jól a vállalatnál. Közülük egyik a megyei pártbizottság kongresz- szusi zászlaját is elnyer­te. Így aztán a most meg­választott zömében fia­talokból álló új műhely­bizottságnak minden tu­dására szükség van, hogy a szakszervezeti munka színvonalát tovább tud­juk fokozni. A nevelő­munka területein szeret­nénk a legtöbbet tenni. Takarékosságban Ve­ress Gézáéknál a szabász brigád sokat tehet. Őket erre serkenti. A munka­helyi demokrácia még jobb működéséért azt kéri szaktársaítól, hogy a különböző fórumokon bátrabban mondják el ja­vaslataikat, észrevételei­ket, hogy ezzel is javít­sák élet- és munkakörül­ményeiket. A vállalati szakszervezeti tanácsban a kollektív szerződés mostani felülvizsgálásá­nál és megkötésénél a brigádokba történő fel­vételnél a türelmi idő hosszabbítását fogja ja­vasolni. Készül az SZMT küldöttértekezletére is. ' Az üzemi négyszögben nem csak a bérek és pré­miumok elosztásánál hal- . latja szavát. Felfigyel és szól a munkavédelmi sza­bályok megsértőinek. A hozzáfordulóknak mindig készségesen segít. Sza­badidejét úgy osztja be, hogy a család, a gyerek mellett jusson idő a ta­nulásra is. Jelenleg a két­éves szaktechnikusi vizs­gára készül. Utána mar­xista egyetemet szeretne végezni. — Ügy szeretnék dol­gozni, hogy bérfejlesztés és jutalomosztás után se legyenek haragosaim. Sigér Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom